Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

Néplap CSÖKKENT AZ IPARI TERMETES VÁLTOZÓ EREDMÉNYEK A MEZŐGAZDASÁGBAN KEVESEBB LAKÁS ÉPÜLT BERUHÁZÁS, FOGLALKOZTATÁS IPAR A megye ipari gazdálkodói 1989-ben 62,5 milliárd forint bruttó ipari-építő­ipari termelési értéket hoztak létre, amelynek több mint háromnegyed ré­szét három ágazat, az élelmiszeripar, a gépipar és a könnyűipar állította elő. Az ipari termelés volumene - a gaz­dálkodók előrejelzéseinek megfelelően és az országoshoz hasonlóan - csökkent, 3,3 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A megyei székhelyű gazdálko­dók termelése stagnált, míg más válla­latok telepeinél 8,9 százalékos vissza­esés volt tapasztalható. A termék-előál­lítás üteme az év folyamán ciklikus volt, a n. negyedévi kismértékű fellendülést a ül. negyedévben jelentős visszesés követte. Az egyes ágazatok termelése nagymértékben ingadozott, közöttük el­lentétes tendenciák érvényesültek. Az ipari gazdálkodók kétharmadának ter­melése nem érte el a múlt évit, és mind­össze 17,3 százalékuk tudott 10 száza­léknál nagyobb termelésnövekedést produkálni. A gazdálkodóktól kapott informáci­ók szerint a termelés ütemtelenségét és mérséklődését elsősorban a megrende­lések hiánya, illetve egyenetlensége, valamint elsősorban az importanyag-el­látás akadozása okozta. Tovább romlott a szerződéses fegyelem, mely az anyag- és alkatrészszállításokra, a fizetési meg­állapodások teljesítésére egyaránt vo­natkozott. A termelési gondok - az or­szágoshoz hasonlóan - megyénkben is elsősorban a gép- és a könnyűiparban jelentkeztek. A megye iparára jellemző legfonto­sabb termékek egy részéből (például villamos fagyasztószekrényekből és - ládákból, gumitalpból, szintetikus mo­sószerből, beépíthető konyhaszekré­nyekből, sportcipőkből és néhány élel­miszeripari termékből) többet gyártot­tak mint az előző évben, de főleg az igények mérséklődése miatt legalább egytizedével csökkent a termékelőállí­tás alumínium háztartási edényekből, feszített betonból, kevert beton- és ha­barcsanyagokból, foszforműtrágyából, fekete-fehér televízióból, fenyőfurészá- rukból, szőrmés bőrbundákból, női ut­cai, valamint tornacipőből, csontos marhahúsból, növényolajból és fermen­tált dohányból. A termelés és létszám alapján számí­tott termelékenység stagnált, a fizikai foglalkozásúak egy órára jutó teljesít­ménye azonban 1,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az iparban 2,7 százalékkal tovább mérséklődött a foglalkoztatás, és ez el­sősorban a fizikai foglalkozásúak állo­mányát érintette. Az általános tendenci­ával szemben a vegy- és az élelmi­szeriparban növelték a létszámot. Az iparban foglalkoztatottak havi átlagos nettó keresete 7669 forint volt, 15,6 szá­zalékkal több a tavalyinál. A megyei székhelyű ipari gazdálko­dók 1989-ben 76,4 milliárd forint értékű terméket értékesítettek, amely értékben 8,1 százalékkal meghaladta az előző évit, de mennyiségben 0,6 százalékkal kevesebb volt annál. A termeléshez ha­Az osztrák Waldhauser céggel kialakított kooperáció keretében gyártja a TRV a WR 125/290 típusú modern ön tűzőgépet A megyei székhelyű szervezeteknél 1989-ben 11,7 milliárd forint értékű be­árd forint értéket képvisel. Az év során 146 építményt, 2,9 milliárd forint érték­ben befejeztek, 0,9 milliárddal többet az egy évvel ezelőttinél. Összesen 370 la­kást adtak át, 81-gyei kevesebbet mint 1988. évben. A lakásépítésben történt visszaesést emellett az is mutatja, hogy az év végén építés alatt álló 579 lakás alig 2/3-a az egy évvel korábbinak. MEZŐGAZDASÁG A megye mezőgazdasági területe 1989-ben 462 ezer, szántóterülete pedig 387 ezer hektár volt. Utóbbinak 97,8 százalékát hasznosították. Gabonafé­lékből 1,2 millió tonna termést takarí­tottak be, 1,8 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az időjárás főleg az őszi árpa, a rozs és a zab fejlődésének kedvezett. A búza hektáronkénti hoza­ma (5300 kg) 3,2 százalékkal az előző évi szint alatt maradt. A fontosabb őszi betakarítású növények közül kukoricá­ból 448 ezer tonnát, cukorrépából 639 ezer tonnát takarítottak be, előbbiből 19,8 százalékkal, utóbbiból 18,2 száza­lékkal többet mint egy évvel korábban. A napraforgónak csökkent a vetésterü­A BUBIV jászberényi gyárában új gyermekbútorcsalád gyártását kezdték meg a múlt évben. A Berény nevű gyermekbútor kis alapterületen lehetővé teszi a gyerekek elkülö­nített elhelyezését A Központi Statisztikai Hivatal Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatóságának jelentése az 1989.évről sabb exportcikkeinek piaca kedvezően változott, az értékesítési árak növeked­tek. A gazdálkodók pénzügyi helyzete nem javult, a fizetési fegyelem tovább romlott. Ezt jelzi, hogy bővült a sorban állók köre, a nagyarányú elővásárlás és áruvisszatartás miatt romlott a pénzügyi egyensúly, és nőttek a készletek. A megyei székhelyű kivitelező építő­ipar az egész évre előirányzott munkáit lényegében elvégezte, összehasonlítha­tó árakon azonban a teljesítés 3,2 száza­lékkal elmaradt az 1988. évitől. Közel 4800 főt foglalkoztatott, és ez 4,0 szá­zalékkal kevesebb az előző évinél. A dolgozók havi nettó átlagkeresete 7267 forintot tett ki, és egy év alatt 16,1 szá­zalékkal növekedett. Az építőipar 1989-ben 169 építmény kivitelezését kezdte el, amely 2,4 milli­lete és a termésátlaga, emiatt 10,4 szá­zalékkal kevesebb volt a termés az 1988. évinél. A fontosabb zöldségfélék közül a vöröshagyma és a paradicsom termésátlaga nőtt, a zöldpaprikáé vala­melyest visszaesett. Talajerő-utánpótlásban a mezőgaz­dasági nagyüzemekben 1988-hoz ké­pest visszalépés következett be. A mű­trágyázott terület 1,1 százalékkal, a ki­juttatott hatóanyag-mennyiség 11,1 százalékkal volt kevesebb, mint az elő­ző esztendőben. A tápanyagtőke pótlá­sára felhasznált szerves trágya mennyi­sége 3279 tonnával visszaesett, a trá­gyázott terület pedig 2,2 százalékkal nőtt. A megye mezőgazdasági nagyüze­meinek állatállománya a baromfiak ki­vételével tovább csökkent. A vágóállat­termelést és -értékesítést az állatál­lomány alakulása jelentős mértékben befolyásolta. Vágómarhából 15,3 ezer, vágósertésből 60,8 ezer tonnát vásárol­tak fel. Tehéntejből a gazdaságok 1989- ben 0,8 százalékkal többet (184,3 millió litert), tyúktojásból 12,0 millió darabot, 1/10-del nagyobb mennyiséget adtak át, mint 1988-ban. A mezőgazdasági nagy­üzemekben 1989-ben 35,3 ezer főt fog­lalkoztattak, 6,1 százalékkal kevesebbet az 1988. évinél. A nettó átlagkereset egy év alatt az állami gazdaságokban (8726 forint) 17,0 százalékkal, míg a termelő- szövetkezetekben (7329 forint) 13,9 százalékkal nőtt. sonlóan az értékesítést is a ciklikusság jellemezte, mivel változatlanul a IV. ne­gyedévben adták át a legtöbb árut. A belföldi értékesítés aránya tovább csökkent, ezzel szemben 17,1 százaiéra nőtt a külkereskedelmi eladás hányada. A nem rubelelszámolású kivitel értéke egy év alatt folyó áron 35,3 százalékkal emelkedett, a rubelelszámolásúé 3,5 százalékkal lett kevesebb. A tiszta megyei ipar exportja 15,8 milliárd forint volt, ennek több mint háromnegyed része nem rubelelszámo­lásban realizálódott. A megye fonto­1990. FEBRUÁR 21. Sorházakat épít a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÁÉV Szandaszűlűsön ruházás történt, ami folyó áron 1,1 szá­zalékkal meghaladta az 1988. évit. Ezen belül 14,9 százalékkal növekedett a bel­földi és 30,5 százalékkal a nem rubelel­számolású importgép-beszerzés. Az összes pénzügyi teljesítésnek 2/3-át az iparba, 13,8 százalékát a mező- és erdő- gazdaságba és 8,6 százalékát a vízgaz­dálkodásba fektették. A pénzösszegeknek több mint fele ­54.2 százaléka - a kőolaj- és földgázbá­nyászatnak jutott, amelynek tekintélyes része Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében realizálódott. Á megyei pén­zösszegből a mintegy 400 millió forint értékű kommunális fejlesztésnek 53,1 százaléka szociális és egészségügyi, 28.3 százaléka pedig kulturális célokat szolgált. A megyében 1989-ben a 25 millió forintnál nagyobb értékű beruházások közül 22-t kezdtek el, 31-et befejeztek, és 1989 végén 67 volt folyamatban. Az épülő infrastrukturális beruházások kö­zül kiemelhetők: a 4. sz. főút Szolnokot elkerülő szakasza és a Tisza-híd építése, a Martfű-Szentes közötti vasútvonal korszerűsítése, valamint Karcagon és Tiszafüreden a távbeszélő gócközpon­tok és ezek alállomásai. A megfigyelt anyagi ágakban 1989- ben megközelítően 121 ezer főt foglal­koztattak, 3,8 százalékkal kevesebbet, mint 1988-ban. A fizikai dolgozók lét­száma 4,2 százalékkal csökkenve 96,4 ezer főt, a szellemieké 2,1 százalékkal mérséklődve 24,3 ezer főt ért el. A gazdálkodó szervezetek bejelentett munkaerőigénye a IV. negyedévben 18.3 százalékkal - a fizikai dolgozóknál 18,0 százalékkal, a szellemieknél 21,5 százalékkal - csökkent. Az általánosan jellemző csökkenő tendencia mellett legkevésbé a szakmunkások iránti igény mérséklődött, viszont a betanított és a segédmunkások egyre kevésbé tud­nak elhelyezkedni. Az év folyamán 726-an részesültek munkanélküli-se­gédben. PÉNZÜGYEK A lakosság központi forrásból szár­mazó pénzbevétele 1989-ben 23 milli­árd forint volt, az előző évit 20,5 száza­lékkal haladta meg. Ezen belül megha­tározó a munka- (tagsági) viszonyból és a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekből (60 százalék), a kis- és magánvál­lalkozásokból (24 százalék) származó jövedelmek aránya. A lakossági takarékbetétek állomá­nya 1989. december 31-én 9,5 milliárd forint volt, 0,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedést el­sősorban az évi kamatjóváírás eredmé­nyezte. A lakossági hitelek időszak végi állo­mánya 9,4 százalékkal meghaladta az 1988. december 31 -it, értéke pedig elér­te a 13,8 milliárd forintot. A rövid és középlejáratú hitelek állománya egy év alatt 94,7 százalékkal, a hosszú lejáratú- aké 2,3 százalékkal bővült. A megyében 1989-ben 2327, az el­múlt évinél 9,1 százalékkal több lakást vettek használatba. Az otthonok 98,2 százaléka magánerőből épült, állami pénzeszközökből mindössze 43 lakás valósult meg. KERESKEDELEM A megye kiskereskedelmi forgalma 1989-ben 30,5 milliárd forintot ért el, ez fogyasztói folyó áron 18,3 százalékos növekedésnek felel meg. A 18,0 száza­lékos átlagos áremelkedést kiszűrve az eladott áruk volumene nem változott. Ezen belül összehasonlítható áron élel­miszerekből, élvezeti cikkekből és ve­gyesiparcikkekből az egy évvel koráb­binál többet, míg ruházati termékekből és a vendéglátásban lényegesen keve­sebbet- értékesítettek. Az év végén a megye állami és szö­vetkezeti kiskereskedelme 1532 boltot és 787 vendéglátóhelyet működtetett, sorrendben 9,7 és 4,2 százalékát jövede­lemérdekeltségű rendszerben. A szerző­déses boltok száma (103) az év során 1/3-dal lett több, a vendéglátóüzleteké (315) pedig 6,4 százalékkal bővült. A kereskedelemben 1989-ben 12,7 ezer főt foglalkoztattak, amely 3,3 százalék­kal kevesebb a múlt évinél. A teljes munkaidőben dolgozók havi nettó át­lagkeresete 5201 forint volt, egy év alatt 20,7 százalékkal nőtt. EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS Az egészségügyi ellátás feltételei 1989-ben lényegesen nem változtak. A megyében 1989-ben átlagosan a dolgo­zók 6,6 százaléka, naponta 9073 fő volt táppénzen, számuk 8,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az év során 874 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, melynek következtében 1212-en sérül­tek meg, ez 36,5 százalékkal meghalad­ta az 1988. évit. A halálesetek száma 14,5, a súlyosan sérülteké 35,7., a könnyen sérülteké 40,4 százalékkal nőtt. Az oktatási intézmények e tanévben eltérő feltételek között kezdték meg működésüket. A demográfiai hullám­nak megfelelően az óvodák és az általá­nos iskolák leterheltsége csökkent, a kö­zépfokú intézményeké pedig nőtt. Az óvodás gyermekek száma az egy évvel korábbihoz képest nem változott, az ál­talános iskolai tanulóké 4,8 százalékkal mérséklődött. A szakmunkástanulók száma viszont 10,7 százalékkal, a kö­zépiskolásoké pedig 9,9 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents