Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-24 / 47. szám
4 Néplap 1990. FEBRUÁR 24. A hivatalos szemlélet szerint a problémát megoldották: Magyarországon van anya- és nővédelem, terhesgondozás, rákszűrés, a patikák különböző fogamzásgátlókat árusítanak. Engem mégse tud megnyugtatni az iménti fölsorolás. Egyre inkább nyugtalanít a kérdés: ki védi meg a nőket? Ki védi meg a megítéléstől? Az elítéléstől? Egyáltalán: az ítélkezéstől? Egyre ingerültebben hallgatom, amint a rádióban nyilatkozik a szakember (természetesen férfi). Arról beszél, hogy még mindig igen magas az abortuszok száma. Nem is nagyon lehet érteni a nők •felelőtlenségét, mondja, hiszen sok korszerű fogamzásgátló tabletta és eszköz közül válogathatnak. Elzárom a rádiót, mert a hazugságokat csak egy ideig bírja hallgatni az ember. Elzárom a rádiót, és eszembe jut annak a harminchárom éves asszonynak a története, akit régóta tartó panaszok miatt nagy kerülővel sikerült bejuttatni a kórházba kivizsgálásra. Amikor kijött, azt mondta: "Tele van a májam fogamzásgátlóval". Korszerű fogamzásgátlókról beszél a szakember, amikor most már nem is próbálják tagadni az orvosok a károsító mellékhatásokat. Hogy a tabletták elősegítik az infarktust, a májbetegségeket, a rákot, a hormonzavart. Korszerű fogamzásgátlókról beszélnek, amikor a nők külföldről szereznek - úgymond: a hazainál jobb minőségű - spirált. Korszerű fogamzásgátlókról beszélnek, amikor a patikákban évek óta hiánycikknek számít a pesszárium. A statisztika szerint persze: van. De hogy csak hébe-hóba kapható vagy hogy a tabletta többet árthat, mint használ; arról nem szólnak a számok. Arra mindenesetre jók, hogy a szakemberek, az "illetékesek" lelkiismeretét megnyugtassák. De ki védi meg a nőket a statisztikák közömbösségétől? Ki védi meg a tabletták káros mellékhatásától? Nagy csinnadrattával bezengték, hogy van már nálunk terhesgondozás is. Tessék mondani: minek? A nők többsége orvost választ magának, aki végigkíséri a terhességét a szülésig. Akkor minek még a gondozóba is járni? Nem lenne célszerűbb, ha a kezelőorvos elvégeztetné azokat a laborvizsgálatokat, amelyeket most a terhesgondozóban végeznek? Ha nemcsak a szülést vezetné a kezelőorvos, hanem a terheskönyvecskét is? Minek járjon a kismama több helyre? A szülészeti osztályra, a választott orvosához meg a terhesgondozóba, amelynek személyzetével többnyire formális a kapcsolata? Egyébként ebben a nagy-nagy törődésben, amelyet a terhesek köré kerítenek, nem lehet kismama-harisnyanadrágot és fehérneműt kapni. Hogy fedetlen a terhes hasa, megfázik, a veséjét szabadon éri a hideg levegő; kit érdekel az? És ki védi meg a nőket az orvosi szemlélettől? A szülész-nőgyógyász szakma férfiszakma. Nagyon kevés közöttük az orvosnő. A férfi doktor meg mégiscsak nemének szemléletét viszi be a kórházba. A szülés után a nő abszolút háttérbe kerül. Egészsége csak addig fontos, amíg kipottyantja a gyereket. Hogy utána mi lesz vele? Néhány intézetben van lehetőség például a szülés utáni tornára. Bejön a fiatal, mosolygós gyógytomász/ápolónő, és néhány gyakorlattal segít a nőknek. Hamarabb lemegy a pocak, nem lustulnak el az izmok, javul a vérkeringés. És a többi kórház szülészetén? Kit érdekel, hogy tomázik-e a frissen szült asz- szony? Kit érdekel, hogy hull-e a haja, visszeres lett-e a lába? Ki veszi a fáradtságot, hogy gyógyszert adjon neki, vagy szakorvoshoz irányítsa? Ki védi meg a nőket a hivatal önelégültségétől? A "ki-van-pipálva" szemlélettől? Fennen hirdetik, hogy van már rákszűrés is, és hogy ez az igazi megelőzés, mert a korai stádiumban észlelt elváltozást lehet gyógyítani. Csakhogy a rákszűrés többnyire a citológiai vizsgálatot jelenti, amely arra valóban alkalmas, hogy például idejében észleljék a méhnyakrákot. Aki évente, kétévente részt vesz citológiai vizsgálaton, azzal a megnyugtató tudattal távozik: rákszűrésen voltam, és nem találtak semmi bajt. A vizsgálati eredmény elaltatja a veszélyérzetet: nem vagyok rákos. De a nőket nemcsak a méhnyakdaganat fenyegeti. Lehet rákos elváltozás a mellben, a szájban, a májban, a gyomorban, a bélrendszerben, a bőrön is. Ezeket ki vizsgálja? Hol nézik meg? Hol van az a hely, ahová bemegy a nő, és tetőtől-talpig minden szűrést elvégeznek rajta, amely egyáltalán lehetséges? A megyei kórház onkológiai osztályán már erre a tetőtől-talpig szűrésre törekszenek. És másutt? Mi lesz azokkal, akik nem jutnak el erre az osztályra? A hivatalos szemlélet szerint a problémát megoldották: Magyarországon van anya- és nővédelem, terhesgondozás, rákszűrés és a patikák különböző fogamzásgátlókat árusítanak. De ki védi meg a nőket? GlmJUucCl Új svéd bútoráruház Budapesten Az Örs vezér terén az Ikea Áruház építése elérte végleges magasságát és az épület alakja is kialakult már. A 11 ezer négyzetméter alapterületű áruházról egy téli hétvégén készültek felvételeink, amikor még csend és nyugalom honolt az épület közelében. A forgalmas csomóponton március 21- én nyitó Bútorker-Ikea Áruház nagy forgalmat vár, amikor már zajos vásárlók népesítik be a modem épület környékét. Jelenleg az áruház környékén a munkálatok nyomai láthatók, a modern épület szerkezete elkészült. /MTI fotó: Krista Gábor/ Nem olcsó az utolsó út sem? A megyei temetkezési vállalat irodájába belépve az első pillanatban meghökkentő, ugyanakkor a hely rendeltetésének nagyon is megfelelő kép fogadja a kilincset elengedőt. Körben a falak mellett felállítva koporsók, rajtuk árcédulák, előttük keresztek, fejfák, fölöttük koszorúk. A jobb oldali sarokban asztalka: azon kegyeleti tárgyak, szemfedők, amelyek az utolsó földi úthoz kellenek. Atellenben a polcokon díszes, apró edények: urnák azoknak, akiket elhamvasztanak. Szokatlanul csendes ez a kedd délelőtt: mint megtudom, később kezdődik a forgalom, és nem reggel kilenc óra körül, így marad egy kis időnk érdeklődni: valóban mennyibe is kerül manapság egy temetés? Szabó Julianna, felvételi ügyintéző kalauzol a rendhagyó riportúton. Tízezres- Tessék, jöjjön közelebb, nézze meg őket! Ami a koporsókat illeti, a legolcsóbb 1 ezer 292, de 10 ezer 256-ért ércből való is kapható. A fakoporsók közül a 8 ezer forintos a legdrágább. Ezekben belül alul és felül már fehér bélelés is van. Kell bele azután még a fej alá párna, a test alá matrac, alsó lepedő, nejlon betét és lepedő. Ezek összege ezer körüli. Azután szemfedő is többféle vásárolható 529-től 5 ezer 500- ig. Ha nincs előre elkészített síremlék, akkor kereszt, illetve fejfa kerül az elhunyt feje fölé, a hant szélébe szúrva. Szorzunk, osztunk, és kiderül, egy átlagtemetés eddig kilencezer körüli, bár ehhez még hozzá kell adni a szolgáltatás költségeit. A szobai és az udvari ravatalozás két örökmécsessel 1 ezer 582 forint. Ha pedig az illető például kórházban hunyt el, akkor a távolsági hazaszállítás kilométerenként további 18 forint. Szintén kiadásnak számít a koporsó- felírás, táblafestés, ezek is mintegy 200 forintba kerülnek, és máris 11-12 ezernél tartunk. Igen ám, de még sírhely is szükséges: ez Szolnokon például első osztályú nyughelynél - ami azt jelenti, hogy aszfaltúton megközelíthető - kétezer forint, a sírásás további 2 ezer 500. (Igaz van negyedosztályú parcella is hatszázért.) Akárhogyan is nézzük, máris 15- 16 ezernél tartunk, és még koszorút sem vettek a gyászolók, ami további költség. Miközben számolunk, az itteni szakemberek azt is elmondják, hogy a hamvasztásos temetés jóval olcsóbb, hiszen az urnák ára 191 forinttól 2 ezer 500-ig terjed, és aki akaija, a hamvakat akár haza is viheti. A hamvasztásnál a közvetlen költség, amit a temető fizet: 1 ezer 100 forint. Hogy azSegély Még azt is közlik a hölggyel: segély is megilleti. Ha földbe temetik a hozzátartozót, kétezer, ha hamvasztják, ennek a fele. Segítenek neki, miképpen, hol intézze az ügyeket, mert az utolsó út előtt is akad papírmunka, nem is kevés.. Tovább robogunk Szolnokról, hiszen arra is kiváncsiak vagyunk, hogy mennyibe kerül például az egyházi szertartás. Kisújszálláson Nánási Mihály református lelkipásztort keressük, aki tősgyökeres idevalósi, és több mint negyven éve az egyházi szertartások végzője, egyúttal a helyi szokások szemlélője is.- Kérem szépen, nálunk reformátusoknál presbiteri határozat alapján történik a temetés, a sírhelyek megváltása, és a sírásás.- Részletezné az árakat?- Egy sírhely ötszáz forint, bár az első sorokban a duplája. Ehhez járul még 200 forint úgynevezett temetőrendbentartási hozzájárulás. Ami az egyházi szertartást illeti, ennek a díja kétezer forint, és ez például négyszeri harangozást is jelent. Az elsőt a jelentés napján 11 -kor húzzák, a is van után sírba, sírkertbe, esetleg állófalba helyezi a földi maradványokat, vagy otthon az előszobában, netalán a kertben alakít ki számára kegyeleti helyet, ez már a hátramaradottak ügye. A vállalat dolgozói nyugodtan írhatnának lélektani tanulmányt az emberi fájdalomról, hiszen a halál mindig döbbenetes, lezár egy életet, véget vet a földi létnek. De talán a legtorokszorítóbb érzés az, ha fiatal lélek távozik. Találhatók itt gyermekkoporsók is hatvan centitől százhatvanig. A minap is zokogva lépett be egy édesapa: adjanak neki olyan koporsót, hogy ne dideregjen benne a kisfia. Mert hogy fázós volt szegényke, és amikor 11 évesen örökre lehunyta a szemét - tizenöt kilót nyomott... Ilyenkor összenéznek az emberek, és igyekeznek vigasztalni azt, aki akkor és ott, meg talán élete végéig vigasztalhatatlan marad. Szinte végszóra lép be egy hölgy: arról érdeklődik: milyen koporsók kaphatók. Hallva az árakat, összecsapja a kezét.-4aj, de drágák!- Milyent szeretne? Kije volt az elhunyt? - érdeklődnek.- Idős ember, áldott jó lélek, az apósom. Három hónapot se betegeskedett, úgy ment el. Tessenek mondani, mennyibe kerül ma egy átlagos temetés?- Sírhely van?- Igen, vidéken, oda szállíttatjuk.- Akkor ezt az utat is meg kell fizetni. Éppen most néztük meg, úgy 12-14 ezer forint lesz az összes költség, meg az egyházi szertartás díja. Vagy társadalmi temetést kér, mert az ingyenes?- Nem, egyházit. Igaz, különösebben nem járt templomba, de ez volt a végakarata. is jár másodikat a temetés napján, délben, amikor két harang szól tíz percig. Majd gyűlőre hívunk, amihez három harang kell, mégpedig a temetés előtt negyedórával. Azután félórával utána negyedóráig ismét szól a harang. De ebbe a szolgáltatásba tartozik a lelkészi igehirdetés a sírnál, meg az előírt szertartás, illetve a kántori szolgálat is. Itt nálunk kétezer-nyolcszáz- hatvan forint a sírásás, mivel deszkázzák, téglázzák is a sírt.- Mindezeket hallva, Ön szerint sok vagy kevés az utolsó út költsége?- Kérem, él felénk egy szólásmondás: hoz a halál magával mindent. Ez valami olyasmit is jelent, hogy az elhunytat tisztességgel kell eltemetni. Mi senkihez sem tolakodunk, aki nem akar velünk temettetni, de mindenkinél elvégezzük a szertartást, ha kérik. Akár egyháztag, akár nem az illető. Hogy sok-e vagy kevés ez az összeg, így szerintem nehéz válaszolni a kérdésre. Ha azt veszem, hogy egy ember életére két, legfeljebb három temetés jut, és meglehet, az örökség értéke százezrekre rúg, akkor nem sok. Tudom, van akinek ez viszont rengeteg. Éppen ezért arra is adódott nem is egy példa, hogy ezeknél az embereknél ingyen végeztünk mindent. Pár településsel távolabb, Kunhegyesen viszont egy esperes-plébánosnál, a, 66 éves Bol- lók Emilnél kopogtunk.- Nálunk az utolsó út díjait a magyar püspöki kar úja elő, és ez 1 ezer 760 forint. Ebben benne foglaltatik a papi, kántori szolgáltatás, a sekrestyés, a temetőőr része, a harangozás. Évente engem itt a városban mintegy harminc temetéshez hívnak.- És a sírhelyek?- Az első sorban egy hely 1 ezer 250 forint, a másodosztályú 1 ezer 150, a harmadosztály ezer forint.- Plébános úr, sokallják a te- mettetők ezt?- Azt, hogy drága lenne, még soha senki sem mondta, pedig harmincegy éve szolgálom a híveket. Ha látom, vagy tudom, hogy szegény az illető, nem kérek semmit sem. Nagyon kevesen ismerik jobban az efféle szokásokat, árakat Kovács Gábornál, aki szűk emberöltő óta intézi jónéhány falu, település temetéseit.- Úgy mondjuk mi ezt, hogy van kedves és akad várt halott. A kedves halottat sajnálják, és szinte mindent megadnak neki az utolsó útra. Ha nincs kéznél annyi pénz, még azt is előteremtik. A várt halott meglehet, olykor tehetős, lenne miből elhan- toltatni, de bizony adódik: az utódok mégis mindenből a legolcsóbbat kérik. Kétezerért koporsót, ezerért szemfedelet, pedig a szerencsétlen sem a feje alatt viszi el hátrahagyott, jókora vagyonát, szép házát, a csodálatos kertjét.- Ön szerint errefelé a Kunságban mennyiért lehet eltemet- tetni egy embert?- Nem égbekiáltóan különböznek az árak máshol sem. Hogy is mondjam? Tízezerért szűkén, de 25 ezerért is. Az idősek bizony sokszor megvásárolják itt nálunk a koporsót, a szemfedőt: mondván, jó ha nincs rá gond. Hazaviszik a kamrába. Bizony ez szomorú, elvégre valami olyasmit jelent: hiába tett félre az illető húsz-huszonötezer nehezen spórolt forintot, tudja, nem biztos, hogy az örökösök ráköltik. Én az évtizedek során azt tapasztaltam, hogy nagy átlagban a szegény jobban kipréseli magából az utolsó út terheit, mint a tehetős, akinek pedig talán többre fúrná. Örökös tanya? Az utolsó út költségeit bogoz- gattuk: mibe, mennyibe is kerül, amíg az ember eljut az örökös tanyába. Örökös tanya, dohogott az egyik ismerősöm. Ugyan már, jó ha húsz év, esetleg huszonöt. De ha valakit hamvasztanak, még annyi sem. Nézd meg, mondja, nem egy helyen, a szántóföld közepén is akad egy-két magányos sír. Máshol a házak alapásásakor bukkannak csontokra. Hogy lehet ez? Járj utána! Tényleg, hogy lehet? Valóban csak két, két és fél évtized nyugodt esztendő jelenti az örökös tanyát? Vagy több? Esetleg attól függ, merre, hol lakott, majd nyugszik az illető? Erre keressük a válaszokat a következő riportunkban. D. Szabó Miklós Szombati jegyzet De ki védi meg a NŐKET?