Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-24 / 20. szám
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tőzsdéről szóló törvény- javaslat. 9. Az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló alkotmányerejü törvényjavaslat. 10. A hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényjavaslat. 11. A családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. 12. Az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetéséről szóló törvényjavaslat. 13. A Kossuth-díjról szóló törvényjavaslat. 14. A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslat. 15. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. 16. Az Állami Számvevőszék létszámáról és éves költségvetéséről szóló törvényjavaslat. 17. Az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló országgyűlési határozattervezet. 18. Az országgyűlési képviselőjelöltek állami költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozattervezet. 19. A Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá történő minősítéséről szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 20. Népi kezdeményezés megtárgyalása. a/ országgyűlési határozattervezet az érdekképviseleti törvény megalkotására, b/ országgyűlési határozattervezet a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. törvény módosításáról. 21. Király Zoltán, dr. Raffay Ernő és Hámori Csaba önálló indítványa egy országgyűlési különbizottság létrehozására. 22. Személyi javaslatok megtárgyalása. 23. Interpellációk, kérdések. Ezt követően Roszik Gábor (Pest megye 4. vk.) bejelentette, hogy a demokratikus ellenzék parlamenti csoportja ezentúl mint a Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja kíván működni. Dr. Bállá Éva (Budapest 46. vk.) elmondta, hogy megalakult a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti Németh Miklós: Az első napirendi pont előtt Németh Miklós kért szót. A Minisztertanács elnöke beszédében közvetlenül az ország népéhez is szólva hangsúlyozta:- A gazdaság helyzete kemény, súlyos terheket jelentő, népszerűtlen, de halaszthatatlan lépéseket követelt. A kormány kész volt ezeket megtenni, s elszántságát csak növelte, hogy a pártok többsége kifejezetten szorgalmazta is: a kormány ne hagyja a kellemetlen operációkat utódjára, vállalja el azokat, s cserébe a pártok nem használják fel pártpolitikai célokra a gazdasági, szociális feszültségeket. Egyidejűleg óriási erőfeszítéseket tett a diplomáciai kapcsolatokban, hogy megfelelő támogatást szerezzen, nem magának, hanem az ország gazdaságának és leendő kormányának. Manapság azonban vajon miért akarják az emberekbe szug- gerálni, hogy a rendszerváltás általunk választott békés, konszenzusokra épülő jogi garanciákkal alátámasztott módszere miatt a reformok élvonalából a hátsó vonalba kerültünk? Én úgy vélem, igaztalan és kishitűséget tükröző az a szemrehányás, hogy Magyarországon megtorpant az átmenet folyamata, és felelőtlen az a törekvés, mely a tömegek indulatának felszításával akarja rohanóvá tenni az eseményeket, szétverni a múltat és jelent, gyalázva boldogboldogtalant. A gondokon nem lehet úgy úrrá lenni, ha fokozzák a feszültséget, ha tovább szítják az elégedetlenséget, ha megingatják a működő intézmények iránti bizalmat, azaz szétzilálják a demokratikus átalakulás esélyeit. Mi azon dolgozunk, hogy ezeket az esélyeket megőrizzük, és ezekből mind többet valóra váltsunk. Azt mondják, de hát rengeteg frakciója, miután Tamás Gáspár Miklós megválasztásával duplájára nőtt - vagyis kettőre emelkedett - az SZDSZ képviselőinek száma a parlamentben. Bánffy György (Budapest 4. vk.) örömmel szólt arról, hogy január 22-e, Kölcsey Ferenc Himnusz-ának születésnapja végre a magyar kultúra napja lett. a sár, ami összegyűlt! Ez igaz. De kérdezem: muszáj érte foly- ton-folyvást lehajolni és egymás arcába vágni? Ez lenne az eltakarítás egyetlen módja? Én nem hiszem, és szerencsére a nép többsége sem hiszi ezt. A miniszterelnök a továbbiakban leszögezte: - Kormányom két dolgot vállalt, és tudta, hogy az nem kevés: a gazdaság működőképességének megőrzését, és az átmenet, a rendszerváltás békés jellegének biztosítását.- Naponta harsogják a nép fülébe, hogy az összeomlás küszöbén áll az ország, hadd féljenek, idegeskedjenek az emberek, akiknek éppen önbizalomra és nyugalomra lenne szükségük - mondta a miniszterelnök.- Szinte csodálni kell, hogy e művi úton is keltett pánikhangulatban, de sajnos teljesen valós terheket cipelve az emberek döntő többsége a munkára összpontosítja figyelmét, és összeszorított fogakkal keményen és becsületesen dolgozik. Elismerést és megbecsülést érdemelnek, és persze jobb életet, aminek közeli esélyét nem ők játszották el. Azt kell felelősen végiggondolni mindenkinek, hogy sem ultimátumokkal, sem támadásokkal nem lehetett és nem lehet előre haladni. Olyan korrekt együttműködésre van szükség, amikor a politikailag jelentős tényezők a nehéz lépések felelősségéből is vállalják a rájuk eső terhet.- A legkézenfekvőbb cél az, hogy véglegesen múljon el a félelem korszaka, vagyis titkosszolgálati eszközöktől többé ne féljen a törvénytisztelő állampolgár e hazában - szögezte le.- A vonatkozó jogszabályok mielőbbi kidolgozása és a parlamenti felügyelet felállítása mellett is nagyon fontos, hogy az újonnan létesítendő speciális szervek elvégezzék az elkerülhetetlen belső önvizsgálatot munkájuk tartalmát, eszközrendszerét és állományuk beállítottságát illetően. Elengedhetetlennek tartom, hogy - ahol még ez nem történt meg - demokratikus szellemű, nemzeti érzelmű vezetők kerüljenek a kulcspozíciókba, az állományt pedig tehetséges és tisztességes fiatalokkal frissítsék fel, függetlenül azok pártállásától. A kirobbant botrány egyik tanulsága: abban szerepet játszott az is, hogy a koncepcióváltás gyakorlati végrehajtása az indokoltnál lassabban haladt. Ebben a magam felelősségét is érzem. Horváth István belügyminiszter lemondását érintve a kormányfő kijelentette: az adott helyzetben elkerülhetetlen volt. A továbbiakban bejelentette: a Minisztertanács - a kialakult helyzetre is tekintettel - egyetért azzal, ha az állambiztonsági szervek tevékenységének vizsgálatára az Országgyűlés különbizottságot hpz létre. Célszerűnek tartaná, ha a bizottság vezetője független képviselő lenne, és a bizottság tükrözné az Ország- gyűlés politikai összetételét. Természetesen a bizottságnak a vizsgált téma különleges voltához igazodóan kell majd végeznie munkáját. A hazánkban tartózkodó szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos kormányzati álláspontra térve rámutatott: a kormány - a közvélemény és a parlament támogatását élvezve - aktívan szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonását.- Remélem, hogy egy különös korszakot zárva ez év márciusában eljutunk a szabad választásokhoz Magyarországon. A választási kampány még meg sem kezdődött, de már fehérizzásos a készülődő politikai erők hangulata. Igaz, hogy a most színre lépő pártok a múltért nem felelősek. De létük pillanatától kezdve már felelősek szavaikért és tetteikért, az ország sorsának alakulásáért. Itt most úgy tűnik, semmi sem drága. Ezért szeretném mindnyájunk figyelmébe ajánlani - ha valóban demokratikus átmenetet akarunk -, akkor ezt úgy tegyük, hogy eközben a politikai erők és pártok ne távolítsák el az országot Európától - mondta Németh Miklós. Megőrizni a demokratikus átalakulás esélyeit Dr. Kádár Magdolna kunhegyesi képviselőnk beszélget Szűrös Mátyással a tanácskozás szünetében Kulcsár Kálmán: A lelkiismereti és vallásszabadság alapvető emberi jog A miniszterelnök felszólalását követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. A miniszter a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényjavaslatot ismertette a képviselőkkel. Röviden vázolta - a hatályos rendelkezések kritikai értékelésével - a jelenleg fennálló ellentmondásokat és hiányosságokat, amelyek mind az állampolgárok és az egyházak, mind pedig a jogalkalmazók számára teljes bizonytalanságot teremtenek. Kulcsár Kálmán rámutatott: a javaslat átfogóan szabályozza a lelkiismereti és vallásszabadsággal, valamint az egyházakkal kapcsolatos kérdéseket, meghatározza a jog tartalmát, jogi szabályozással biztosítja a szabadságjog érvényesülését. Rendezi az állam és az egyház egymáshoz való viszonyát, rendelkezik az egyházi gazdálkodás legfontosabb témáiról. Jellege és tartalma összhangban áll az alkotmánynyal, az emberi szabadságjogokat érintő más törvényekkel. A továbbiakban a törvényjavaslat néhány alapvető rendelkezését ismertette, jelezve egyúttal azokat a vitás kérdéseket is, amelyek az egyházakkal és a politikai szervezetekkel történt megbeszélések során felmerültek, s amelyek az egyeztetések alapján megoldódtak. A törvényjavaslat rögzíti: a lelkiismereti és vallásszabadság az embert születésétől fogva megillető, alapvető szabadságjog, amelyet nem az állam vagy más hatalom adományoz. Ezektől senki nem fosztható meg, és mindenkit - bármilyen feltétel és jogi, nemzetiségi, nyelvi vagy más megkülönböztetés nélkül - megillet. E jogok gyakorlásának keretében mindenkinek joga van ahhoz, hogy vallását vagy más lelkiismereti meggyőződését szabadon, minden kényszer nélkül megválaszthassa, ateista vagy hívő lehessen, utóbbi esetben pedig szabadon követhesse bármely vallás előírásait. Emellett mindaddig, amíg az nem jár mások jogainak vagy szabadságának sérelmével, bárki bírálhatja mások meggyőződését, ilyen értelmű propagandát folytathat, és összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságával, illetve a tanszabadsággal ateista vagy vallásos nevelésben, oktatásban részesíthet másokat. A javaslat szerint vallása, meggyőződése és azok kinyilvánítása, illetve gyakorlása miatt senkit semmilyen hátrány nem érhet, és semmiféle előny nem illet meg. Nagyon fontos előírás az is, hogy állami, hatósági nyilvántartásba, vallási és más meggyőződésre vonatkozó adatot nem szabad felvenni. delt„ azonban az említett intézmények, szervezetek működési rendjének, mert az kizárólag azzal összhangban, illetve annak sérelme nélkül történhet. A javaslat a szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúság- védelmi intézményekben, büntetésvégrehajtási intézetben az egyéni és a közösségi vallásgyakorlat, a katonai létesítményben pedig az egyéni vallásgyakorlás lehetőségét rögzíti, emellett azonban kimondja: a katonai létesítményen kívül a katona vallásgyakorlásában nem korlátozható. Hangsúlyozni kell - mutatóit rá a miniszter -, hogy az egyéni joggyakorlat kategóriájába beletartozik: a katonák, ha azonos hitelveket vallanak, összegyűlhetnek, de szervezett közösségi vallásgyakorlatot nem folytathatnak. A javaslatban foglaltakat tovább részletezve Kulcsár Kálmán rámutatott: a tervezet a lelkiismereti és vallásszabadság jogának részeként értelmezi az egyházalapítás jogát. Meghatározza az alapítás (a nyilvántartásba vétel), a működés és a - meghatározott törvényi feltételek fennállta esetén biztosított - nyilvántartásból való törlés szabályait. A törvénytervezet alapján az egyházak nyilvántartásba vétele a megyei (fővárosi) bíróság feladat- és hatáskörébe tartozik - szögezte le az igazságügy-miniszter. Az állam és az egyházak kapcsolatára vonatkozóan Kulcsár Kálmán kifejtette: az egyházak olyan autonóm szervezetek, amelyek ügyeibe az állam nem avatkozik - azok belső törvényei sem szorulnak állami megerősítésre -, a különböző egyházakat azonos jogok illetik és kötelezettségek terhelik, azaz egyenjogúak; és az állam semmilyen belső egyházi szabály végrehajtásához nem nyújt segítséget kényszerítő eszközeivel. A javaslat azt is rögzíti, hogy Rosik Gábor és a legújabb képviseld: Tamás Gáspár Miklós Garanciális szabály - szögezte le a miniszter -, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásában senkit sem szabad akadályozni. A jog gyakorlásával kapcsolatban rögzíti a javaslat, hogy lelkiismereti szabadságra hivatkozással - törvényi kivétel hiányában - nem lehet megtagadni az állampolgári kötelezettségek - például a honvédelmi munkakötelezettség, a közteherviselési kötelezettség - teljesítését. Kulcsár Kálmán szólt arról, hogy a közjogi alanyi jog tartalmának meghatározásakor több egyház képviselője célszerűnek tartotta annak kimondását, hogy a vallás szabad gyakorlását lehetővé kell tenni a szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben gondozottak, a büntetésvégrehajtási intézetben fogva tartottak és a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítők számára. A kényszertartózkodási helyeken történő vallásgyakorlat „alárenbármely egyház a tanulók, a hallgatók és a szülők kezdeményezésére az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben vallásoktatást tarthat, az az oktatás azonban nem kötelező jellegű, és értelemszerűen a vallásoktatáson nyújtott teljesítmény a tanuló, hallgató tanulmányi eredményébe sem számítható be. Az említett egyházi tevékenységeket az állam normatív módon meghatározott költségvetési támogatással segíti. Kulcsár Kálmán kiemelte: az egyházak működésének speciális jogi, állami korlátáit e törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés végképp le fogja bontani. A miniszter végezetül hangoztatta: lehetővé kell tenni, hogy a kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett, egykor egyházi tulajdonú oktatási, egész(Folytatás a 3. oldalon) Miniszterek eszmecseréje, az elnök csak hallgat
