Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-17 / 41. szám
2 Néplap 1990. FEBRUÁR 17. Európai szabadkereskedelem Magyarország csatlakozna Tények, remények Kimagasló búzatermés, égető pénzhiány az állami gazdaságokban A közép- és kelet-európai országokban zajló reformfolyamatok a Közös Piac által Magyarország számára eddig megítélt és kilátásba helyezett támogatásokat várhatóan nem érintik, de azzal mindenképpen számolni kell, hogy a jövőben több országnak kell osztoznia a 24-ek által felajánlott támogatásokon - mondta Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes az EK magyar tárcaközi bizottságának pénteki ülésén, a Kereskedelmi Minisztériumban. Szólt arról is, hogy a Közös Piac határidő előtt felszámolta a hazánkat sújtó diszkriminatív mennyiségi korlátozásokat, sőt ezen kívül felfüggesztett olyan mennyiségi korlátozásokat is, amelyeket egyébként számos nyugati országgal szemben is alkalmaz. Ez mintegy 120 millió dollár lehetséges exporttöbletet jelent a magyar vállalatok számára. A preferenciális Érdeklődéssel néztem végig a Szolnok Városi Televízió február 12-i adásában a pártok bemutatkozását. Örömmel láttam néhány jó ötletet, s elgondolkodtam a felvázolt politikai törekvéseken. A műsortól azt reméltem, hogy a lehető legtöbbet tudom meg a versengő szervezetek programjáról. Ha az elhangzottak alapján alkotok ítéletet, számomra nyilvánvaló, hogy a Fidesz képviselőjelöltjeként bemutatkozó Várhegyi Attila legfőbb törekvése a Szocialista Párt támadása és lejáratása. Célja elérése érdekében a múltra hivatkozik, majd ügyesen félremagyarázott példákkal hozakodik elő és a tényekről megfeledkezve, a Szocialista Pártot állam- pártnak titulálva alaptalanul vádaskodik. A Fidesz programjának igazolására Tom Lantost hívja segítségül. Úgy vélem, ha Lantos úr megalapozottnak tartja a Fidesz programját, fogadjuk el véleményét. De Várhegyi Attilának, aki beszédében Pozsgay Imrét korábban függetlenségével kérkedő, királyválasztásra készülő államminiszternek, majd sajtódiktátomak nevezi, egy másik tengerentúli magyar milliomos, Andrew Sarlós szavait ajánlom figyelmébe: "PoliAhogyan közeledünk a választások felé, úgy alakul át a választási kampány küzdelemmé. Történelmi tény, hogy az MSZMP még "állampárt", "pártállam" korában felismerte, hogy a társadalom olyan pluralisztikus politikai struktúrát akar, amelyben a működő politikai szervezetek, pártok nem útitársként menetelnek vele, hanem ellenzékként vesznek részt a politikai közéletben. A felismerésnek megfelelően az MSZMP - ha voltak és konzervatív megnyilvánulások - nem gátolni igyekezett a folyamat kialakulását, hanem azt segíteni. Sokan a társadalomban abban reménykedtünk, hogy a politikai pluralizmus egyfajta konstruktív vámeljárás kiteijesztése az iparcikkekre, a mezőgazdasági termékek egy részére, éves szinten további, mintegy 80 millió dollár árelőnyt jelent. A 24-eknek átadott korábbi memorandumban Magyarország felvetette azt az igényt is, hogy szabadkereskedelmi megállapodást kössön a közösséggel, ami legalább az ipari termékek forgalmára vonatkozna. A szabadkereskedelemből származó előnyöket Magyarország addig kapná egyoldalúan, amig a gazdaság nem kerül olyan helyzetbe, hogy azt viszonozhassa. Ha Magyarország intenzíven kíván bekapcsolódni a nyugat-európai integrációs folyamatba, akkor be kell jutnia az európai szabadkereskedelmi övezetbe. Ennek útja, hogy egyidejűleg kell javaslatot tenni az EK-nak és az EFTA-nak (Európai Szabadkereskedelmi Társulás). Csak az egyikkel való tikai analfabetizmus kikötni, hogy a reformkommunisták nem kellenek a magyar vezetésbe. Az ellenzék sok reprezentánsa volt korábban MSZMP-tag. Valaha jómagam is kommunista voltam, hamarabb mint Pozsgay, ma viszont sikeres kapitalista vagyok. Úgy látom: Magyarországon sokan vannak, akik a múlt hibáit hangoztatva toboroznak híveket, ám igazi programmegvalósító képesség és hitel nélkül. Pozs- gayban azt a politikust becsülöm, aki nélkül nem lett volna lehetséges a monolitikus hatalom belső lebontása. Pozsgay Imrét a legnagyobb országok kormányai elismerik és nagyra tartják. Nem véletlen, hogy Thatcher, Bush és a mi miniszterelnökünk is találkozni akart vele." Lám, lám kedves hirtelen felbátorodott hangoskodók. Talán több tiszteletet érdemelnek - politikai ellenfélként is - azok a szocialista párti politikusok, akik döntő szerepet vállaltak az állampárt lebontásában és a magyarországi demokrácia létrehozásában! Iváncsik Imre a Magyar Szocialista Párt Szolnok Városi Elnökségének tagja ellenzékiségben, de mindenképpen emberi hangokban és magatartásokban nyilvánul meg. Ez ideig reményeinkben csalódnunk kellett. Viszonyaink ellenzéki bírálata kezdettől fogva tendenciózusan csak a rosszat mondta, mondja az elmúló évtizedekről. Ennek nyilvánvaló a propagandisztikus célja. Mostanában a különböző pártokban egyre többen ragadtatják el magukat olyan kijelentésekre, amelyek nemcsak kommunista-, szocialistaellenes vagy antiszemita, hanem akarva akaratlanul az alantas indulatokat, az általános gyűlölködést, a gonosz képzetének kialakulását segítik elő. A félelem légkörét teremtik meg. Utalhatunk az MDF leninvárosi különmegállapodás nem juttatna be minket maradéktalanul ebbe az övezetbe. A magyar szakemberek most dolgoznak az EFTA-val közösen egy szándéknyilatkozaton, amely felvázolná hazánk szándékait. A miniszterhelyettes elmondta azt is, hogy a Európai Közösségek brüsszeli bizottsága február elején feljegyzést juttatott el az EK minisztertanácsához, és abban érinti azt a lehetőséget, hogy Közép- és Kelet-Európa országaival az EK társulási viszonyt hozzon létre. Erre a feljegyzésre a minisztertanács már válaszolt, figyelemre méltónak minősítve a gondolatot és további tanulmányozásra szólítja fel a bizottságot. A társulási viszony rendkívül rugalmas kapcsolatot jelentene. Magyarországnak az is célja, hogy hosszabb távon tagja legyen az európai vámuniónak. A Fidesz Szolnoki Csoportjának tegnapi köszönetnyilvánító közleményében tévesen jelent meg két bekezdés. Helyesen ez a következőképpen hangzik: Ajánlási szelvényeiket a következő címekre várják: A 8. számú választókerületben Varga Mihály közgazdászra/5301 Karcag, Pf. 65. vagy személyesen a Vörös Hadsereg út 33. sz. 1.3-ba mindennap 16 órától 18 óráig/. A 4. számú választókerületben dr. Lévai Anikó ügyvédre /Szolnok, Vörös Csillag u. 8-ba mindennap 17-től 21 óráig/. A 3. számú választókerületben Várhegyi Attila tanárra /Szolnok, Vörös Csillag út 8-ba mindennap 17-től 21 óráig/. Az érintettek és olvasóink elnézését kérjük. /A szerk./ Felhívás A Túrkeve című városi lap szerkesztőbizottsága a 6. számú választókörzetben indulni kívánó ország- gyűlési képviselőjelölteknek lehetőséget biztosít a bemutatkozásra, a március első hetében megjelenő számban. Felkérjük a pártokat, gondoskodjanak arról, hogy felhívásunk a képviselőjelöltségre a pályázókhoz eljusson. A jelölteknek harminc gépelt soros anyag és egy 6x8 cm-es fotó közlését biztosítja. A közlésre szánt anyagot legkésőbb 1990. február 26-án 16 óráig juttathatják el a Túrkeve című lap szerkesztőségéhez. Túrkeve, Petőfi tér 1. sz. (Tanácsháza, művelődési osztály) Szerkesztőbizottság "kétes értékű" demonstrációjára Grósz Károly ellen, ámely megmozdulás a becsületes emberekben többfajta gondolatot ébreszthet. Az egyik gondolat az lehet, hogy a rendszerváltást minden vita mellőzésével akarják megvalósítani. A másik gondolat az lehet, hogy egyesek tartottak attól az érvektől, amelyek a szocialista tendenciák maga- sabbrendűségét bizonyította volna. Az MSZMP hajlandó a nyílt vitákra és azokat igényli is, mint megújult párt, de elítéli a demagóg kirohanásokat, fenyegetéseket, fizikai bántalmazásokat. MSZMP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Intéző Bizottsága Nagypál Ferenc, a Mezőtúri Állami Gazdaság igazgatója:- Gazdaságunk tavalyi eredményterve 6 millió forint volt, ezt 130 százalékkal teljesítettük túl, így 8 millió forint nyereséget sikerült elérnünk. Én azonban mégsem vagyok elégedett a terv teljesítésével. Igaz, a növénytermesztésben szép eredményeket értünk el, az őszi kalászosok a gazdaság fennállása óta a legnagyobb termést adták, így őszi búzából 5,2 tonnát, őszi árpából 5,8 tonnát takarítottunk be hektáronként. Egyedül a rizs nem hozta a várt eredményt, a szélsőséges tavaszi és nyári időjárás miatt. Húsértékesítési nehézségek Az idén alapvetően a pénzügyi helyzetünket kívánjuk stabilizálni. Az érdekeltségi rendszert továbbfejlesztjük, nemcsak a szellemi, hanem a fizikai dolgozóink körében is. Január 1-vel 13 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, amelynek költségvonzata eléri a 10 millió forintot. Az eredménytelen növények termesztését - mint például a repce - megszüntetjük, helyette a piaci igényeknek jobban megfelelő minőségi kenyérgabona és ipari növények arányát kívánjuk növelni a vetésszerkezetünkben. Az illetményföld-területen nagy értékű, exportképes növények termelésével akarjuk dolgozóink jövedelmét növelni. Tavaly elkezdtük a gazdaság központjában egy autószerviz építését, mintegy 20 millió forint értékben, amelyet az idén fejezünk be. A húsmarhaágazatunk teljes vertikumát szeretnénk az elkövetkező két évben rekonstrukció alá vetni. Kelemen Béla, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese:- T avaly i eredményünk 36 millió forint, több mint amennyit terveztünk. A növénytermesztésünkben az aszály rányomta bélyegét a kukoricatermésre, egyes fajtákból mindössze 5 mázsát takarítottunk be. Búzából azonban elsők lettünk a megyében, 6,7 tonna hektáronkénti terméssel. Az állattenyésztésben a sertés- és szarvasmarha-ágazatot értékelve közepes eredményről tudunk beszámolni. A sertéstenyésztésben a múlt év elején értékesítési nehézségek adódtak, de az év közepétől már megfelelő ára lett. Két szarvasmarhatelepünkön rekonstrukciót hajtottunk végre. Az idei esztendő nagyon nehezen indult, mivel a szocialista exportkorlátozás miatt 3500 tonna hibridkukorica-vetőmagot szovjet és csehszlovák megrendelőinknek nem tudtunk értékesíteni. Reméljük, hamarosan megkapjuk az engedélyt erre, mivel júniusban már nem lehet kiszállítani. A szarvasmarha és a sertés árát illetően sokáig húzódott el az egyeztetés. Két húsüzemünkben, ahol évente 20 ezer sertést vágnak le, egyre nehezebben tudjuk értékesíteni termékeinket. A növény- termesztés idei eredményét a rendkívüli téli aszály veszélyezteti. Szeretnénk a múlt évi eredményt elérni, ezt pedig csak fokozott költségtakarékossággal tudjuk megtenni. Kritikus helyzetben Kolics Károly, a Nagykunsági Állami Gazdaság megbízott igazgatója:- A tavalyi évben nem sikerült a tervet teljesítenünk. Mintegy 2 millió forinttal kevesebb, 6 millió 124 ezer forint nyereséget értünk el. Ez főként a rizságazatunk eredménytelenségével függ össze, ugyanis a tervezett 3,6 tonna helyett csak 2,2 tonnát takarítottunk be hektáronként. Búzából a gazdaságunk történetében az egyik legnagyobb termést sikerült elérni, 4,9 tonnát hektáronként, amely a kedvezőtlen talajadottságaink közepette meglehetősen jó. Az állattenyésztésben a tejelő szarvasmarha- és a vágómarha-ágazat hozta a tervet. A hármas hasznosítású juhászatunkban a tej-, a hús- és a gyapjútermelés szintén elfogadható eredményt produkált. Az idén a termelési szerkezetünkben lényeges változás nem lesz. A pénzügyi tervezéshez nagyon sok ár még bizonytalan, de szeretnénk 8 millió forint nyereséget elérni. A hozamok tekintetében a tavalyi tervszámaink az irányadóak. Jelentkeztünk a MÉM által meghirdetett pályázatra, amely a kritikus helyzetű üzemek támogatását célozza. Amennyiben kedvező elbírálásban részesülünk, magas szintű beruházásokat tudunk megvalósítani a következő 4-5 évben. Dolgozóink anyagi érdekeltségi viszonyait erősíteni akarjuk. Kenderes-szigeti területünkre gázvezetéket szeretnénk építeni, ezáltal a szárítási költségeink csökkenthetők lennének. Sas János, a Középtiszai Állami Gazdaság közgazdasági igazgatóhelyettese:- Az elmúlt esztendőben a gazdaság fennállása óta a legnagyobb eredményt érte el. A mérleg szerint 41 millió forintot, de sajnos nem reálértékben. Főként a növénytermesztés adta a nagyobb közvetlen ágazati nyereséget, de az állattenyésztés hozamai is meghaladták a tervezettet. Csak a juhászat lett a kedvezőtlen gyapjúár miatt veszteséges. A legnagyobb bukás a halászati ágazatunkban történt, a kedvezmények megvonása és a halárak csökkenése következtében. Az alaptevékenységen kívül a mélyépítő és meliorációs üzemünknek bős-nagymarosi építkezés leállítása mellett is sikerült eredményt elérni. A tervezés a szabad árak miatt bizonytalanná vált, csupán naturális mutatókra tudunk tervezni. A tiszta eredmények 50 százalékát fordíthatjuk beruházásra. Készletlekötési gondjaink vannak, a készletérték-emelkedésünk eléri a nyereségünket. Tervbe vettük egy korszerű szarvasmarhatelep építését, de ez 250- 270 millió forintba kerül és a mai hitelfeltételek mellett nem tudjuk vállalni a beruházást. A legszükségesebb gépek vásárlását tudjuk csupán megvalósítani. A túlélés... Dr.Bagi Károly, a Palotási Állami Gazdaság igazgatója:- Az 1985 és 1990 között eltelt időszak második legjobb eredményét értük el tavaly. A mérleg szerinti nyereségünk 49,5 millió forint volt, ez az árbevételünk 9,4 százaléka. Ezt a jó eredményt a növénytermesztés szakmai munkája és a kedvező időjárás hozta. Az eredmény valójában abból származik, hogy hatalmas infláció terheli termékeinket, az imput árak bekerülnek az önköltségbe és év végén növekszik a készletállomány. Az állattenyésztésnél a termelési költségek növekedése valamennyi ágazat, a szarvasmarha, a kacsa, a juhászat és a halászat jövedelmezőségének csökkenését eredményezte. Az agrárolló rendkívüli mértékben szétnyílt, az ipari árak a csillagos ég felé haladnak. Az iparnak olcsóbban kellene termelnie. A mezőgazdasági üzemek nagy részének kedvező az eredménye, azonban a likvid helyzete nem mutat ilyen jó képet. Az idei esztendőre nehéz olyan tervet készíteni, amit a gazdálkodás során célkitűzésnek lehet tekinteni. Az infláció olyan mértékű, hogy a terv csak támpont lehet. Vállalatunk ezért csupán koncepcionális tervet készíthet. Termelési szerkezetünkben lényeges változás nem lesz. Figyeljük a piaci igényeket és ennek megfelelően próbálunk termelni. Jelentős beruházásba nem kezdünk bele, óvakodunk a befektetésektől. A gépbeszerzéseket helyezzük előtérbe. Öntöző- berendezéseket is vásárolunk az állattenyésztésünk takarmányellátásának biztosítása érdekében. Mészáros Mátyás, a Héki Állami Gazdaság igazgatója:- A ’89-es évet a növénytermesztés számára jó évnek kell tekinteni, őszi búzából 6 tonnát, cukorrépából 52 tonnát, kukoricából - amelynek csupán egyhar- mada vqlt öntözve - 9,7 tonnát értünk eí hektáronként. Az állat- tenyésztésben a tehenenként 6200 liter tej szintén kimagasló eredmény, amely a fejlett mező- gazdaságú országokkal is állja az összehasonlítást. Sajnos ilyen eredmények mellett is nagyon szerény pénzügyi eredménnyel dicsekedhetünk. A vállalati nyereség 48 millió forint, egymilli- árd 41 milliós termelési érték mellett. A legutóbbi élelmiszer- áremelés kapcsán a -közvélemény a termelőket marasztalja el. Amikor azonban a műtrágya árát emelik 60 százalékkal, akkor senki sem megy ki tüntetni. Felemelték a tej termelői árát, de a termelési költségek az idén 30 százalékkal emelkednek. A tejre adott dotáció az elmúlt évben 27,5 millióval csökkent vállalati szinten, az öntözési költség pedig a vízdíj drágulása miatt kétszeresére emelkedik. Az idén nem tudjuk, hogy termékeinket hogyan fogjuk eladni. Két rögzített árú termékünk van: a tej és a búza. A szabad árakban nem érvényesíthetjük az emelkedő termelési költségeket. Az elmúlt években 80-90 millió forintot fordítottunk beruházásra évente, az idén csak 30 milliót. Igyekszünk a jó termelési lehetőségeket kihasználni és abszolút költségtakarékosságra törekszünk. A beruházások helyett a hiteleinket próbáljuk csökkenteni, ugyanis a múlt évben a kamat- költségeink elérték a 39,5 millió forintot. Az idei tervünk röviden: a túlélés. Laczi Zoltán A Néplap sajtószolgálata Programbeszéd vagy vádaskodás? Helyreigazítás Vállaljuk a nyílt vitákat, elítéljük a fenyegetéseket Az MSZMP közleménye
