Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-28 / 50. szám
2 Néplap 1990. FEBRUÁR 28. Megkezdődött az Országgyűlés februári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Hámori Csaba (országos lista) a maga és a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja nevében támogatta Király Zoltán indítványát és érvelését is. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) úgy vélte: a parlament, ha most döntést hoz a köztársasági elnök megválasztásának kérdésében, elveszti utolsó esélyét arra, hogy emelt fővel távozhasson. Ha egyszer ősszel, a politikai egyeztető tárgyalások megállapodását szem előtt tartva, bár kényszeredetten, döntött ebben a kérdésben, most ne változtassa meg véleményét. Varga Lajos (Pest m. 26. vk.) hangoztatta: szükség van a nép által megválasztott köztársasági elnökre, aki stabilizáló szerepet tölthet be. Maróthy László (Békés m. 13. vk.) szintén egyetértett Király Zoltán javaslatával. Azzal érvelt: nem lehet tudni, mennyien mennek el szavazni, mikor jöhet létre egy erős kormány. Az országnak viszont stabilitásra van szüksége, olyan köztársasági elnök van, akit az egész nép választott. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13 vk.) azt várta volna, hogy a négy kérdésben népszavazást kezdeményező pártok a szavazás eredményének ismeretében maguk kezdeményezik majd a nép számára ennek a lehetőségnek a megadását. E felszólalást követően Tamás Gáspár Miklós kért újból szót, aki kérte a képviselőket arra, hogy most ne hozzanak döntést, illetve ha igen, az elutasító legyen. Több hozzászóló e témához nem volt. Mivel a téma részletes vitájában senki sem kért szót, így Király Zoltán kapta meg a lehetőséget, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy a határozathozatalra ebben a kérdésben is csak az ülésszak második napján kerül sor, csakúgy, mint a másik két alkotmánymódosító javaslat esetében. Ezt követően a családi pótlék teljes körűvé tételéről szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át a képviselők. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter legfontosabb változtatásnak azt tartotta, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a családi pótlék a jövőben - a szándékok szerint - nem társadalombiztosítási ellátás lesz, s folyósításának előfeltétele nem a szülők munkaviszonya lesz. A családi pótlék teljes körűvé tétele az esélyegyenlőséget szolgálja, megteremti e fontos szociális jog gyakorlásának államilag, törvényben garantált feltételeit, s erősíti a gyermekek jogának nemzetközileg elismert garanciáit is. A kérdéshez Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.), Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.), Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) szólt hozzá. A részletes vitában elsőként Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.) kért szót. A törvényjavaslatnak arra a súlyos hiányosságára hívta fel a figyelmet, hogy hatálya nem terjed ki az egyetemeken, főiskolákon tanuló szülőkre. Mivel több képviselő nem kért szót, az elnöklő Horváth Lajos a vitát lezárta, s az elhangzó felvetésekre Csehák Judit válaszolt. Ördög Ferenc képviselő felvetésével kapcsolatban elmondotta: nem a jelenlegi törvényben veszik figyelembe javaslatát, hanem a felsőoktatás reformja és támogatási rendszerének átalakítása keretében hasznosítják. Ezután határozathozatal következett. A bizottság által jóváhagyott képviselői indítványokkal kiegészítve általánosságban és részleteiben - 229 egyetértő, 10 ellenző és 25 tartózkodó szavazattal - elfogadta az Ország- gyűlés a törvényjavaslatot. Az ülésszak következő napirendi pontjaként a képviselők áttértek az oktatási törvény módosítására tett javaslat tárgyalására, melynek előadója Glatz Ferenc művelődési miniszter volt. A tárca vezetője elöljáróban hangsúlyozta: a most beterjesztett módosító törvényjavaslat a szeptemberi tanév új szellemben való kezdéséhez szükséges változtatásokat tartalmazza. Ezt követően Fehér Tibor, a kulturális bizottság előadója kapta meg a szót, s ismertette a bizottság állásfoglalását. Úgy találták: most valóban nem időszerű nagyobb távlatokban gondolkodó tervezetet készíteni, s helyes, hogy csak a legszükségesebb módosításokat indítványozza a törvényjavaslat. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi törvényt a későbbiekben három - a közoktatással, a felsőoktatással és a tudományos kutatással foglalkozó - törvénynek kell majd felváltania. A bizottság tagjai üdvözölték a speciális szakiskolák fogalmi meghatározásának bővítését is, ugyanis ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a gyenge képességű fiatalok is képzettséget szerezzenek alacsonyabban kvalifikált munkakörök betöltésére. Mindent egybevetve a bizottság elfogadta a törvénymódosító javaslatot, s az Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta azt. A vitában felszólalt: Gágyor Pál (Budapest, 13.vk.),Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár- Bereg m., 8. vk.), Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.), Szigethy Dezső (Győr-Sop- ron m., 14. vk.), Biacs Péter (Budapest, 30. vk.). Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztette, s bejelentette, hogy szerdán alkotmányerejű törvényjavaslatok feletti döntéssel folytatják a munkájukat a képviselők. ParCamentijegyzet Egy sláger és egy kisebb hullámverés Tegnap az országgyűlési ülésszak egyik slágere alighanem egy kék fedelű, rangos papírra nyomtatott elegáns kiállítású könyv volt, amely "a Magyar Köztársaság Rendőrségének Szabályzata" címet viseli. Hozzájutott valamennyi honatya, és kaptak belőle a szemfülesebb kívülállók is, ám biztos, hogy nem lesz belőle tízmillió példány forgalomban, így mindenképp érdemes néhány szót vesztegetni arra, mit is tartalmaz a rendőrök eljárását szabályzó iromány. Számos humánusnak tűnő pontja van, ami természetesen akkor lesz valóban emberies, ha betű szerint használják majd. íme, hát itt van mindjárt az oly sokat vitatott - A gumibot használata című - fejezet. Azt mondja az írás: "A korábbi szabályzat a kard használatának szabályzatait tartotta megegyezőnek a gumibot használatának szabályaival. Ez nem tartható. A kardot lehet használni lapjával ütésre, illetve élével, hegyével vágásra, szúrásra. Ennek megfelelően a gumibothaszná- lattal csak a kardlaphasználatot lehet megegyezőnek tekinteni, az éllel, heggyel való alkalmazás már fegyverhasználat (hidegfegyver, szálfegyver)". Na már most ez a bonyolult okfejtés aligha mond bármit is egy békés olvasónak, de aki már kapott a gumibot gonoszul kemény végével (hegyével) úgy a mája tájára, az nagyjából tudja, miről is van szó. Ugyancsak érdekesnek tűnik az a megfogalmazás, amit az elöljárói és feljebbvalói viszonyról ír az okos könyvecske. Többek között ez áll benne: "Ebben a kérdéskörben lényeges változás, hogy a polgári életben szokásos módnak megfelelően kerül szabályozásra a rendőrök egymás közötti érintkezése is. Korábban az elvtárs megszólítás volt a kötelező. Sokan javasolták a bajtárs megszólítást, és javaslatukat azzal is alátámasztották, hogy a katonák között ez a megszólítás lép életbe. Mások a polgári életben szokásos úr, asz- szony, kisasszony mellett tették le a voksukat. Mi az utóbbit fogadtuk el." Alighanem vonatkozik ez az állampolgárokkal való kapcsolatra is, így az eddigi szótárból minden bizonnyal törölni kell azokat a könnyen kiejthető sommás kifejezéseket, hogy "kuss", vagy azt, hogy "oda nem osztottam kártyát!" A Magyar Köztársaság rendőre, ha a szolgálati szabályzat szerint jár el, alighanem Európa minden polgárával szót érthet majd. $ & & Akkor, amikor vajúdott a Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház igazgatójának kinevezése, megkérdeztem dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter asszonyt, vajon mi a véleménye az egészségügyi intézmény vezetőjének kiválasztásáról. Ekkor Csehák Judit egy meglehetősen nagy vitát kiváltó kijelentést tett, szerinte ugyanis nem kell feltétlenül orvosi diplomával rendelkeznie annak, aki egy kórház élére kerül: lehet jogász vagy közgazdász, egyszóval más területre szóló diplomával rendelkező, a lényeg az, hogy élet- revalóan menedzselje a kórházat és teremtse meg a gyógyítás optimális feltételeit. E tézis vitatóinak élére dr. Gergely Mihály professzor állt a Hetényi Géza Kórházból, aki nyílt levelet is intézett a miniszter aszonyhoz, melyben hangot adott annak a véleményének, hogy elképzelhetetlennek tartja azt a kórházat, amelyiknek az igazgatója nem orvosi diploma birtokosa. Tegnap ismét megkérdeztem dr. Csehák Juditot: miként vélekedik az ellentábor állásfoglalásáról, miszerint isten őrizz, hogy más végzettségűek dirigáljanak egy gyógyító intézményt. A válasz az volt, hogy ő továbbra is fenntartja állítását: anélkül, hogy írásban válaszolna a professzor úrnak, megismétli, az európai gyakorlathoz hasonlóan igenis lehet más végzettségű kórház- igazgató - méghozzá kiváló minősítésű direktor. Hogy nálunk ez a gyakorlat beválik-e, azt az elkövetkezendő évek tapasztalata dönti el.-pbLAKBÉRKÜLÖNBÖZETI TÁMOGATÁS Nem csak a bérlők, a tanács is sínyli a rendeletet E hónap végéig küldi ki minden bérlőjének a február elsejétől megemelt lakbérekről szól értesítést a szolnoki IKV. Ezzel együtt több papírt is kapnak a lakók. Dr.Urbán Máriától, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetőjétől kérdeztük, mire valók a kiküldött adatlapok?- Ezek a mellékletek arra szolgálnak, hogy a közölt új lakbér és a régi lakbér közötti különbö-. zetet a városi tanács egészségügyi osztályától a bérlő megigényelhesse, természetesen csak ha arra jogosult.- Nézzük át, mit kell tehát a kérelmezőnek kitöltenie?- A Tájékoztató alapján ki kell töltenie az Igénylőlapot és a Jövedelemnyilatkozatot, ha a körülményei megfelelnek a Tájékoztatóban közölt négy pont egyikének. A felsorolt jogcímeken kívül azonban a bérlő külön méltányosságból is megkaphatja a lakbérkülönbözetet, ha kellőképpen megindokolja kérelmét, s azt el is fogadja a tanács egészségügyi osztálya. Ehhez a kérelemhez, valamint az 1-es és a 4-es pontokhoz csatolnia kell egy jövedelemigazolást is. Ha valaki a 2-es pont alapján jogosult a támogatásra, akkor be kell nyújtania az Orvosszakértői Bizottság határozatának másolatát, illetve a rokkantságot megállapító határozat számát. A 3-as ponthoz iskolalátogatási igazolást kell adni, abban az esetben, ha a gyermek felsőfokú oktatási intézménybejár. Ha az Igénylőlap 5-ös pontja alapján kérik a kiegészítést, ehhez írásos indoklást is be kell nyújtani.- Ezen papírok kiküldése február végén befejeződik. Mikortól lehet kérni a támogatást?- Amint megkapta a bérlő a papírokat, máris hozhatjaa városi tanács ügyfélszolgálati irodájába a kérelmét, ahol munkaidőben egy ügyintéző csak a nyomtatványok fogadásával foglalkozik. Természetesen ő ad segítséget a kitöltéshez is, ha az nehézségekbe ütközik. Az egyelőre három hónapra - februárra, márciusra, áprilisra - kapott támogatást, vagyis a régi és az új lakbér különbözetét április 10-éig kell befizetni az IKV-nak.- Hogyan ellenőrzik a beírt adatok valódiságát?- A bérlőnek a hivatalos jövedelemnyilatkozatot április 20- áig be kell adnia az egészségügyi osztályra. Amennyiben ezt elmulasztja tovább nem kap kiegészítést, és az addig megadott támogatást is vissza kell fizetnie. A kérelmező az általa közölt minden adatért felelősséggel tartozik, ezenkívül minden változást kötelessége bejelenteni, hiszen lehet, hogy az-a támogatás megszüntetését vonja maga után. Itt az osztályon egyébként ellenőrizzük az adatokat, s ha valótlanságot tapasztalunk, akkor megszüntetjük a kedvezménynyújtást.- Mennyi kérelmezőre lehet számítani?- Szolnokon 6 057 IKV által kezelt bérlakásokból körülbelül 5 000 összkomfortos és a komfortos, vagyis amelyekre a támogatás vonatkozik. Ennek körülbelül 80 százalékával lehet számolni, hogy jogosultak a bérlők kiegészítés igénylésére.- Önnek mi a véleménye erről a lakbéremelésről?- Rengeteg adminisztrációs munkával jár a támogatások kiutalása, csak úgy, mint a legutóbbi rendeletek esetében. Ráadásul a jogosultakat hozták ismét olyan helyzetbe, hogy kérniük kell, nem pedig alanyi jogon jár a pénz számukra. A tanácsnál nagy gondot jelent az esetekkel foglalkozni, s a napi munka mellett másként nem lehetett a kezelést megoldani csak átcsoportosítással, azonban mindent meg kell tennünk, hogy az igénylők kérelmeit zökkenőmentesen kielégítsük. Tóth András T Kapcsolatok a határ két oldalán élők között Nagybányai vezetők találkozása a pártokkal A Nagybányai Nemzeti Meg- mentési Front megyeszékhelyünkön tartózkodó tagjaival találkoztak tegnap este a szolnoki pártok és társadalmi szervezetek képviselői. A városi tanács épületében Rózsa Ferenc általános tanács-. nu Viorel adott rövid tájékoztatót a román település jelenlegi társadalmi-politikai helyzetéről, majd a szolnoki szervezetek képviselői szóltak pártprogramjaikról és feladataikról. Kérdéseikre adott válaszaiban a küldöttség vezetője beszélt a nemzetisészerint, szinte alig van olyan tiszántúli ember akinek ne lennének ismerősi, rokoni kapcsolatai a határ másik oldalán élőkkel. Bár csak rövid idő állt rendelkezésre a meghívók kiküldésére, nyolc szervezet képviseltette magát. elnök-helyettes fogadta a vendégeket. Bevezetőjében ismertette a két város kapcsolatfelvételének főbb eseményeit és célját. Ezt követően a Nemzeti Meg- mentési Front elnöke, a nagybányai delegáció vezetője SantoiaA két küldöttség beszélgetés közben gek egyenjogúságáért, a vallási türelem érdekében tett erőfeszítéseikről. Elmondta, hogy a város vezetésében helyet kaptak a helyi szövetségek, továbbá a magyar, az ukrán és a német nemzetiségek képviselői. Az egyik szolnoki hozzászóló Az egyik képviselőjelölt megemlítette: nem ellenségek, hanem tisztességes ellenfelek találkoztak a vendégekkel. Az esemény nem hivatalos magyar román pártkapcsolatfelvételekkel és személyes megbeszélésekkel zárult.
