Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-12 / 295. szám
2 1989. DECEMBER 12. Ma tárgyalások TCülfll 3 tl3Z3likl13k Brüsszelben nyújtandó támogatás (Folytatás az 1. oldalról.) sen széles körű támogatást, sokfajta segítséget helyeztek kilátásba Magyarországnak és Lengyelországnak. Egyelőre az esetek többségében azonban még nem eldöntött, hogy a megígért támogatásból mekkora hányad illeti meg Magyar- országot. A mostani tárgyalások. célja, hogy ezeket az arányokat rögzítsék. Magyarország fizetőképességének megőrzése érdekében pénzügyi segítségre, a szerkezetváltás gyorsításához támogatásra számít. Fontos az is, hogy javuljanak a magyar termékek piacra jutásának feltételei Nyugat-Eu- rópában, az Egyesült Államokban. Japánban. E téren igen fontosak a kilátásba helyezett vám- és korlátozáscsökkentések. A gazdasági együttműködés lényeges területe lehet a környezetvédelem, valamint az oktatás, a képzés. A nyugati segítség nagyban hozzájárulhat a hazai vállalkozásélénkítő program sikeréhez is. A magyar kormány többször megfogalmazta, milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége, s ezeket a dokumentumokat át is .adták a partnereknek. A Közös Piac képviselői a közelmúltban jártak Magyarországon, s tanulmányozták a segítség- nyújtás lehetőségeit. Az OECD-országok a következő pénzügyi támogatásokat helyezték kilátásba: Az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása hároméves segélyprogramot fogadott el, amely 938 millió dollár értékű pénzügyi támogatást biztosít három év alatt Lengyelországnak és Magyarországnak. Egyelőre nem dőlt el, hogy ebből Magyar- ország mennyit kap. Az eddig szerzett információk sze- • rint Magyárország 1992-ig 80—90 millió dollárra számíthat. Ebből 60 millió dollár jutna a vállalkozások támogatására, a többi pedig menedzserképzésre, kereskedelemfejlesztésre, a demokratikus intézmények támogatására, környezetvédelemre. Ausztria 20 millió osztrák schilling értékű segítséget nyújt a menedzserképzésben Lengyelországnak és Magyarországnak. Belgium 390 millió belga frankot ajánlott fel a lengyel és a magyar reform támogatására. Dániában elvi döntés .született 300 millió dán korona értékű alap létrehozásáról. Finnországban megkezdődött egy 100 millió dolláros finn—magyar kereskedelmi hitelmegállapodás előkészí1 tése. Emellett Finnország évi 1,2 millió finn márka vissza nem térítendő segélyt nyújt 3—5 éven keresztül oktatási, képzési célra Magyarországnak. Hollandia 3 millió gulden értékű kormánysegélyt ajánlott fel. A japán kormány 300 millió dollár segélykeretet szán Lengyelország és Magyarország számára. Emellett a két ország rendelkezésére áll 200 millió dolláros hitelkeret, amiből Magyarország 54 millió dollárt használhat fel. Kanadában 10 millió kanadai dollár értékű export- fejlesztési alapot hoznak létre, s ezt öt év alatt használhatja fel Lengyelország és Magyarország. Emellett 80 millió dolláros tőkével magyar alap létesült a magánkezdeményezés támogatására, s megkezdődött a 250 millió dolláros második magyar alap szervezése is. Az NSZK két tartományának bankjai 500 millió márka konzorciális hitelt nyújtanak. Ugyancsak 500 millió márka hitelt folyósít a Deutche Bank, s ehhez az NSZK kormánya kormány- garanciát biztosított. A Bundestag fejlesztési segély címén 1990-ben 10 millió márkát. 1991 és 1993 között további 45 millió márkát bocsát Magyarország és Lengyelország rendelkezésére. Nagy-Britanniában az angol kormány 5 éves időszakra 25 millió fontos magyar alapot hagyott jóvá. Norvégia 70 millió norvég koronát ígért Magyarország és Lengyelország számára. Az olasz kormány 50 milliárd lírás beruházási alap létrehozásáról fogadott el határozatot. A svájci kormány csomagterve mintegy 240 millió svájci frank értékű támogatást tartalmaz Magyarország és Lengyelország számára a következő három évre. Az EGK 300 millió ECU pénzügyi támogatást helyezett kilátásba a magyarországi és lengyelországi beruházásokra. Emellett a miniszteri tanács egymilliárd ECU értékben vállalt garanciát az Európai Beruházási Bank által nyújtandó kölcsönökre. A Kelet-Európai Beruházási Bankot ,10 milliárd ECU alaptőkével hozzák létre a tervek szerint. A pénztinézet a kelet-európai fejlesztéseket finanszírozza. Az EGK azt is támogatja, hogy a Valutaalap 1 milliárd dolláros hitelt biztosítson Magyarország számára. A nemzeti csúcs mérlege (Folytatás az 1. oldalról.) tési tervezet számaiból indulunk ki, jövőre legkevesebb 19—19,5 százalékos inflációval kell számolni. A szerkezetátalakítás során, a támogatás leépítésével jövőre a kétszeresére — várhatóan 50—100 ezerre — emelkedik a munkanélküliek száma. A kormány nem hagyott kétséget afelől, hogy változatlanul alapvető prioritásnak tekinti a nemzetközi pénzvilág bizalmának megőrzését, a pénzügyi egyensúly fenntartását. Ugyanakkor az is kiderült: a bér-liberalizálás elől sem zárkózik el. A lakosság terheit növelő intézkedések jelentős részét az érdekképviseletek élesen vitatták. Amíg gazdasági téren a pártok többsége a súlyos helyzet láttán szinte szabad kezet szavazott meg a kormánynak, addig az érdekképviseletek a kormány konkrét gazdasági elképzeléseinek egy részét kifejezetten megkérdőjelezték. A SZOT képviselői különösen azt hiányolták a kormányprogramból, hogy nem tartalmaz az infláció kezelésére alkalmas eszközöket. A Vállalkozók Országas Szövetsége a vállalkozó-baráti- ságot hangsúlyozó reform- retorika helyett kézzelfogható lépéseket szorgalmaz. . Az érdekképviseletek mellett a parlamenti bizottságok elnökei is kritizálták a lakásfenntartással kapcsolatos kormányzati elképzeléseket, ami szerintük jobbára csak lakbéremelésben, s a kamatveszteségnek a lakosságra történő áthárításában nyilvánul meg. Többen úgy vélik, a korábbi alacsony lakáskamatokból eredő „veszteséget” a költségvetés a hosszú ideje tartó reálbércsökkenéssel gyakorlatilag már régen áthárította a lakosságra. A nemzeti csúcs résztvevői egyetértettek abban, hogy a parlament már ne foglalkozzon sarkalatos törvényekkel, kérdés azonban, hogy ki mit tekint annak. Világkiállítás Dél-Budapest a színhely Dél-Budapest lesz a Budapest—Bécs világkiállítás budapesti helyszíne, ha a rendezés jogát a Nemzetközi Kiállítások Irodájának (BIE) közgyűlése december I4-én Magyarországnak és Ausztriának ítéli. Mint ismeretes, a világkiállítás budapesti helyszínére helykijelölési és területrendezési tervpályázatot hirdetett a Fővárosi Tanács, a kor- • many nevében a kormánybiztos, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium. A pályázatra 24 titkos és jeligés pályamű érkezett. A zsűri, neves építészek, közgazdászok, városrendezők, szociológusok, geográfusok, négy lehetséges terület — Gazdagrét-Örsöddomb. Dél-Buda, Óbuda-Aquin- cum és a kőbányai vásárváros — közül választotta ki a legalkalmasabbat a nagyszabású rendezvény helyéül. Ha Párizsban december 14-én számunkra kedvezően határoznak — nemzeti bizottság alakul, az illetékes miniszterekből, a pártok és szakértői testületek képviselőiből. Ez a testület irányítaná az elvi munkálatokat. Emellett megerősödik a kormánybiztosi intézmény is, s megkezdődik a világkiállítás műszaki, gazdasági munkálatainak 'konkrét előkészítése. Dél-Budapest lesz az 1995-ös világkiállítás budapesti helyszíne, ha a rendezés jogát Magyarországnak és Ausztriának ítéli a Nemzetközi Kiállítások Irodája. (MTI—Telefoto) Megyei választmányt akarunk Városi pártértekezlet után az MSZP Törökszentmiklóson Teljes körű, nyilvános pártértekezletet kezdeményezett az elmúlt napokban Törökszentmiklóson az MSZP Ideiglenes Városi Szervező és Előkészítő Bizottsága. A tanácskozás — melyre az MSZP-tagok mellett meghívót kaptak a volt MSZMP-tagok, a városi tanács és az ellenzéki pártok képviselői is — kialakította a párt városi programját, s megválasztotta városi vezetőségét. — Milyen problémákkal kellett megküzdeni, s melyek a párt további elképzelései? — kérdeztük meg Szőke András, az MSZP frissen megválasztott városi elnökét. — Aki akart, dönthetett? — Bizony, a kezdés nem volt könnyű. Ugyanúgy, mint szerte az országban, nálunk is döcögősen indult útnak a szekér. Hiába kezdte el rögtön a kongresszus után munkáját az önként vállalkozókból megalakult szervezőbizottság, még november vége felé is nagy volt a tanácstalanság, mely máig is tart. A volt párttagok egy részét váratlanul érte a kongresszus döntése, úgy érezték, becsapta őket a párt, s nem látták a továbblépés lehetőségét. Sokan, akiket eddig a félelem tartott vissza, most kihasználták a helyzetet, hogy veszélymentesen távozhatnak. Megint mások egyszerűen csak vártak. Latolgatták az esélyeket, figyelemmel kísérték az erőviszonyokat. Talán mi sem voltunk eléggé meggyőzőek, így adódott, hogy míg a városban 1800 MSZMP-tag volt, máig csak 103-an jelezték átigazolási szándékúikat. Azok is, akik kezdettől fogva eldöntötték, hogy hol a helyük, nehezen találtak választ a hogyan továbbra. — Azt csiripelték a verebek. hogy igen kemény viták zajlottak a tagok között a városi értekezletet megelőzően. — Igen, ez valóban így volt. A korán átigazoltak közül egyesek óriási kudarcnak ítélték az eddigi szerveződést, s megdöbbenve kérdezitek: — Hol van az 1800 párttag? Hol vannak a volt pártvezetők? Mi lesz velünk, ha csak ennyien leszünk? — Gk mindent megtették volna a jelentős létszámgyarapításért. Ugyanakkor másokban, a keményebbekben fortyogott a düh. Gk azt hangoztatták, hogy nem kell könyörögni senkinek. nem kell keresni a ha- bozókkal való együttműködést, s főleg minek azokkal paktálni, akik egyszer mór csődöt mondtak. Nem kell várni senkire, aki akart, már dönthetett. Végül a józan többség kerekedett felül. Azok, akik elismerték, hogy egy párt erejét nem a létszáma dönti el, de azt is látták, hogy ahhoz, hogy súlya legyen, bizonyos fokú tömegbázis szükséges. Nekik meggyőződésük volt, hogy a volt MSZMP-tagok nagy része tisztességes, becsületes ember, akiket meg lehet és meg is kell nyerni. Ezért úgy határoztunk, hogy több volt párttag kapjon névre szóló meghívót a városi párt- értekezletre, hátha programunkkal magunk mellé tudjuk állítani őket. Kinyilatkoztatás helyett cselekvést — Apropó. Ügy tűnt, hogy a program elfogadása sem volt valami zökkenőmentes. — Ez szerintem természetes is. Tagjaink aktív, tenni akaró emberek. Alaposan tanulmányozták a programtervezetet. előre megfogalmazták véleményüket. Néhá- nyan elégedetlenek voltak, mert úgy vélték, a tervezet túl álltalános, nincs benne elég konkrétum, nem tükrözi eléggé az alulról jövő kezdeményezéseket. Velük meg kellett értetni, hogy ez a fórum nem is hivatott arra. hogy konkrét célokat előre megfogalmazzon. A változó körülményeikhez rugalmasan elkalmazkodva, a párttagság és a lakosság kezdeményezéseit, észrevételeit figyelembe véve kell folyamatosan megfogalmazni célkitűzéseinket. Ennék a programnak az a feladata, hogy tükrözze az MSZP azon szándékát, hogy egy baloldali, humánus, cselekvő, párbeszédes, együttműködésre kész párttá akar szerveződni. És a fő hangsúly a cselekvésen van. Azzal mindenki egyetértett, hogy óvakodni kell a kinyilatkoztatásoktól, mert azokból már mindenki rég kiábrándult, azok mindenkiben csak viszolygást keltenek. A vita azzal zárult, hogy az értekezlet kiindulási alapként elfogadta a tervezetet azzal a kiegészítéssel, hogy alakuljon egy szerkesztőbizottság, amely az alapszervéktől, lakosságtól érkező javaslatok alapján folyamatosan, részletesen dolgozza ki a programot úgy, hogy abban a helyi sajátosságoknak, lehetőségeknek, igényeknek megfelelő, s főleg megvalósítható, mozgósító erejű célkitűzések szerepeljenek. Megfelelő hely, hatékony szervezet — Megjelent a miniszteri rendelet a pártvagyonról. Mi lesz itt Törökszentmiklóson a párt tulajdonában levő ingatlanok sorsa, hol és hogyan működik tovább az MSZP? A kongresszus óta leginkább a pártvagyon foglalkoztatja a közvéleményt. Mi már korábban bejelentettük, hogy lemondunk a városban levő három helyiségünkről — köztük a főtéren álló impozáns székházunkról is —, csak egy, a működésünkhöz szükséges helyiséget tartunk meg magunknak. Az épületek sorsának eldöntése a továbbiakban a tanács feladata. — A városi szervezet létrejött. Hogyan döntött az értekezlet arról, hogy legyen-e valamilyen megyei koordinációs szerv, s ha igen, milyen? — Szerintünk legyen. A megye, mint államigazgatási egység továbbra is működik, tehát szükséges, hogy az MSZP-nek is legyen képviselete ezen a szinten., A bürokratikus, túlduzzasztott megyei vezetést feleslegesnek tartjük, finanszírozni sem tudjuk. Ezért úgy döntöttünk — s ezt képviseljük majd a december 16-i megyei pártértekezleten is —, hogy a helyi pártszervezetek képviseletével jöjjön létre egy megyei választmány, s egy kis létszámú, általa ellenőrzött elnökség. amely természetesen nem függetlenített, hanem társadalmi tisztségviselőkből áll, s amely gyorsan és hatékonyan tud majd dolgozni. Így talán elérjük, hogy fokozatosan mind szélesebb tömegbázisunk alakuljon ki. Köszönöm a beszélgetést. Pásztor Gábor Válasz az SZDSZ-nek MDF-vélemény a politikai kultúráról Örömmel olvastuk tegnap az SZDSZ levelét e témáról. Szerintünk is sokat kell még tennie minden aktívan politizálónak a tisztességes etikus politizálás terén. Reméljük, ezzel a levelükkel SZDSZ-es barátaink (vagy inkább politikai ellenfeleink) elhatárolják magukat országos vezetőségük módszereitől, politikai-erkölcsi hitvallásától. Mint tudjuk Pető Ivántól, szervezetük egyik vezetőjétől, a politika nem a becsület és az erkölcs kibontakozásának terepe! (?) Reméljük azt is, hogy a plakátháborút nem terjeszti ki senki ezentúl és nem ragaszt át minden, az övétől eltérő nézetet hirdető plakátot. Ha ilyet mégis tapasztalunk, azt bízvást csak provokátorok egyedi akciójának tekinthetjük. Kérjük mi is a jószándékú politizáló párttagokat, dolgozzuk ki közösen mielőbb a városi tanáccsal a plakátok elhelyezésének szabályait és szankcióit. Ezt pedig minden párt fogadja el ránézve kötelezőnek és aláírásával vállalja annak betartását. Magyar Demokrata Fórum Szolnoki Szervezet Elnöksége n kultúra értékeiért A költségvetés tervezete elleni felhívás Mi, Szolnok megyei népművelők és könyvtárosok, felhívással fordulunk az ország valamennyi településén dolgozó kollégánkhoz, hogy intézményünk — elsősorban felnőtt — használói körében aláírásgyűjtést folytassanak az 1990. évi költségvetés tervezete ellen. Az Országgyűlésihez intézett felhívásunk a következő: „A Magyar Köztársaság Országgyűléséhez ! Alulírottak, oktatási, egészségügyi, művelődési és szociális intézmények használói — szülők, tanulók, egészségügyi és szociális ellátásra szoruló állampolgárok, művelődő közösségek tagjai, a magyar kultúra értékeinek védelmezői — követeljük, hogy az Országgyűlés — a pénzügyminisztériumi tervezettel szemben — kizárólag olyan 1990-es költségvetést fogadjon el, amely állami támogatást biztosít az intézmények fenntartási, működtetési költségeinek infláció miatti növeléséhez, az ott dolgozók bérét csökkentő intézkedéseket megakadályozza. Dologi és bérautomatizmust valamennyi költségvetési intézménynek!” A gyűjtőíveket a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete — 1088 Budapest, Puskin u. 4. címre 1989. december 15-ével bezárólag juttassák el!
