Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-09 / 293. szám
2 1989. DECEMBER 9. .fflÉBAB. Talponmaradás, békés átmenet A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa december 10-12-e között tartja VI. kongresszusát. Az agrárszakma nagy várakozással tekint a tanácskozás elé, már csak azért is, mert a mezőgazdaság jövedelmezőségi viszonyai az utóbbi években rendkívüli mértékben romlottak. Ez többek között annak a következménye, hogy a TOT, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekképviseleti szerve, nem tudta akaratát érvényesíteni a kormánnyal szemben. Az évek folyamán az állami elvonások olyan mértékben nőttek, hogy a nagyüzemekben az egyszerű újratermelés is veszélybe került. így a megye több termelőszövetkezeti vezetőjének azt az aktuális kérdést tettük föl, hogy: Mit várnak a kongresszustól? (Folytatás az 1. oldalról) zultációk jelentőségéről szólva kiemelte: amikor a Parlament saját sorsáról dönt, egyben a kormány sorsáról is dönt. A három nap tárgyalásain mégsem elsősorban az Országgyűlés feloszlatásának kérdéséről célszerű véleményt cserélni, sokkal inkább azokról a törvényjavaslatokról kellene egyeztetni az álláspontokat, amelyeket a jövő év gazdasági és pénzügyi megalapozása érdekében még a jelenlegi kormánynak kellett előkészítenie - mondotta. Felhívta a figyelmet: a Parlament a decemberi ülésszakán tárgyalja az említett törvényjavaslatokat, amelyek elfogadása vagy elutasítása alapvetően befolyásolja a politikai helyzetet és így a választások időpontjának meghatározását is. A tanácskozáson Németh Miklós, Békési László és Kemenes Ernő lényegében összefoglaló értékelést adott az ország belpolitikai, gazdasági helyzetéről, a várható gazdasági és szociális nehézségekről, a külgazdasági veszélyekről, a szükséges intézkedések hatásáról. A beszámolókban szó esett az IMF-megállapodás követelményeiről, a közelgő parlamenti ülésszak elé teijesztendő gazdaságpolitikai törvényjavaslatok fő vonásairól, továbbá az ország- gyűlési választások időpontjával összefüggő jogi és politikai megfontolásokról is. A gazdaság állapotát, a jövő évi költségvetést és a nemzetközi pénzügyi tárgyalások kilátásait boncolgatva megfogalmazódott az az igény, hogy a kormány az egy esztendőre szóló gazdasági programján kívül, vagy annak keretében készítsen hat hónapra szóló programot is, amelyben konkrétan rögzíti azokat a feladatokat, amelyeket e rövid időszakban végre kell hajtani. A stabilitással, a külső gazdasági veszélyforrásokkal és már'az Országgyűlés feladataival is összefüggésben hangzott el: ha az Országgyűlés a költségvetést nem fogadja el, akkor a valutaalappal formálódó, egy évre szóló megállapodás érvényét veszti. Bajnok Zsolt szerint a kormányfő nem köntörfa- lazott, amikor kijelentette: ha a magyar gazdaság, a magyar belpolitika, egyáltalán az egész magyar társadalom destabilizálódik, az döntően és negatív értelemben befolyásolja a nemzetközi pénzvilágot. A tárgyalófelek végül is abban egyeztek meg: a gazdasági kérdésekről szakértői szinten - és elképzelhető, hogy már a jövő héten - folytatják a konzultációt. Széles körű véleménycsere bontakozott ki arról: milyen közjogi helyzetet teremt a maga számára az Országgyűlés, ha mandátumának lejárta előtt, például decemberben - kimondja feloszlását? Azaz: hogyan végezze tovább törvényalkotói munkáját? A pártok többsége azt a felfogást képviselte, hogy az Ország- gyűlés - önfeloszlatását követően - csak a békés átmenethez, a talpon- maradáshoz elengedhetetlenül szükséges törvényeket alkossa meg, a stabilitást szolgáló, az átmenet békés jellegét megőrző jogi feladatokat oldja meg, így például a vagyonvédelemről, a vagyonalapról, a sajtóról, a vallásszabadságról, a magánvállalkozásokról és a közszolgálatokról szóló törvényt. Erre reflektálva a kormány kötelezettséget vállalt, hogy a szükséges törvényeket a Parlament elé teijeszti. tani. De volt olyan résztvevő is, aki a választásokra az ősz kezdetét tartotta alkalmasnak. Németh Miklós - a pártok észrevételére válaszolva - hangsúlyozta: a kormány nem törekszik önmaga átmentésére. Tisztában van azzal, hogy a támadások kereszttüzében is meg kell hoznia népszerűtlen intézkedéseit, s ezeket vállalja is. A pártok képviselői egyöntetűen támogatásukról biztosították a kormányt e nagyon keserves intézkedéssorozat megvalósításában. Gyulai Lajos, a kunszentmártoni Körösmenti Tsz elnöke, az Agrárszövetség megyei választmányának elnöke: - Azt várom, tisztázódik-e a gazdasági érdekképviselet a szövetkezetek részérói és remélem ez megfelelő személyi változásokat fog hozni. Ütőképes apparátus alakul ki, amelynek vezetőjét most meg tudjuk választani, akik ebben az átmeneti időszakban is megfelelő hatékonysággal tudják képviselni a megújuló szövetkezetek gazdasági érdekeit. Nem panasznapot akarunk tartani. Február óta nem történt semmi. Egy kemény gazdasági érdekképviselet alapszabályát és programját akarjuk elfogadni. Deme József, a jászberényi Kossuth Tsz elnökhelyettese: - Mindenképpen azt szeretnénk, ha egy olyan agrárprogram kristályosodna ki, ami valóságos kapaszkodót jelentene a szövetkezeteknek. A tulajdon- viszonyokról és a földviszonyokról nekünk az az álláspontunk, hogy a közgyűlés illetékes dönteni arról, ami a szövetkezeté, tehát a földről. A kongresszus foglaljon állást abban, hogy a szövetkezeti tulajdon valóban a tagoké legyen. A mezőgazdaság mindig is hátrányos helyzetben volt, a keresetek tekintetében különösen. Az agrárolló rendkívüli mértékben kinyílt, ezért mindenképpen megoldást kell találni. Balogh Pál, a törökszentmi- lósi Béke Tsz elnökhelyettese: - Azt szeretnénk, ha az ágazat azt az értékelést megkapná a közvéleménytől és a kormánytól egyaránt, amely a mezőgazdaság teljesítményeit elismeri, úgy a nagyüzemek, mint a nagyüzem által integrált kisüzemek munkáját. Az ágazat teljesítménye megmutatkozik mind a hazai ellátás színvonalában, mind pedig az élelmiszer exportban. A jelenlegi mezőgazdaság szervezete súlyánál fogva nyerjen polgárjogot. A piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás kiteljesítése azt kívánja, hogy a támogatás, az árrendszer, az ipari árak a szabályozásban úgy jelentkezzenek, hogy a termelőszövetkezetek rentábilisak legyenek. A mezőgazdaságnak ez a teljesítménye, amit eddig realizált, nem jelentkezik a tagság és a termelőszövetkezetekben dolgozók bérében. Tehát azt kívánjuk, hogy a kereset legyen arányos a teljesítménnyel, olyan érdekeltségi rendszert kell megteremteni, amely ösztönzően hat a termelésre. Dr.Slezák Sándor, a Mező- gazdasági Szövetkezetek Megyei Területi Szövetségének társadalompolitikai titkárhelyettese: - Mindenképpen azt várjuk, mint érdekképviselet, hogy most már valódi érdekvédelmi szervezet alakul. Feltárásra kerüljenek és meghallgatásra találjanak a kormányzat részéről a szövetkezetek gondjai. Lehetőséget kapjon a tagság, hogy megéljen a földből. Amennyiben ez nem valósul meg, az eetleges ellátási problémákért csak az vállalhatja a felelősséget, aki ezt nem látja be. Laczi Zoltán A Parlamentben december 8-án megkezdődött az Országgyűlés és a kormány által kezdeményezett politikai párbeszédsorozat. Képünkön, az elnökségben: Németh Miklós és Fodor István, baloldalon az országgyűlés és a kormány, jobboldalon a pártok képviselői. Polgári repülés Szolnokon? Több katona töltheti otthon az ünnepeket Tegnap sajtótájékoztatót tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. Többek között elhangzott, hogy a Honvédelmi Minisztérium több MHSZ repülőteret átenged polgári célokra. Az idén is volt már erre példa, jövőre meg pláne megsokasodik, eléri a másfél tucatot az ilyen repülőterek száma, melyek között a Szolnok-szandai is szerepel. Mindenekelőtt az idegenforgalom fellendülését várják ettől, főleg akkor, ha megrendezik hazánkban is a világkiállítást. A Honvédelmi Minisztérium új légifolyosókat nyit a magánforgalom fejlesztése érdekében. Persze, ez sem megy máról holnapra, hiszen a szó- banforgó repülőtereken nincsenek meg az idegenforgalomhoz nélkülözhetetlen infrastrukturális létesítmények. Azok kiépítése a repülőteret igénybevevő idegenforgalmi szervek feladata lesz. Meg kell szervezni az útlevél- és a vámvizsgálatot, egyszóval van még tennivaló temérdek addig, amíg az első külföldi magánrepülőgép Szolnokra érkezik. A "kiárusítás" nem zavarja az MHSZ repüléseit, hiszen nem összeegyeztethetetlen feladatról van szól. Ami pedig a sajtótájékoztatóból a legtöbb olvasónkat érdekli: a korábbinál jóval több katona tölti szerettei körében legalább az egyik ünnepét, de sokan mind a kettőt. Eddig a sorállománynak csak egy- harmada hagyhatta el a laktanyát, a közelgő ünnepeken pedig a fele. A parancsnokok engedélyével ez az arány még kedvezőbbé válhat a katonák számára. A családosok elsősorban a karácsonyt tölthetik otthon. Módosult a sorállomány évi szabadságának kiadása is. A kiképzési-szolgálati időre járó tizenöt napnak csak egyharmadát kellett eddig kötelezően kiadni, a többi a parancsnok döntésétől függött. Most kötelező járandóság mind a tizenöt nap szabadság. A katonákat - ha nem állnak fenyítés alatt - legalább kéthavonta haza kell engedni. Ami szintén új színfolt a katonaéletben: egy havi illetményüknek megfelelő "tizenharmadik havi fizetést" kapnak karácsonyi jutalomként. Inkább a figyelem, a jó szándék a dicséretes, mint az ösz- szeg, hiszen sorkatonák esetében 660 forintról van szó, ami a sereg évi megtakarításából adódik. Ezt az összeget december 15 és 31 között kapja kézhez a sorállomány. Egyébként karácsonykor minden laktanyában karácsonyfát állítanak és a bentmaradóknak ajándékcsomagot adnak. Tájékoztató hangzott el az alternatív katonai szolgálat bevezetésének eddigi tapasztalatairól is. Szeptember végéig 637 fiatal adott be ilyen irányú kérelmet. Közülük hetvenen fegyver nélküli szolgálat engedélyezését kérték, a többiek pedig polgári szolgálatot igényeltek. Eddig 533 kérelmet bíráltak el az illetékesek. Ötvenhét fiatalnak engedélyezték a fegyver nélküli katonai szolgálatot, kétszázhatnak pedig a polgári szolgálatot. Ez utóbbiak ügyét átadták az Országos Bér- és Munkaügyi Hivatalnak, a továbbiakban az foglalkozik velük. A kérelmek felülvizsgálatánál turpisságok is kiderültek. Volt olyan kérelmező, aki lelkiismereti okra hivatkozva kérte a fegyver nélküli katonai szolgálatot, otthon pedig fegyverviselési engedélye volt. A többség anyagi-szociális okokra hivatkozva kérte az alternatív szolgálatot, de ilyen ok miatt erre nincs mód. Ilyen okok miatt száztizennyolc fiatal kérelmét utasították el. A döntés ellen a bíróságnál lehet fellebbezni. Ami pedig a behívásokat illeti: február végén kerül azokra sor. Ez alkalommal mintegy tízezer fiatallal kevesebbet hívnak be, mint korábban. Szeretnék emelni a sorkatonák illetményét, de az az ország- gyűlés döntésétől függ. A szolgálati idő egyébként 1991-ig marad a tizennyolc hónap. Felvetődött az is, hogy a sorkatonák tarthatnak-e civil ruhát a laktanyában? Ennek elvileg semmi akadálya, de a ruhák biztonságos tárolása, őrzése egyelőre megoldatlan. Az MHSZ repülőterek polgári célokra történő hasznosításával összefüggésben felvetődött a kérdés: maszekolhatnak-e a katonai pilóták? A válasz: nem, mert igen drágán kiképzett emberek, kevés van belőlük, a sereg szolgálatára kell mindig állniuk. Ami pedig manapság egyre inkább előfordul: kaphatnak-e mentesítést a katonai szolgálat alól a pártok nélkülözhetetlen emberei? Bár a katonai szolgálat állampolgári kötelesség, ilyen kérelem esetén mérlegelni fogják a behívás elhalasztását, vagy a szolgálati idő csökkentését. Ilyen intézkedéseket eddig az élsportolók esetében alkalmaztak. S.B. Januárban elkezdődnek a Szigligeti felújítási munkálatai Hárman a szerűd és aláírói közül, (balról jobbra): Danid Rezek, az INGRA vezérigazgatója; Szenes Endre, a Lignimpex vezér- igazgatója: Schwajda György, a Szigligeti igazgatója. (Folytatás az 1. oldalról) mot. A szerződő felek között szerepelt a Lignimpex és a jugoszláv Astra cég is, az előbbit Szenes Endre vezérigazgató, az utóbbit Petar Grgin vezérigazgató-helyettes képviselte, ők az úgynevezett közvetítő vállalatok képviselői, ugyanis ez az üzlet sajátos pénzügyi- kereskedelmi konstrukcióban jött létre, a költségek jelentős részét megyei élelmiszeripari termékekkel egyenlítik ki majd. A felújítást nemzetközi pályázaton elnyerő vállalat garantálja, hogy 14,5 hónap alatt kívül-belül elvégzi a színházban szükséges munkálatokat, s már 1991 áprilisában újra birtokba veheti a társulat a színházát. A Szobaszínházban ez alatt az idő alatt is zavartalanul folynak majd az előadások, míg a nagyszínházban csupán március 25-ig tart az évad, de addig a közönség láthat majd minden olyan bemutatót, amelyre bérletet váltott. ’89 áprilisától a következő év tavaszáig pedig főképp tájelőadásokon szerepel a Szigligeti, ellátogat az ország jelentősebb városaiba, sőt Budapesten is szeretne bemutatkozni produkcióival. Egyébként az építési munkálatok már január elején megkezdődnek, ezek azonban nem zavarják egyáltalán a színházban folyó művészi tevékenységet, az előadásokat. A szerződés aláírása alkalmával az INGRA vezérigazgatója többek között kifejtette, hogy ezúttal olyan épület felújítását kell elvégezniük, szemben a kaposvári színház "hagyománytisztelő" felújításával, amellyel sajnos az idők során igazságtalanság történt, elvesztette formáját. Szeretnénk visszaadni e jeles színházi építmény kultúrális méltóságát. Olyan színházat kívánunk átnyújtani a szolnokiaknak, amelynek puszta látványa is örömet szerezhet mindenkinek. És reménykedünk abban is - mondotta a vezérigazgató -, hogy Kaposvár után itt Szolnokon is tovább törhetjük az utat újabb magyarországi tervek megvalósítása felé, erősödhetnek üzleti, vállalati kapcsolataink a magyarokkal. S azt is reméljük, hogy a másfél év alatt, mi építők is jó barátságot köthetünk a szolnokiakkal. A színház igazgatója pedig abban a reményben köszöntötte a vendégeket, hogy a felújított színházzal építészetileg is gazdagabb lesz a város, ez a természeti környezetével kétségtelenül vonzó város, amely azonban - ez is kétségtelen - egyáltalán nincs elkényeztetve stílusosan szép, remekmívű építményekkel. Másfél év múlva, bízom benne, egy valóban szép színházban kezdhetjük majd meg újra mi is a munkát - fejezte ki reményét Schwajda György köszönetét mondva mindazoknak, akik eddig is támogatták és a továbbiakban is támogatják a Szigligeti épületének "újjászületését".
