Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-03 / 2. szám
1990. JANUÁR 3. 3 Néplap Ha így megy tovább, akkor nem lehet bízni a pénzben 1989. december 9-én jelent meg "A 22-es csapdája vállalkozásra variálva" című vitacikk a Néplap hasábjain. Munkatársunk az ebben felvetett problémákról beszélgetett dr. Jemei Bálinttal, a Szolnoki Háziipari Kisszövetkezet elnökével.- A cikkben leírtakkal egyetértek, a téma nagyon aktuális. Szükséges azonban egyértelműen tisztázni a vállalkozás lényegét, ebből levezetve a vállalkozás feltételeit - vélekedett dr. Jemei Bálint. A vitaindító alapvetően a vállalkozás közgazdasági feltételeinek jövedelemelvonó mértékeit sérelmezi. Ezzel egyetértek. De ez a kritika még önmagában kevés a "vállalkozás-barátság" megteremtéséhez, előkészítéséhez. A legnagyobb gond, hogy a játékszabályok nem stabilak, sokszor a "játék lefújása" előtt hozza a kormányzat a teljes játékot értékelő új jogszabályait, például a szocialista export 1989. évi szabályozóiról. nek, el sem kezdődhet a válság mélyülésének megállítása, nemhogy a kibontakozás.- A VOSZ nem tudja jó irányba befolyásolni a kormányt?- A Vállalkozók Országos Szövetségét a vállalkozásbarát feltételek kilakításáról, a kormányzat az elmúlt hetekig, a novemberi Országgyűlés előtt meg sem kérdezte. Jelenleg folyik csupán egy "Figyelő"-beli üzenetváltás Békési László pénzügyminiszter és Palotás János VOSZ-elnök közöt. Az OKISZ és a KIOSZ is tesz erőfeszítéseket, de úgy tűnik, hogy a helyzet súlya és a kormányzati magatartás tekintetében túl "finomak" ezek a lépések.- ön mit javasol?- Célszerű lenne, ha a már kidolgozott és alkalmazott különböző iskolákat követő válságkezelési rendszereket az illetékesek áttekintenék és alkalmazásuk lehetőségét sürgősen megvizsgálnák. így Keynes, Samuelson vagy éppen Milton Friedman receptjeit, mely utóbbit Margaret Thatcher sikeresen alkalmazott. Ezen recepteknek nem a származását kell nézni, hanem azt, hogyan járulhatnak ma hozzá hazánk megmentéséhez. Ezekben receptet találhatunk a belső piac élénkítésére, a külső piacokra való fellépés hatékony eszközeire, beleértve a hazai ipar szükséges védelmét is, a mérsékelt infláció felhasználására. Gazdálkodás helyett vagyonmentés- Ez a mai infláció nem ilyen. Ez vállalkozásellenes. Mi erről a véleménye?- Egyértelműen, kézzelfoghatóan inflációellenes politikát kell folytami. Ha ugyanis a pénz helyzete jelentősen meginog, az emberek, a vállalkozók nem bíznak többé a pénzben. Egyszerűen arról van szó, hogy a vállalkozás természetes hajtóereje eltűnik. A magas infláció és a vállalkozás nem kompatibilis. A magas inflációban nem a vállalkozás erősödik fel, hanem a vagyonmentés, a monopolhelyzetre való törekvés, mások kihasználása, mások feletti uralkodás. Ezért is kell felszámolni mindenfajta monopolhelyzetet, amivel párhuzamosan ki kell dolgozni a kis-, közép- és nagyvállalkozások együttlétezésének feltételeit.- Köszönjük a beszélgetést. Füle István A kormány- Mi az alapvető gond ezen terület szabályozásával vállalkozói szempontból?- A szocialista exporton, mint az állatorvosok hímeves lován a betegségek sokasága, karakterisztikusan jellemezhetők a vállalkozás és a kormányzati magatartás ellentmondásai. A szocialista exporttal kapcsolatos kormányszintű intézkedések és tájékoztatások a közvéleményt manipulálják, a vállalkozókat ellehetetlenítik, a kontraszelekciós struktúrafejlesztést ösztönzik.- Mi az, amit ön, mint egy ruhaipari termékek gyártásával foglalkozó kisszövetkezet elnöke leginkább kifogásol?- Röviden arról van szó, hogy államközi megállapodások alapján a piaci ártól jelentősen lefelé eltérített árakon történik a konfekciótermékek exportja és a nyersanyagimport is. A nyersanyagot, alapanyagot behozó vállalkozóktól a piaci ár- és az importárkülönbözetet elvonják, befizetik a költségvetésbe. Az elvont összeg egy részéből évente változó arányban és módon árkiegyenlítést fizetnek az exportőröknek "támogatás" címén. Végül is 15-20 milliárd forint visszamarad a költségvetésnek. manipulál Ebből még egy-két kevésbé hatékonyan exportáló ágazatot ösztönöznek, ki hogyan lobbyzza ki. És végül 6-8 milliárd forint véglegesen megmarad a költségvetésnek.- Az Önökre gyakorolt közvetlen hatáson túl melyek az ilyen kormányzati magatartás negatív következményei?- A kormányzat nem hajlandó a valódi népgazdasági szintű gazdaságosság alapján a szelekciót elvégezni a szocialista export területén és mintegy 1/6-dal a kivitelt a legkevésbé hatékony területeken csökkenteni. így gyakorlatilag a kormány levezényli a konzervatív struktúrák "inkubátor" alatti életben tartását és tudatosan tönkreteszi az elfogadható, vagy abba az irányba fejlődő ágazatokat, vállalkozási csoportokat. Nem fogadható el az a mechanizmus, melynek az a lényege, hogy a társadalom érdekeit nem szolgáló ágazatokat, termékcsoportokat más ágazatok, vállalkozók pénzével támogassák úgy, hogy közben a válságterületek keresetszintje jelentősen meghaladj a a húzó ágazat keresetszintjét. Ezért nem került a problémakör nyíltan felszínre. A kormány egyszerűen manipulálja a közvéleményt.- i>em gonaoija, nogy a Kormányzat nehéz helyzete is közrejátszik a problémák megoldatlanságában?- Az nem vitatható, hogy az ország, a kormány nehéz helyzetben van. A gazdasági válság következményének felszámolása során állások, gyárak szűnnek meg, hivatalok válnak feleslegessé. Nem a népszerűtlen intézkedésektől kellene általában visszariadni, hanem a komolytalan, átgondolatlan, felelődén lépésektől. Úgy tűnik, hogy a kormány egyes vezetőinek gondolkodását és reális cselekvését a válsághelyzet megbénítja. Vagy ami még ennél is rosszabb, még mindig nem a kormány az Országgyűlés végrehajtó szerve, hanem a nagyipar és nagyüzemi mezőgazdaság egyes képviselőinek oligarchikus csoportjai. Amíg a társadalom ezeket nem robbantja szét, jogilag nem szerez garanciát a versenysemlegességMegkczdödtek a próbaőrlések a gyermelyi malomba. A Petőfi Mgtsz, által készített létesítményben naponta 120 tonna lisztet tudnak majd őrölni. A teljes beruházás, mely a malmon kívül egy 20 ezer tonnás gabona- tárolóból és egy keverőüzemből fog állni, 1991-re készül el. Az itt őrölt liszt mintegy 30 százaléka a termelőszövetkezet tészta- üzemében kerül majd felhasználásra, ezzel is biztosítva termékeik egyenletes minőségét. Képünkön próbajáratják a szitapadokat. /MTI fotó: Kerekes Tamás/ Őrizd meg a mosolyod Januári fogadalmak Reménységgel illik az előttünk álló esztendő elé tekinteni. Közhelyszámba megy viszont már mindaz, amit a mögöttünk levő 40 évről mondani szoktunk, amire visszanézve szertefoszlik még a jövőre vonatkozó elképzelése is borúlátóbb honfitársainknak. Itt van például csak 1989, amikor is volt vasutassztrájk, devizaszámla-rendelet, 45 százalékos hitelengedmény helyett 25 százalékos, a létfeltételt veszélyeztető lakásrendelet, mqjd annak visszavonása, húzd meg, ereszd meg játék a törvényalkotásban..., hogy csak a kevésbé /?/ rázós eseményeket említsük, ami így új esztendő harmadik napján ildomosnak is látszik, hiszen torkig vagyunk a nehézségekkel. Az 1990-es éveknek már az lesz az állandósult jelzője, hogy a "XXI. század előestéje". A szilveszteri, ítfévi vidámabb, oldotabb hangulatban tegyük fel a kérdést mi is így: vidáman, oldottan, ezzel a jelzővel. Mit várhatunk a XXI. század előestéjén? Ki milyen ígéretekkel, reménységgel váltfa fel az utolsó tízest itt, a XX. század végén? nyék között ez már önmagában is nagy teljesítmény. így hát mit tudunk megfogadni? Azt, hogy a menetrendszerűség rosszabb nem lesz, mint 1989-ben volt. Fegyelmezettek, udvariasak leszünk, s folyamatosan javítjuk az utastájékoztatási szolgáltatásun- kat.Ebben az évben majd megmondjuk a kedves utasainknak, miért áll a vonat hosszú percekig a nyílt pályán? És még így is több lesz a tüske, mint a rózsa, ez az igazság. Ilyen anyagi feltételek között legfeljebb csak imádkozhatunk az utasért. És ha jövőre lesz több pénz, fogadalmaim is rózsásabbak lesznek majd. Fülöp Zoltán, az Állami Biztosító megyei igazgatója: Én úgy gondolom, hogy a fogadkozások, ígérgetések kora lejárt, ezért én azt fogadom meg, hogy nem fogadkozunk, ígérgetünk égre-földre, hiszen kár van enélkül is elég. Nem fogadkozunk, csak dolgozunk, mivel ez az egyetlen, amit tehetünk azért, hogy ebben az országban is ne csak az Állami Biztosító jól ismert rigmusa; "A biztosítás biztonság" jelentse népünk számára az egyetlen biztonságot és biztosítékot a nyugodt, kiegyensúlyozott élethez. Kátai Szilvia Dr.Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, országgyűlési képviselő: A mai helyzetben én nem fogadok meg semmit, inkább elmondanám, mi a legfőbb kívánságom. Azt szeretném, ha az országgyűlésen, képviselő- társaimmal együtt olyan törvényt alkotnánk, ami ezer évig megállja a helyét, nem kell kéthetenként módosítani. Ezen kívül nagyon jó lenne, ha még ez a parlament megajándékozná a nemzetet a régi koronás címerrel, - s ráadásul ezzel maga a nemzet is egyetértene. Szűcs Ferenc, az OTP Szolnok megyei igazgatója: Szentül megfogadom, hogy ugyanúgy, ahogy eddig is cselekedtem, 1990-ben sem teszek javaslatot a hitelkamatok emelésére. Sőt, hogy bizonyítsam a teljes munkahelyi demokráciát, hagyom szóhoz jutni kollegáimat is. A kapott szón máris kapott Tóth Sándor, az OTP megyei igazgatóhelyettese: Az én januári szent fogadalmam pedig az, hogy ha legközelebb megjelenik egy rendelet, nem adok azonnal utasítást a végrehajtására, hanem kivárom azt az egy órát, amig visszavonják, de még ezután is várok egy órát, amíg a visszavont rendeletet módosítják, és újra kiadják, majd várok egy órát... Bató Sándor, a MÁV szolnoki körzeti üzemfőnökségé- nek vezetője: Tudom, hogy késnek a vonatok, tudom, hogy piszkosak a személykocsik, de volt egy jó dolog is az elmúlt évben: a me- netrendszerüséget jobban tudtuk tartani, mint eddig. Ilyen leromlott műszaki körülméA BHG kunhegyes! gyárában az elmúlt félévben helyeztek üzembe kilenc automata (lyukszalag, illetve számítógépvezérlésü) kábelfektetőgépet. Ezt a munkát addig a tatabányai gyár végezte kooperációban. Fotó: KÉ "A22-es csapdája vállalkozásra variálva" Próbaüzemei a gyermelyi malom Vissza a közgazdaságtanhoz
