Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám

1990. FEBRUÁR 23. Néplap 3 Téliesítettéit a törökszentmiklósi városi strand két medencéjét. A gyógymedencét már feltöltötték termálvízzel, míg a képünkön is látható gyermekmedencét a jövő héten vehetik birtokba az apróságok. A téliesítés segít a városban megoldani az úszásoktatás gondjait, illetve lehetőséget teremt a fürdőterápiás gyógyításra. A helyi üzemek és a megyei tanács támogatásával megvalósult beruházásnak igazán nem szőrszálhasogatásként rójuk fel egy hibáját: pár hónappal korábban, a tél kezdetekor biztosan jobban örült volna neki mindenki. /Fotó: Mészáros/ Szövetség az Alföldért Az eltűnt jövedelem itt hiányzik a legjobban Nemrég jelent meg cikkünk Kelet-Magyarország helyzetéről. Ennek kapcsán kerestük meg Boros Lajost, a megyei tanács terv és munkaügyi osztályának vezetőjét azért, hogy mondja el véle­ményét a cikkben felvetett problémáról.- Egyetért-e ön a cikkben megfogalmazottakkal?- Alapjában véve igen. Bár én szívem szerint Kelet-Magyaror­szág helyett az Alföld kifejezést használnám. Ez pontosabban ki­fejezi a cikk által érintett problé­mát. Ez a térség földrajzi elhe­lyezkedése, természetföldrajzi adottságai miatt sok vihart meg­ért. így a problémának történel­mi gyökerei is vannak. A problé­ma súlyosságához képest keve­set foglalkoztunk vele, bár tör­téntek bátortalan kísérletek, pél­dául egy parlamenti képviselői csoport létrehozására ez ügyben. Az elmúlt negyven évről is csak azt mondhatjuk, hogy inkább sújtotta mint segítette ezt a térsé­get, amit bizonyít az alföldi me­gyék csökkenő lakosságszáma is. A településszerkezet átalaku­lása, a földtulajdon-koncentrá­ció, az ipartelepítés konkrét módja és más tényezők módsze­resen fejtették ki romboló hatá­sukat. így valóban egy alacsony fejlettségű, alacsony jövedelmet előállító térséggel találjuk ma­gunkat szemben. Itt csak abban lehet reménykedni, hogy ha a sok kötöttség alól felszabadul ez a térség is, akkor nagyobb dina­mizmusra számíthatunk. Itt leg­inkább a mezőgazdaság szerve­ződésének különböző formáira kell elsősorban gondolni.- A sokáig "húzó ágazatnak" kikiáltott mezőgazdaság mi­lyen szerepet játszik a jelenlegi helyzet kialakulásában?- A mezőgazdaság csakúgy mint az ország, válságban van. Van olyan súlyos, mint az iparé. Sok jövedelem eltűnik, a téeszek elszegényedtek, s ebben nem va­lószínű, hogy a mezőgazdaság a hibás. A szovjet exportra épülő mezőgazdasági élelmiszer fel- dolgozási kapacitásokat komoly veszély fenyegeti, ide értem a konzervgyártástól kezdve, a ba­romfifeldolgozáson keresztül, a szabolcsi almáig sok mindent. Emiatt is mondhatjik, hogy az átlagosnál rosszabb a helyzet az Alföldön, a munkanélküliségnek komoly veszélye van. ,- Mit tehet egy megye a hely­zet megváltoztatására?- Egy megye nem sokat. Ne­künk éppen emiatt nincs is saját koncepciónk, anyagi eszközünk sem lenne ehhez. Több megye együtt már tehet valamit. Ezért is jött létre az Alföldi Megyék Szö­vetsége a múlt év decemberében, amelyben mi is részt veszünk. A célkitűzések között szerepel, hogy elősegítsék olyan társadal­mi és politikai reformok létrejöt­tét, amelyek a gazdasági problé­mák megoldása mellett a területi egyenlőtlenségeket is enyhítik, s építenek a helyi viszonyokban rejlő politikai és gazdasági újító­képességre. Az együttműködés­nek, a közös fellépésnek minde­nekelőtt e megújulási törekvé- 'sekhez kell kapcsolódnia, egy decentralizált, az Alföld érdekeit is érvényre juttató terület- és te­lepülésfejlesztési politika meg­valósításához. A szövetség do­kumentuma azt is hangsúlyozza, hogy az együttműködés során nem a megyei érdekeket sértő feladatmegoldásra, fejlesztési irányok kijelölésére, hanem a ré­gió egészének fejlődésére, a terü­letfejlesztési politika alföldi vo­natkozásaira fektetik a súlyt. Mindez megfelelő tudományos háttér létrehozását is indokolja. Elképzelhető az is, hogy olyan vállalkozások - és ezeknek meg­felelő intézményrendszer - jöhet­nek létre, amelyek kifejezetten ehhez a régióhoz kapcsolódnak. Ennek feltételeit szakértők vizs­gálják.- A konkrét vállalkozások hogyan tudnak segíteni a probléma megoldásában?- Az nyilvánvaló, hogy saját forrásokból nem tudjuk megol­dani gondjainkat. Külső források kellenek, vagy állami, vagy kül­földi. Vállalkozási alapon nem nagyon jön ide a tőke, nekik pro­fit kellene, amire kevés a kilátá­suk. Kormányszinten kell bizto­sítani a szükséges feltételeket. Ezzel együtt is a mezőgazdaság jó terepe lehet a vállalkozások­nak. Mind a növény- és gyü­mölcstermesztésben, mind az ál­lattenyésztésben jók az esélye­ink. A holland és a dán példa bizo­nyítja, ahol rosszabbak a feltéte­lek, de sokkal jobb a produkció, hogy meg lehet próbálni. Nem mennyiség, hanem minőség kell, ami az adott ágazatban jó vető­magot, kiváló tenyészállatot, stb.-t jelent. Persze kutatási hát­tér is kell ehhez. Az Alföldre egyébként sem általában kell az ipar. Az adottságoknak megfele­lő ipar szükséges, amely képes dinamizálni a vidék gazdaságát. Ilyen lehet a húsipar, amelyet korábban Miskolcra és más he­lyekre telepítettek, ami azért sem volt jó, mert egyszerűbb és gaz­daságosabb feldolgozott termék­ként szállítani a jószágokat mint lábon. Ha csak az ilyen dolgokat tudjuk elkerülni, már előrelép­tünk. Ha a külföld nem jön ide, az országnak kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az itteni vállalkozásokhoz szüksé­gesek. Beruházásokhoz kapcso­lódó adókönnyítésekkel, s más eszközökkel, de ez már nemcsak az Alföld problémája. Füle István Hol készül a magyar Suzuki? Hol építik fel a Suzuki Swift személygépkocsik összeszerelésére alkalmas magyarországi üzemet? Hetek óta ez a kérdés foglalkoztatja Esztergom és a megye vezetőit, lakosságát, mert bizonytalanná vált a Suzuki gyár Esztergomba történő telepítése. Újabb városok - például Pécs, Székesfehérvár és Dunaújváros - versenyeznek az üzem letele­pítésének jogáért, azzal érvelve, hogy ők jobb, olcsóbb infrastruktúrát biztosítanának az 1200 dolgozó foglalkoztatásához. Az Autókonszem Rt. vezetői gondos mérlegelés után várhatóan márciusban döntenek arról, hogy melyik város kapja meg a kétségte­lenül sok előnnyel járó gyárépítés jogát. A tervek szerint az építkezést még az idén megkezdik, s 1992 második felében indul majd a gyártás. Az ezt követő harmadik év végére évi 50 ezer autót gyártanának, melyből 30 ezret itthon értékesítenének. (MTI) Az idén 2,3 milliárdos mérleghiány Mire használjuk a külföldi hiteleket? Interjú az MNB ügyvezető igazgatójával Hitel, tőke, kamat, pénzpiac - mind-mind olyan fogalmak, amelyekkel naponta találko­zunk. A közvélemény egyre ér­zékenyebben követi a gazdasági eseményeket, sokkal érzéke­nyebben reagál minden, gazda­sággal kapcsolatos hírre, infor­mációra, mint korábban. Meg­növekedett adósságállomá­nyunk kapcsán sok szó esik a külföldi hitelfelvételekről, ám azok felhasználásáról már keve­sebbet tudunk. Tulajdonképpen mi a lényege a külföldi hitelfi­nanszírozásnak, hogyan műkö­dik ez a piacgazdaságokban, il­letve hazánkban? - kérdeztük dr. Hárshegyi Frigyest, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igaz­gatóját. Miért nem tudott alakossága hitelfelvételekről?- Külföldről hitelt akkor kell felvenni egy országnak, ha a fo­lyó fizetési mérlegében nincs meg az egyensúly. Tehát többet költ, mint amennyi a bevétele. A nyugati piacgazdaságokban szintén vesznek fel devizát a bankok, s gondoskodnak anól, hogy a pénz hatékonyan térüljön meg. A központi bank ezekben az államokban felügyel, ellen­őriz, esetenként beavatkozik, megemeli a kamatokat vagy le­értékeli a hazai valutát. Magyar- országon ezeket a banki ki­egyenlítő mechanizmusokat po­litikai presztízs-okok miatt nem alkalmazták hosszú időn keresz­tül, s egyre több kölcsönt kellett külföldről felvennünk. így ment ez öt, tíz, tizenöt évig, amely vé­gül elvezetett a jelenlegi magas adósságállományhoz.- Mire fordítják a felvett hite­leket?- Először is: a kamatot, vala­mint a lejárt kölcsönök egy ré­szét minden évben fizetni kell, különben fizetésképtelenné vá­lik az ország. Tehát az adósság- szolgálat mindig prioritást élvez. A másik nagy terület az import­finanszírozás. Az MNB köteles forintért a vállalatoknak az im­porttervezéshez valutát biztosí­tani. Magyarországon központi devizakassza van, ha nincs elég devizája az MNB-nek, akkor fel­veszi hitel formájában.- Az Ön véleménye szerint az élmúlt években miért misztifiká­lódott a hitelfelvétellel, felhasz­nálással kapcsolatos kérdéskör?- A külföli kölcsönfelvételek­ről a közvélemény az elmúlt egy évet leszámítva gyakorlatilag semmit sem tudott. A misztifiká­ció nyilvánvalóan innen ered. Magyarországon a hetvenes évek elején alapoztuk meg a kül­földi adósság alapját, amikor is elkezdtük az importtöbbletet hi­telből finanszírozni. A gazdasági vezetés hazánk­ban mindig azt mondta, csak ezt az évet ússzuk meg, jövőre pedig megállítjuk az adósságnöveke­dést. Ez a politikai mentalitás ve­zetett a mostani, közel 20 milli­árdos adósságállományhoz. Mire költjük az egymilliárd dol­lárt?- Brüsszelben nemrégiben je­lentették be,'hogy egymilliárd dolláros kölcsönt kapunk a Kö­zös Piactól. Kötött vagy szabad felhasználású pénzről van szó?- Áthidaló jellegű hitelt ad az EGK, a pénzt a szerkezetátalakí­táshoz lehet felhasználni. Öt- százmillió dollárt kapunk a Kö­zös Piactól, az összeg másik felét a huszonnégy OECD-állam adja. Finánchitelekről, a fizetési mér­leget javító kölcsönről van szó. Hosszú távon azonban csak ak­kor van értelme, ha tényleg a struktúraváltáshoz haználjuk fel. Remélem 400 milliót már márci­us végén megkapunk, a fennma­radó kétszer 300 milliót pedig fél-fél év eltelte után.- A 400 millió dollárból meny­nyit használunk fel adósságszol­gálatra az idén?- így külön nem pántlikázzuk a pénzeket, nem is lehet. Idén ugyanannyi a törlesztenivaló, mint tavaly: 1,7 milliárd dollár plusz 1,5-1,6 milliárd dollár ka­mat. Ebből 800 milliót lefedez az exporttöbblet, és 200-300 millió lehet a turizmusból származó többlet. Az 1,7 milliárd dollár­hoz tehát 500-600 millió le nem fedezett kamatrész jönne hozzá, tehát összesen 2,3 milliárd dollár a mérleghiány 1990-ben. Tartalékaink 200-300 millió dollárra csökkentek tavaly, így ezt is fel kell tölteni. Az idei felvételi terv 2,5 milliárd dollár. Ehhez a Valutaalaptól 200 milli­ót, a Világbanktól 300-400 mil­liót kapunk, körülbelül 200 mil­lió vállalati tőkebevonással szá­molunk, 800-900 millió dollárt várunk az idei kötvénykibocsá­tásainkból. A maradék pénzt, 600-800 milliót, bankközi hite­lekből kívánjuk fedezni. A közös piaci 400 millió a tartalékhelyzet megerősítésére szolgál. Ám ép­pen ezek a szabad felhasználású nyugati kölcsönök teszik lehető­vé, hogy az importhoz szükséges devizát biztosítsuk a vállalatok­nak. Hová lett a Grósz- kormány egymilli­árd márkája?- Milyen tartalékokkal rendel­kezik az ország, s hogyan válto­zott ez az elmúlt öt éves időtarta- mot figyelembe véve?- Jelenleg 1,1 milliárd dollár értékű deviza és körülbelül 500 millió dollár aranytarlatékunk van. Általában elmondható, hogy 1-2 milliárd dollár közötti operatív tartalékkal működünk. 1982-ben semmilyen tarta­lékunk nem volt, 1983-ban 900 millió dollár. 1988-ban 1,9 mil­liárd volt, most pedig 1,6 milli­árd. Szívesen látnék operatív tar­talékként 3 milliárdot, ez jelen­tene biztonságos helyzetet. Ilyen háttérrel a kormány nem lenne állandó lépéskényszerben, a drá­mai intézkedéseket, - mint pél­dául a turistaellátmány draszti­kus csökkentése - nem kellene azonnal meghoznia. Megfelelő­en operatív tartalékkal az ilyen intézkedések átgondolásához a kabinetnek hosszabb idő állna rendelkezésére.- A Grósz-kormány 1987-ben egymilliárd márkás hitelt vett fel. Milyen kölcsön volt ez, és mire használták?- Szabad felhasználású hitel volt, bonni kormánygaranciával. A teljes összeggel az akkori adósságszolgálatot finanszíroz­ták. El kell ugyanis mondani: az 1986-os évben, valamint 1987 első felében olyan rossz gazda­sági eredményeket értünk el, hogy a nemzetközi hitelpiacok bizalma egész egyszerűen meg­szűnt. Ezt az akkori vezetés nem vallotta be. 1986-ban 1,6 milli­árd dollár volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 1987 első felében pedig majdnem 900 millió. Ha 1987 második felében nincs ez az egymilliárd dolláros nyugat­német hitel, akkor nem tudtuk volna biztosítani az ország fize­tőképességét. Szabó Béla A Lőrinci Textilipari Vállalatnál az elmúlt évben állították üzembe azt a nyugatnémet gépsort, amely a mezőgazdaság részére gyárt agro-fátyolfóliát. Az eddig importból beszerzett anyagot a szabadföldi primőrkultúráknál tudják hasznosítani, védelmet nyújt a hideg, a fagy, illetve rovarok, madarak kártétele ellen. Az új gépsorral évente 45 millió négyzetméter elkészítésére képes a vállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents