Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

1990. FEBRUÁR 21. Néplap 3 Kábelek az Audikhoz Bicskén, a Viliamosipari Vállalatnál ahol Ford típusú gépkocsikhoz már gyártottak elektromos kábelkötegeket, megkezdték az Audi személy- gépkocsik kábelezését is. A bicskeiek idei tervei közt szere­pel a megrendelő NSZK válla­lattal közös vállalat létrehozá­sa, amellyel kapacitásukat a duplájára növelhetik. A válla­latnál az eddig bérmunkában végzett kábelgyártásból a műit évben mintegy 50 millió forint­nak megfelelő devizát gazdál­kodtak ki. /MTI fotó: Kabáczy Szilárd/ A magyar külkereskedelemről Jövőre szabad devizás forgalmat tervezünk minden relációban Ahol nem lehet bukni, ott nyerésre sincs esély Szolnokon a Tudomány és Technika Házában a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének meghívására tar­tott előadást Németh Barnabás, a KÉM főosztályvezetője. Ezt az alkalmat használtuk fel a magyar külkereskedelemről szóló be­szélgetésre.- Először is arra kérem: mutas­sa be nekünk az elmúlt évet, kül­kereskedelmünk szemszögéből. A legjobb két év- A konjunkturális helyzet jó­nak volt mondható. A világke­reskedelem 7 százalékkal bővült. Ez lehetővé tette a magyar gaz­daság számára is az előrelépést. Ma már elmondhatjuk: az elmúlt két év hazánk számára az évtized legkedvezőbb konjunkturális időszaka volt. A nem rabelkivi- tel megközelítette a világkereske­delem bővülési ütemét. A két fő relációban összességében 15-16 milliárd forint közötti csere­arány- nyereséget sikerült elérni 1989-ben. A nem rubelforga­lomban az elmúlt két évben összesen mintegy 220 millió dol­lár árnyereség keletkezett, ami szokatlan az elmúlt évekhez vi­szonyítva. Mindez lehetővé tet­te, hogy világpiaci térvesztésünk megálljon. A nem rubelforgalom már má­sodik éve a gazdaság legpozití­vabb területe. Két év alatt egy- milliárd dollár volt az egyenleg­javulás, 1989-ben a kereskedel­mi aktívum 540 millió dollárt tett ki, ez az exportunk 9 százaléká­nak felel meg. A fejlett régió sze­repe növekedett külkereskedel­münkben, ma a nem rubelelszá­molású forgalom 79 százalékát adja. Az EGK koncentrációja to­vább nőtt, de a tengerentúli ex­portnövekedés is dinamikus volt. Japánban például 30 százalékkal nőtt, de itt Európában még na­gyobb növekedéssel is találkoz­hatunk. Az export szerkezete már nem ilyen kedvező. A több­letexport /310 millió dollár/ dön­tő hányadát az anyagok és az élelmiszer-gazdasági termékek teszik ki. Ugyanakkor a feldol­gozóipar abszolút értékben is visszaesett. A gépek exportja például 100 millió dollárral esett vissza. Az exportszerkezetünk rendkívül konjunktúraérzékeny, így az egyensúly labilis. Az import vo­lumenben 7 százalékkal, dollár­ban számolva 5 százalékkal nőtt. Két meghatározó tényező befo­lyásolta az 1989 évi importot. Az egyik az importliberalizáció, a másik az erőteljesen változó bel­ső kereslet- szabályozás. Az im­portnövekedés nem tükrözi a gazdaság erős importigényessé­gét, ebben nagy szerepet játszott a behozatal fékentartása. A libe­ralizáció pozitív hatásait egyéb­ként sem most vártuk, de így is megemlíthetjük, hogy a pana­szok ez ügyben megszűntek, a belső ellátás javult, a monopol­helyzetek szűkültek.- És mi volt a helyzet a rubelel­számolású forgalomban? Hogyan fékezhető a "keleti” export?- Ezen a területen koncentráló­dik a magyar gazdaság és a KGST- országok strukturális válsága. 1989-ben jött először felszínre a piacgazdasági modell és a hagyományos rubelmecha­nizmus kibékíthetetlen ellent­mondása. Nehezen tudunk mit kezdeni azzal, hogy a partnerek szállítókészsége romlik, a hazai vállalatok minőségi igénye foko­zódik, ugyanakkor a rubelpiacra irányuló vállalati export- érde­keltség közgazdasági eszközök­kel egyáltalán nem, adminisztra­tív eszközökkel is csak részben állítható meg. így 1989-ben az előirányzottnál 680 millió rubel­lel nagyobb az áruforgalmi és 1,3 milliárd rubellel nagyobb a fize­tési mérlegaktívum. Minden vi­szonylatban aktív fizetési pozícióban vagyunk, rövid lejá­ratú követelésállományunk de­cember 31-én egymillió rubel volt. Az összes tartozás és köve­telés egyenlege elérte a+1,7 mil­liárd rubelt. Exportunk 6 száza­lékkal csökkent. Ez a vártnál ki­sebb, így is sok vállalat került nehéz helyzetbe. Az import szin­tén csökkent 6,5 százalékkal. Fele a Szovjetuniót érinti. Az áruforgalmi aktívumban jelentős szerepet játszott a közel 4 száza­lékos, 280 millió rubel körüli cserearány-nyereség.- Melyek a legfontosabb célok a külkereskedelmi forgalomban 1990-ben?- A nem rubelforgalomban az aktívum további javítása a cél. Közel 700 millió dollár aktívu­mot kellene elérni, ami nagy fel­adat. Ez azt jelentené, hogy a fizetési mérleg hiánya 600 millió dollár körül lenne, tehát így is elkerülhetetlen az adósságállo­mány további növekedése. Az export 7-8 százalékos növekedé­se alapkövetelmény. Remélhető­en a liberalizáció pozitív hatásai már itt is érződnek. Az import­ban nem kevés a veszély a kívá­natosnál nagyobb növekedésre, ezért a szigorú keresletszabályo­zás összességében nem oldható fel. A rubelforgalomban - bár cserearány-előnyeink vannak - az irányítási rendszer drasztikus forgalomcsökkentésre kény­szerül. A fő problémák a KGST- országok gazdasági összeomlá­sából, az importlehetőségek fo­lyamatos romlásából, a rubelex­port-célú hazai termelés egyol­dalú strukturális csődjéből, vala­mint a KGST-együttműködési mechanizmus és az ehhez kap­csolódó gazdaságpolitikából adódnak. Az importban csak a hazai keresletcsökkenés miatt 5- 10 százalék közötti csökkenés valószínűsíthető, emellett a part­nerek szállítókészsége is első íz­ben jelentősen romlik. Az előző­ek miatt az exportot 20-25 száza­lékkal kell csökkenteni. Sok gond adódik ebből, de a reorien- táció kényszere most már kike­rülhetetlen.- A KGST-kapcsolatok leépü­lése a magyar gépipart milyen helyzetben találja?- A rubelelszámolású gépipari exportunk körülbelül 4-5 száza­léka konvertálható átalakítás nélkül. Mintegy 10-12 százalék fejlesztésekkel, beruházásokkal átirányítható más piacokra. A többi gyakorlatilag semmilyen módon nem állítható át. A hír­adástechnika nagy része is ide tartozik, de a Mezőgépek termé­keinek is egy jelentős része. Ez természetesen nem kormányzati kijelölés alapján dől el, hanem a piac döntése lehet ilyen.- Szóba került mint megoldás, a barter lehetősége is.- A barter a kieső exportot pó­tolhatja, de szigorú feltételei vannak. Az importnak kontin­gensen felülinek kell lennie, az importra hazai fizetőképes ke­reslet legyen, az MKB-n keresz­tül lehet lebonyolítani, s ha az export megelőzi az importot, a bevételhez a vállalat csak akkor jut hozzá, ha az import beérke­zett. A bukás esélye- Mi lehet a "végső" megol­dás?- Jövőre szabad devizás forgal­mat tervezünk minden reláció­ban, ami lehetővé teszi az egysé­ges piackezelést, az egységes feltételek elérését. A szerkezeti változásokat ez a piac fogja ki­kényszeríteni. Mi az elején va­gyunk a piaci mechanizmusok kialakításának, de nem tehetünk mást. Nagyot lehet nyerni vele, igaz bukni is, de ahol nem lehet bukni, ott nyerni sem lehet. Füle István Az MDF programja Mást - Mással - Másképpen Az összeállítás az MDF részle­tes országos programja és me­gyei szervezeteink programnyi­latkozatai alapján készült. l. A Magyar Demokrata Fórum demokratikus és nemzeti közép- párt, mely egyaránt vállalja sajá­tos magyar értékeink és érdeke­ink képviseletét, valamint társa­dalmunk európai léptékű de­mokratizálását. Az MDF tagsága magáénak vallja népi hagyomá­nyainkat, nemzeti liberális és ke­reszténydemokrata elődeink esz­méit és az egészséges természeti környezethez való ragaszkodást. n. Az MDF a társadalom irányí­tásának alapját az önkormányza­tokban látja. Célja a létrejövő he­lyi önkormányzatok közösségi tulajdonnal felruházása, a jelen­legi ellenőrizhetetlen állami tu­lajdon visszajuttatása révén. Az önkormányzati testületeket (elöljáróságokat, törvényhatósá­gokat) és azok vezetőit a helyi lakosság kizárólagos és elidege­níthetetlen joga legyen megvá­lasztani. A hatalmi szóval egye­sített települések önállóságukról szabadon döntsenek. m. Gazdasági esélyegyenlőséget! Kapjanak egyforma esélyt a ma­gánvállalkozások a szövetkezé­sek és a megmaradó állami szek­tor. Az MDF ellenzi a piacgazda­ságra történő áttérés kampány­szerűségét. Tiltakozunk az ellen, hogy tegnapi-mai vezetők a nemzeti vagyon hatalmas szele­teit értékükön alul sajátítják ki maguknak és ehhez a leggátlás­talanabb trükköket alkalmazzák. A magántulajdon gazdasági fel- emelkedésünk alapja és lendke­reke. Mellette azonban teret kell engedni különböző közösségi (önkormányzati, egyházi, alapít­ványi) tulajdonformáknak is. IV. Támogatjuk a minőségi termé­ket eredményező minőségi mun­kát. A környezetkímélő, energia- és anyagtakarékos technológiát ösztönözzük. Azt akarjuk, hogy minél több független kis- és kö­zépüzemjöjjön létre. Csak a nye­reséges vállalkozások kaphassa­nak előnyöket, akár adókedvez­ményként akár más formában. Veszteséges vállalatok vezetői ne menekülhessenek el a tisztes­séges kereseteket többszörösen meghaladó nyugdíjjal. V. Az egészségügynek és a kör­nyezetvédelemnek elsőbbséget kell biztosítani, mert jogunk van az emberhez méltó környezet­hez. Az emberi környezetnek és ezen keresztül egészségünknek a szándékos károsítását minősítse bűncselekménynek a társada­lom! Az adónkból épült sportlé­tesítményeket ne csak nézőként használhassuk. Csak a tömege­ket vonzó nemzetközi szintű sport kapjon támogatást. VI. Létbiztonságunkat nem segé­lyekkel kell elsősorban szavatol­ni! A tisztességes nyugdíjat és a színvonalas betegellátás költsé­geit biztosítóintézetek fedezzék. Minden betegnek legyen joga- a szabad orvosválasztáshoz;- megfelelő tájékoztatáshoz;- a javasolt kezeléshez való hozzájáruláshoz;- a rá vonatkozó orvosi doku­mentációk megismeréséhez;- személyes szabadságához a kezelés során is;- szakmai felülvizsgálathoz;- szellemi vagy erkölcsi vigasz elfogadásához (ideértve a papi segítséget is);- a méltóságos halálhoz;- a titokvédelemhez még a ha­lál után is. VII. A család védelme és az anya­ság tekintélyének helyreállítása végett az MDF szorgalmazza a részmunkaidős és bedolgozói - de teljes jogú - lehetőségek gya­rapítását, ugyanakkor küzd a szülői hivatás elismeréséért. VIII. Iskoláink legyenek teljesen önállóak, a tanulók létszámához igazodó állami támogatással. A szülők szabadon választhassák meg, hova járatják gyermekei­ket. A tananyagba szervesen épüljön be az erkölcstan, a ter­mészet szeretete, a háztartási is­meretek oktatása és igény esetén a vallásoktatás. Az autonóm is­kola felügyeletét a szülők, az is­kolafenntartók és a tanárok kép­viselőiből álló iskolaszékekre kell bízni. 1. Infrastruktúra- Meg kell vizsgálni a megye- székhelyen a trolibuszhálózat fo­kozatos kiépítésének lehetősé­gét. Ez a közlekedési rendszer környezetkímélő, megbízható, pontos és a nagyforgalmú útvo­nalakon gazdaságosan üzemel­tethető.- Mielőbb meg kell építeni a 4. sz. főközlekedési út Szolnokot, majd később Törökszentmiklóst és Kisújszállást is elkerülő sza­kaszát. Már az útépítés első üte­mében meg kell oldani a 4. sz. és a 442. sz. (martfűi) út bizton­ságos kereszteződését.- Szorgalmazzuk az alföldi me­gyék, így megyénk közlekedési, hírközlési, csatornázási helyze­tének jelentős javítását, fejleszté­sét. A világkiállítás beruházásai­ból jusson az Alföldnek is!- Meg kell vizsgálni a vízi köz­lekedés (folyami személy-és áru- szállítás) fejlesztésének lehető­ségeit, távlatait.- A szolnoki repülőteret alkal­massá kell tenni polgári célú igénybevételre. (Idegenforga­lom, légitaxi, légimentés, stb.)- A szovjet csapatok kivonulá­sa után felszabaduló épületek, lé­tesítmények a helyi érdekeknek leginkább megfelelő módon hasznosuljanak. A helyi nyilvá­nosság bevonásával készüljenek tervek a hasznosítás módjaira. 2. Gazdaság - mezőgazdaság- Tekintve, hogy megyénk gaz­daságában meghatározó szerepe van az agrárgazdaságnak, ezért e helyen csak az MDF általános mezőgazdasági programjának legfontosabb gondolatait foglal­juk össze.- Tulajdonreformunk kidolgo­zásánál az alábbi alapelveket vet­tük figyelembe: =legyen gyorsan végrehajtha­tó, = a föld kerüljön magántulaj­donba, aranykorona érték alap­ján, = élelmiszerellátásunk és az export még átmenetileg se kerül­jön veszélybe, = a föld annak tulajdonába ke­rüljön, aki azt várhatóan megmű­veli, = szolgáltassunk igazságot pa­rasztságunknak az elszenvedett sérelmekért. IX. Az MDF szorgalmazza a köz- biztonság alapvető javítását, a jogállamiság intézményeinek szavatolását, a rendőrség átszer­vezését. Erős, határozott, de jo­gainkat tisztelő rendőrséget aka­runk. A helyi rendőrség vezető­jét a helyi önkormányzat vá­lassza! X. Magyarország felemelkedésé­nek alapvető feltétele a mielőbbi semlegesség. A szovjet csapato­kat nem tartóztatjuk tovább. Ön­ként távozzanak, ahogyan jöttek. Külkapcsolataink Európához, ezen belül szomszédainkhoz kö­zelítsenek bennünket. Az MDF a legszorosabb szálakkal kötő­dik a határainkon kívül élő ma­gyarsághoz, mert nem ők lépték át a határt, hanem a határ lépte át őket. Ugyanilyen fontosságot tu­lajdonítunk az itt élő kisebbsé­gek érdekvédelmének.- A termőföldek hasznosítása a tulajdonosok akarata szerint ala­kul. Ők döntik el, hogy egyénileg vagy közösen művelik, bérbe ad­ják, vagy eladják.- Javasoljuk, hogy a vidéki, fa­lusi lakosság a termelésbe fektes­se be megtakarításait. Építsenek a községek (esetleg ketten-hár- man közösen) helyi élelmi­szerfeldolgozó láncolatokat: Kis hűtőházak, tárolók, vágóhidak, konzerv és konyhakész terméke­ket előállító vállalkozások lenné­nek ezek. íly módon a helyi ter­melők nem lesznek kiszolgáltat­va a felvásárló monopolszerve­zeteknek, bővül a kínálat, letör- hetők a monopolárak, növelhető a foglalkoztatottság. Hasonló módon célszerű eljárni az ipari szolgáltatások terén is. 3. Oktatás - művelődés- A 20 éves halogatás után meg kell oldani a megyei könyvtár ügyét, akár új épületben, akár át­alakítással.- Célunk a felsőfokú oktatás bővítése, mint pl. külkereskedel­mi főiskola, nyelvtanárképzés stb.- Az alsófokú oktatás körzete­sítése mielőbb szűnjön meg. Sa­ját iskolákat a községeknek! 4. Környezetvédelem- Szorgalmazzuk, hogy az arra alkalmas földeken mindenütt te­lepítsenek erdőt.- Kiemelt fontosságú a községi és városi zöldövezetek megte­remtése, illetve területeinek nö­velése.- A veszélyes hulladékok táro­lását pályázati rendszerekkel, a helyi lakosság bevonásával, ér­dekeltté tételével, korrekt tájé­koztatásával lehet és kell megol­dani. 5. Idegenforgalom- Fontos természeti kincsünk a termálvíz. Törekedni kell sokol­dalú felhasználására, így gyógy- idegenforgalmi hasznosítására is.- A Körös-Berettyó - mentét is be kell kapcsolni az alföldi ide­genforgalomba (Falusi turiz­mus.)- A Tisza-tó fejlesztése az ide­genforgalmi és környezetvédel­mi szempontok együttes figye­lembevételével történjék. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei MDF szervezetek helyi programjaiból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents