Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 3. szám

Néplap 1990. JANUÁR 4. Egy lengyel—magyar együttműködés mellett csak a történelmi szimpátia szól /Folytatás az 1. oldalról/ Brzezinski szerint nem tekint­hető történelmileg túl tartósnak a szoros magyar-osztrák vagy egy esetleges osztrák-csehszlovák együttműködés. Ehelyett szerinte mindenképpen a lengyel-cseh­szlovák együttműködést kellene szorgalmazni. Brzezinski megerő­sítette javaslatát, hogy az Egyesült Államok elnöke mellett különle­ges jogokkal felhatalmazott politi­kus foglalkozzon a kelet-európai ügyekkel. Brzezinski arra figyelmezte­Hazánkban nő a gazdasági válság, melynek hatásaként a mezőgazdasági ágazat egésze egyre hátrányosabb helyzetbe kerül. Ez különösen érezteti hatását a mezőgazdasági kis­termelésben. A mezőgazdasági termékek árai nem fedezik a termelési költségeket, az agrárolló egyre nyílik, a mezőgazdasági terme­léshez szükséges ipari termé­kek árai elviselhetetlenül ma­gasak, ugyanakkor minőségük erősen kifogásolható. A szőkébb és tágabb érte­lemben vett piacok áttekinthe­tetlenek, kuszáltak, melynek vámszedői, a "piaci maffiák", monopóliumok uralják a hely­zetet. Ennek tudható be, hogy egy-egy mezőgazdasági ter­mék eladhatatlan, sok esetben még akkor is, ha egyes terüle­teken éppen fordított a helyzet. A kormányzati szervek ér­zéketlenek a kistermelőktől származó információk iránt, ugyanakkor a kistermelők ré­szére nem nyújtanak megfelelő információt, hogy mikor, mi­lyen és mennyi termékre van szükség a kül- és belpiacokon. Ezek következménye az éven- ként megismétlődő piaci krach; vagy túl sokat terme1 lünk, vagy nagyon keveset. Ez nem magyarázható minden esetben a mezőgazdaság speci­ális helyzetével (időjárás). Kü­lönösen az állattenyésztésben nem. Fenti problémákból eredő­en feltétlenül indokolt, hogy a mezőgazdasági kistermelők összefogjanak és a lehető leg­kisebb mértékre szorítsák vissza a kockázati tényezőket. Együttesen lépjenek fel az ér­dekeiket sértő helyzet és intéz­teit, hogy Lengyelországban gaz­dasági okokból megromolhat a po­litikai helyzet, s a 90-es évek ele­jén az a paradox állapot jöhet létre, hogy csak Lengyelországban lesz­nek a hatalom részesei a kompro­mittált kommunisták, azaz Len­gyelország háttérbe szorulhat. Ezért is lehet - szerinte - fontos a lengyel belpolitikai fejlődés, a Szolidaritás maradéktalan hata­lomátvételének meggyorsítása. Az amerikai politológus sze­rint a Szovjetunió hosszú időn ke­resztül a permanens válság állapo­tában lesz. Véleménye szerint a kedések ellen. A különböző te­rületekről érkező termelői jel­zések alapján sürgetően merül fel, hogy minél több települé­sen alakuljanak meg kisterme­lői közösségek (egyesületek, kistermelők szövetkezetei, stb.). Ehhez a szerveződéshez a HNF megyei, városi és községi bizottságai és a Termelőszö­vetkezetek Megyei Szövetsége felajánlják segítségüket (ösz- szejövetelekre helybiztosítás, mintaalapszabály, szaktaná­csadás speciális kérdésekben, könyvelés kialakítása stb.). Ä helyi önszerveződő kis­termelői közösségek döntése alapján megyei szervezetet hozhatnak létre, amely igény szerint felvállalja a megye me­zőgazdasági kistermelőinek érdekvédelmét. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága várja a már meglévő kistermelői közössé­geket, kertbarátokat és kiste- nyésztők klubjait, szakcsopor- tokat„kistermelők szövetkeze­teit, vállalkozókat és mindazo­kat a termelőket (tsz-ek háztáji, állami gazdaságok illetmény- földjein gazdálkodókat, egyéni gazdálkodókat stb.), akik ké­szek a megyei kistermelők ér­dekvédelmi szövetségének megalakítására. Jelentkezést a HNF megyei székházába (Szolnok, Ságvári krt. 19.) kérjük leadni. Király István, Mezőtúri Kertbarát Szakcsoport elnöke, Lukács Gábor, a Jász Kert­barát Klub elnöke, Torkos György, a Magyar Kertészek Egyesülete Kun­szentmártoni Helyi Csoportja vezetője volt kommunista országokban, szemben a fejlett Nyugattal, fel­erősödnek a nacionalista irányza­tok. Főleg a Szovjetunióban és Ro­mániában. Brzezinski szerint a sztáliniz­mus nem tér vissza Kelet-Európá­ban, de esély van bizonyos dikta­tórikus jellegű hatalmi struktúrák kialakulására. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy míg Kelet-Eu- rópában teljesen kompromittáló­dott a kommunizmus, addig példá­ul Közép-Amerikában változatla­nul népszerűek lehetnek a kommu­nista, marxista eszmék. Változások a FÉNYSZÖV nél /Folytatás az 1. oldalról/ fizettünk, ez a második félévre ki­tűzött prémiummal együtt kétmil­liót jelent. A szociális juttatások javítása a többszörösére emelt ebédhozzájárulásban valósult meg. A közgyűlés elfogadta a szö­vetkezeti üzletrész bevezetését: a lehetséges vagyonból mintegy 8 milliót "nevesítettünk meg", ezzel az átlag, tagonkénti üzletrész je­lenleg százezer forint, erre is fize­tünk osztalékot 1989-re. A jó eredményeket persze part­nerükkel, a lakossággal együtt ér­ték el. Üzletpolitikai céljuk - minél jobban megfelelni az igényeknek. Ami a közeli jövőt illeti, a géppark felújítását, az üzletek korszerűsíté­sét sürgeti az idő. Az árbevétel ala­kulásának tendenciájából követ­keztetni lehet arra, hogy a műtermi szakfotózás aránya egyre csökken, viszont az amatőrfilm-kidolgozás jelentősen növekszik. Az emberek zsebében egyre keveseb a pénz, az ilyen szolgáltatásokat fogják leg­könnyebben nélkülözni, de talán egy-két tekercs filmre a jövőben is áldoznak, hogy meg legyenek örö­kítve a gyerekek, a családi esemé­nyek. Erre alapozva újabb minila- bor-berendezésre kértek ajánlatot három külföldi cégtől. Olyan hely­re telepítenék, ahol a nagyközön­ség is látja működés közben. Az alaptevékenységükhöz szorosan kapcsolódó videózásban is új feje­zet kezdődhet, a közelmúltban 1,5 millióért beszerzett korszerű, S- VHS technikával szeretnének be­tömi a "piacra". A kiegészítő tevé­kenységi körben - ami eddig film- és aibumárusításból állt, - a Vide­otékától várnak sokat, mely lénye­gesen nagyobb filmválasztékot kí­nál majd és árban is kedvezőbb lesz a jelenlegi szolnoki lehetősé­geknél. Mindezek mellett keresik az önálló külkereskedelmi tevé­kenység lehetőségét,, amely anyagellátási gondjaikat enyhíte­né, s az átalakulási törvény adta lehetőséggel élve kutatják a szer­vezet működésének hatékonyabb formáit. Mindez a szövetkezet elnöke által elmondottakból rajzolódik ki a múltat, jelent s jövőt illetően. A szándék: több lábon állni, a vendé­gek, a dolgozók és a szövetkezet érdekeit mindenki megelégedésé­re szolgálni. Rónai Felhívás a mezőgazdasági kistermelőkhöz s Óvatosan és megértőén kell eljárni /Folytatás az 1. oldalról/ vagy területi autonómia. Nekünk több nyelvű oktatásra van szüksé­günk, hiszen Erdélyben három nyelvet beszélnek - jelentette ki. Az NSZK igen jelentős segít­séget nyújthat, tekintettel arra, hogy Romániában 150 ezer erdé­lyi szász és bánáti sváb él - hang­súlyozta Király Károly. Nemcsak gazdasági segítségre gondolok, hanem elsősorban az emberek kö­zötti kapcsolatok területére. A kivándorolt'erdélyieknek vissza kell térniük, akik pedig itt maradtak, azoknak Utazniuk kell.. Király Károly megállapítása szerint Románia most elfogadta a kapitalista piacgazdaság lényeges elemeit, a magántulajdont és a sza­bad vállalkozást. A mi erősen koP lektivizált övezeteinkben - mon­dotta - fel kell számolni a kollekti- vizáltságot, ehhez meg kell terem­teni a jogi kereteket, szükség van továbbá alkotmányra, amelyen már dolgozunk is. Elsősorban azonban a nép akaratának kell ér­vényesülnie, és tanulnunk kell. Méghozzá nemcsak gazdasági szemponból kell új módon gon­dolkodunk, hanem meg kell tanul­nunk a demokráciát is. Sokan úgy vélik, hogy a go­nosz Ceausescu-rendszert most egyszerűen felváltotta egy jó rend­szer, tehát elég, ha az új kormány érdekében csak jót cselekszenek. És hopp, már vége is a demokráci­ának, mert az embereknek meg kell tanulniuk, hogy kritikusan gondolkodjanak, és a kormánynak azt kell megtanulnia, hogy ezt a bírálatot el is fogadja - jelentette ki a román alelnök. Két hét alatt három szállítmány Romániába Gyógyszerek a gyermekeknek Teljesítette küldetését a csapat Ismeretes, hogy a Romániában kirobbant forradalmi események első hírére azonnal megmozdult az egész megye . A pártok, szerve­zetek, vállalatok és intézmények rögtön akcióba léptek, és már 22- én átlépték a határt az első Szolnok megyei segélyszállítmányok. A lakosság is nyomban keresni kezdte azokat a csatornákat, ame­lyeken keresztül adományait eljut­tathatta a rászorultaknak. Melyik párt, szervezet, vállalat vagy intéz­mény volt a leggyorsabb és a leg­aktívabb? Ezen azért is felesleges lenne vitatkozni, mert az akciókat nem politikai, hanem humanitári­us szempontok vezérelték. Egy önmagát "spontán szerve­ződött demokratikus csapatának nevezd fiatalokból álló csoport tagjai is azok közé .tartoznak, akik azonnal cselekedtek az esemé­nyek hírére. Az általuk szervezett és kísért segélyszállítmányok az első határátlépők között voltak. Hárman közülük az elmúlt napok­ban több alkalommal is jártak Ro­mániában. így nemcsak a szállít­mányok sorsáról tudnak számot adni, hanem a konszolidáció fo­lyamatának jellemzőiről is. A ve­lük való beszélgetés megkezdése előtt azt kérték, hogy még a nevük se szerepeljen az írásban, most a személyük teljesen másodlagos, utaik hátterében nem álltak sem­miféle személyes ambíciók, egy­szerűen azonosultak az üggyel. Aztán beleegyeztek nevük közlé­sébe azzal, hogy ne a személyük legyen fontos a cikkben, hiszen csak azért tárják a nyilvánosság elé romániai útjaikat, hogy a me­gye önzetlen lakossága előtt fejet hajtsanak és beszámoljanak arról, mit végeztek. Beszélgetőpartnereink Veres Margit, Farkas Attila és G. Nagy István. Szállítóleveleket, ado­mánylistákat, friss romániai újsá­gokat tesznek az asztalra. A szállí­tóleveleken nagy tételben szere­pelnek gyermektápszerek, bébié­telek, gyógyszerek, ágyneműk. Alul az átadó és az átvevő aláírása, lejjebb még egy átvevői aláírás, pecsét román nyelven. Az egyiken kézzel írott megjegyzés románul, magyarul: "Köszönjük a magyar népnek a segítséget!" A színes fo­tók egyike-másika talán nem vall "profi fotósra", de jól érzékelteti a kinti viszonyokat és hangulatot. A temesvári gyermekkórházban ké­szült felvételeken látható a Szol­noki Patyolat Vállalat ajándéka, az új ágynemű az ágyakon.- Háromszor jártunk az elmúlt napokban Romániában - mondják. Az első útra rögtön az események kezdete után került sor. Tulajdon­képpen spontán módon szervező­dött. A művelődési központ, né­hány ABC-bolt adta az első ado­mányokat. A szállítást a színház vállalta. Este hat órakor indultunk. Aradtól néhány kilométerre vissza kellett fordulnunk, mert a város­ban akkor harcok voltak. Végül Makón, a művelődési házban ad­tuk le a szállítmányt, mint mások. A második útra már tudatosabban készültünk. Az adományok - élel­miszer, ruhanemű és sok egyéb - gyűltek, közben a rádióból értesül­tünk arról, hogy Temesváron gyer­mektápszer- és gyógyszerhiány van. A Gyógyszertári Központtól és a megyei kórháztól kértünk se­gítséget, amiben ők rendkívül készségesek voltak. 26-án indul­tunk és végre sikerült bejutni Te­mesvárra. Az út persze nem volt veszélytelen, de akkor erre nem is nagyon gondoltunk. Három gép­kocsirendszámot mondtak a hatá­ron - ezekben szekusok ülték és lőttek a magyar autókra. Szeren­csére nem találkoztunk velük.- A temesvári gyermekkórház­ban nagyon lehangoló viszonyok­kal találkoztunk - folytatják élmé­nyeiket. - Hiányoztak a minimális higiéniás feltételek, az ágyakról a párnák, a takarók pedig szakado­zottak voltak. Óriási örömmel és hálával fogadtak bennünket. Fél évre elegendő tápszert és gyógy­szert vittünk a kórháznak. Egyéb­ként az egész út során tapasztaltuk a lelkesedést. Az utcán integettek az emberek és ujjaikkal a győze­lem jelét mutatták felénk. Már Te­mesváron felkészültünk a követ­kező útra. Úgy láttuk, hogy csak olyan dolgokat érdemes vinni, amire ott valóban égetően szükség van. Gyűjtöttük tehát és felírtuk az igényeket: röntgenfilm, altató gyógyszerek, biopszichos tű és mások kerültek fel a listára. A má­sodik utunk alkalmával teremtet­tünk kapcsolatot az Új Szó szer­kesztőségével és a Bánsági Ma­gyar Demokratikus Szövetséggel. Vajda Sándor szerkesztő nagyon sokat segített mindvégig, a tol­mács szerepét is betöltötte. A harmadik szállítmánnyal 29- én hajnalban indultunk Temesvár­ra - konkrét céllal, az előzőleg gyűjtött igények alapján összeállí­tott segélycsomagokkal. Tehát vit­tük az altatószereket, a tűket, ezen kívül persze élelmiszereket is. A gyógyszerek beszerzésében ez al­kalommal is a Gyógyszertári Köz­pont és a megyei kórház segített. Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy az első kábulat után az ottaniak is egyre inkább részt vesznek az ado­mányok elosztásában. így kerül­tünk el a Temesvárhoz kb. 60 ki­lométerre fekvő Lúgosra, ahol egy rehabilitációs gyermek- intézménybe érkeztünk gyógysze­rekkel és élelemmel. Talán itt volt a legmegrázóbb látványban ré­szünk. Ezek az intézmények a dik­tátor idején szinte embertelen kö­rülmények között voltak. Egy kiságyon két kisgyermek feküdt. Bűz, piszok mindenütt. A gyere­kek nem ismerték a csokoládét, a rágógumit. Nem tudták felbontani a cukorkás csomagot. Az orvosok pedig arra kényszerültek, hogy ők teremtsék meg az intézet önellátá­sát. A gyerekek élelmiszeradagja hihetetlenül kicsi volt. Szóval, to­rokszorító látvány volt az egész intézet. - összesen kilenc napot töltöttünk Romániában és úgy ta­pasztaltuk, hogy nagy ütemben konszolidálódik a helyzet - mond­ják. Korábban a városokba beve­zető utakon négy-öt ellenőrző pont is volt, legutóbb már csak egy. A tankok több helyről elvo­nultak. Megkezdődött az új élet szervezése. Mikor mennek legközelebb? - ezt a kérdést is feltettük a csapat­nak. - Nem tudjuk - válaszolták. Mi arra szerveződtünk, hogy a se­gítséget célirányossá tegyük és oda juttassuk el a szállítmányokat, ahol erre leginkább szükség van. Úgy látjuk, hogy amire a forra­dalmi helyzetben szüksége volt Romániának, az eljutott az ország­ba. Akkor megyünk ismét, ha azt az adományozók akarják, ha szük­ségét látják. Az a tapasztalatunk, hogy Ro­mániában most az információk iránti igény nőtt meg óriási mér­tékben. Újságokat, könyveket fo­gadnának szívesen. A Bánsági Magyar Demokratikus Szövetség tagjai pl. jogi szakirodalmat kér­nének. Még arról tájékoztatjuk az adományozókat, hogy a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ­ban tablón fogjuk bemutatni azo­kat a fotókat, szállítóleveleket, amelyek az átadást dokumentál­ják. Végezetül megemlítjük, hogy a szállítmányok kijuttatásában a Tisza Taxi nyújtott rendkívül sok segítséget. Berki Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents