Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám

Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka Lemondott a belügyminiszter - Németh Miklós helyzetelemzése - Az igazságügy-miniszter expozéja - A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat vitája Kedden délelőtt, néhány perc­cel 10 óra után megkezdte mun­káját az Országgyűlés januári ülésszaka. A plénum határozat- hozatal nélkül tudomásul vette Bognár Rezsőnek, Hajdú-Bihar megye 6. választókerülete or­szággyűlési képviselőjének le­mondását. Tudomásul vette, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületének törvényesen megválasztott kép­viselője Hegedűsné Hargitai Ág­nes - akit 1985-ben választottak pótképviselővé -;és Budapest 14. választókerületének törvényesen megválasztott képviselője Ta­más Gáspár Miklós. Ezután Horváth István soron kívül kért szót. Mint mondotta: funkciójából és politikai meg­győződéséből eredő köteles­ségének érzi, hogy a hangulatkel­téssel, a félremagyarázással, a közvélemény sokkolásával, és hovatovább az egész államap­parátust is egyre inkább szétzilá­ló fenyegettetés áradásával szemben józanságra, megfon­toltságra, realitásra intsen. Fel­idézte a Belügyminisztérium, az állambiztonsági szolgálat és a személye ellen indított kam­pányt, amelynek során a Szabad Demokraták Szövetsége, vala­mint a Fiatal Demokraták Szö­vetsége törvénysértéssel vádolta meg a BM belső biztonsági szol­gálatát, és feljelentését eljuttatta az ügyészséghez. Ezzel össze­függésben kifejtette: a Belügy­minisztérium állambiztonsági szolgálatának belső elhárító rész­lege kétségtelenül a pártállam egyik terméke, és egyben tartó­oszlopa volt. Horváth István hangot adott annak a félelmének, hogy a jelen­legi kampány újabb „inkvizíció,, nyitánya.Saját szerepéről is szól­Fodor István megnyitja az Országgyűlést va - hangoztatta: akik a távozását követelik, nyíltan kimondják: za­varja őket, hogy az egykori MSZMP tagjai, vezetői, akik a fordulatot Magyarországon elin­dították és ma a Szocialista Párt­ban vagy a kormányban tevé­kenykednek, éppen korábbi tel­jesítményük és a jövőre vonatko­zó terveik révén az új magyar demokráciának is hiteles szerep­lői lehetnek. S mindegy, hogy milyen eszközzel, milyen áron, de ezt akarják megakadályozni. Horváth István - mérlegelve ed­digi tevékenysége és „a most ki­erőszakolt botrány,, súlyának arányát -, arra az elhatározásra jutott, hogy lemond miniszteri megbízatásáról, mert egy jogál­lamban, egy demokráciában ez így szokás. Horváth István leköszönő be­szédét követően Fodor István be­jelentette, hogy a plénum a má­sodik napirendi pontként tár­gyalja a miniszteri tájékoztatót a lehallgatási botránnyal kapcso­latban. Ezért arra kérte az Or­szággyűlést: a belügyminiszter lemondását azzal vegye tudomá­sul, hogy az üggyel összefügg' hozzászólásokra e napirend tár­gyalásakor kerül sor. Az Országgyűlés előbb képviselői önálló indítványok megtárgya­lásáról, majd az ülésszak tárgysorozatáról döntött. Tizenhat törvény- javaslatot, három országgyűlési határozattervezetet, két népi kezde­ményezés megtárgyalását, személyi javaslatokat, valamint interpel­lációkat és kérdéseket tűzött napirendjére. 1. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak­ról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat. 2. A nemzet biztonsága érdekében alkalmazható különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átme­neti szabályozásáról szóló törvényjavaslat. 3. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. 4. Az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló tör­vényjavaslat. 5. A Nemzeti Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat megtárgya­lása. 6. A földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkeze­tekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módo­sításáról szóló törvényjavaslat. 7. Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat, 8. Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és (Folytatás a 2. oldalon) A szolnoki Centrum Áruházban hasonlóan a Skálához az áruválaszték bővítése érdeké­ben a földszinti részen hangulatos butiksort alakítottak ki. A betérők bőrdíszműveket, ötvöstárgyakat, ajándékcikkeket, ruhaféléket vásárolhat­nak, sőt az itteni kínálatból nem hiányzik a közkedvelt arannyal futtatott lánc sem. A megyei tanács vb napirendjén A Gyógyszertári Központ is vállalkozik - Bekapcsolódtak a Béres-cseppek előállításába mennyire fontos kérdések ezek, jelzik a tények. A gyógyszertári forgalom nyolc év alatt több mint két és félszeresére nőtt, ugyanak­kor a gyógyszerész utánpótlás - elsősorban az alacsony fizetések miatt - sem megyénkben, sem az ország más területén nem kielégí­tő. A komoly bérfejlesztés ellené­re a gyógyszertári dolgozók bér- színvonala még mindig jelentősen elmarad a hasonló értelmiségi pá­lyákon dolgozókétól. Hétvégeken a szervezett ügyelet ellenére külö­nösen a kistelepüléseken nagyon nehéz időben gyógyszerhez jutni. A testület felhívta a vállalat ve­zetésének figyelmét a vállalat szervezeti korszerűsítésének üte­mes végrehajtására, az önálló el­számolású nyereségérdekeit szer­vezeti egységek létrehozásának fontosságára, valamint a hétvégi ügyeleti nyitva tartás bővítése le­hetőségeinek keresésére. A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának tegnapi tanácskozása a Politikai Érdekegyeztető Bizott­ság üléseként kezdődött, melyen részt vettek a politikai pártok de­legált képviselői is. A bizottság megvitatta a Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának te­vékenységéről szóló beszámolót; Jász-Nagykun-Szolnok megye 1909. évi költségvetésének terve­zetét, melyet a februári soros me­gyei tanács elé terjesztenek jóvá­hagyásra, valamint a megye tele­pülései vízgazdálkodásának hely­zetéről és fejlesztési koncepciójá­ról készült jelentést. A testület megállapította, hogy a Megyei Tanács Gyógyszertári Központja az elmúlt időszakban jól szolgálta az egészségügyi in­tézmények és a lakosság kiegyen­súlyozott gyógyszerellátását. Nagyban hozzájárult ehhez a me­gyében működő 73 gyógyszertár, a 147 gyógyszerész lelkiismeretes munkája; a középüzemi szintű gyógyszerkészítésre alkalmas la­boratórium üzembe helyezése, va­lamint a vállalat nyereséges vál­lalkozásai. Ezek közül külön is említésre érdemes a folyékony szappan, a fogászati tömő- és kötőanyagok helyi gyártása, valamint a terhes­ség-gyógyászati készítmények és a Béres-csepp előállításába törté­nő bekapcsolódás. Ezzel függ össze az is, hogy a vállalat a kö­zeljövőben új gyógyászati termé­keinek forgalmazására szaküzle­tet nyit Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen. Szó esett a vitában a gyógy­szertári forgalom nagyarányú megnövekedése, valamint a gyógyszerész-hiány okozta fe­szültségekről, a hétvégi ügyeletek sűrítéséről, a gyógyszertári ágaza­tot várhatóan érintő reprivatizá- lásról és a vállalat szervezeti átala­kításának lehetőségeiről. Hogy A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának műsoraiból a 4. oldalon köz­lünk válogatást. A Széchenyi lakótelepi Münnich körúti iskolá­ba járó állami gondo­zott gyermekek oktatá­sáról szóló írásainkra egy újabb reagálás ér­kezett. Kérdések a Gyermek- város(ok)ról címmel az 5. oldalon a szolnoki intézmény volt nevelőtanára mondja el véleményét. A NÉPLAP NYÍLT LEVELERE MSZP-válasz Nyílt levéllel fordult a Szol­nok Megyei Néplap január 22-i száma a többi megyei lapkiadó vállalathoz és lapjukon, vala­mint a rádió hullámhosszán ke­resztül az ország nyilvánosságá­hoz. Levelükben, amelyhez több lap szerkesztősége is csatlako­zott, azt kifogásolják, hogy a megyei lap által termelt nyere­ség nagy része még mindig az MSZP kasszájába vándorol; a kívánt megoldás szerintük az lenne, ha a nemzeti médiákká vált, vagy azzá váló orgánumok nyeresége úgymond a nemzetet gyarapítaná. A kérdésfeltevés - szintén nem egyedi esetről van szó - szükségessé teszi, hogy a Szo­cialista Párt világosan és egyér­telműen kifejtse álláspontját. A megyei lapkiadó vállalatok - és rajtuk keresztül maguk a lapok is - teljesen szabályos és tör­vényes jogi aktus alapján az MSZP tulajdonát képezik, azaz a párt vállalatai. Ezért a Szocia­lista Párt tulajdonosi jogainak korlátozására irányuló törekvé­seket nem lehet másként értel­mezni, mint a vállalati és párt- törvényben is szabályozott jogi normák szándékos felrúgása­ként, a választások előtti politi­kai harc megnyilvánulási formájaként, a békés átmenet tu­datos veszélyeztetéseként. Egy - még a múlt évben szü­letett - elnökségi határozat arról intézkedik, hogy a tulajdonjog megtartása mellett új gazdálko­dási formákat, nyereségelvoná­si, illetve dotálási rendszert kell kialakítani. Ennek értelmében 1990-től a párt csupán az ágazatban szoká­sos osztalék mértékéig kíván jö­vedelemhez jutni. Minden egyéb vonatkozásban azokat a jogokat és kötelezettségeket tartja magára nézve kötelező­nek, amely bármely más tulaj­donost is megilletnek, illetőleg köteleznek. (OS) Hétfői lapunkban olvashatták szerkesztőségünk dolgozóinak nyílt levelét az országgyűlés elnökéhez. A levélben kértük, hogy az országgyűlés segítse elő a megyei napilapok önállóvá válását. Kérésünkhöz hétfőig hat megyei napilap csatlakozott. Azóta újabb szerkesztőség jelezte egyetértését: a Somogyi Néplap teg­napi számában közölte a nyílt levelet.

Next

/
Thumbnails
Contents