Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám

j^lÉPlAP 1990. JANUÁR 3. Megkezdődött a népszámlálás /Folytatás az 1. oldalról/ hogy a lakosság is egyre több in­formációra tart igényt szűkebb és tágabb környezetéről, a társada­lom szerkezetéről, egyes rétegek és csoportok helyzetéről. Áz idei népszámlálás különös figyelmet szentel a nemzetiségi hovatartozás felmérésének; ezzel kapcsolatos az anyanyelvre, a „be­szélt,, nyelvre, valamint az arra vo­natkozó kérdés, hogy ki milyen nemzetiségűnek vallja magát. Mi­vel vitatott a cigányok nemzetiség­ként való elismerése - erről a nem­zetiségi törvény nem rendelkezett - ezért a cigány megjelölés is sze­repel a nemzetiségek felsorolása között. A lakosság 20 százalékától egy részletesebb, kiegészítő kérdése­ket is tartalmazó kérdőív kitöltését kérik. Ez a reprezentatív felvétel kiterjed egyebek között a munkába járás módjára, az ingázás jellem­zőire, a főfoglalkozás melletti ke­reső tevékenység felmérésére. A vagyoni helyzettel kapcsolatos kérdések azonban a részletesebb kérdőíven sem szerepelnek. A népszámláláskor felvett ada­tok titkosak, semmiféle vissza­élésre nincs mód. A személyi ada­tokat tartalmazó, fejléccel ellátott kérdőívekről a válaszokat számí­tógépre viszik; itt készülnek a táb­lázatok, amelyeken már semmifé­le azonosító jel nincs. A kérdőíve­ket pedig a legrövidebb időn belül megsemmisítik. Az adatok alapján összeállított táblázatokat teljes egészében nyilvánosságra hozzák. A KSH az adatgyűjtéssel, adatfel­dolgozással kapcsolatos tudniva­lókról széles körben tájékoztatja a lakosságot, s nemcsak tudo­mányos formában, hanem külön­féle népszerű módokon is eljuttat­ják az információkat az érdeklő­dőkhöz. A nép önkéntességét utólag ne intézményesítsük! A Szolnok megyei lakosság se­gélyeinek kiszállítására vállalko­zók, az SZDSZ és az MDF szerve­zői megalapozottan állítjuk, hogy a nemzetközi, ezen belül a magyar, a Szolnok megyei adományok, se­gélyek mennyiségileg elegendőek ahhoz, hogy a román nép talpra álljon. Az életmentő segítséget bejut­tattuk az országba, amit szeretettel köszönnek a magyar népnek. A to­vábbi segélyekért nyitott folyó­számlára felhívás útján történő át­utalt pénzmennyiségek már nem szolgálnák a segítségnyújtás ere­deti célját. Tekintve, hogy az egyes vállalatok nyereségének terhére történt átutalások nem a nép szoli­daritását fejezik ki - az önkéntes­ség is megkérdőjelezhető -, ha az a vállalatvezetők megkésett reagálá­sa csupán. Javasoljuk, hogy az idő­közben folyósított vállalati össze­geket zárolják, és abból egy mobi­lizálható segélyalapot hozzanak létre, amit a legnagyobb szükség elvén a közakaratnak megfelelően lehessen csak felhasználni, ezt tár­sadalmi bizottság ellenőrizze! Mi, akik december 22-e óta több szállítmányt célirányosan ki­vittünk és az ottani helyzetről legfrissebb információink vannak, vállaljuk, hogy a még összegyűj­tött élelmiszereket, gyógyszereket a szükségben szenvedőknek ki­szállítjuk, és arról garanciákat ho­zunk a szolidáris Szolnok megyei lakosságnak. A román utakon feliratokon ez áll: "Köszönjük magyarok, - ma­radjatok velünk!" Ezt jól kell itthon is érteni! Képezzenek segélyalapot! Nyílt levél dr. Bugán Mihályhoz, a megyei tanács elnökhelyetteséhez Korábbi álláspontunk szerint követeljük, hogy a romániai segélyekre felszólító felhívásukat, mely vezetői alapállás szerinti pénzfolyósításokat eredményez, hivatalosan vonják vissza és az ily módon begyűlt összeg­ből helyben képezzenek segélyalapot! A lakosság szolidaritása már de­cember 22-től folyamatosan megnyilvánult, amit a megyei művelődési házban spontán szerveződött demokratikus team önkéntesei késlekedés nélkül, a helyszínre szállításig szerveztek. A "tűzoltó" segítséget az önzetlen lakosság és az önkéntesek biztosították a legnehezebb órákban a román népnek. A későn ébredő hivatalos hatalom pénzátutalásokra készteti a válla­latok vezetőit a dolgozók nyereségalapjának terhére - ez ellen tiltako­zunk, mert a ténylegesen feléledt román-magyar barátságot csírájában aláássa az ebből fakadó belső ellenállás. Az így összegyűjtött összegeket zárolni kell és ellenőrzésére társadalmi bizottságot létrehozni, hisz könnyen lehet, hogy a közeljövőben a magyar lakosságnak lesz szüksége segélyre, hogy legalábbis létezni tudjon! Az SZDSZ Szolnok megyei szervezői-------------------------------------------------------------------------\ Csendesek voltak a hajnalok Szilágyi Erzsébet. No, őnem az, aki a levelét megírta. Bár ez a Szilágyi Erzsébet éppenséggel a feladatra alkalmas is lenne, lé­vén, hogy a Posta alkalmazottja. A tudakozó egyik munkatársa. A munka kezdete számára már idén az első 24 óra utáni első perben kezdődött.- Hogyan?- Csendes munkakezdet volt az év első munkanapján.- Mit jelent ez?- Általában naponta ezer- ezerkétszáz hívás érkezik hoz­zánk. Ez lecsökken az ünnepna­pokon. V ________________- így volt ez szilveszterkor is?- Igen. Csak éjfél után nőtt meg a forgalom. Egy óráig ke­resték egymást az emberek.- Mint általában ilyenkor?- Igen, bár volt egy sajátossá­ga a mostani szilveszternek. Sokkal kevesebben voltak azok, akik szórakoztak velünk. Nem volt annyi részeg, mint koráb­ban. Kevesebb volt az olcsó tré­fa.- Hogyan is telt akkor az első munkanap?- Csendesek voltak az órák, lassan indul az élet. Sz.Gy. Toll- és lencsevégen az évkezdés /Folytatás azj. oldalról/ tűzték maguk elé, hogy tovább ja­vítják az értékesítés szerkezetét, vagyis növelik a tőkés exportjukat. Sokan kételkedtek abban, hogy ké­pesek lesznek 726 millió forintról egy milliárd fölé emelni konverti­bilis expportjukat. Nos ez - mint hallottuk - sikerült, hisz 1989-es munkájuk eredményeként 1 milli­árd 20 milliós tőkés exportot reali­záltak. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy egy tényleges vállalkozói magatartás alakult ki a cégnél, megújult a gyártmányfej­lesztés és minden gyár, gyáregység részt vállalt a tőkés export nem igazán könnyű feladataiból. Ezen a téren különösen kiemelkedő mun­kát végzett a vállalat törökszent­miklósi, egri, tószegi és szolnoki gyára. Ma már 10 országba 24 partner részére szállítanak termé­keikből, de az idén növekszik a vevőkörük. Az exporthoz - termé­szetesen jó referenciát nyújt szá­mukra a hazai mezőgazdaság. Ezért a belföldi piac igényeinek kielégítését meghatározó felada­tuknak tartják. A mérséklődő ke­reslet ellenére is tavaly, az előző évinél 3 százalékkal több terméket szállítottak a hazai piacokra, s az ebből származó bevételük megkö­zelíti az 1 milliárd 100 millió forin­tot. Ugyancsak ennyire rúg a szo­cialista exportbevételük is. Összességében a vezérigazgató arról számolt be, hogy az ország legnagyobb Mezőgép Vállalata ta­valyi termelése ismét 3 milliárd fölé emelkedett, s árbevételük elér­te a 3 milliárd 212 forintot. Ez az előző évhez képest 12 százalékos növekedést jelent - melynek több mint 90 százaléka a tőkés export­ból jött össze. Készletgazdálkodá­suk javult, de jövedelmi pozíciói­kat rontja, hogy az alapanyagok árai állandóan emelkednek. Erre példa, hogy az utóbbi két esztendő­ben a kohászati termékek árai 40 százalékkal lettek magasabbak, s csak 1989-ben a nem tervezett ár­emelések majdnem 100 millió fo­rinttal rontották a vállalat jövedel­mezőségét. Az idei feladatokról szólva a vezérigazgató arról beszélt, hogy javítani kell gyártmányfejlesztési tevékenységüket annak érdeké­ben, hogy a világpiacon megfelelő versenytársak lehessenek. Szándé­kaik szerint világbanki hitelből egy technológiai rekonstrukciót hajtanak végre, melynek előkészí­tése már meg is kezdődött. Ezután dr.Kemenes Ernő, az Országos tervhivatal elnöke üdvö­zölte a megjelenteket, s mint mondta, a Szolnoki Mezőgép 12 százalékos termelésnövekedése fi­gyelemre méltó és akkor értékelhe­tő, ha tudjuk, hogy 1989-ben or­szágosan az ipari termelés nem nőtt. Mindezt számbavéve jó évet zárt a cég és a hasonló eredmények elérésére az idén is megvan az esély még akkor is, ha a tavalyinál jóval keményebb feltételek mellett kell élni és dolgozni. A kormány támogatja a jól működő vállalatok erőfeszítéseit és oly an gazdálkodá­si feltételeket igyekszik teremteni, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelőképessége mind jobban ki­bontakozhasson, hogy a dolgozók valóban érdekeltek is legyenek a jobb munkában és megtalálják szá­mításaikat. Ezt követően a vállalat kiváló dolgozóit tüntették ki. A piac szerint fognak szerződni A feltehetően idei első üzemi szemléjére induló téeszelnökhöz csatlakoztam tegnap reggel Kun­csorbán. Hamar kiderült, hogy té­ves volt a feltevésem.- Nagyon rossz gazda lennék - szögezte le Prókai Zoltán -, ha az esztendő második napján járnék először azokon a munkahelyeken, ahol télen is akad tennivalójuk a téeszbelieknek. A szarvasmarha bőg, a malac visít a takarmányért karácsony meg újév napján is. Az állattenyésztési telepeken dolgo­zóknak már tegnap reggel szemé­lyesen kívántam minden jót. Messzire esik a falutól a Búza­kalász Tsz 400 kocás szakosított sertéstelepe, ahová indultunk, volt hát időm a magunk mögött hagyott gazdasági év eredményeiről érdek­lődni.- A várható hat-nyolcmillió fo­rint közötti tavalyi nyereségünk a számszerűségét illetően kevesebb az előző évinél - tájékoztatott az elnök. - Úgy gondoltuk, évközben igyekszünk a lehetőségekhez mér­ten ellensúlyozni a tagok számára az inflációt. Kétszer fizettünk ki 1989-ben a nyereség terhére egy- egy havi plusz bért. Először au­gusztusban, másodszor pedig ka­rácsony előtt. A múlt évben először száz-százezer forintot adtunk azoknak a tagoknak, akik lakást vásároltak. Más vidéki teleppülé- sekhez hasonlóan Kuncsorbára is jellemzőek az elnéptelenedett por­ták, az üresen álló lakások. Az em­lített tagi támogatásunk révén tíz­zel kevesebb most már a számuk. Hótakarót váró, szépen zöldellő búzatábla mellett elhaladva, annak apropóján érdeklődtem az idei ter­vek felől.- Korábban több mint ezer hek­táron termeltünk őszi kalászoso­kat, az idén csak valamivel több mint feleakkora területen. A szán­tóföldi növénytermesztés intenzi­tásának fokozásában látunk lehe­tőséget a jövedelmezőbb gazdál­kodásra. Jó árunövénynek bizo­nyult tavaly a próbálkozásképpen kis területen termelt pritaminpapri- ka és csemegekukorica. Az idén a két konzervnövényt csaknem 800 NSZK-exportra készülő fűkaszák minőségi ellenőrzése a Szolno­ki Mezőgép Törökszentmiklósi Gyárában. Fotó: Mészáros gyei átlag úgy tudom húsz alatt van. Az eddig szokatlanul enyhe téli időjárás is jó hatással van a vemhesülésre, no meg persze a költségeink alakulására is. Keve­sebb olajat kell elfűtenünk a fiatal állatokra. Az új esztendei kilátásokról már kevésbé lelkesen beszélt a fő- ágazatvezető nő.- Nem kötünk a korábbiakhoz hasonló, egész éves értékesítési szerződéseket, csak negyedévese­ket. Am kényszerülünk, hogy a piaci törvényeknek megfelelően, mindig a legkorrektebb árat ígérő feldolgozó üzemnek szállítsunk hízókat. Előreláthatóan tovább romlik ugyanis L990-ben a terme­lői érdekeltségünk. Miközben a sertéshús fogyasztói árát átlago­san mintegy 40 százalékkal eme­lik, abból mi csak öt százalékot kapunk.-Itt van viszont már az asztalo­mon az értesítés, hogy 30 száza­lékkal drágábban kapjuk a fehérjét és nem tudjuk még mennyivel nő­nek az energiaárak. Higgye el, se a nagyüzemben, se a háztájiban nem valami lelkesítő a sertéstartás jövője szempontjából az a tudat, hogy a fogyasztókat terhelő ár­emelések nagyobb részén tovább­ra is a feldolgozóipar és az állam osztozik. Szaunakályhák finn exportra hektáron tervezzük. Nem csak a saját tagjaink háztáji bevételeit nö­velhetjük ilymódon, hanem a kör­nyékbeli települések lakosságának kiegészítő jövedelmét is. Az árbe­vétel 20 százalékáért vállalhatják nálunk részesművelésben a prita- minpaprika növényápolását, beta­karítását. Mire a sertéstelepre értünk, a gondozók már túl voltak a szil­veszteri élménybeszámolókon. Pásztor Ferencné "katonásan" tájé­koztatott bennünket: - az év első napján rendkívüli esemény nem történt. Merthogy ugye, nagyüze­mi sertéstelepen az nem újság, hogy egy nap, történetesen újév napján 54 kismalac látta meg a napvilágot. Az már inkább, amit Páj Edit főágazatvezetőtől hallot­tam:- A tavalyi malac szaporulatunk meghaladta a kilencezret. Huszon­három jut egy-egy kocára, a me­Sok éven át rögtönzött termelé­si tanácskozással kezdődött az új év első munkanapja a Jászladányi Vegyesipari Kisszövetkezetben. Amint azt Gonda Sándor elnöktől megtudtam, ezúttal az óesztendő utolsó napján tartották meg azt.- Karácsony előtt tíz napi kere­setnek megfelelő jutalommal sike­rült kellemesebbé tenni az ünnepe­ket. Gondoltam, néhány jó hír hal­latán a szilveszter is vidámabb lesz. Arról tájékoztathattam a dolgozó­inkat, hogy az előző évinél három százalékkal több, megközelítőleg 60 milliós árbevételt értünk el ta­valy. Hat-nyolc százalék közötti nyereséghányaddal. A faipari rész­legünknek egész évben volt mun­kája, az egri Agria Bútorgyárral kö­tött hosszú távú kooperációs szer­ződés alapján. A Salgótarjáni Va­söntöde és Tűzhelygyár részére gáz-, olaj- és vegyestüzelésű kály­hák alkatrészeit gyártó fémtömeg­cikk üzemrészben sem volt fenn­akadás munka vagy anyag hiánya miatt. Pásztor Ferencné sertésgondozó újév napján napvilágot látott kis­malacokkal Fotó: TF A lakatosüzemben szerkezeti rajz fölé hajolt éppen néhányad- magával Gavaldík Lajos részleg- vezető. A munkapadon előttük a szövetkezet új termékének prototí­pusa.- A múlt év második felében nem kis gondot okozott vagy ti­zenöt dolgozónknak a foglalkoz­tatása - mondta el a részlegvezető. - A Videotonnak gyártottak, kato­nai célokra műszerállványokat, aminek a megrendelései az ismert, hadiipari termelésben bekövetke­zett változások miatt az esztendő derekán elmaradtak. Szerencsére 1990-re sikerült pótolni új termék­kel. A régi partnerünk, a salgótar­jáni gyár finn exportra készülő szaunakályhákat rendelt tőlünk. Nem is keveset, ötezer darabot. A jelenlegi kapacitásunkkal - első­sorban létszámra gondolok - jó, ha a felét teljesíteni tudjuk a megren­delésnek. Akisszövetkezet létszámgond­jairól Gonda Sándor elnök tájé­koztatott bővebben.- A tavalyi feladatainkat az el­őző évinél nyolc százalékkal keve­sebb dolgozói létszámmal oldot­tuk meg. A 80 ezer forintot éves átlagkereset most már jászladányi viszonyok között sem valami csá­bító. Mostanra az a helyzet állott elő, hogy a kapacitásunkat csak­nem 130 százalékra sikerült leköt­nünk, viszont hiányoznak a dolgos kezek. Nemcsak a "vasasoknak" sike­rült új partnert és terméket talál­nunk, hanem a faipari részlegnek is. Szenátor fantázianévre hallga­tó, komplett irodabútor-család gyártását kezdjük meg most az év első napjaiban, egy fővárosi betéti társaság megrendelésére. Azt kü­lönösen fájlalom, hogy kevés az asztalos szakmunkásunk, hiszen olyan sok fiatal elsajátította az utóbbi években a szakmát a tan­műhelyünkben. Csakhát, mihelyst kezükben a szakmunkás bizonyítvány, veszik a kalapjukat. Szóval, a létszám- gazdálkodás azt hiszem nem kis gondot jelent nekünk az új évben. NT-TF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents