Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-23 / 46. szám
1990. FEBRUÁR 23. Néplap 3 Téliesítettéit a törökszentmiklósi városi strand két medencéjét. A gyógymedencét már feltöltötték termálvízzel, míg a képünkön is látható gyermekmedencét a jövő héten vehetik birtokba az apróságok. A téliesítés segít a városban megoldani az úszásoktatás gondjait, illetve lehetőséget teremt a fürdőterápiás gyógyításra. A helyi üzemek és a megyei tanács támogatásával megvalósult beruházásnak igazán nem szőrszálhasogatásként rójuk fel egy hibáját: pár hónappal korábban, a tél kezdetekor biztosan jobban örült volna neki mindenki. /Fotó: Mészáros/ Szövetség az Alföldért Az eltűnt jövedelem itt hiányzik a legjobban Nemrég jelent meg cikkünk Kelet-Magyarország helyzetéről. Ennek kapcsán kerestük meg Boros Lajost, a megyei tanács terv és munkaügyi osztályának vezetőjét azért, hogy mondja el véleményét a cikkben felvetett problémáról.- Egyetért-e ön a cikkben megfogalmazottakkal?- Alapjában véve igen. Bár én szívem szerint Kelet-Magyarország helyett az Alföld kifejezést használnám. Ez pontosabban kifejezi a cikk által érintett problémát. Ez a térség földrajzi elhelyezkedése, természetföldrajzi adottságai miatt sok vihart megért. így a problémának történelmi gyökerei is vannak. A probléma súlyosságához képest keveset foglalkoztunk vele, bár történtek bátortalan kísérletek, például egy parlamenti képviselői csoport létrehozására ez ügyben. Az elmúlt negyven évről is csak azt mondhatjuk, hogy inkább sújtotta mint segítette ezt a térséget, amit bizonyít az alföldi megyék csökkenő lakosságszáma is. A településszerkezet átalakulása, a földtulajdon-koncentráció, az ipartelepítés konkrét módja és más tényezők módszeresen fejtették ki romboló hatásukat. így valóban egy alacsony fejlettségű, alacsony jövedelmet előállító térséggel találjuk magunkat szemben. Itt csak abban lehet reménykedni, hogy ha a sok kötöttség alól felszabadul ez a térség is, akkor nagyobb dinamizmusra számíthatunk. Itt leginkább a mezőgazdaság szerveződésének különböző formáira kell elsősorban gondolni.- A sokáig "húzó ágazatnak" kikiáltott mezőgazdaság milyen szerepet játszik a jelenlegi helyzet kialakulásában?- A mezőgazdaság csakúgy mint az ország, válságban van. Van olyan súlyos, mint az iparé. Sok jövedelem eltűnik, a téeszek elszegényedtek, s ebben nem valószínű, hogy a mezőgazdaság a hibás. A szovjet exportra épülő mezőgazdasági élelmiszer fel- dolgozási kapacitásokat komoly veszély fenyegeti, ide értem a konzervgyártástól kezdve, a baromfifeldolgozáson keresztül, a szabolcsi almáig sok mindent. Emiatt is mondhatjik, hogy az átlagosnál rosszabb a helyzet az Alföldön, a munkanélküliségnek komoly veszélye van. ,- Mit tehet egy megye a helyzet megváltoztatására?- Egy megye nem sokat. Nekünk éppen emiatt nincs is saját koncepciónk, anyagi eszközünk sem lenne ehhez. Több megye együtt már tehet valamit. Ezért is jött létre az Alföldi Megyék Szövetsége a múlt év decemberében, amelyben mi is részt veszünk. A célkitűzések között szerepel, hogy elősegítsék olyan társadalmi és politikai reformok létrejöttét, amelyek a gazdasági problémák megoldása mellett a területi egyenlőtlenségeket is enyhítik, s építenek a helyi viszonyokban rejlő politikai és gazdasági újítóképességre. Az együttműködésnek, a közös fellépésnek mindenekelőtt e megújulási törekvé- 'sekhez kell kapcsolódnia, egy decentralizált, az Alföld érdekeit is érvényre juttató terület- és településfejlesztési politika megvalósításához. A szövetség dokumentuma azt is hangsúlyozza, hogy az együttműködés során nem a megyei érdekeket sértő feladatmegoldásra, fejlesztési irányok kijelölésére, hanem a régió egészének fejlődésére, a területfejlesztési politika alföldi vonatkozásaira fektetik a súlyt. Mindez megfelelő tudományos háttér létrehozását is indokolja. Elképzelhető az is, hogy olyan vállalkozások - és ezeknek megfelelő intézményrendszer - jöhetnek létre, amelyek kifejezetten ehhez a régióhoz kapcsolódnak. Ennek feltételeit szakértők vizsgálják.- A konkrét vállalkozások hogyan tudnak segíteni a probléma megoldásában?- Az nyilvánvaló, hogy saját forrásokból nem tudjuk megoldani gondjainkat. Külső források kellenek, vagy állami, vagy külföldi. Vállalkozási alapon nem nagyon jön ide a tőke, nekik profit kellene, amire kevés a kilátásuk. Kormányszinten kell biztosítani a szükséges feltételeket. Ezzel együtt is a mezőgazdaság jó terepe lehet a vállalkozásoknak. Mind a növény- és gyümölcstermesztésben, mind az állattenyésztésben jók az esélyeink. A holland és a dán példa bizonyítja, ahol rosszabbak a feltételek, de sokkal jobb a produkció, hogy meg lehet próbálni. Nem mennyiség, hanem minőség kell, ami az adott ágazatban jó vetőmagot, kiváló tenyészállatot, stb.-t jelent. Persze kutatási háttér is kell ehhez. Az Alföldre egyébként sem általában kell az ipar. Az adottságoknak megfelelő ipar szükséges, amely képes dinamizálni a vidék gazdaságát. Ilyen lehet a húsipar, amelyet korábban Miskolcra és más helyekre telepítettek, ami azért sem volt jó, mert egyszerűbb és gazdaságosabb feldolgozott termékként szállítani a jószágokat mint lábon. Ha csak az ilyen dolgokat tudjuk elkerülni, már előreléptünk. Ha a külföld nem jön ide, az országnak kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az itteni vállalkozásokhoz szükségesek. Beruházásokhoz kapcsolódó adókönnyítésekkel, s más eszközökkel, de ez már nemcsak az Alföld problémája. Füle István Hol készül a magyar Suzuki? Hol építik fel a Suzuki Swift személygépkocsik összeszerelésére alkalmas magyarországi üzemet? Hetek óta ez a kérdés foglalkoztatja Esztergom és a megye vezetőit, lakosságát, mert bizonytalanná vált a Suzuki gyár Esztergomba történő telepítése. Újabb városok - például Pécs, Székesfehérvár és Dunaújváros - versenyeznek az üzem letelepítésének jogáért, azzal érvelve, hogy ők jobb, olcsóbb infrastruktúrát biztosítanának az 1200 dolgozó foglalkoztatásához. Az Autókonszem Rt. vezetői gondos mérlegelés után várhatóan márciusban döntenek arról, hogy melyik város kapja meg a kétségtelenül sok előnnyel járó gyárépítés jogát. A tervek szerint az építkezést még az idén megkezdik, s 1992 második felében indul majd a gyártás. Az ezt követő harmadik év végére évi 50 ezer autót gyártanának, melyből 30 ezret itthon értékesítenének. (MTI) Az idén 2,3 milliárdos mérleghiány Mire használjuk a külföldi hiteleket? Interjú az MNB ügyvezető igazgatójával Hitel, tőke, kamat, pénzpiac - mind-mind olyan fogalmak, amelyekkel naponta találkozunk. A közvélemény egyre érzékenyebben követi a gazdasági eseményeket, sokkal érzékenyebben reagál minden, gazdasággal kapcsolatos hírre, információra, mint korábban. Megnövekedett adósságállományunk kapcsán sok szó esik a külföldi hitelfelvételekről, ám azok felhasználásáról már kevesebbet tudunk. Tulajdonképpen mi a lényege a külföldi hitelfinanszírozásnak, hogyan működik ez a piacgazdaságokban, illetve hazánkban? - kérdeztük dr. Hárshegyi Frigyest, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatóját. Miért nem tudott alakossága hitelfelvételekről?- Külföldről hitelt akkor kell felvenni egy országnak, ha a folyó fizetési mérlegében nincs meg az egyensúly. Tehát többet költ, mint amennyi a bevétele. A nyugati piacgazdaságokban szintén vesznek fel devizát a bankok, s gondoskodnak anól, hogy a pénz hatékonyan térüljön meg. A központi bank ezekben az államokban felügyel, ellenőriz, esetenként beavatkozik, megemeli a kamatokat vagy leértékeli a hazai valutát. Magyar- országon ezeket a banki kiegyenlítő mechanizmusokat politikai presztízs-okok miatt nem alkalmazták hosszú időn keresztül, s egyre több kölcsönt kellett külföldről felvennünk. így ment ez öt, tíz, tizenöt évig, amely végül elvezetett a jelenlegi magas adósságállományhoz.- Mire fordítják a felvett hiteleket?- Először is: a kamatot, valamint a lejárt kölcsönök egy részét minden évben fizetni kell, különben fizetésképtelenné válik az ország. Tehát az adósság- szolgálat mindig prioritást élvez. A másik nagy terület az importfinanszírozás. Az MNB köteles forintért a vállalatoknak az importtervezéshez valutát biztosítani. Magyarországon központi devizakassza van, ha nincs elég devizája az MNB-nek, akkor felveszi hitel formájában.- Az Ön véleménye szerint az élmúlt években miért misztifikálódott a hitelfelvétellel, felhasználással kapcsolatos kérdéskör?- A külföli kölcsönfelvételekről a közvélemény az elmúlt egy évet leszámítva gyakorlatilag semmit sem tudott. A misztifikáció nyilvánvalóan innen ered. Magyarországon a hetvenes évek elején alapoztuk meg a külföldi adósság alapját, amikor is elkezdtük az importtöbbletet hitelből finanszírozni. A gazdasági vezetés hazánkban mindig azt mondta, csak ezt az évet ússzuk meg, jövőre pedig megállítjuk az adósságnövekedést. Ez a politikai mentalitás vezetett a mostani, közel 20 milliárdos adósságállományhoz. Mire költjük az egymilliárd dollárt?- Brüsszelben nemrégiben jelentették be,'hogy egymilliárd dolláros kölcsönt kapunk a Közös Piactól. Kötött vagy szabad felhasználású pénzről van szó?- Áthidaló jellegű hitelt ad az EGK, a pénzt a szerkezetátalakításhoz lehet felhasználni. Öt- százmillió dollárt kapunk a Közös Piactól, az összeg másik felét a huszonnégy OECD-állam adja. Finánchitelekről, a fizetési mérleget javító kölcsönről van szó. Hosszú távon azonban csak akkor van értelme, ha tényleg a struktúraváltáshoz haználjuk fel. Remélem 400 milliót már március végén megkapunk, a fennmaradó kétszer 300 milliót pedig fél-fél év eltelte után.- A 400 millió dollárból menynyit használunk fel adósságszolgálatra az idén?- így külön nem pántlikázzuk a pénzeket, nem is lehet. Idén ugyanannyi a törlesztenivaló, mint tavaly: 1,7 milliárd dollár plusz 1,5-1,6 milliárd dollár kamat. Ebből 800 milliót lefedez az exporttöbblet, és 200-300 millió lehet a turizmusból származó többlet. Az 1,7 milliárd dollárhoz tehát 500-600 millió le nem fedezett kamatrész jönne hozzá, tehát összesen 2,3 milliárd dollár a mérleghiány 1990-ben. Tartalékaink 200-300 millió dollárra csökkentek tavaly, így ezt is fel kell tölteni. Az idei felvételi terv 2,5 milliárd dollár. Ehhez a Valutaalaptól 200 milliót, a Világbanktól 300-400 milliót kapunk, körülbelül 200 millió vállalati tőkebevonással számolunk, 800-900 millió dollárt várunk az idei kötvénykibocsátásainkból. A maradék pénzt, 600-800 milliót, bankközi hitelekből kívánjuk fedezni. A közös piaci 400 millió a tartalékhelyzet megerősítésére szolgál. Ám éppen ezek a szabad felhasználású nyugati kölcsönök teszik lehetővé, hogy az importhoz szükséges devizát biztosítsuk a vállalatoknak. Hová lett a Grósz- kormány egymilliárd márkája?- Milyen tartalékokkal rendelkezik az ország, s hogyan változott ez az elmúlt öt éves időtarta- mot figyelembe véve?- Jelenleg 1,1 milliárd dollár értékű deviza és körülbelül 500 millió dollár aranytarlatékunk van. Általában elmondható, hogy 1-2 milliárd dollár közötti operatív tartalékkal működünk. 1982-ben semmilyen tartalékunk nem volt, 1983-ban 900 millió dollár. 1988-ban 1,9 milliárd volt, most pedig 1,6 milliárd. Szívesen látnék operatív tartalékként 3 milliárdot, ez jelentene biztonságos helyzetet. Ilyen háttérrel a kormány nem lenne állandó lépéskényszerben, a drámai intézkedéseket, - mint például a turistaellátmány drasztikus csökkentése - nem kellene azonnal meghoznia. Megfelelően operatív tartalékkal az ilyen intézkedések átgondolásához a kabinetnek hosszabb idő állna rendelkezésére.- A Grósz-kormány 1987-ben egymilliárd márkás hitelt vett fel. Milyen kölcsön volt ez, és mire használták?- Szabad felhasználású hitel volt, bonni kormánygaranciával. A teljes összeggel az akkori adósságszolgálatot finanszírozták. El kell ugyanis mondani: az 1986-os évben, valamint 1987 első felében olyan rossz gazdasági eredményeket értünk el, hogy a nemzetközi hitelpiacok bizalma egész egyszerűen megszűnt. Ezt az akkori vezetés nem vallotta be. 1986-ban 1,6 milliárd dollár volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 1987 első felében pedig majdnem 900 millió. Ha 1987 második felében nincs ez az egymilliárd dolláros nyugatnémet hitel, akkor nem tudtuk volna biztosítani az ország fizetőképességét. Szabó Béla A Lőrinci Textilipari Vállalatnál az elmúlt évben állították üzembe azt a nyugatnémet gépsort, amely a mezőgazdaság részére gyárt agro-fátyolfóliát. Az eddig importból beszerzett anyagot a szabadföldi primőrkultúráknál tudják hasznosítani, védelmet nyújt a hideg, a fagy, illetve rovarok, madarak kártétele ellen. Az új gépsorral évente 45 millió négyzetméter elkészítésére képes a vállalat.
