Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 10. szám

2 Néplap 1990. JANUAR 12. A jelöltajánló szelvények janu­ár 24-étől gyűjthetők A belügyminiszter rendelete a választási eljárási határnapokról Az SZDSZ nem vett részt, a Fidesz kivonult Vita a címerről, a képviselők fizetéséről A március 25-ére kitűzött or­szággyűlési képviselő-választás naptár szerinti határnapjainak megállapításáról a belügyminisz­ter rendeletet bocsátott ki, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI- hez. A választójogi törvényhez kapcsolódó rendelet a törvény egyes szakaszainak és paragrafu­sainak megfelelően rendelkezik. Határnapokat szab a választási szervekkel, a jelöléssel, a választá­si kampány lefolytatásával kap­csolatban, illetve egyéb határidő­ket is megállapít. A választási szervekkel össze­függően a rendelet rögzíti: az egyéni választókerületi választási bizottságok tagjait - az ország- gyűlési képviselői egyéni válasz­tókerületek megállapításáról ho­zott minisztertanácsi döntést köve­tően - haladéktalanul meg kell vá­lasztani. A pártok és a független jelöltek február 23-áig bejelentik, hogy kit delegálnak a választási szervekbe. A szavazatszámláló bi­zottságok választott tagjait a helyi tanácsok február 23-áig választják meg, illetőleg egészítik ki új ta­gokkal. Ugyancsak február 23-án erősítik meg az elnököt vagy vá­lasztanak újat a választási szervek. Már január 24-én az egyéni válasz­tókerületi választási bizottságok hirdetményt tesznek közzé a vá­lasztás napjáról és a választók nyilvántartásáról. Az illetékes vá­lasztási bizottság a jelöltállításra, az Országos Választási Bizottság a jelöltek bejelentésére felhívást bo­csát ki január 24-éig. Az illetékes választási bizottság február 26-áig nyilvántartásba veszi, illetőleg el­utasítja azt a jelölést, amely a tör­vényes feltételeknek nem felel meg. A területi választási bizottsá­gok és az Országos Választási Bi­zottság február 27-éig sorsolják ki a listák (országos listák; pártlisták) sorszámait, majd február 28-áig közzéteszi az illetékes választási bizottság ajelöltek nevét és a listák sorszámát. A nyilvántartásba vett jelöltek figyelembevételével az Országos Választási Bizottság február 27-én intézkedik arról, hogy a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt pénzintézet a költ­ségvetési támogatást a független jelöltek részére személyenként, a pártok részére egy összegben biz­tosítsa. A jelöléssel összefüggő rendel­kezésekben szerepel, hogy a jelöl­tet állító választópolgárok és társa­dalmi szervezetek január 24-étől február 23-áig gyűjthetik a jelölta­jánló szelvényeket. Az egyéni vá­lasztókerületek jelöltjeit, a területi és az országos listákat február 23- áig kell az illetékes választási bi­zottságoknál közvetlenül bejelen­teni. A területi vagy az országos listáról kiesett jelölt helyére új je­löltet legkésőbb március 17-éig je­lenthetnek be a pártok az illetékes választási bizottságnál. Közös je­lölés, közös lista, listakapcsolás esetén a pártok március 17-éig tesznek nyilatkozatot az illetékes választási bizottságnál, hogy a tö­redékszavazatokat milyen arány­ban kell figyelembe venni, s mi­lyen sorrendben jutnak mandá­tumhoz ajelöltek. A nyilatkozato­kat az illetékes választási bizottsá­gok haladéktalanul, de legkésőbb március 18-án nyilvánosságra hozzák. A választási kampány idejére is vannak meghatározó rendelkezé­sek. A választási kampány március 23-án 24 óráig tart. A Magyar Táv­irati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a február 26-a és március 23-a közötti időszakban a választáson jelöltet állító pártok választási felhívását legalább egy­szer ingyenesen közli. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió ugyanebben az időszakban a hí­rekben azonos feltételekkel, a vá­lasztási tudósításokban a jelölések arányában szerepelteti az országos listát állító pártokat. Március 23- án a Magyar Rádió és a Magyar Televízió azonos műsorfeltételek­kel, azonos időtartamban, kom­mentár nélkül közreadja az orszá­gos listát állító pártok választási összefoglalóit. A kampány tilalom március 24-én nulla órától tart a szavazás befejezéséig. A szava­zással kapcsolatos közvélemény­kutatási eredményt március 17- étől nem szabad nyilvánosságra hozni. A szavazókörök kialakításával, a választók nyilvántartásával összefüggésben a dokumentum rögzíti: a helyi tanácsok végrehaj­tó bizottságai január 2-áig szükség szerint kialakítják a szavazókörö­ket, illetőleg módosítják a szava­zóköri beosztást. Az Állami Né­pességnyilvántartó Hivatal elké­szíti, és január 16-áig megküldi a helyi tanácsoknak a választók nyilvántartását. E nyilvántartást január 24-e és február 3-a között közszemlére kell tenni, s ennek időpontját január 24-én közzé kell tenni. A nyilvántartásba történt felvételről szóló értesítést a vá­lasztópolgároknak január 24-éig meg kell küldeni. Anévjegyzékkel kapcsolatos kifogásokat február 3-áig lehet előteijeszteni a helyi tanács végrehajtó bizottsága titká­ránál. A módosított nyilvántartást március 10-étől 16-áig ismételten közszemlére kell tenni a helyi ta­nácsi hivatal helyiségében. Az a választópolgár, aki az állandó la­kóhelyét a nyilvántartás elkészíté­se után megváltoztatja, vagy ál­landó lakóhelyétől a választás napján távol van, igazolást kérhet. Az ilyen igazolást március 24-én 16 óráig lehet kiadni. A belügyminiszter a dokumen­tumban végezetül arról rendelke­zik, hogy az Országos Választási Bizottság a szavazás előzetes eredményét március 26-án 18 órá­ig (a szavazás meghosszabbítása esetén 20 óráig) közzéteszi. A pár­tok és a független jelöltek április 24-éig számolnak el a költségve­tési támogatás felhasználásáról, a sajtóban nyilvánosságra hozzák a választásokra fordított pénzesz­közök, anyagi támogatások mérté­két és a felhasználás módját. A rendelet a kihirdetés napján lép életbe, a Magyar Közlöny 4. számában jelenik meg. Fodor István megbeszélése az Ellenzéki Kerékasztallal Az Országgyűlés előtt álló fon­tosabb feladatokról tájékoztatta csütörtökön az Ellenzéki Kerék­asztal képviselőit Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke. A megbeszélésen a résztvevők kicserélték véleményüket a képvi­selők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezmé­nyeiről szóló törvényjavaslatról, amely a következő ülésszakon ke­rül a parlament elé. Ugyancsak szó volt a Házszabály módosítására beterjesztendő javaslatról, amely­nek egyrészt az a célja, hogy a Házszabály megfeleljen a sarkala­tos törvényekből következő vál­toztatásoknak, s megjelenítse az újonnan felállított alkotmányos in­tézményeket. Másrészt pedig biz­tosítani kívánja az új parlament megalakulásának feltételeit. Ugyancsak szó volt Király Zoltán és Raffay Ernő képviselők indítvá­nyáról, miszerint a jelenlegi Or­szággyűlés módosítsa az Alkot­mányt annak érdekében, hogy a nép közvetlenül válasszon köztár­sasági elnököt. Fodor István kikér­te az EKA szervezeteinek vélemé­nyét arról az elképzelésről is, hogy esetleg az Országgyűlés március 15-ei ünnepi ülésén határozzon a címerről. A megbeszélésen jelenlévő EKA-szervezetek képviselőinek többsége egyetértett azzal, hogy a képviselők jogállására vonatkozó törvényjavaslat, illetve a Házsza­bály módosítására vonatkozó in­dítvány kerüljön a januári üléssza­kon az Országgyűlés elé. Az MDF és az SZDP képviselője azonban a képviselők jogállására vonatkozó törvényjavaslatról szólva fenntar­tásait hangoztatta azzal kapcsolat­ban, hogy a honatyák tiszteletdíját a miniszteri fizetésekhez viszo­nyítva határozzák meg. Utaltak ar­ra, hogy ebben az esetben egybe­esne á törvényhozó és a végrehajtó érdeke, ami gyanút kelthetne a népben Fodor István az elhangzottakra reflektálva meggondolandónak minősítette az MDF és az SZDP véleményét a képviselők tisztelet­díjáról. Úgy vélekedett, célszerű lenne a törvényben meghatározni, hogy a díjazás mértéke csak az inf- lációnak megfelelő arányban emelhető. Kérte, hogy az EKA képviselője vegyen részt és fejtse ki az Ellenzéki Kerekasztal állás­pontját az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottságá­nak ülésén a törvényjavaslat meg­tárgyalásakor. A Király-Raffay- féle indítványról elmondta: amennyiben az megfelel az alaki és a jogi feltételeknek, nem beszélhe­ti le a képviselőket előterjesztésük­ről. Ám javasolta, hogy az EKA hívja meg Király Zoltánt és Raffay Ernőt, s vitassa meg velük a témát. Végül kifejtette: szerinte az lenne a legmegnyugtatóbb, ha a címerről népszavazás döntene. A kérdésben nagyon várja az EKA állásfogla­lást, amit a Parlament a legmesz- szebbmenőkig figyelembe kíván venni. A tanácskozáson az EKA pártjai közül az SZDSZ nem vett részt, a a Fidesz képviselői pedig a napi­rend megtárgyalása előtt kivonul­tak, mivel kérésükre nem tárgyal­ták soronkívül javaslatukat. Ennek lényege az volt, hogy az EKA nyi­latkozatban határolja el magát Vígh Károlynak a Magyar Nem­zetben január 8-án megjelent cik­kétől, amelyet az Ellenzéki Kerék­asztal soros elnökeként jegyzett, s amelyben támadta Haraszti Mik­lóst, az SZDSZ ügyvivőjét egyik sajtónyilatkozata miatt. A fiatal demokraták emlékeztettek rá: az Ellenzéki Kerekasztal soros elnö­kének funkciója csak arra terjed ki, hogy az EKA üléseit vezesse, ille­tőleg az ott elhangzottakról nyilat­kozzon a sajtónak, márpedig az EKA-nak nincs a szóban forgó írással azonos tartalmú nyilatkoza­ta. A kérdés soron kívüli felvetésé­Támogatás kisvállalkozóknak / folytatás az 1. oldalról /sülhet. További kedvezmény, hogy az OMFB a kiemelkedő jelentőségű, fontos népgazdasági érdekeket szolgáló műszaki, fejlesztési ered­mények ösztönzésére, egyedi elbí­rálás alapján kezességet vállal a vállalkozói hitel visszafizetéséért. A nyolc bankkal kötött megállapo­dás alapján a pénzintézetek több mint félmilliárd forint összegű hi­tel kihelyezésére vállalkoztak. Je­lenleg pedig újabb három bankkal áll előkészítés alatt hasonló szerző­dések megkötése, aminek kereté­ben további mintegy 250 millió fo­rintnyi kedvezményes kamatozású hiteltámogatás folyósítására nyílik lehetőség a kisvállalkozóknak, a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. tör­vényben meghatározott célokra. A hitelkérelmeket közvetlenül a ban­kokhoz lehet benyújtani, amelyek azokat - kikérve az OMFB szak­mai véleményét - elbírálják. A kis- és középméretű vállalkozások in­novációs tevékenységének fejlesz­tését szolgálja továbbá, hogy még várhatóan ez év első felében meg­kezdik működésüket az első, OMFB-támogatással létrehozott, illetve működtetett innovációs ta­nácsadó-menedzsment szerveze­tek, illetve üzeletágak is. re a Fidesz választmány kötelezte képviselőit, akik egyébként kivo­nulásuk előtt átadtak Fodor István­nak egy levelet, amely a fiatal de­mokraták véleményét tartalmazza a csütörtöki ülésen tárgyalt ország- gyűlési témákról. Az Ellenzéki Kerekasztal fel­vette tagjai sorába a Független Szociáldemokrata Pártot. Lottó nyerőszámok A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 2. heti lottó nyerőszámok a kö­vetkezők: 1, -7, 32, 76, 8 A Magyar Néppárt felhívása Értesítjük a Magyar Néppárt Jász-Nagykun-Szolnok megyében műkö­dő szervezeteit, a megyében élő, de még szervezethez nem tartozó tagjait, a régi Paraszt Párt-tagokat, a Magyar Néppárt programja iránt érdeklődő állampolgárokat, hogy részükre megyei, illetve területi koordinációs meg­beszélést tartunk. Az értekezlet helye: Szolnok, Ságvári krt. 23. Ideje: 1990. január 17-én 17,00 órakor. Tárgykör: A párt szervezeti helyzetének értékelése és a megyei felada­tok; megyei, illetve területi szervező vagy koordináló bizottság megala­kítása; az országgyűlési képviselő-választások soron levő tennivalóinak megbeszélése. Kéijük, hogy a szervezetek az értekezletre küldjék el képviselőjüket. Minden érdeklődőt várunk. Létükről, működésükről levélben is tájékoz­tathatnak. Érdeklődő kollektívák, települési, illetve lakóközösségek meg­hívását tisztelettel elfogadjuk. Címünk: Szolnok, Ságvári krt. 23. AGROMEN Kft., telefonszámunk: 38-191. A koordinációs megbeszélés szervezői Münnich kontra Gyermekváros Hozzászólnak a szülők Már csak az iskolavezetés hallgat... Hiénáról, köszöntő helyett Január 6-i lapszámunk cikkéhez a Münnich krt-i iskola tanárai már hozzászóltak. Most a szülők hoz­ták be szerkesztőségünkbe az isko­lavezetéshez címzett, az üggyel kapcsolatos nyilatkozatukat, mely így hangzik: "Mi, a Münnich Ferenc krt-i Ál­talános Iskola tanulóinak szülei csatlakozunk az iskola pedagógu­sainak beadványához. Az iskolá­ban nagy létszámban lévő gyer­mekvárosi gyerekek deviáns ma­gatartása miatt veszélyeztetve érezzük gyermekeink szellemi fej­lődését és testi épségét. Ezen gyer­mekek rossz példát mutatnak vi­selkedésükkel, az amúgy is lakóte­lepen nevelkedő gyermekeinknek. Úgy látjuk, hogy ezen tanulók agresszív magatartása miatt gyer­mekeink felszerelése (ceruza, ra­dír, toll, vonalzó, ruhanemű, uzsonna) sincs biztonságban. Támogatjuk a tantestület azon kérését, hogy a gyermekvárosi ta­nulókat a Széchenyi lakótelep töb­bi iskolája is fogadja. Kérjük a probléma mielőbbi ki­vizsgálását, megoldását és dönté­sükről tájékoztatást kérünk." Sokminden volt bizonytalan a Ceausescu-diktatúra éveiben, de a kevés biztos dolog egyikének szá­mított, hogy Vízkereszt napján a lapokban rengeteg születésnapi vers jelenik meg, s minden sajtó­termékben, még a keresztrejtvény- újságban is kötelezően és hossza­san méltatják „a tudomány csillag­ának, az ország első asszonyának,, politikai és tudományos ténykedé­sét. Amennyiben igaz a hivatalos születési dátum, akkor most vasár­nap lenne 71 éves Elena Ceauses- cu, s idén is nyilván megünnepel­tette volna magát, ha az események nem vettek volna szerencsésebb fordulatot. A „mérnök-akadémi­kus és világhírű vegyészprofesz- szor„ címeit és tisztségeit nehéz lenne felsorolni, de a legfontosab­bakat azért érdemes megemlíteni. Először is: már 1974-től tagja volt az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának, 1977-től a PVB ál­landó irodájának is. 1980-tól betöl­tötte ezen kívül az első miniszter­elnök-helyettesi tisztséget. Okvet­lenül ki kell térni arra, hogy 1979- től ő irányította az RKP KB káder­bizottságát. Ezen a szerven nem valami gittegyletet kell érteni: Ele­na asszony egyetlen rosszaié meg­jegyzése, szemvillanása elég volt ígéretes karrierek szétzúzásához. Személyisége osztatlan gyűlöle­tet váltott ki népének szinte min­den fiából, jóllehet meg volt győ­ződve arról, hogy úgy szeretik, mint édesanyjukat. Őt - ha lehetett - még sokkal jobban utálták, mint férjét, és sokan meg voltak győ­ződve arról, hogy ő lenne a kondu- kator rossz szelleme, - ha neki egyáltalán szüksége lett volna ilyen szellemre. Állítólag viszont még Nicolae Ceausescu is gyűlöl­te, mivel állandóan rendre utasítot­ta. Sokszor meg lehetett figyelni, hogy az elnök beszéd közben félve és jóváhagyást várva nézett fel időnként feleségére: jól mondja-e a szöveget. Elena műveletlenségé- ről anekdoták tucatjai jártak száj- ról-szájra, például vele kapcsolat­ban is mesélték, hogy „fürdőruhát készített ki magának, amikor férje el akarta vinni a Hattyúk tavára,,. Érdemes eltöprengeni azon, hogy vajon miként törhetett az élre a csúnya, közönséges, és gyűlöle­tes asszony. Ő volt ugyanis a kö- zép-kelet-európai országokban az első, s talán az egyetlen olyan el­nök- és főtitkárfeleség, aki nem­csak közvetve gyakorolt hatást fér­jére, hanem meg is szerezte magá­nak a második számú politikai ve­zető rangját, s az ezzel járó szám­talan tisztséget. Állítólag 1971- ben, Ceausescu kínai látogatása idején szerezték az első tippeket Csiang Csingtől, Mao hírhedt fe­leségétől arra, hogy miként lehet megbízható családi vezetést kiépí­teni. Tavaly még ilyen születésnapi versike jelent meg az egyik tekin­télyes és nagymúltú lapban: „hal­mozzuk el a szeretet virágaival; asszonytudós és asszonypolitikus ő; elsők elseje, jelesek jelese...,,. A versfaragó mentségére talán csak egyetlen dolog szólhat, hogy eset­leg gúnyolódott. Sokan sejtették ugyanis korábban, hogy Elena is­kolai előmenetele nem volt éppen zökkenőmentes... A bizonyosságot azonban csak a napokban lehetett közzétenni. A Romania Liberóban jelent meg an­nak a végbizonyítványnak a máso­lata, amelyet szülőfalujában, Pet- resti-ben 1928-ban állítottak ki a 10 éves Elena, a csodagyermek, a későbbi nagy tudós és akadémikus számára. Akkor aligha kaphatott sok dicséretet otthon: a bizo­nyítvány szerint négy tárgyból bu­kott meg. Romániában akkor is a tízes volt a legjobb jegy, az ötös alatti osztályzat gyakorlatilag bu­kást jelent. Elena legjobb jegyét, a 7,33-as osztályzatot kézimunkából szerezte, később kevés dolgot kel­lett saját kezűleg elvégeznie. Vi­szonylag jó volt még énekből, amelyből 6,66 -ot ért el, viszont 4-5 közötti jegye volt olyan „elha­nyagolható,, tárgyakból , mint ol­vasás, matematika, vallás, történe­lem és földrajz, s meg kell említeni azt is, hogy magatartásból is csak ötöst kapott. Elena itt sem, és másutt sem tett kísérletet arra, hogy folytassa ta­nulmányait, ehelyett elmerült a munkásmozgalomban, s utóbb a román történettudomány kiderítet­te, hogy minden fontosabb forra­dalmi eseményben vezető szerepe volt, vagy legalábbis ott volt ké­sőbbi férje oldalán. Mint minisz­terelnök-helyettes ő felelt az okta­tásért is, s aligha kell részletezni ennek katasztrofális hatását a ro­mániai iskolarendszerre, s ezen be­lül a nemzetiségi iskolákra. A magyaroknál, a hazátlan „bozgoroknál,, csak a zsidókat utálta jobban. A sors fintora, hogy Zoia lánya épp egy zsidó férfiba szeretett bele. A szerencsétlen fia­talember életútja hatalmas varga­betűket írt le - Elena mindent meg­tett, hogy elválassza lányától a fér­fit. Érdekes, hogy nem szerette a bajszos férfiakat sem. Volt olyan magyarázat erre, hogy úgy véleke­dett: minden bajszos gyaníthatóan magyar. Menekülésükben már nem tud­tak segíteni rajtuk a bajusztalan pi­lóták sem. A perben Elena az utol­só pillanatokig arrogáns volt, leg­utolsó mondata azonban elárulta, hogy voltaképp nem fogta fel, mi történik vele. A kivégzőosztag egyik tagja elmondta, hogy Elena megpróbálta kiszabadítani magát, s ezt sikoltotta: Nicolae, ezek lelő­nek minket! B. Walkó György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents