Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (Folytátás az 1. oldalról) ugyanis feltétlenül szükséges, »hogy megtörténjen a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata. Ez a munka egyébként folyamatban van. Végezetül az igazság­ügyminiszter arról szólt, hogy a törvényjavaslattal párhuzamo­san szükség van a társasági tör­vény helyenkénti módosítására is. így célszerű hatályon kívül helyezni a társasági törvénynek és a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely sze­rint a külföldiek gazdasági társa­ságban csak akkor vehetnek részt, ha hazai joguk szerint cég­gel rendelkeznek, vagy őket a hazai joguk szerinti vállalati nyilvántartásba bevezették. Ez­által a külföldi természetes sze­mélyek magyarországi befekte­tései jelentősen könnyebbé vál­nak. Az egyéni vállalkozásról szó­ló törvényjavaslat emellett a vál­lalkozások nagyságrendjét ad­minisztratív eszközökkel nem kívánja korlátozni. Nem állapít­ja meg ezért a foglalkoztatható alkalmazottak számát sem. En­nek következtében szükséges a társasági törvény azon szakasza­inak hatályon kívül helyezése, amelyek kizárólag természetes személyekből álló gazdasági tár­saságoknál előírják az alkalma­zotti létszámhatárt, s ezt 500-ban állapítják meg - mondotta befe­jezésül Kulcsár Kálmán. A felügyeleti jog az igazsáügy- miniszteré A minisztert után a reformü­gyi bizottság képviseletében fel­szólaló Morvay László (Bp. 33. vk.) kijelentette: a bizottság az egyéni vállalkozás átfogó, ösz- szehangolt, egységes szabályo­zását indokoltnak tartja. Az általános vitában elsőként Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) kapott szót, majd felszólalt Varga Miklós (Veszprém m„ 10. vk.), Balogh László (Pest megye 29. vk.), Varga Lajos, (Pest megye 26 vk.), Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), és Fodor Erzsébet (Hajdú- Bihar m., 16. vk.). Vlég az ebédszünet előtt a plé- num visszatért a különleges tit­kosszolgálati eszközök és mód­szerek engedélyezésének átme­neti szabályozásáról szóló tör­vényjavaslatra azzal a szándék­kal, hogy végre megszülessék a döntés. Elsőként a Parlament po­litikai csoportjainak vezetői is­mertették csoportjuk álláspont­ját arról, hogy kinek a joga le­gyen a különleges titkosszolgá­lati eszközök engedélyezése. A csoportvezetők hozzászólá­saiból is kitűnt, hogy egyúttal állást foglaltak a belső bizton­sági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság felállításáról is. Erre két változatot terjesztett elő a jogi, igazgatási és igazság­ügyi, valamint a honvédelmi bi­zottság. Az egyik változat sze­rint ebbe a bizottságba csak a független képviselők csoportjá­nak tagjai, a másik változat sze­rint valamennyi politikai csoport egy-egy képviselője kerülne be. A plénum minősített többséggel úgy döntött, hogy ezt az utóbbi változatot támogatja. Ugyan­csak minősíttt többséggel elfo­gadta a különleges titkosszolgá­lati eszközök és módszerek en­gedélyezésének átmeneti szabá­lyozásáról szóló törvényjavasla­tot, ehhez kapcsolódóan Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter felügyeleti jogát. Ezután az elnöklő Fodor Ist­ván bejelentette, hogy időhiány miatt a januári ülésszakon vala­Hotváth Jenő, Tamás Gáspár Miklós, Németh Miklós és Gál Zoltán beszélgetnek mennyi napirendi pontot nem tudják megtárgyalni. Ezért dön­teni kell arról, melyek azok a kérdések, amelyekben minden­képpen határozniuk kell a képvi­selőknek a januári ülésszakon. A képviselők néhány felszó­lalás után úgy foglaltak állást, hogy a földtörvény és a családjo­gi törvény módosítását a mostani ülésszakon megtárgyalják, míg az átalakulási törvény tárgyalá­sára csak februárban kerül sor. sem a képviselők, sem pedig a bizottságok nem nyújtottak be módosító javaslatot, az elnöklő Fodor István azt javasolta, hogy a jogszabálytervezet általános és részletes vitáját együttesen foly­tassák le. Ezt a képviselők meg is sza­vazták. Hozzászólásra azonban senki sem jelentkezett, így a mi­niszteri expozét a határozathoza­tal követte. Az értékpapír- tör­vényt az Országgyűlés elfogad­ta. A következő napirendi pont a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1987. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosítására tett törvényjavaslat volt. Hütter Csaba expozéja javasolta: ne akarják a képvise­lők megítélni, hogy mi jó a me­zőgazdaságban dolgozóknak, in­kább a lehetőséget* teremtsék meg arra, hogy saját maguk döntsenek arról. Tallóssy Frigyes (Budapest 24. vk.) véleménye szerint ez a törvénytervezet teljességgel ér­zéketlen marad azokkal szem­ben, akiktől a földet annak idején kártalanítás nélkül egyszerűen elvették, vagy földjüket a bérlők vitték be a szövetkezetbe, avagy időközben azt megváltották. Ugyancsak érzéketlen a javaslat a megalakuló önkormányzatok­kal szemben, mert számukra a földtulajdon visszaszerzésére még csak megoldást sem kínál. Indulatoktól sem mentesen tette fel a kérdést: azt a réteget, azt a több százezer embert, aki­ket kulákként bármilyen becs­mérlő jelzővel illetve, lélekben megtaposva, lehetetlenné téve hallgatásra kényszerítettek, nem kívánjuk támogatni?! Milyen tisztesség az, amely azokat bün­teti, akik akaratuktól függetlenül jutottak ilyen pozícióba? Tal­lóssy Frigyes véleménye szerint a megoldás a világ legegysze­rűbb dolga, nevezetesen az, hogy vissza kell állítani azoknak a tu­lajdonjogát, akiktől a földet el­vették. Mint mondotta: ismeretei szerint százezrek vennék meg­elégedéssel tudomásul ezt a megoldást. Az elfogadott tárgyalási sor­rendnek megfelelően ezt követő­en a Kossuth-díjról és a Széche- nyi-díjról szóló törvényjavaslat­ról határoztak a képviseők. Ezt követően rátértek az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és for­galmazásáról, valamint az érték­papírtőzsdéről szóló törvényja­vaslat megtárgyalására. A törvény célja, hogy védje a befektetéseket, hozzáférhetővé tegye számukra és az egész gaz­daság számára a döntésekhez szükséges gazdasági informáci­ókat, garantálja a tiszta és egyen­lő verseny feltételeit a piac sze­replői között, és biztonságos ke­reteket adjon a koncentrált érték­papírpiac, az értékpapírtőzsde létrehozásához. A törvény gyö­keresen megváltoztatja a jelenle­gi helyzetet, ahol a megfelelő in­formációk híján nincs mód a be­fektetés kockázatának reális fel­mérésére, a forgalomban lévő ér­tékpapírok értékelésére, ugyan­akkor tág lehetőség nyílik a piac manipulálására. A törvény előír­ja azoknak a gazdasági informá­cióknak a biztosítását, nyilvá­nosságra hozatalát, amelyek el- engedhetetlenük szükségesek ahhoz, hogy a potenciális befek­tetők felmérhessék: érdemes-e az adott értékpapírba befektetni, milyen hozamra számíthatnak,. és milyen kockázattal kell szá­molniuk. A törvényjavaslat tartalmazza azokat az értékpapírpiacra vo­natkozó versenyszabályokat is, amelyek megakadályozhatják monopolhelyzetek kialakulását és az ebből származó piactorzító, piacbefolyásoló tevékenységet. Az értékpapírtőzsde megala­kítására és működésére vonat­kozó szabályokról Békési Lász­ló elmondta, hogy ezek csupán a garanciális kereteket jelölik ki a tőzsde megbízható működésé­hez, de a tőzsde megalakítását, részletes szervezeti, működési, kereskedelmi szabályainak ki­dolgozását a tőzsde megalakítá­sában érdekelt értékpapír-for­galmazó cégekre bízzák. Kérte az Országgyűlést, hogy módo­sítsa a törvény hatályba lépésé­ről rendelkező passzust úgy, hogy a hatályba lépés napja 1990. március 1 -je legyen. # Mivel a törvényjavaslathoz A törvényjavaslat céljairól szólva Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter kiemelte: a módosítások révén a földtulajdonnal bíró szövetkeze­ti tagok kvázi tulajdonosból va­lódi tulajdonossá válnának, emellett megnyugtatóan rende­ződne a földforgalom szabályo­zása. A törvény változtatása arra irányul, hogy a tulajdonos vagy örököse önmaga dönthesse el, mit szándékozik tenni földjével, s ne a szövetkezet önkormányza­ta, közgyűlése határozza azt meg számára. A jogszabálytervezet elfogadása esetén a tulajdonos­nak joga lesz akár azonnal kilép­ni a szövetkezetből,és kivinni a földjét. Ezzel együtt megszűnné­nek azok a szabályok, amelyek korábban a földmegváltásra vo­natkoztak, hiszen itt már a tény­leges tulajdonos döntene, áz ár pedig az eladó és a vevő alkujá­ban alakulna ki. A miniszter szólt arról, hogy a társadalmat élénken foglalkoz­tatja a földforgalom kérdése; so­kan annak szabadosságát hang­súlyozzák, mások befagyasztá­sát szorgalmazzák,- a többség azonban a további, szabályozott, de szabad földforgalom mellett van. A miniszter szerint nem kér­dőjelezhető meg, hogy a földfor­galom szabadsága, ha a piacgaz­daság felé haladunk hozzátartó­zik a gazdasági szabadsághoz, a privatizációs folyamathoz. A mi­niszter szerint a földforgalmat nem szabad megtiltani, szabá­lyozni azonban szükséges. Ép­pen ezért lenne indokolt, hogy ha két éven belül a föld kezelője - a kisebb tételeket is összevonva - egymill ió forint feletti értékű föl­det szándékozik eladni, az afö­lötti részt az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel összhangban be kell jelentenie az Állami Vagyonügynökségnek. Ezzel lehetőség nyílna az értéke­sítés tisztaságának ellenőrzésére, az államérdekek betartására, a nyilvánosság biztosítására, s az eladási ár is felülvizsgálhatóvá válna. A változások hatását érzékel­tetve a miniszter megemlítette: közel 2 millió hektár tagi tulajdo­nú föld, az összes mezőgazdasá­gilag művelt terület 30,7 százalé­ka^ törvény hatályba lépésével a tulajdonos döntése szerint adás­vétel tárgya lehet. Nem valószí­nű -mondotta-, hogy ezt a terüle­tet tulajdonosaik teljes egészé­ben farmergazdaságként kíván­nák hasznosítani. Ahhoz ugyanis a legszerényebb számításod sze­rint is legalább 200 milliárd fo­rint indulótőke kellene. Hütter Csaba végezetül hang­súlyozta: a törvényjavaslat elfo­gadásával az utóbbi három évti­zed birtokviszonyaiban a legna­gyobb mértékű formai, tartalmi változás indulna el. Solymosi József (Tolna m., 4.vk.) A mezőgazdasági bizott­ság előadójaként fűzött észrevé­teleket a beterjesztett törvény- módosításhoz. Mint mondottta: a mezőgazdasági bizottság tisz­tában van azzal, hogy az 1947 utáni államosítások, a téeszesítés Vass Mihály (Hajdú-Bihar m„ 12. vk.) elmondotta, hogy véleménye szerint az 1967. évi III. törvény etikátlan és jogsértő. Ez a törvény ugyanis lehetővé tette, hogy a szövetkezetek a be­vitt földet a szabad forgalmú földhaszonbérlet töredékéért váltsák meg. Lényegében a ko­rábbi tulajdonosokat a vagyo­nukból kiforgatták. Új földosztásra van szükség - jelentette ki Király Zoltán (Csongrád megye 5. vk.), aki vá­lasztókörzetében szerzett ta­pasztalatok alapján konkrét pél­dákkal érvelt felszólalásában az előterjesztés mellett. Kifejtette: nemcsak három-négy évtizeddel ezelőtt, de ma is megalázó mó­don történik a föld megváltása. A termelőszövetkezetek méltat­A Jász-Nagykun-Szolnok megyei képviselők csoportja során történtek törvénytelensé­gek, s egyetért azzal, hogy az érintettek valamilyen formában kapjanak kártérítést, rahabilitá- ciót. Hangsúlyozta viszont, hogy a földdel kapcsolatos porblémá- kat nem lehet érzelmi alapon, társadalmi összefüggéseiből ki­ragadva kezelni. A kijelentését azzal támasz­totta alá a képviselő, hogy -mint rámutatott- a választások felé közeledve számos politikai szer­vezet éppen a földtulajdon körüli kérdésekből próbál politikai tő­két kovácsőlni magának. Hozzá­tette: az 1947-es földtulajdon-vi­szonyok visszaállításának köve­telése hangzatos jelszó lehet, ám figyelembe kellene venni, hogy az elmúlt 40 év alatt felnőtt egy új agrárgeneráció. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) tapasztalataira hivatkozva lanul alacsony összegeket aján­lanak földjükért az egykori tulaj­donosoknak, illetve azok örökö­seinek. El kell kezdeni a földjog helyreállítását, azonban nem az 1947-es állapotoknak megfele­lően, mint ahogy például a kis­gazdapártiak javasolják - szö­gezte le. Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun m., 20. vk.) kétségének adott hangot: vajon kibírja-e az ország gazdasága a földtulajdon rende­zésével együtt járó megváltási, kártalanítási összegek kifizeté­sét. Rámutatott továbbá arra is, hogy az esetleges megváltás szá­mos egyéb problémát is felvet, így például, hogy az egykori földtulajdonosok köréből ma már csak kevesen vannak élet­ben, s ugyancsak gondot jelent az is: több százezer hektárnyi föld az évtizedek során kikerült a mezőgazdasági hasznosítás­ból. A képviselő hangsúlyozta, hogy nem új földosztásra van szükség, hanem a tulajdon meg­állapítására. Varga János (Tolna m., 6. vk.) elfogadhatatlannak tartotta a szélsőséges véleményeket, le­hetőséget kell adni arra, hogy mindenki, aki akar, foglalkoz- hassék a földdel, ugyanakkor szükség van arra is, hogy reha­bilitálják, akiket sérelem ért. Sebők József (Heves m., 8. vk.) hangsúlyozta, hogy az el­múlt évtizedek bűnei miatt nem szabad lehetetlen helyzetbe hozni a jelenlegi parasztságot. A képviselő véleménye szerint Tallóssy Frigyes gondolata - ha azt megvalósítanák - ezt ered­ményezné. A szövetkezetek je­lentős része - az állam hibás gaz­daságpolitikája következtében - nagyon nehéz helyzetbe került. Ha a megváltott földek vissza­kerülnének az örökösökhöz, a tsz-ek gyakorlatilag föld nélkül maradnának. Szükséges a parasztság rehabilitációja Lakos László (Pest megye 9. vk.) a kormányelőterjesztést he­lyeselte, s múlhatatlanul sürgős­nek tartotta, hogy a törvényte­lenségek kárvallottjai a köztár­saság alkotmányának szellemé­ben teljes politikai, erkölcsi és anyagi kártérítésben részesülje­nek. Tóth László (Csongrád me­gye, 12. vk.) a kormány előter­jesztésében foglaltakat ugyan­csak elégséges lépésnek tartot­ta, s annak a javaslatának a tá­mogatását kérte, hogy a külön­féle politikai erők, a most javas­latot tevők bevonásával hala­déktalanul kezdjék meg a tulaj- donreform-koncepció alapelve­inek kidolgozását. Hozzátette: a parasztság rehabilitációja nél­kül a földkérdést nem lehet megoldani. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) egyebek között hang­súlyozta: ma a gazdaság nem képes arra, hogy az önkéntesség megsértésével a termelőszövet­kezetekbe erőszakolt parasztsá­got és örököseit maradéktalanul és azonnal kártalanítsa. Amíg azonban a kártalanítás nem kez­dődik meg, semmiképpen se le­gyen eladható egyetlen darab föld sem. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) lényegében összegezte az eddigi vitát. Megállapította, hogy két megoldás lehetséges. Az egyik, hogy a földforgalma­zást jelentős mértékben korlá­tozzák, s csak indokolt esetek­ben engedik meg a föld elidege­nítését. A másik megoldás ennél lé­nyegesen szigorúbb: átmeneti­leg befagyasztják a földforgal­mat. Véleménye szerint ez utób­bit kellene elfogadni, már csak azért is, mert a földtörvény ügye valószínűleg fél éven belül is­mét a Parlament elé fog kerülni. Addig azonban nem szabad semmi olyat sem tenni, ami helyrehozhatatlan károkat okozna. Arra hívta fel a pártok figyel­mét, hogy amennyiben befa­gyasztják a földforgalmazást, az intézkedés kedvezőtlen hatásait ne használják fel saját kam­pánycéljaikra. Mivel az idő előrehaladt, ezért az elnöklő Fodor István berekesztette a földtörvény mó­dosítása feletti vitát. Ezzel az Országgyűlés januári ülésszaka harmadik munkanapja befeje­ződött. Pénteken a földtörvény módosítása feletti vitával foly­tatják munkájukat a képviselők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents