Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

1990. JANUÁR 6. 3 Néplap Az év végén év elején a boltok többsége egy pár napra bezár, ilyenkor végzik el az év végi leltározást. Képünk az Ideál Vállalat jászberényi méteráru üzletében készült, ahol a leltárral egyidőben a bolt festését is elvégezték.-nzs- __________________________________________________________________ K ülkereskedelmi főiskola Szolnokon A hír igaz, de ki fizeti a "révészt”? A közös vállalat nem fogadja el a termelési rendszer mérlegét A laza bizonylati fegyelem következménye a GITR-nél I'folytatás a 1. oldalról / két. Természetesen a többi tárgy oktatásában is nagy szerepet kap­nak a helyi szakemberek, s úgy tűnik a korábban elképzeltnél ked­vezőbb is a helyzet ezen a terüle­ten. A főiskola igényli a Jász- Nagykun-Szolnok megyei vállala­tok anyagi támogatását is, hiszen a szakemberek képzése is az ő érde­keiket szolgálja. Ennek érdekében a főiskola minél hamarább szeret­né magát bemutatni. Úgy tervezik, hogy április második felében egy másfél napos komoly rendezvény lesz, ahol várják a lehetséges szponzorok részvételét is. S mint­hogy a megyében sok exporttal foglalkozó vállalat van, akik szá­mára fontos lehet a képzés, remélik minél többen vesznek részt a ren­dezvényen. A megye és a város számára a főiskola kihelyezett tagozata nagy jelentőséggel bír, talán ezt nem is kellene hangsúlyozni. Közismert, A rizs hazánkban nem tartozik a jelentős gazdasági növények cso­portjába, hiszen mindössze 11 ezer 800 hektáron, szőkébb pátriánk­ban pedig 6200 hektáron termesz­tik. A belföldi szükséglet körülbe­lül felét termeljük meg és a hiány pótlásáért konvertibilis valutával kell fizetnünk. A rizstermesztés távlati célja éppen ezért a hazai igények kielégítése mind mennyi­ségben, mind minőségben. A nö­vény termelése meglehetősen költ­ség- és beruházásigényes, hiszen speciális telepek építése és fenntar­tása szükséges. A gazdasági jelen­tősége abban nyilvánul meg, hogy azokon a gyenge termőképességű talajokon, ahol más növény sok esetben már nem él meg, a rizzsel eredményesen lehet foglalkozni. Az elmúlt évben gyenge termés- eredmények születtek. Megyénk­ben csupán 2,4 tonnát tudtak beta­karítani hektáronként, ez pedig az 1984-85-ös évek átlagtermésének 74 százaléka. A legeredménye­sebb termelő a kunhegyesi Közép­tiszai Állami Gazdaság volt 3,1 tonna hektáronkénti hozammal. Az utóbbi évek időjárási szélső­ségei komoly veszteségek forrásai lettek. A rizsnemesítés célja első­sorban a hidegtűrő, a betegségek­kel szemben ellenálló, hosszú szemformájú és jó főzési tulajdon­ságokat mutató fajták előállítása. Ma már a termelők rendelkezésére áll egy olyan fajtaválaszték, amely - különösen a termőképességben - magas színvonalat képvisel. A köz­termesztésben lévő fajták több hogy nálunk még kevés a felsőfo­kú intézmény, szakember ellátott­ságunk is rosszabb a szükségesnél. A főiskola a fentiek mellett bizto­síthatja a megye fiataljainak hely­ben való képzését, emellett olyan szellemi centrummá válhat, a má­sik már itt lévő kereskedelmi jelle­gű főiskolával, amely az Alföldön tulajdonképpen egyedülálló. Az Alföldön ugyanis kifejezetten köz­gazdaságra orientált felsőfokú képzés más városokban nem léte­zik. A két főiskola szoros kapcso­lata, amelyre a tanácskozáson résztvevők is számítanak,megala- pozhatja a fentieket. Mindezeket figyelembe véve a megye és a vá­ros széles körű segítséget ígért, mind a személyi, mind az anyagi feltételek biztosításában. Az első lépések a megye és a város pénzé­ből történnek, többek között az ál­tal, hogy a volt oktatási igazgató­ság épületét jelenleg használók (kollégium, megyei tanács tovább­képzési intézete) bérleti díjával mint 60 százalékát a szarvasi Hal­tenyésztési Kutató Intézet munka­társai nemesítették. Hosszú évek céltudatos és kitartó munkájának ékes bizonyítéka, hogy a legna­gyobb területen termesztett M-225 fajta 2,8 tonnás hektáronkénti ho­zamával messze meghaladta az or­szágos és a megyei átlagot egya­ránt. A Szolnok Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat kar­cagi hántolóüzemének vezetője, Olajos József elmondta, hogy ta­valy mintegy 16 ezer tonna rizst vásároltak fel az 1988-as 33 ezer tonnával szemben. A hántolás után csupán 46-48 százalékot tett ki az ép, egész szemek aránya. Az elmúlt esztendőben beveze­tésre került a minőségi átvétel rendszere, amely a hosszú szemű, hántolás után magas egészszem- aránnyal rendelkező fajták terme­lőinek külön árbevételt jelentett. A szigorú minőségi követelmények­nek azonban csak egyetlen fajta felelt meg. A többi nagy termőké­pességű fajta nem tudta a hozzá fűzött reményeket beváltani. Az idén a felvásárlási árak 1500 forinttal emelkednek, így az átvé­teli alapár 17.500 forint,aminőségi felárral pedig 22 ezer forint lesz tonnánként. A nádudvari Kukorica és Ipari­növény Termelési Együttműködés 1981 óta koordinálja a hazai rizs­termesztést. A tavalyi kudarc okait kutatva a KITE rizságazatának szakemberei megállapították, hogy az 1989-es esztendőben a ho­már a főiskola rendelkezik. A me­gyei tanács elnöke ígéretet tett a felszerelési tárgyak biztosítása le­hetőségeinek áttekintésére, illetve ezen a területen konkrét segítség­re. A kihelyezett tagozat termé­szetesen még nem szerepel a felvé­teli tájékoztatóban. Ezt pótlólag a napilapokon keresztül, beleértve a Néplapot is, fogják meghirdetni. Remélhetőleg minél több megyei hallgató választja ezt a szakmát. A felvételi Budapesten lesz és a fel­vételizőknek oda is kell jelentkez­ni. A fevételi munkában már a le­endő szolnoki tanárok is résztvesz- nek. Reméljük, s erre jó okunk van, valóban hosszabb távú együttműködés alakul ki a megye és a főiskola között. Ezt a későbbi­ekben, a tanácskozáson résztve­vők között aláírandó együttműkö­dési szerződés hivatott alátámasz­mérséklet lényegesen elmaradt a sokéves átlagtól, és mivel igen me­legigényes növényről lévén szó, ez megmutatkozott a terméseredmé­nyekben. A csapadékos tavasz akadályozta, késleltette a mag földbejuttatását. A tenyészidőszak nagy hőmérséklet-ngadozásai kedvezőtlenül hatottak a növény fejlődésére, és az átlagosnál rosz- szabb lett a bugák megterméke- nyülése, a minőségi rizsfajták ese­tében is. Az esztétikus küllemű, hosszú szemű fajták termesztési arányát célszerű növelni, de ehhez a gabo­naipar szigorú átvételi szabványát át kell dolgozni. Ezért a KITE szor­galmazza - a termelői érdekek fi­gyelembevételével - a felvásárlás követelményrendszerének felül­vizsgálatát és elengedhetetlen mó­dosítását. Az idén a termelési költségek várhatóan 15 százalékkal nőnek. A növényvédő szerek ára 8-10 száza­lékkal, a műtrágya pedig nagymér­tékben, mintegy 50 százalékkal emelkedik. Az energia, az ipari ter­mékek árainak és a telepek építési, fenntartási költségeinek növeke­dése szintén kedvezőtlenül hat a jövedelmezőségre. A felduzzadt költségeket amagasabb felvásárlá­si ár sem képes kompenzálni. Hek­táronként 2,6 - 2,9 tonna hozam szükséges a "nullszaldó" elérésé­hez. A rizstermelő gazdaságoknak az idei esztendőben is szembe kell nézniük a jövedelmezőség csökke­nésével. L.Z. Nemrégen, a múlt év novembe­rének elején adtunk hírt arról, hogy a termelési rendszerből alig négy hónappal azelőtt közös vál­lalattá átalakult GITR igazgatóját - a vezető munkatársai által kezde­ményezett bizalmatlansági indít­vány alapján - felmentették tiszt­ségéből. Tajthy József, a közös vállalat igazgatóságának elnöke nyilatkozott akkor lapunknak az előzményekről, a testületi döntés okairól. Ismét hozzá kellett for­dulnunk információért, merthogy szárnyra kapott a hír: a még a ter­melési rendszernél keletkezett sokmilliós hiány nehezíti a közös vállalat gazdálkodásának alapjául szolgáló nyitómérleg elkészítését. Az adóhatóság is kifogásolta- A hír igaz, - világosított föl Tajthy József, aki egyébként "fő­állásban" a jászapáti Velemi Tsz elnöke - de hogy ténylegesen hi­ányról van-e szó, és hogy milyen nagyságrendűről, arról még nem tudok felelősséggel nyilatkozni. Az előzményekről: a tavaly június végén megtartott átalakulási köz­gyűlés után a közös vállalat igaz­gatósága kötelezte a rend­szerszervező Rákóczi Tsz-t, hogy készítse el a jogelőd termelési rendszer zárómérlegét, ami az új szervezet nyitómérlegének alapja. Az ugyan el is készült, de sem az adóhatóság, sem az igazgatósá­gunk nem fogadta el. Több olyan kisebb-nagyobb formai és tartalmi hiányosság miatt, amelyek a fel­mentett igazgató rovására út bi­zonylati fegyelmezetlenségeket igazolták.- Melyek voltak a mérlegben a legkirívóbb hiányosságok?- Az alapproblémát tulajdon­képpen az okozta, hogy a záró­mérleg két fontos tételének, a nyil­vántartott szállítói és vevői állo­mánynak a valódisága kétséges, miután a kintlévőségek egy részét nem bizonyítják számlák, bizony­latok. A mérleget csak akkor fo­gadhatta volna el a közös vállalat igazgatósága, ha a GITR az állító­lag követelhető kintlévőséget lel- társzerűen tudná bizonyítani. Csakhát éppen a bizonylati, pénz­Téli kísérlet a Tisza-tón A Magyar Országos Horgász Szövetség kezdeményezésére a Közép-Tiszavidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság megállapodott a kiskörei víztáro­zó, tehát aTisza-tó vízgazdálkodá­sában érdekelt szervezetekkel ab­ban, hogy 1989-90 telén kísérleti­leg a hideg évszakban szokásosnál egy méterrel magasabb vízszintet tartanak a mederben. A horgászok kezdeményezése azt célozza, hogy a halállomány az eddiginél mé­lyebb, s ezáltal kedvezőbb verme­lőhelyeket találjon, s így bizton­ságosabban vészelje át a telet. Ám a téli kísérlet során végzett vizsgá­latoknak arra is választ kell adni- ok, hogy a magasabb vízréteg je- gesedése, majd pedig a zajlás hoz- e a megengedhetőnél nagyobb ve­szélyt a vízlépcső és a vízerőmű zsilipéire, egyéb berendezéseire, vagy a környező terület talajvízvi­szonyaiban keletkezik-e a mező- gazdaságra káros változás. A Ti­sza II. vízerőmű áramtermelése a magasabb vízszintnél kedvezőbb, s ez télen mintegy tízmillió forint értékű villamosenergia-többletet jelenthet. . (MTI) ügyi fegyelem nagymérvű hiánya miatt egyelőre nem tudja.- Végül is, utalva a beszélgeté­sünk elején elhangzottakra, miért nem kaphatunk tényleges hiány­ról és összegekről tájékoztatást?- A GITR-nél rendelkezésre álló számlák, bizonylatok alapján nem állapítható meg egyelőre, hogy melyek a jogos követelések. A két tétel, a szállítói és a vevői állo­mány mintegy 30 milliós nagy­ságrendben tisztázatlan. Azt le kell szögeznem, hogy nem a jog­utód közös vállalatnak kell tisztá­ba termi, már elnézést, a korábbi szervezet liberóját. Igazgatósá­gunk joggal ragaszkodik ahhoz, hogy a rendszerszervező Rákóczi Tsz keresse meg a korábban a GITR vevőiként és szállítóiként számontartott partnereit, és konk­retizálja a kintlévőségeket és tar­tozásokat. Amit nem sikerül, mint említettem leltárszerűen bizo­nyítani, az bizony veszteségként szerepel majd a volt gesztor záró­mérlegében. A hónap közepéig tisztázzák- Nem mond ez ellent annak, hogy az átalakulási közgyűlésen elhangzott beszámoló szerint is mindig nyereséges volt az utóbbi jónéhány évben a GITR?- Igen, úgy tűnik, ezt most már kétségessé teszik a zárómérleg hi­ányosságai, pontosabban a kintlé­vőségek rendezetlensége. Egyben megkérdőjelezik azt is, hogy amennyiben a bizonylati fegye­lem hiányában korábban is vesz­teséges volt a rendszer, akkor mi­lyen alapon vette fel évről-évre a felosztható nyereség húsz százalé­kában megállapított gesztori juta­lékot a Rákóczi Tsz? Mirák Györgyöt nemrégen vá­lasztotta meg a nyugdíjba vonult előző elnök helyett a közös gazda­ság élére a rákóczifalvi közös gaz­daság tagsága. A termelési rend­szert, miután az időközben közös vállalattá alakult át, már nem örö­költe úgymond az új elnök, de úgy tűnik az elszámolásával kapcsola­tos gondokat igen.- Nem hiányzott - szögezi le, miután őt is megkérdeztük a GITR KV-nál kialakult pénzügyi hely­zetről. - Nekünk, mint a jogelőd szervezet gesztorának az volt az I'folytatás az 1. oldalról / Egyébként a fogadtatásról jelzé­sértékű az, amit Kovács Lajos, a Jász-Nagykun Vendéglátó Válla­lat Gyermek- és Munkahelyi Ét­keztetési Leányvállalat áruforgal­mi igazgatóhelyettese mondott: egyszerűen ifjúságellenes bűntett­nek minősítette a szándékot, s a kormányzat felelősségre vonását szorgalmazta. Tájékoztatta továb­bá a megjelenteket, hogy a vállalat - átérezve az ifjúság helyzetét - táviratban fejezte ki tiltakozását. Beck Tamás kereskedelmi, Glatz Ferenc művelődési és dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi mi­nisztert arról értesítette, hogy ha nem születik egyértelmű döntés, a vállalat képtelen a gyermek- étkeztetést ellátni, ezért azonnali intézkedést és értesítést kér, amely az ifjúság érdekeinek tiszteletben tartásán alapszik. A Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége szin­tén táviratban fejezte ki tiltakozá­sát, amelyben elfogadhatatlannak minősítették a tervezett 25 százalé­kos normanövekedést, a közétkez­tetéshez hasonlóan a 32-33 száza­lékos emelést tartják elfogadható­nak. elképzelésünk, hogy a közös vál­lalat viszi magával a vevői és a szállítói állományát. Jogilag ért­hető, hogy a leltárszerűen alá nem támasztott kintlévőségek tisztázá­sa nélkül erre és a zárómérleg el­fogadására az igazgatóság nem hajlandó. A tényleges hiányt, azaz a be nem hajtható követelések nagyságrendjét azonban mi, itt a Rákóczi Tsz-ben nem tudjuk tisz­tázni. A termelési rendszer saját külön könyvelést vezetett. Csak a GITR szakembereivel közösen, az ő számítógépes nyilvántartá­suk alapján tudjuk megkeresni azokat a partnereket, akiktől a kintlévőségek igazolását, ki- egyenlítését kérhetjük. Ezt az igazgatóság határozatának meg­felelően meg is kezdtük, és infor­mációm szerint máris sorra tisztá­zódnak a bizonylati hiányossá­gok.- Végül is úgy tűnik, nem teljes­séggel kizárt bizonyos nagyságú veszteség, ami felveti a nyeresé­gesnek feltüntetett termelési rend­szer gesztori díjának jogosságát.- Nézze, a gesztori díjat mindig az éves nyereség felosztható ré­széből állapították meg. A többi visszaosztásra került a partnerek­nek. Nyilvánvaló tehát, hogyha a Rákóczi Tsz gesztori díjat vett fel, akkor osztalékot is juttatott a tag­gazdaságoknak. Ánnak termé­szetesen, ha kiderülne, hogy a ter­melési rendszer kimutatott nyere­sége az utóbbi években fiktív volt, amit én nem hiszek, lennének kö­vetkezményei a Rákóczi Tsz mér­legére, visszamenőleg is. A be­hajthatatlan kintlévőségek miatt keletkező hiány rendezésében vi­szont nem tartom jogosnak a volt gesztor kizárólagos felelősségét.- Mégis, véleménye szerint ho­gyan lehet majd, a közös vállalat igazgatóságának elnökét idézve, rendbe tenni a GITR liberóját? Mérleg januárban- Kétféle módot tudok elképzel­ni a rendezésre, az esetleges hiány nagyságrendjétől függően. Vagy a partnergazdaságok tőkearányos megosztásban bifizetik, vagy leír­ják a jogutód közös vállalatnak a termelési rendszer nyeresége alapján visszaosztott összegekből képzett alaptőkéjéből. A Rákóczi Tsz elnökétől meg­tudtuk még: január közepére lisz­Mint elmondta ugyanis, ha ez nem történik meg, katasztrofális helyzet alakul ki a gyermek- élelmezésben. A jelenlegi normák is - ez köztudott - minimálisak. Most pedig, ha érdemi változás nem történik, a helyzet még rosszabbá válik, gyakorlatilag két gyerek adagját kellene három kö­zött szétosztani. A többi hozzászóló is megdöb­bentőnek és képtelennek ítélte meg a kormányzati döntés (annak elodázása) nyomán esetleg kiala­kuló állapotot. Emlékeztettek arra, hogy nemrégiben még ingyenes diákélelmezésről beszélt a kor­mány, most pedig három hét költ­ségnövekedésének anyagi terhét sem képes elviselni a költségvetés, ugyanakkor mégsem vállalja fel a kormányzat, hogy egyértelműen a szülőre hárítsa. így a gyermek- élelmezéssel foglalkozó vállalatok kerülnek olyan helyzetbe, amiből maguk sem képesek a kiutat meg­találni! *** A megyei tanács kereskedelmi osztályától tegnap délután kapott információ szerint január 8-tól 25 százalékkal emelik a gyermek- élelmezés normáit. tani. Füle István Nőnek a költségek, csökken a jövedelmezőség Ifjúság elleni bűntett ■ 9 H O p S’ m irÄ 5j $ &; ® 6, Jj '%& a _f yf \Z p

Next

/
Thumbnails
Contents