Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-28 / 50. szám
1990. FEBRUÁR 28. Néplap 3 Képviselőjelöltek a megye 1. számú választókerületében Dr. Csabai Tibor független jelölt A jászberényi állatorvos független jelöltként egyetlen párt támogatását sem élvezi. Nem akart párthoz tartozni vagy támogatásban részesülni, a szó szoros értelmében független kívánt maradni. Állatorvosként nap mint nap jáija a várost és a környező községeket. Sok embert ismer, ezért az állattenyésztéssel, növénytermesztéssel foglalkozó kistermelők, a termelőszövetkezeti tagok, a gyári munkások és az értelmiségiek érdekeinek képviseletét vállalta.- Akadtak, akik szívesebben láttak volna a Független Kisgazdapárt tagjaként, de végül így is elfogadtak. Sokan azt gondolják, hogy a falun élő embereket nem érdekli ajelöltek programja. Dehogynem! Emlékszem, amikor a kopogtatócédulákat gyűjtöttük, azt mondták a parasztnénik: a doktor úr jöjjön el, és majd elmondjuk neki, hogy mit képviseljen!- És minek a képviseletével bízták meg?- Vissza kell szerezni a magán- tulajdon becsületét. Ha ez sikerül, akkor nagyobb becsülete lesz a társadalmi tulajdonnak is. A földkérdésben például az az álláspontom, hogy mindenkinek a jogos tulajdonát adják vissza. Ha nem kéri, akkor maradjon a föld a téeszeknél, de tisztességes bérleti díjat fizessenek érte. A tulajdonjogot mindenképpen tisztázni kell! Ugyanakkor nem értek egyet a téeszek szétzilálásával, mert számomra óriási gond, hogy mi lesz az agrárértelmiséggel? Akiknek szaktudására pedig szükség van a növénytermesztésben, az állattenyésztésben. De vajon a magángazdaságok foglalkoztatják-e majd az agronómust, az állatorvost? Ugyanakkor a jelenlegi rendszer se tartható tovább, hiszen ha valaki félév alatt egy sertés tartásán 500-800 forintot tud keresni, az nem éri meg. Tehát az állattartóknak alig van haszna, az üzletekben pedig iszonyú drága a hús. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy érdemes legyen állatot tartani, és ne kelljen rettegni, hogy betegség esetén az állatorvos viszi el a nyereséget.- És azokat hogyan szeretné képviselni, akik nem állattenyésztéssel foglalkoznak ?- Nem tartom tisztességesnek, hogy a munkaidőn túl végzett munkát megadóztatják. Hiszen a pluszmunkával az ember a saját energiáját éli fel, saját egészsége ellen dolgozik. Az adóalapba csak azt a pénzt kellene beleszámítani, amit az állampolgár a munkahelyén keres.- Milyen kérdéseket tart még fontosnak, ha megválasztják? • Azok a vezetők, akiket egykoron beültettek a székükbe, azt hiszik, hogy onnan fognak nyugdíjba menni. És ez eddig nagyon sokszor így is volt. Hát ezt egyszer és mindenkorra be kell fejezni! Pályázati rendszerrel jelölt, demokratikusan választott vezetőkre van szükség. Akik már ott ülnek a székekben, azok szakmai, emberi alkalmasságát újra meg kell vizsgálni. Óriási gondnak tartom még, hogy eddig minden irányítás megyeközpontú volt.- Nagyobb helyi önállóságot szeretne?- Igen. Az egész ország Buda- pest-centrikus, a megyék pedig megyeszékhely-központúak. A helyi gondokat mi, az itt élők ismerjük jobban, a megoldásainkba pedig sokszor bele akarnak szólni "felsőbb helyeken". Fontosnak tartom még, hogy megteremtsük az újrakezdés feltételeit. A nyugati országokban egy ember kétszer-háromszor újrakezdi az életét, munkahelyet vagy szakmát változtat. Nálunk a röghöz kötöttség ezt nem engedi meg.- Olyan nehezen teremtik meg az emberek az életfeltételeiket, hogy nem szívesen változtatnak még lakóhelyet sem. Márpedig nekünk is hozzá kell szokni ahhoz, hogy töbször is újra kell kezdeni majd az életünket. Hiszen sok ember munkanélküli lesz, új szakmát kell tanulnia és ezzel együttjár az is, hogy esetleg más településre kell költöznie. Dr.Jakus Zoltán a Jászberényi Kórház-rendelőintézet igazgató főorvosa nyílt, céltudatos, határozott ember, aki közvetlen természetének, szakmai rátermettségének köszönheti a kinevezését. A közelmúltban a kórházi dolgozók aláírásokat is gyűjtöttek ennek érdekében, mert benne látták azt az erőt és képességet, amire oly nagy szüksége van mostanában a jászberényi gyógyító munkában. Budapesten született 1943- ban, gyermekéveit Jászfénysza- run töltötte, majd Jászberényben érettségizett. Orvosi diplomát Szegeden szerzett, 1975-ben került vissza Jászberénybe. A következő évben átvette a fül-orr-gége osztály irányítását, amitől azóta se vált meg. Felesége orvos, leányuk tanárnak készül. Munkája során szenvedő, beteg emberekkel találkozik, akik betegségüket sok esetben a társadalom által kínált rossz életideálnak köszönhetik. Az alkoholizmus, a dohányzás Dr. Jakus Zoltán Magyar Szocialista Párt következményei közvetlenül mérhetők, de nincs statisztika a hajszolt életből származó hatásokról, amelyek tönkreteszik az egészséget, megrontják a családi életet. Meg kell teremteni az egészséges életmód gazdasági alapját és a gyógyító munka gazdasági feltételeit. Eddig a bérek közel felét emésztette fel az úgynevezett ingyenes orvosi ellátás, mégis válságos helyzetbe került az egészségügy, mert a pénzeket máshol használták fel. Ezért egészen új társadalombiztosítási rendszer kidolgozását szorgalmazza dr. Jakus Zoltán, melyben az alapvető egészségügyi szolgáltatások térítés- mentesek maradnak, de lehetővé válik a szabad orvosválasztás, a hálapénz helyett az orvosok, ápolónők megfizetése, és amely bevonja, érdekeltté teszi az egyént is betegsége megelőzésében. Százezer lakosú körzet járó és fekvőbetege-llátásáért felel, a feltételek azonban Jászberényben közel sem adottak az elvárásokhoz. A központi támogatást ezért ne az ágyszám határozza meg, hanem az egészségügyi feladatok, egyébként a hátrányos helyzet csak fokozódik. A szocialista párt ellenzi a téeszek erőszakos szétverését, mert az százezrek megélhetését, milliók ellátását veszélyeztetné. A tagok tulajdonában, de a szövetkezet közös használatában lévő termőföldről a tagok szabadon, központi beavatkozás nélkül dönthessenek. A párt elismeri viszont az életképes magánkezdeményezéseket, a farmer- gazdaságok kialakulását ott, ahol - azonos feltételek mellett - eredményesebbé tehető a gazdálkodás. A nemzeti vagyonjelentős részét birtokolják a közintézmények. Ez a kisebb településeken az önkormányzat gazdasági alapját képezhetné. Maradjon az adók nagyobb része is ott, ahol azt megtermelték, és a helyi testület szabadon gazdálkodhasson vagyonával, a közösségi földekkel, a vállalatoktól kapott részvényekkel. Érdemi döntéseket a tanácsi testületek hozzák. Az apparátus feladata a szakszerű végrehajtás legyen, ott már nem ütközhetnek politikai és közösségi érdekek. A tisztességes, szakmai jártasságukat bizonyított közhivatalnokok pedig ne essenek áldozatul a pártharcoknak. Legyen mindenkinek azonos joga a tanuláshoz, de a tehetségek felkutatására, gondozására kiemelt figyelmet kell fordítani. A tanulmányait befejező fiatalnak joga van a munkához, a családalapítóknak az önálló lakáshoz, egy becsülettel végigdolgozott élet után pedig mindenkinek a tisztességes megélhetéshez, a nyugodt nyugdíjas évekhez. Dr.Jakus Zoltán az egészséges emberért, az egészséges (társadalmi, gazdasági) környezetért, a biztonságos mindennapokért dolgozik. Pártfüggetlen, a Hazafias Választási Koalíció által támogatott jelölt. Dobos László Budapesten született 1952-ben. Ugyanakkor a gyermekkora nagy részét is, a vakációit a Jászságban töltötte, hiszen nagyszülei, unokatestvérei, rokonsága ma is a megye ezen területén él, talált otthont. Egyszóval ezernyi szál fűzi a felső-jászsági településekhez, emberekhez. Édesapja vasesztergályos, édesanyja betanított munkás volt, ma már mindketten nyugdíjasok. Dobos László nős, két gyermeke született, a felesége pedagógus. Korábban Közgazdaságtudományi Egyetemet végzett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett szociológusi diplomát. Bölcsészdoktori értekezését a két világháború közötti protestáns ifjúsági mozgalmak történetéből írta 1982-ben. Dolgozott kereskedelmi és iparvállalatoknál, jelenleg pedig a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságvezetője. 1989-ig párton- kívüli, tavaly júniusban lépett a Dr. Dobos László Hazafias Választási Koalíció Magyar Néppártba. Alapító tagja a Jászságból elszármazottak budapesti körének is. A márciusi országgyűlési választásokon mint pártfüggetlen jelölt indul, akinek a jelölését a Hazafias Választási Koalíció támogatja. Meghatározó politikai hitvallása az, hogy a magyar nép milliói nem pártokban gondolkodnak. Ő maga nem volt soha az MSZMP tagja, és most is azért indul pártfüggetlen jelöltként, hogy erejéhez, lehetőségeihez, politikai tapasztalatához mérten dolgozzon bárkiért, a megyéért, a vidéki, felső-Jászság- ban élőkért. Vallja, hogy a politika is profikat kíván, hiszen a törvény szerint az újonnan megválasztott országgyűlés évente százötven napnál többet ülésezik. A jövő nem könnyű feladatához tisztakezű, felkészült, hiteles vezetők szükségesek, a termelőüzemekben éppen úgy, mint a helyi, megyei és országos közigazgatási egységek élén. Programjának további pontjai között szerepel az is, hogy vissza kell állítani a nemzet teljes politikai-gazdasági függetlenségét, valamennyi magyar együvé tartozását, függetlenül attól, milyen ország állampolgára. Olyan hazáért küzd, amelyben a fiatal, a középkorú és az idős honfitársainak a társadalmi helyzetét elsősorban a szakmai hozzáértés, a felkészültség, a szorgalom és a munkabírás határozza meg - és nem a pártállás, esetleg a tagsági könyv színe. Szorgalmazza, hogy a gazdaságban esélyegyenlőséget kell teremteni a nagyüzemeknek, a közép- és kisüzemeknek is, a föld pedig - a helyi közösség, közösségek döntése értelmében - azé legyen a valóságban, aki megműveli. Hiszi: mindezek figyelembevételével az egyént, a dolgozó embert, a családokat megnyomorító inflációt sikerülne végre letörni. Éppen ezért a megvalósítás érdekében küzdene azért is, hogy a megtermelt javakból kevesebbjusson fegyverre, hadi kiadásokra és több az oktatásra, közművelődési és egészségügyi célokra. így valósítható meg a nép erkölcsi talpraállása, öntudatra ébredése, hiszen ilymódon érkezik majd el az a pillanat, amikor minden egyes ember személyes döntésén is múlik, hogy merre, milyen irányban halad tovább az ország szekere. Dr. Dobos László egyébként március 6-án kedden délután fél hatkor Jászberényben, a Déryné Művelődési Központban találkozik választóival. Ide várja tisztelettel az érdeklődőket, mindenkit, akit érdekel a személye, kíváncsi a véleményére, arra, hogy esetleges megválasztása után miképpen képviselné szűkebb hazája érdekeit. Valószínű, sokan eljönnek majd a választópolgárok közül erre az eseményre, amelyen dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, a HNF Országos Tanácsának az elnöke tartelőadást "A politikai átmenet problémái" címmel. Dr. Jánosi Gábor- Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesten született 1947- ben. Az orvostudományi egyetem elvégzése után vidéken keresett munkát, azért, mert ott általában mostohább körülmények között dolgoznak az orvosok. A kisvárosi kórházi osztályokon kevesebb az orvos, ezért a gyógyító munka jóval szélesebb területével ismerkedhet meg a szakember, nagyobb felkészültséget, nagyobb önállóságot is igényel a mindennapi helytállás. A Jászberényi Kórház-rendelőintézet sebészeként egészségügyi témájú előadásokat is tart az aranyér és béldaganatos betegségekről, de foglalkoztatja az ember, mint társadalmi lény is. Erről a Néplapban és más újságokban megjelenő cikkei tanúskodnak. Nem egyéni ambícióból, hanem az MSZMP tagjainak kérésére vállalta, hogy indul a parlamenti képviselő-választásokon. Vállalta azért is, mert a népharagot kiváltó dolgokért nem a régi és az újjáalakult párt tagsága, hanem egyes volt vezetők tehetők felelőssé. Nagy szüksége van tehát most pártjának, hogy a bizalmat megszerezze és bebizonyítsa, hogy a bérből és fizetésből élők, a munkások, a szövetkezeti parasztok, a szellemi dolgozók és a saját munkából élő kistulajdonosok politikai érdekeit képviseli. A párt nem mondott le a marxista alapokról és a szocializmusról, mint végcélról. Elutasítják a kapitalizmushoz való visszakanyarodást, de a szocialista építés történelmileg meghaladott, elhibázott módszereit is. Dr. Jánosi Gábort a bemutatkozó gyűléseire egy egész közösség kísérte el, akik szintén részt vettek a párt programjának ismertetésében, népszerűsítésében. Ezt a közösségi munkát kívánják ezután is folytatni, amikor nem néhány személy határozza meg, hanem közösen formálják a politikájukat. A 14. kongresszus a szervezeti keretet is megteremtette, mivel olyan szervezeti szabályzatot fogadott el, amellyel az alapszervezetekből jövő kezdeményezések, vélemények közvetlenül, áttételek nélkül jelennek meg a központi bizottságban. Az MSZMP hibásnak tartja, hogy az államosítások idején valójában nem a nép, hanem az állam vette át a tőkésektől kisajátított termelési eszközöket. A dolgozó tömegek tehát nem érezhették magukat tulajdonosnak, nem tekintették a közöst sajátjuknak, nem is úgy bántak azért vele. A kommunisták ma azt mondják, hogy a gyár legyen a gyári dolgozóké, a föld a téesz-paraszto- ké. Az ipari és a mezőgazdasági nagyüzemek jól gazdálkodnak, ha az irányításukban érvényesül az önkormányzat és az eredményekben valamennyien közvetlenül érdekeltek. Az önkormányzat azt is jelenti, hogy a közös dolgaiba kívülről senki nem szólhat bele. Elgondolásuk szerint a föld egyénileg is művelhető, de a magángazdálkodók nem sajátjukon, hanem az országtól ingyenes használatra kapott földön dolgozhatnak. A föld az egyik legfontosabb nemzeti kincsünk, ezért nem vándorolhat magántulajdonba, nem is örökölhető. Nem zárkóznak el a nyugati tőkétől, amennyiben az új munkahelyek létesítéséből, korszerű technológiák meghonosításából áll, de ellenzik a közös tulajdonú vállalatok kiárusítását. Hibásnak tartják azt az elméletet, hogy az ország kizárólag csak a tőkés piaci kapcsolatok segítségével állítható talpra. Éppen ellenkezőleg. Szerintük a szocialista közös piacot kell megteremteni, mivel egyedül ott számíthat egyenrangú cserére a magyar áru. A párt programjának, politikájának ismertetésére politikai nagygyűlést tartanak március 4- én délelőtt 10 órakor a Jászberényi Hűtőgépgyár Munkás és Ifjúsági Házában, melyen Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkára vesz részt.
