Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-28 / 50. szám
4 Néplap 1990. FEBRUÁR 28. Képviselőjelöltek a megye 1. számú választókerületében Dr. Kis Zoltán Szabad Demokraták Szövetsége Kókai Rudolf független jelölt A Szabad Demokraták Szövetségének képviselőjelöltje a Felső-Jászságban. Jászberényi születésű, 36 éves, nős, két gyermeke van. Jogi egyetemet végzett Szegeden, jogtanácsosként dolgozik a jásztelki Tolbuhin Tsz-ben. Az SZDSZ jászberényi szervezetének egyik alapítója, ügyvivője.- Az SZDSZ köztudottan a demokratikus ellenzék örököse. Hogyan került épp ezzel a szervezettel kapcsolatba?- A szamizdat irodalom, a Beszélő folyóirat eljutott hozzám. Érdekeltek, politikai nézetemhez közel álltak azok a dolgok, amiről ezekben olvastam. Az SZDSZ megalakulásáról megjelent elvi nyilatkozattal szinte egyidőben, 1988 őszén kapcsolatba kerültem dr. Demszki Gáborral, Rajk Lászlóval, dr. Danis Györggyel. Belépni 1989 tavaszán sikerült, utána kezdtük el barátaimmal a helyi szervezet létrehozását.- Mit várhatnak Öntől a vá- lasztópolgáfok, ha mandátumhoz jut?- Az SZDSZ programpárt. Kidolgozott koncepciónk van, amit következetesen szeretnénk megvalósítani. Ez itt a Jászságban is kézzelfogható lesz. Meg kell teremteni a Jászság önállóságát, a megyerendszer lebontását, a helyi önkormányzatok kialakítását. Ez óhatatlanul személycserékkel jár. A tisztségviselőkre, bizonyos politikai beosztásban dolgozókra vonatkozik ez. A szakemberekre nagy szükség van. Szaktudásukat kiteljesíthetik, csupán lojalitást kérünk tőlük. Tehát félelmet nem akarunk kelteni! Viszont a pártállam vezetőinek, ha visszaéltek hatalmukkal, szembe kell nézniük azzal, hogy elszámoltatjuk őket. Nem az SZDSZ, nem is a pártok, hanem a független bíróságok. S ha törvénybe ütközőt követtek el, bizony vállalni kell a büntetést. Ez az alfája és ómegája a rendszerváltásnak.- Mi várható a gazdaság életképessé tételében?- A magántulajdon túlsúlyának megteremtésére törekszünk. A Jászságban döntő lesz a mező- gazdaság átszervezése. A téesze^ két nem akarjuk szétverni, de lehetőséget kell biztosítani a parasztságnak önálló földtulajdon megszerzésére.- A jelenlegi telekkönyvi állapotokból indulunk ki. A föld szabad forgalmát, valódi szövetkezést hirdetünk. Az állami vállalatok magántulajdonba kerülése kis részben közvetlen dolgozói tulajdonba adásával, nagyobb részt biztosítótársaságok, alapítványok, szövetkezések révén képzelhető el. Fontos, hogy a gyárak irányítói és tulajdonosai szétváljanak. A vidék esélyegyenlőségéért is sokat kell tennünk. Elsősorban a helyi önkormányzatoknak kell lehetőséget biztosítani. A vállalkozásbarát, liberális adórendszer az egyik kulcsa ennek. A város, a falu fejlesztését az adók helyi felhasználása segítse. Az önkormányzatok adókedvezményekkel is támogassák a településen élők munkalehetőségeit bővítő kis- és középvállalkozások születését.- Tehát szabad vállalkozást minden téren?- Nem egészen. Vannak, lesznek állami feladatok. Például a közoktatás, az egészségügyi alapellátás, a szociális gondoskodás nem lehet csupán a helyi önkormányzat gondja. De az alapellátáson túl érvényesüljön a piac, a versenyszellem. A lakás- helyzet tarthatatlan jelenleg. Az állami építőipar monopolhelyzetét, árdiktátumát versenyhelyzet kialakításával meg lehet tömi.- Ha bejut a parlamentbe, döntéseit mi fogja meghatározni, az SZDSZ céljai, a választópolgárok elvárásai?- A képviselőnek, akit egyéni választókerületben választottak, pártállásra való tekintet nélkül mindenkit képviselni kell. Előfordulhat, hogy az ország érdeke mást fog diktálni, mint a Jászság érdeke. Ez esetben a saját lelkiismeretem szerint fogok dönteni. Kókai Rudolfot, Jászberény országgyűlési képviselőjét, aki ezt a tisztséget a most következő választáskor is megpályázza, a melegházban, kedvenc kaktuszai között találjuk meg.- Amióta képviselő vagyok, kevés időm jut erre a szép hobbi- ra -^mondja, - de azért kikapcsolódásra nagyon jó. A mai napomat is azzal kezdtem, hogy a futár által hozott kilónyi anyagot tanulmányoztam, s azután jöttem egy kis időre a virágaim közé. Régebben párttag volt, sőt a Hűtőgépgyár üzemi pártbizottságának a titkára. Ezek után jogos a kérdés:- Miért független jelöltként indul?- Régóta figyelem a közélet alakulását, s gyakorlatilag már a múlt év végén arra a következtetésre jutottam, hogy szükség lesz a következő parlamentben egy villámhárító erőre, amit én a független képviselőkben látok. Való igaz, hogy korábban párttag voltam, és a jelölések előtt több szervezettel álltam kapcsolatban, de hogy úgy mondjam, nem találtunk egymásra, noha akik ismerik közéleti tevékenységemet, azt, hogy rövid három év alatt mit tettem Jászberényért, azok semmilyen kifogást nem emelhetnek munkám ellen.- Milyen programmal lép választói elé?- Úgy hiszem, emelt fővel állhatok az emberek elé. Jó érzés volt számomra, hogy a jelölési időszakban több hűtőgépgyári dolgozó megkeresett, s egyetértett programom kulcsszavaival, amik a következők: gazdaság, ember, vidék, nemzet. Nagyon fontosnak tartom, hogy rendbe tegyük a magyar gazdaságot. Alapos, nagy műtétre van szükség.- A tulajdonviszonyok rendezését tartom elsődlegesnek, figyelemmel arra, hogy a tulajdonlás vágya a magyar embert évszázadok óta jellemzi. Ezt komplexen kell megoldani, nem úgy, hogy ma rendezzük a földügyeket, holnap a kereskedelmet és így tovább. Máris késésben vagyunk, az új parlament legfontosabb feladatának ezt tartom. Hazánk jellegéből adódóan fejlett mezőgazdaságot és a mellé korszerű élelmiszeripart kell létrehozni. Anélkül a mezőgazdaság csak félkarú óriásnak tekinthető. Nem szabad, hogy a magyar mezőgazdaságot csak a tokaji bor és a szalámi jellemezze a nyugati országokban. Ennél sokkal többre vagyunk képesek. Az ipar fejlesztéséről úgy vélekedem, hogy magas fokú szellemi befektetésre, kevés anyag- és energiaigényes termékek gyártására van szükség. A jövőben nagyon meg kell becsülni a legnagyobb erőforrást, az embert. Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb bűnének tartom az értékrendek felrúgását. Ha ez így folytatódik, lakosságunk helyzete orvosi eset lesz. Tapasztaljuk azt is, hogy nagy jövedelemkülönbségek alakultak ki, a fiatalok helyzete kilátástalanná vált. Egyre több nyugdíjas tengődik a létminimum alatt. Megnyirbálták az emberi jogo; kát. Ezek mind összefüggenek és ezért az új parlament elsődleges feladatának kell hogy legyen egy feszültségi sorrend kialakítása és a legégetőbb gondok orvoslása. Ide tartozik szerintem a személyi jövedelemadó-rendszer megreformálása. ' Ha megválasztanának, következetesen képviselném a vidék érdekeit, hogy a kisebb települések lakói ne érezzék másodrendű állampolgároknak magukat, ugyanolyan juttatásokban részesüljenek, mint a fővárosiak. Ami a Jászságot illeti: főleg azért küz- denék, amiért eddig is munkálkodtam: az egészségügyi ellátás és a telefonhálózat fejlesztéséért, természetesen nem hagyva figyelmen kívül, hogy ennél jóval több gond is van. Nemzeti méretekben gondolkozva egyetértek a mai külpolitikával, az egész magyarság ösz- szefogásával. Egyetértek azzal is, hogy a szovjet csapatok mielőbb hagyják el Magyarországot és belátható időn belül semleges legyen országunk, és szomszédainkkal, jó viszonyt építsünk ki. Dr. Knorr János független jelölt Dr. Lukács Zoltán független jelölt- Nem szabad elfelejteni, hogy az emberek a munkahelyeken összeszorított foggal dolgoznak. Ennek feloldására elsősorban gazdasági reformokra yan szükség, - kezdi a beszélgetést dr.Knorr János, a Hűtőgépgyár jogtanácsosa, aki független, pár- tonkívüli jelöltként indul.- Hogyan akar segíteni az országos és az egyéni gondokon?- A legtökéletesebb piacgazdaság se szünteti meg a munka- vállalók kiszolgáltatottságát. Hogy piacgazdaság legyen, ahhoz tőkés is kell, a tőkésnek pedig bérmunkásokra van szüksége. Félreértés ne essék, én nem csak á gyárban dolgozókról beszélek, mert bérmunkás például a rendelőintézeti asszisztens is. Én tehát a bérből, fizetésből, nyugdíjból élők érdekvédelmét vállalom.- Hogyan képzeli el az érdek- védelmet?- Három fő elvem van. Az első az autonómia. Szeretném elérni, hogy az egyén ne legyen kiszolgáltatott a hatalomnak, hanem szabad akaratából dönthessen. Szűnjön meg például ez a rög- hözkötöttség, amely napjainkban igen erős még. Ha valaki munkahelyet, lakóhelyet akar változtatni, legyen rá pénze és lehetősége. A másik elvem a jog- biztonság. Én nem a politikai harcokat érzem a legfontosabbnak, hanem, hogy a felelősségérzet, a szenvedélyes ügyszeretet és az arányérzék jelen legyen az életünkben. Ezekre különösen a törvényhozásban van nagy szükség. A harmadik elvem: a jólét. Nem lehet megengedni, hogy évről évre azoknak a vállára rakjanak fokozott terheket, akiknek munkájából az állami költségvetés bevételének döntő része származik. Ezért olyan gazdaságpolitikát kell megvalósítani, amely megőrzi a foglalkoztatottsági szintet, meggátolja az államháztartás pazarlását, és megszünteti a piacot uraló vállalatok árfelhajtó tevékenységét.- Mi szükséges ahhoz» hogy ilyen gazdaságpolitikánk legyen?- Fel kell számolni a veszteséges gazdálkodást támogató hitel- rendszert és segíteni az ésszerű privatizációt. A szerkezetváltás azonban ne csak a veszteséges vállalatok leépítését és a tömeges munkanélküliséget jelentse, hanem új munkahelyek teremtését is. Ezt a működő tőke bevonásával, a vállalatok átalakulásával, az új társasági formák felhasználásával képzelem el.- A gazdasági átalakulás bizonyos vonzataival /pl .a munka- nélküliség/ hogyan számol ön?- A munkanélküliség miatt szükség van átképzési rendszerre, átképzési támogatásra és hatékony munkaerő-közvetítésre. A gazdaságpolitika teremtsen vállalkozási jogegyenlőséget a munkavállalóknak is, hogy ne legyenek teljesen kiszolgáltatottak a munkaadójuknak. Mivel régóta jogsegély szolgálati munkát is végzek, bepillanthatok a családok hétköznapjaiba. Minél nehezebb az életünk, annál fontosabb, hogy a család biztonságot jelentsen számunkra. Mivel a családok összetartását többnyire a nők vállalják, nem mindegy, hogy milyen terheket kell elviselniük. A nőket érintő döntések előtt feltétlenül meg kell hallgatni az ő véleményüket is. A képviselő-választásoknál egyébként fontosabbnak tartom a helyhatósági választásokat. Meg kell változtatni a gazdag gyár, gazdag téesz és a szegény tanács viszonyát.- Hogyan?- Növelni kell a helyi önkormányzatok tulajdonosi szerepét. Ha például eladnak egy gyárat, a terület, amelyen a cég található, a helyi önkormányzaté. így a helyi önkormányzat részvényes lesz, mivel a földterületet ő vitte be a vállalkozásba, részvénytársaságba. Ezzel megteremtődnek az együttműködés feltételei a közéletben, a közművelődésben és a sportban is. Dr.Knorr János főállásban képzelné el választói érdekének képviseletét. E munkájának mottójául a következő gondolatot választotta: Nem elég az újat kitalálni, és hirdetni; hitet kell tenni mellette. Hitet tenni pedig csak tettekkel lehet, ott és akkor, ahol és amikor szükség van rá. Lukács Zoltán 1951. október 16-án született Jászárokszállá- son. Középiskolai tanulmányai befejezése után földrajz-testnevelés szakos tanári diplomát szerzett, majd 1983-ban gazdaságföldrajzból doktorált. Jelenleg tizenötödik tanévét tölti az ottani Solymosi Ignác Gimnáziumban. Nős, egy gyermeke van, a felesége meós a Hűtőgépgyár helyi részlegénél. Lukács Zoltán érdeklődésére ráillik a sokoldalú minősítés. Ugyanis a szakmáján kívül érdekli a számítógép, de kedveli a történelmet, a zenét és szereti a jó könyveket is. Noha világéletében figyelemmel kísérte és most is kíséri a politikát, sőt véleményt alkotott a szűkebb és bővebb haza mindennapi eseményeiről, az MSZMP-nek nem volt tagja. Tavaly nyáron annyit módosult ez a helyzet, hogy csatlakozott a Magyar Demokrata Fórumhoz. Tette ezt önként, legjobb meggyőződése szerint, hiszen szimpatizált a programjukkal. Mivel másfél évtizedes pedagógus munkássága során jóné- hány tisztelője, barátja, jó ismerőse lett a településen, illetve a vonzáskörzetben, nem kevés töprengés után az ő rábeszélésükre mondott végül igent, és indult el a választásokon. Elmondása szerint független jelöltként. Úgy látja, hogy a jelenlegi Magyarországon a nyilatkozatok, meg a szép szavak ellenére - a mindennapi életben - még a legjobban dolgozóknál, a legiparko- dóbbaknál is súlyosbodnak a terhek, a megélhetés, a gyermek, a gyermekek nevelésének költségei. Ennek többféle oka közül nem kis szerepet játszik a régi rend képviselőinek halogató taktikázása, döntésképtelensége, amelyek következményeképpen az adósságok és a veszteségek növekednek, és általánosságban érezhetően romlik a közbiztonság. Napról napra látja - elvégre a diákévei kivételével az eddigi életét a Jászságban töltötte -, hogy szülőföldjének lakói szinte emberfeletti tűrőképességgel, reggeltől estig tartó kemény küzdelem révén jutnak hozzá azokhoz a javakhoz vagy a javak töredékéhez, amelyek a létfennta- táshoz szükségesek. Mindebből az is következik, hogy ma a magyar valóság, a vidék gondja Já- szárokszállásnak, Jászberénynek, Jászágónak is a gondja, hiszen a központosított újraelosztásból láthatóan szűkén csordogál a nem fővárosi, illetve nagyvárosi lakosságnak. Ezért szinte hitvallásának tartja a vidék, a vidéki emberek segítését, a korábbi differenciált településfejlesztés falvakat romboló következményeinek a mielőbbi mérséklését, megszüntetését. Arról sem feledkezik meg, hogy errefelé a szaknyelven fogalmazott infrastruktúra, azaz civilizációs ellátottság sem rózsás. Nincs elegendő telefon, műút, hovatovább néhány településrészen ivóvíz, a szennyvízhálózat döbbenetes hiányáról nem is beszélve. A város-vidék különbség érződik az egészségügy alapellátásában is, elvégre előfordul: olykor egyszerű műszeres vizsgálatért is utaznia kell a falusi, községi embereknek. Mivel például Jászárokszállásról is rengeteg az eljáró, a más városokban, sőt megyében dolgozó, éppen ezért a programja ösztönözné az új munkahelyek, illetve vállalkozások létesítését. Vallja: elérkezett az az idő, amikor a föld, meg a tőkejavak jogos tulajdonosai lehetnek az állampolgárok is. Ez viszont természetesen csak igazságosabb közteherviselés révén, egyes kizsákmányoló adók megszüntetése után valósítható meg. A Jászságban is rengeteg a kisnyugdíjas, idős ember, így arra mindenképpen törekedne, hogy a ledolgozott évtizedek, a nyugdíj havi járandósága megőrizze vásárlóértékét. Vallja azt is, hogy a társadalom minden rétegének, személyének biztosítani kell az olyan esélyegyenlőséget, ami nem a származáson, a párttagságon, hanem elsősorban szakmai ismereteken alapul. Dr. Lukács Zoltán márciusban kétszer is tisztelettel várja a választókat a személyes véleménycserére: március 6-án éste hatkor Jászágón és március 22-én Jászárokszálláson.
