Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

4 Néplap 1990. FEBRUÁR 5. Tűrhetetlen a hétvégi kenyérhiány Egyre többször fordul elő Fegyvemeken, hogy szombaton lo-ll órára már elfogy a kenyér. Legutóbb, január 27-én is így volt, sem a péküzletben, sem az ABC-ben nem kaptunk. Azt re­méltük, hogy később érkezik egy újabb szállítmány, de nem így volt. Néhányan még hozzájutot­tak ugyan, mert dél körül kirak­tak vagy tíz kenyeret az ABC- ben... Az a kérésünk, hogy ne tízesé­vel rakosgassák időközönként pultra a kenyeret, hanem lássák el belőle hét végén is tisztessége­sen a község lakosságát. N.B.-né Fegyvernek Megint a kispénzűeket sújtották Több ezer csapdába esett adóstársam nevében emelek szót a lakásvásárlási hitel visszafize­tésénél alkalmazott jogszabály ellen. Köztudomású, hogy a kedvez­ményes kamatozású állami köl­csön határidő előtti teljes, vagy részbeni visszafizetésére - múlt év végén - 45 százalékos enged­ményt kaptunk. Előzetes érdeklő­désemkor az OTP-ben készsége­sen felvilágosítottak, hogy amennyiben a meglévő tartozá­som 55 százalékát befizetem, a fennmaradó 45 százalékot en­kevesebbet fizetek be, a befize­tésből levonják a tárgy évben még esedékes törlesztő részlete­ket, és az így maradt összeg után adják meg a kedvezményt. Ki is számolták, mennyit kell befizet­nem ahhoz, hogy a fennmaradó összeget jóváírják. Anyagi körülményem csak loo ezer forint törlesztést tett le­hetővé, amit december 19-én be is fizettem. A meglepetés akkor ért, amikor kiszámoltam a még fennálló tartozásomat, és rájöt­tem a jogalkalmazás felemás vol­tára. Ezt egy kis táblázatban ér­gedményként adják. Ha pedig zékeltetem: 1 I. II. tartozás 299.2o4 Ft 299.2o4 Ft befizetés 164.562.­1.000.000.­engedmény 134.642.­45.000.­" mértéke " a befizetett 45 % 24.75 % összeg százalékában 81,8 45 Ezek után kérdezem, hogy lehet egy Jogszabályt olyan szellem­ben alkalmazni, hogy a szerényebb körülmények között élőknek kevesebb mértékű kedvezményt ad? Szép Dénes Szolnok Olvasónk észrevételére az OTP Szolnok Megyei Igazgató­ságától kértünk mindjárt választ, íme: A tavaly december 23-ig ha­tályban lévő rendelkezés szerint, ha az adós a korábbi rendeletek alapján nyújtott kamatmentes, il­letve kedvezményes ll, 2,3, vagy 3j> %-osl kamatozású tartozását határidő előtt visszafizette, úgy a fennálló tartozásból 45 százalék engedményt kellett adni. A teljes visszafizetést el nem érő egyéb rendkívüli törlesztés esetén, az adóst az előírt éves törlesztési kötelezettségen felül fizetett összeg 45 százalékának megfele­lő engedmény illette meg. /Ta­valy december 23-tól az enged­mény mértéke 25 százalékra mó­dosult!/ A levélíró által kifogásolt elté­rő számítás nem a takarékpénz­tár helytelen jogalkalmazásán, hanem a jogszabály kötelező be­tartásán alapul. Szép Dénes gondolatait meg­értik, a jogszabályon azonban nem változtathatnak - írták vége­zetül. Belépőt kértek a cipővásáron Olvastam a Néplapban, hogy rendkívüli cipővásár lesz a törökszentmiklósi művelő­dési központban. Több ezer pár téli-tavaszi lábbelit kínált nagy választékban a Topánka Gmk - 3o-4o-5o százalékos árenged­ménnyel - január 3o-án. A hir­detésükre én is elmentem és meglepődtem, hogy csak 5 fo­rintos belépőjeggyel lehetett a pódiumteremben rendezett ci­pővásárláshoz jutni. Nem az 5 forintért teszem szóvá, ami már szinte semmit nem ér, hanem az eljárásukért. A vásárlókkal fizettették meg a terem bérleti díját, netán az uta­zási költségüket? Vélemé­nyem szerint egyszerű cipővá­sárlási akcióról volt szó, ami különféle árukból lehetne akár mindennapos. Lassan oda ju­tunk: az üzletek is belépődíjat kémek, hogy vásárolhassunk? Túri Miklósné Törökszentmiklós Hozzászólás cikkeinkhez Az egészségügyi dolgozók béremelésének tisztánlátásához A Néplap január 25-iszámá- Az egészségügyi ellátásban ban N.M.-né Szolnok lakos alá- dolgozók központi bérrendezé- írásával megjelent levélre a kö- se 1988. október elsején kezdő- vetkező tájékoztatást adom: dött, a hiányszakmák területén Erdély népművészetével ismerkedhet a Túrkevel Finta Múzeumba látogató - február végéig. A sokféle alkotás mellett a Romániában járt segélyszállítók fényképfelvételeit, az on­nan hozott könyveket, újságokat tekinthetik meg az érdeklő­dök. Ugyanitt adhatják le az erdélyieknek szánt könyv- és folyóirat-adományaikat. /Fotó: Mészáros/ /röntgen, laboratórium stb./ dolgozó orvosoknál, szakasz- szisztenseknél. Tavaly július elsejétől került sor az egész­ségügyi fizikai szakdolgozók /folyamatosan működő egész­ségügyi és szociális intézmé­nyek ápolói, gondozói/ köré­ben központi béremelésre. Lét­számuk szerint személyenként 2.000 forint bérkeretet, illetve ezen felül mintegy lo százalé­kos béremelési lehetőséget kaptak, amit az intézmények és a helyi tanácsok differenciáltan oszthattak szét. A bérrendezés harmadik üte­me ez év január elsejétől aktu­ális. Elsősorban azok számára, akik az előző években nem ré­szesültek központi béremelés­ben. Orvosok, diplomások és egyéb végzettségű szakdol­gozók létszáma szerint kaptunk bérkeretet 4.5oo.-, 3.ooo.- és 2.000 forint összegben. Ebből elsősorban azok az egész­ségügyi és szociális dolgozók részesülnek, akiket az 1988-89. évi központi béremelésnél nem vettek számba. Az egész­ségügyi és szociális ellátásban dolgozók részére - a központi bérrendezési kereten felül - 16 százalékos a bérautomatizmus. Az intézmények, a helyi ta­nácsok részére a béremelés le­hetősége tehát adott, felosztá­sáról, a munka szerinti diffe­renciálásról a gazdálkodók /munkáltatók/ - az illetékes szakszervezeti bizottság és bi­zalmiak egyetértésével - önál­lóan döntenek. Azok az egészségügyi szak­dolgozók, akik tavaly központi fizetésemelést kaptak, az idén elsősorban a 16 százalékos ke­retből részesülhetnek - a mun­káltató döntése alapján. A béremelés január elsejétől visszamenőleges hatályú. Dr. Molnár Imre megyei főorvos Bízunk a könyvtárak jövőjében A könyvtárak jelenlegi hely­zetéről, jövőjéről szóló, Nép­lapban közölt írások késztettek arra, hogy az észrevételeket to­vábbgondolva, tollat fogjak. A kisújszállási városi könyv­tárnak feleségemmel együtt 1952 óta vagyunk tagjai. Rend­szeresen kölcsönzünk könyvet - annak ellenére, hogy saját könyvtárral is rendelkezünk. Ha visszatekintünk a könyvtár megalakulására, 1952-ben hatvan könyvvel nyitott, jelen­leg 54 ezer várja az olvasókat. A felszabadulás előtt a város­ban nyolc helyen működött ka­szinó olvasókör, ahová a kör­nyező települések lakói is be­szélgetni, olvasni járhattak. Az eltelt évek alatt nem csak a könyvek száma, az olvasók tá­bora is gyarapodott, hiszen je­lenleg kétezernyolcszáz olva­sót tartanak nyilván. Ebből mintegy kilencszáz a gyermek olvasó. Nem tartom tehát luxusnak a városi könyvtár fenntartását, ám ahhoz, hogy zavartalanul működjön, szolgálja a lakosság igényeit, jelentősebb támoga­tásra van szükség. Vitatkozom azokkal, akik a Ids lélekszámú városban nem tartják ezt fon­tosnak, hiszen a kölcsönzés, helyben olvasás, zenehallga­tás, hangoskönyv- és videoköl- csönzés stb. óriási segítség az érdeklődök ismereteinek bőví­téséhez. A gyermekkönyvtár pedig az iskolai munkához nyújt nélkülözhetetlen kiegé­szítést. A Kisújszállási Városi Ta­nács eddig is sokat tett a könyv­tárállomány gyarapításáért, bizonyára ezután is így lesz, és örülünk, hogy megjelentették a helyi újságot. Ebben olvastuk, hogy az MSZP helyi szervezete programjában támogatja a művelődéspolitika célkitűzése­inek megvalósítását. Reméljük, közte a helyi könyvtárfejleszté­sét is, mert a mai könyvárak miatt egyre többen keressük fel és vesszük igénybe a szolgálta­tásait. B.Nagy Lajos Kisújszállás Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné A tárgyalóteremből Az "ingyen" kocsikázás se olcsó mulatság Egyikük már volt büntetve, a másik még nem. Az idősebb 1 évvel meghaladta a 20-at, a fiata­labbik pedig csak 1 év múlva éri el a 20. életévét. Ennyi csupán az, ami megkülönbözteti őket egy­mástól, jóval több viszont az, amiben hasonlítanak. Például mindketten szeretnek szórakoz­ni, szeretik az italozást, a csavar­gás vére csörgedezik az ereikben, és szenvedélyesen szeretnek gépjárművel kocsikázni. Még valami, amiben hasonlítanak egymásra, és ami össze is hozta őket, hogy egyiküknek se volt soha saját gépjárműve. Kocsiká- zási szenvedélyük és a hiányér­zet, hogy nincs kocsijuk, az "ta­szította" őket az autótolvajok - hivatalosan a gépjármű önkényes elvevők - táborába. Tősér Béla, Jászárokszállás, Déryné út 33. szám alatti lakos jármű önkényes elvétele miatt már korábban, 1988-ban a vád­lottak padjára került. Az akkor 19 éves fiatalember vigyázott arra, hogy ne "skatulyázzák" be egy műfajba, ezért a járműlopáson kívül presszókat tört fel, ellopott minden olyan értékes tárgyat, ami neki megtetszett, és a volt munkahelyen elsikkasztotta a rá­bízott pénzt. Legutóbb 1 év 6 hó­nap börtönbüntetést kapott, ta­valy márciusban szabadult felté- telesen.Az autózás iránti rajon­gása a börtönben se csitult. Sza­badulása után 1 hónappal újból más autójá­val akart kocsikázni, a tulajdonos azonban tetten érte. A kudarc csak 1 hónapra vette el a kedvét, mert május 26-án, ezúttal "útitárssal" Nemoda Attila, Jászárokszállás, Gorkij te­lep 67 szám alatti lakossal egy zárt garázsból kiloptak egy Ladát és elindultak a Mátrába. Á kocsit végül a hegyekben, egy erdei úton hagyták. Talán mert rájöttek, hogy az utazgatás másolt kocsijával is költséges, elhatározták, hogy pénzt keresnek. De mert a gépjár­mű szakmától nem akartak elsza­kadni, úgy döntöttek, hogy ko­csik feltörésével szerzik meg a pénzt. Meg is tették. Május végé­ig 4 kocsit törtek fel Gyöngyö­sön, egyet Szolnokon. Válogatás nélkül elvittek mindent, ami el­adható; loptak fejhallgatós mag­nót, hangszórót, kazettát, hor­gászorsót, térképeket, értékes szerszámokat. Szolnokon egy IFA tehergép­kocsit is azzal a szándékkal tör­tek fel, hogy kifosszák. Próba­képpen beindították a motort, és mert olyan csábos hangja volt, hát elindultak vele a Balatonra. Kalandos utazásuk során, amikor például letört a két visszapillantó tükör, egy másik IFA kocsiról pó­tolták "saját" hiányukat. Folytat­ták a kocsifeltörést is, egy autó­buszból több mint 7 ezer forint értékű eladható tárgyakat loptak el. Június 4-én Aszófő irányába haladva, amikor a rendőrjárőr igazoltatni akarta őket, megállás nélkül továbbhajtottak, majd amikor a rendőrök kocsijukkal utánuk eredtek és megelőzték őket, a Nemoda-Tősér páros le­szorította a rendőrkocsit az útról. A Jászberényi Városi Bírósá­gon Táborosné dr. Varga Rozália hozott ítéletet Tősérék ügyében. Tősér Bélát jármű önkényes el­vétele és elvételének kísérlete, it­tas járművezetés és több rendbeli lopás miatt 2 év 4 hónap börtön- büntetésre ítélte és 3 évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. A bíróság elrendelte a korábban el­engedett büntetés letöltését. Ne­moda Attila büntetése 1 év 8 hó­nap börtön, és 2 év eltiltás a közügyek gyakorlásától. A két vádlottat a járműveze­téstől is eltiltották 2-2 évre és kötelezték őket az okozott kár megtérítésére. Az ítélet nem jogerős.- illés ­Jogi tanács az öröklésről /9./ Az öröklési szerződés Ha valaki vagyoni juttatás el­lenében vállalkozik eltartásra /vagy életjáradékra, ami havonta meghatározott összegű kész­pénzfizetési kötelezettséget je­lent/, tartási vagy öröklési szer­ződést köthet. Tartási szerződés esetén a tar­tás ellenében juttatott vagyon­tárgy /készpénz, ingóság, leg­többször ingatlan/ a szerződés alapján rögtön átkerül az eltartó tulajdonába, az öröklési szerző­désnél csak az örökhagyó halálá­val. Az öröklési szerződés tár­gyát képező vagyontárgyakat le­kötik - elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be az ingat- lannyilvántartásba - az eltartó ja­vára, azokkal az örökhagyó már újólag nem rendelkezhet. Az öröklési szerződés tárgya azon­ban lehet a vagyon egy része, vagy meghatározott vagyontárgy is. Az öröklési szerződés lényege az, hogy az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjá­radék fejében örökösévé teszi. A tartás teljeskörű, termé­szetbeni eltartást jelent és kiter­jed a gondozásra, ápolásra, gyó­gyíttatásra, eltemettetésre is. Ügyelni kell az alakiságok be­tartására, mert az öröklési szer­ződésre akkor is a végrendelet szabályai az irányadók, ha az va­lamelyik szerződő fél saját kéz­írásával készült. Célszerű jogi szakember közreműködését kér­ni, aki a felmerült kérdéseket is tisztázni tudja, mint például la­káshasználati viszony, lakbér vagy ingatlanterhek viselése, az eltartás biztosítékai, az eltartott nyugdíjának, más jövedelmének felhasználása, stb. Utaltunk rá, hogy a tartási és öröklési szerző­dés között lényeges eltérés a tu­lajdonjog-átszállás időpontja. Amiben megegyeznek: mindkét szerződés érvényessége hatósági engedélyhez /a helyi tanács igaz­gatási szerve jóváhagyásához/ kötött, módosítható vagy meg­szüntethető - vita esetén bírósági úton is. Illetékfizetési kötelezettség: ha a szerződés tárgya ingatlan, jelenleg az illetékfizetési kulcs a lakásingatlan értékének 2 száza­léka, más ingatlannál 8 százalék. Tartási szerződésnél az illeték nyomban fizetendő, hiszen a tu­lajdonjogot átírják az eltartó ne­vére. Öröklési szerződésnél az il­letékfizetési kötelezettség az örökhagyó halálát követően áll be - az ingatlan akkori értékének figyelembevételével. Akár tartási, akár öröklési szerződést körnek az érdekeltek, felmerül a kérdés: az eltartó ter­mészetbeni tartást vállaljon vagy életjáradék fizetést? A kérdés el­döntésénél alapvetően a szerző­dő felek akarata irányadó. Álta­lános tanács: életjáradékot az kössön, aki körülményeméi, fő­képp egészségi állapotánál fogva belátható időn belül nem szorul természetbeni eltartásra. Dr. Korpás László A szerkesztőség postájából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents