Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

Maaazizi- Ezredes úr! Még mielőtt a dol­gok közepébe vágnánk, lenne egy avaslatom. Beszéljünk suttogva, lehogy lehallgassanak bennün­ket...- Hát igen... Nem hiányzott ne- cünk ez a botrány, mert az elmúlt lónapokban emellett is napvilágot átott jó néhány olyan eset, amely (laposan megtépázta a rendőrség ekintélyét. S így a lakosság mun- ;ánkba vetett bizalma sajnos meg- ngott. Mostanában magát a rend­iséget lett divatos feljelentgetni. )tt tartunk, hogy sokan a teljesen ogszerű intézkedéseinket sem fö­ladják el... Visszatérve a lehallga- ási botrányra, én a gondot abban atom, hogy nem tisztázták időben, tőgy az állambiztonsági szervek- lek milyen jogosítványaik van- iak. Igaz, korábbról volt két mi- lisztertanácsi rendelet, ami szabá- yozta működésüket.- Igen ám, csakhogy mint az emrégiben kiderült, máraz 1973- s és 1975-ös ezzel kapcsolatos ünisztertanácsi rendeletek is al- otmányba ütköztek, magyarul: érvénytelenek voltak.- Ez igaz. Erre viszont csak lost, a botrány után elindított izsgálat derített fényt. Ugyanak- or a szóbanforgó rendeletek az llambiztonsági szerveket följo- osították arra, hogy amennyiben idokoltnak látták, akkor a legkü- infélébb titkos eszközöket, mód- dereket is alkalmazhatták. Az más de természetesen nagyon lénye- es - kérdés, hogy ezek törvény- llenesek voltak-e vagy sem. Egy iszont biztos: ez az egész tevé- enység a jelenlegi, tehát a Ma- yar Köztársaság alkotmányával ljesen ellentétes. Arról már nem beszélve, hogy semmi szükség ;m volt rá, hisz a legitim pártok- >1 információkat szerezni manap­ig fölösleges, sőt mi több, nevet- ■ges dolog. Informátorok voltak, vannak és lesznek- Ebben egyetértünk. Az persze :zintén szólva nehezen hihető, így a megyei rendőr-főkapitány­ig berkein belül lévő állambiz- nsági osztály nem végzett a bot- my kipattanásáig a központhoz isonlóan megfigyeléseket.- Nos, akkor tisztáznunk kell va- mit. Először is azt, hogy az ál- mbiztonsági osztály kettős irá- u'tás alatt működik. Munkajogi- g az ott dolgozók a megyei rend- -főkapitánysághoz tartoznak, akmailag viszont szigorúan ntről irányítják őket.- Ez azt jelenti, hogy ön, mint egyei rendőrfőkapitány nem uta- hatta az állambiztonsági osztály zetőjét mondjuk arra, hogy ezt gy azt a személyt, személyeket •yeltesse meg, vagy a legkülönfé- bb eseményekről számoljanak- Ha jogsértés történt, akkor ter- íszetesen utasítottam is, de még yszer hangsúlyoznám, hogy akmailag a Belügyminisztérium ;tékes szerveihez tartoznak. így Idául, ha volt valamiféle meg- jzdulás, akkor föntről szóltak le, gy jelentést kell adniuk. Szóval m avatkoztunk bele egymás inkájába: de nem is lehetett, indenesetre annyit azért tudok jndani, hogy ezen a téren az íbbi időben törvénysértés nem tént. Tehát olyan, hogy lehall- ssák valakinek a telefonját, föl- ntsák a levelét, vagy a legkülön­félébb módon ellenőrizzék - nos, ilyen nem volt.- És korábban?- Evekkel ezelőtt ellenzéki sze­mélyek megfigyelése folyt, de ők sem csináltak olyan dolgokat, amelyek komoly intézkedéseket követeltek volna. Nézze, ez az egész lehallgatási ügy - mint mondtam - törvénytelen volt, de azt hinni, hogy más országokban nincs ilyen, ez nagyfokú naívságra vallana.- Csakhogy a jogállamokban törvényben van rögzítve, hogy mi­kortól meddig, kiket, hogyan és mi­lyen esetekben szabad megfigyel­ni. Parlamenti bizottságok ellen­őrzik ezt a munkát, pontosan az emberi jogok védelme érdekében.- így van, és nálunk is hasonló­képpen kell ezt megoldani. Hisz titkosszolgálatok a világ minden országában dolgoznak. Sőt, az el- burjánzó szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében a ren­dőrség is egyre többször kény­szerül majd arra, hogy titkos esz­közökhöz nyúljon. Mert ahhoz, hogy olyan információkat tudjunk szerezni, amelyek esetleg meg­előzhetnek komolyabb bűncselek­ményeket, a rendőrségnek is szük­sége lesz olyan módszerekre, esz­közökre, amelyeket természetesen nem fogunk nagy dobra verni. Csak ezek mind benne lesznek majd a rendőrségről szóló törvény­ben.- Amiről ön most beszél, ez töb­bek között a besúgói hálózat kiépí­tését is jelenti?- Mi informátoroknak, bizalmas munkatársaknak hívjuk azokat, akik a rendőrséget tájékoztatják, segítik munkáját. Ilyenek mindig 0 voltak, vannak és lesznek. Csak itt megint a jogi garanciák vetődnek fel, vagyis a különböző módsze­rek, eszközök alkalmazását tör­vényben kell szabályozni. A bizalmat kell erő­síteni- Ezt a kérdéskört - úgy vélem - lezárhatjuk azzal, hogy a kipattant lehallgatási botrány nem javította, hanem sokkal inkább rontotta amúgy sem stabil helyzetüket. Ugyanúgy, mint azok a jogsérté­sek, rendőri túlkapások, amelyek az utóbbi időben felszínre kerül­tek.- Ez biztos, ám azt megjegyez­ném, hogy nem szabad általánosí­tani, mert a rendőrség kötelékében dolgozók jelentős többsége tisz­tességes, szakmailag jól felké­szült. Bizonyos területeken - így például a közrendvédelmi állo­mánynál - kétségkívül vannak gondjaink. És pontosan az ott dol­gozó járőrök azok, akik - ha úgy tetszik - az első vonalban vannak és az ő intézkedéseikből, fellépé­seikből, udvariasságukból vagy éppen udvariatlanságukból követ­keztetnek az emberek az egész rendőrség munkájára, éppen azért, mert hajlamosak vagyunk egy ka­lap alá venni mindent és minden­kit. Persze jó négy-öt éve ezen a területen is elindult valamiféle fej­lődés. Igyekeztünk fölvenni erre a feladatra leginkább alkalmas em­bereket. Ez csak részben sikerült. Anyagi okok miatt, másrészt pedig a rendőri munka presztízsének csökkenése is közrejátszik ebben.- Mennyit keresnek általában a rendőrök?- Öt-tíz éve szolgálatot teljesítő járőrnek bruttóban 9-10 ezer forint a havi fizetése.- Ez tényleg nem túl sok.- Nem bizony, s ez is szerepet játszik abban, hogy nehézségeink vannak az utánpótlást illetően. Nem elsősorban Szolnokon, ha­nem főleg a Jászságban küszkö­dünk létszámhiánnyal. Az idősebbek közül egyre töb­ben kérik nyugdíjazásukat, a I fiatalabbak pedig öt-tíz év | szolgálat után leszerelnek. Azt mondják, ilyen feltételek mellett nem csinálják to­vább.- Jelenleg hány embert tudnának foglalkoztatni?- Országosan 1500-1700, Szolnok megyében pedig 25-30 rendőr hiányzik.- Jelentkezők nincsenek?- De igen, csak nem olyan emberek jönnek, amilyene­ket mi szeretnénk. Ugyanis időközben magasabbra tet­tük a mércét. Követelmény ma már a középiskolai vég­zettség, a feddhetetlen előé­let és a felvételizők egész­ségi állapotát, jellembeli tulajdon­ságaikat is alaposan vizsgáljuk. Sokan kiesnek a rostán. A Jászság­ban például pályázatot is kiírtunk, komoly toborzó munka folyt és nyolc jelentkezőből mindössze egy ember felelt meg.- Gondjaik kialakulásában bizo­nyára az a kettősség is szerepet játszik, amely a lakosság és a ren­dőrség kapcsolatára jellemző. Itt arra gondolok, hogy egyrészt az emberek rengeteget panaszkod­nak, kígyót-békát kiabálnak a rendőri szervekre, másrészt vi­szont szeretnek jelentgetni, felje­lentgetni. Önnek mi a véleménye erről?- Azt hiszem, hogy most a be­szélgetésünk kulcskérdéséhez ér­keztünk. Nézze, az biztos, hogy rendőrségre minden társada­lomnak szüksége van. A jogálla­mokban egyértelmű kívánalom, hogy a szervezetnek ne a hatósági, hanem a szolgáltatói feladatai ke­rüljenek előtérbe. Meggyőződé­sem, hogy nekünk is e felé kell haladnunk. Mire gondolok? Nos, a rendőr ne csak azért legyen, hogy büntessen, hanem elsősorban se­gítsen. A bizalmat kell erősíteni mindkét oldalról. Hisz, ha az ál­lampolgár azt érzi, hogy a rendőr kultúráltan, tisztességesen visel­kedik vele szemben, akkor az em­berek is másképp viszonyulnak majd hozzánk. Politikai vagy szakmai feladat?- Ez igaz, csakhogy a rendőri túlkapásokról szóló hírek nem erő­sítik, hanem sokkal inkább gyengí­tik ezt a kapcsolatot.- így van, pedig higgye el, hogy tavaly sem történt több fegyelem- sértés, mint az előző években. A baj csak az, hogy a napfényre ke­rült esetek súlyosak voltak és lejá­ratták az állomány tekintélyét. Elég, ha a tiszafüredi "verekedős", vagy a jászkiséri "pecsételős" ren­dőr esetét említem. S ezen túl is történtek visszaélések, amelyek tényleg nem javítottak helyzetün­kön. Ezeket az embereket el kell marasztalni, meg kell büntetni, nem alkalmasak erre a feladatra. Ennek a kérdésnek viszont van egy másik oldala is. Arra gondolok, hogy azokat a rendőröket, akiket alaptalanul bántanak, mocskol­nak, nos, mellettük nekünk határo­zottan ki kell állnunk, meg kell védenünk, mert ha nem így te­szünk, akkor a jövőben senki sem vállalja ezt a munkát. A rendőrök már most is túlterheltek és így el sem tudom képzelni, hogy mi len­ne, ha tovább csökkenne a létszá­munk. Amit még fontosnak tartok megjegyezni: a rendőröket is ne­velni kell, ez pedig parancsnoki feladat. Nem telik el úgy értekez­let, hogy erre ne hívnám föl a fi­gyelmet. Hisz ne várjunk a rendőr­től semmi változást, ha parancsno­ka nem mutat példát és nem figyel a beosztottaira. Ez a jövőben még inkább fontos feladatunk lesz.- Véleménye szerint a rendőrség munkája politikai vagy szakmai feladat?- Sokáig úgy ítélték meg, hogy a szervezetnek politikai tevékenysé­get kell folytatnia. S emiatt olyan emberek irányították, akikben "fönt" megbíztak. Pedig én sokkal fontosabbnak tartom a szakmai ol­dalt.- Ha ez így van, akkor véleménye szerint elképzelhető az, hogy mondjuk a megyei rendőrfőkapi­tányt is válasszák, ne pedig kine­vezzék?- Érdekes kérdés. Én ezt elkép­zelhetőnek tartom, hisz az elkövet­kező években mindenképpen megnő az önkormányzatok szere­pe. Sőt, ezzel egyet is értek, mert akkor megszűnne az az ellentmon­dás, amit az emberek gyakran han­goztatnak: "persze megint a nya­kunkra ültettek föntről valakit, de abba nincs beleszólásunk, hogy miként sáfárkodik a rendőrség az adófizető állampolgárok pénzé­vel". Tehát a jövő útját abban lá­tom, hogy a szakmai, központi rendőri szervezet mellett az önkor­mányzati testületek is értékeljék majd a rendőrség munkáját. Egy nap több mint hatvan bűncselek­mény- Ha már a pénz is szóba került, mondana valamit a rendőrség fel­szereltségéről?- Országosan és megyénkben is ezen a téren siralmas állapotok uralkodnak. Például gépjárműpar­kunk hetven százalékát már rég ki kellett volna selejtezni. De nem tehetjük meg, mert új autók vásár­lására nincs pénzünk. Volt olyan eset is, hogy még üzemanyagot sem tudtunk venni. Ezek sajnos tények! Az előbb említett önkor­mányzatok szerepe itt is óriási. Ugyanis előfordult már, hogy ta­nácsi vezetők és állampolgárok se­gítettek abban, hogy az egyes tele­püléseken szolgálatot teljesítő ren­dőreinknek gépkocsit vettek, la­káshoz juttatták őket, hogy megfe­lelő körülmények között dolgoz­hassanak.- Elég megdöbbentő amit mond. Hisz ebben az is benne lehet, hogy ilyen feltételek mellett nem tudják a növekvő bűnözéssel szembenföl- venni a harcot. Tavaly*hány bűn- cselekmény történt a megyében?- Az előzetes statisztikai adatok szerint a szőkébb pátriánkban is­merté vált bűncselekmények szá­ma elérte a 7 ezer 400-at. Ez 18 százalékkal több az előző évinél, s a kitudódott bűncselekmények 52 százalékát derítettük fel tavaly. S hány lehet még olyan, amit nem jelentettek... Mi úgy számolunk, hogy 1989-ben több mint hatvan bűncselekmény jutott egy napra.- Az ön által említett 52 százalék elég kevésnek tűnik.- Ahogy vesszük. Nem magya­rázkodásnak szánom, de Szolnok megye ezekkel a mutatókkal nem áll rossz helyen, mivel országosan csak 33 százalékos a felderítettségi arányszám.- Ne haragudjon, de az állam­polgárokat ez nem nagyon nyug­tatja meg, és fölvetődik egy újabb kérdés: ennyire rosszul dolgozik a rendőrség, vagy ennyire jók a bű­nözök?- Is-is. Nézze, mint említettem, létszámhiánnyal küszködünk és embereink emiatt nagyon leterhel­tek. Itt, Szolnokon egy nyomozó­nak például folyamatosan 15-20 ügye van. Ebben persze van olyan, hogy elloptak egy kerékpárt, tíz kacsát, vagy éppen disznót vittek el. Ilyen esetek mostanában gyak­ran előfordulnak, az idei áremelé­sek után alaposan megnőttek az élelmiszerlopások... Technikai eszközeink is elavultak, s ugyan­akkor hallatlanul megnőtt a bűnö­zés szervezettsége, ma már bandák tevékenykednek az országban. Lassan a bűnözés élethivatássá vá­lik. Szolnok megyére ez szeren­csére még nem jellemző. A bűnö­zőknek már-már olyan technikai eszközeik vannak, hogy ha így ha­ladunk, nemsokára lepipálnak bennünket. Szóval nincs könnyű dolgunk. Annyit azért megnyugta­tásképpen elmondanék, hogy a ko­molyabb bűncselekményeket, gyilkosságokat - itt jegyezném meg, hogy tavaly tizenegy ember­ölés történt a megyében -, rabláso­kat egytől-egyig felderítettük. Már a rendőrség is gazdálkodik- Érdekeltek-e anyagilag a nyo­mozók a jobb eredmény elérésé­ben?- Minden sikeres ügy után nem tudjuk honorálni őket. Igyekszünk az éves bérfejlesztéseknél - ez most 14 százalék volt bruttóban - figyelembe venni munkájukat és akik jobban dolgoztak, valamivel többet kaptak. És jutalmakat is ad­tunk.-És önt személy szerint honorál­ják-e, ha sikeresen dolgoztak?- Főkapitányként elsősorban szakmailag vagyok érdekelt a jobb eredmények elérésben.- Beszélgetésünkből már eddig is kiderült, hogy az elkövetkező időben bizonyára növekedni fog a bűnesetek száma. Mit tesznek visszaszorításuk érdekében?- Például próbáljuk átcsoporto­sítani embereinket. A megyei ren­dőr-főkapitányság egyes osztálya­in csökkentjük a létszámot és a városi apparátusainkat erősítjük meg. Ami pedig a technikai eszkö­zeinket illeti, hogy lépést tartsunk a fejlődéssel, ma már mi is gazdál­kodunk. Van egy autómosónk, amely nincs teljesen kihasználva, így bérbe adjuk a vállalatoknak, és autómentéssel is foglalkozunk. Az így befolyt összegeket technikai felszereltségünk javítására fordít­juk. Magunknak kell lépni, mert központi segítségre az ismert or­szágos gondok miatt kevésbé szá­míthatunk. Ennek megfelelően a vállalatokkal, üzemekkel közösen nemrégiben létrehoztuk a Megelő­zési Alapítványt, mivel a megyé­ben ugrásszerűen megnőttek a va­gyon elleni bűncselekmények. Szóval, a megelőzés érdekében összefogtunk a pénzügyi, kereske­delmi, ipari intézményekkel és biztosítótársaságokkal, képeztünk egy pénzügyi alapot, amelyből olyan jelző-, riasztó berendezése­ket vásárolunk és telepítünk, ame­lyeknek rendszerbe állításával még a helyszínen nyakon tudjuk csípni a betörőket.- Befejezésül: ön hogy látja, miként lehetne növelni a rendőr­ség jelenleg eléggé megtépázott tekintélyét, népszerűségét?- Kultúrált és törvényes intéz­kedésekkel, s azzal a nyíltsággal, amely ma már jellemez bennün­ket. Úgy gondolom, hogy ez a mostani beszélgetés is ezt pél­dázza.- Ezredes úr! Olvasóink nevé­ben köszönöm az interjút. Nagy Tibor Fotó: Tarpai Zoltán Kék tények A 07 önmagáról jelenti Interjú Jankovics Zoltánnal, Jász-Nagykun« Szolnok megye rendőrfőkapitányával •mar-----------------------------------•------------

Next

/
Thumbnails
Contents