Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-06 / 290. szám
4 1989. DECEMBER 6. .UfteeiAR. Családsturktúra a megyében Folytatás az 1. oldalról) nyekbe járók száma (65 ezer fő) 2 százalékponttal több az 1982. évinél, arányaiban viszont több a 30- 49 éves réteg és a nyugdíjas korosztály, vagyis az elöregedési folyamat tovább tartott. A megyében az elmúlt közel 30 évben a családok száma - csökkenő népességszám mellett is - közel 2000-rel növekedett. A 128 ezer család az országban működő A családok összetételének változása A család-, illetve a háztartásstruktúra közel 30 évi alakulásában számos karakterisztikus vonás tapasztalható, amelyek egy része kimondottan kedvezőtlen. A családnagyság erőteljes csökkenésének okai közé tartozik, hogy megnőtt a gyermek nélküli családok aránya (31 százalékról 36 százalékra). A korábbiaknál több idősebb házaspár maradt gyermek nélkül, mert a gyermekek kiváltak a családból. Emellett növekszik azon házaspárok száma, akiknek egészségügyi, de kényelmi okokból is nincs gyermekük. Uralkodóvá vált az egygyermekes (32 százalék) család. Ez az eredeti családideálnak nem felel meg, viszont a szülőknek leginkább ez biztosít viszonylag gondtalan megélhetést. Más szempontból nézve, az egy- kés családokban sok kényeztetett gyermek nő fel. 1970 és 1984 között a kétgyermekes családok száma 26 ezerről 33 ezerre nőtt, de az összes családból 25 százalékban részesednek. Ezek jelenleg az úgynevezett átlagcsaládok. A nagycsaládok száma megyénkben az 1960. évi 18500-ról (15 százalékról) 1984-re 8500-ra A nagycsaládosok életkörülményeinek főbb vonása összes családnak mintegy 4 százaléka. Ugyanakkor a csökkenő gyermekszületés, a különköltözés és egyyéb tényezők hatására az átlagos családnagyság 3,64 főről alig több mint 3 főre mérséklődött. A különköltözést, az özvegyülési stb. folyamatot igen jól mutatja, hogy 1960 és 1984 között a háztartások száma a megyében 19 ezerrel növekedett. (7 százalékra), vagyis több mint a felére csökkent, 55 százalékuk a városokban található. Sajnos az 1970-es évek közepén meghirdetett 3 gyermekes családideál régen a múlté. A nagy család kialakításának ugyanis számos korlátja van. Ezek nagyrésze anyagi természetű a magas eltartási terhek miatt. Az egyik legfontosabb a lakáshiány, illetve a kislakások túlsúlya a lakásstruktúrán belül. A magyar gyakorlat az, hogy először három gyermeket kell felmutatni és csak utána jöhet a lakáskiutalás. Addig szülőknél, vagy albérletben laknak. De a lakásárak és a kölcsönök kamatai is felfelé kúsznak, így a lakások szinte megfizethetetlenek lesznek szülői segítség nélkül. További tendencia, hogy a válások és özvegyülések révén növekszik a csonka családok száma. 1984- ben 14000 "egy szülő-gyer- mek(ek)" típusú család volt a megyében és ezek közül 1200-at tekinthettünk nagycsaládnak. Végül megemlítjük, hogy a háztartásstruktúrában egyre nagyobb arányt képvisel (20 százalék) az egyedülállók köre. Több mint kétharmaduk nő. Nagy részük elvált, vagy özvegy. A családok változásában megfigyelhető tendenciákat azért vázoltuk fel, hogy a továbbiakban keresztmetszetet adjunk az egyesületünkbe tömörült nagycsaládok főbb jellemzőiről, reprezentatív adatfelvétel alapján. A reprezentatív adatfelvétel megfontolt, ugyanakkor objektív, valós eredmények és gondok összegzésére ad lehetőséget. E réteg megkülönböztetett helyet foglal el a népességstruktúrában, ezért az országos és helyi döntéseknél kiemelt elbírálásban részesül. Számos kedvezményt kap a társadalomtól és az államtól, amely sok esetben érvényesül is (pl. lakáshoz jutás), mégis egyes kisebb csoportjai a perifériára szorultak, önakaratukon kívül, sok esetben előítéletek alapján. Megélhetésük feszítettebb a többi rétegénél. Pedig megyénkben jelenleg a gyermekek közel egyharmada három és több gyermekkel rendelkező családokban nevelkedik. Az átlagos családnagyság e rétegnél megközelíti a 6 főt és ez természetszerűen majdnem kétszer nagyobb, mint a megyei áttlag. Acsa- ládok egyharmada predig több mint 8 főből áll.% Rendkívül kedvező és előremutató vonása e rétegnek, hogy a gyermekkornak aránya igen magas (45 százalék), amellyel hangsúlyosan bizonyítást nyer a gyermeknevelés kiemelt szerepe és az emberközpontúság. A 18 év alattiak hányada pedig 58 százalékot tesz ki. Családi állapot szerint a 15 éven felüliek között házas a megfigyelt személyek 56 százaléka, míg a megye felnőtt népességének kétharmada. Az özvegyek hányada megfigyelésünkben 5, az elváltaké 11 százalékot tett ki, míg a nőtlenek-hajadonok aránya 28 százalék volt, amely magasabb a megyei 15 százaléknál. A15 évesnél idősebbek legmagasabb iskolai végzettsége a megfigyelt családoknál kedvező. A 8. osztályt egyharmaduk, a szakmunkásképzőt és középiskolát 40 százalékuk és felsőfokú tanintézetet 23 százalékuk végzett. Minden 18 év alatti gyermek tanul, a gyermekek kétharmada általános iskolában, egyharmada pedig középfokú intézményben. A jó képességű gyermekek anyagi segítését lehetőségek hiányyában még nem tudtuk megoldani, fjedig ez az alapszabály értelmében - ösztöndíj pályázat útján - a jövőben kiemelt feladatunk. A megkérdezett családokban az aktív foglalkozásúak 54 százaléka fizikai, 46 százaléka pedig szellemi dolgozó, vagyis valamelyest eltér a megyei átlagostól. A főállás mellett a családok egyötöde mellékállást is vállal, ezenkívül a családok kétharmada hobbitelekkel is rendelkezik. Egy család átlagosan 470 m2 kertterületet művel. Egy főre számítva, a családok 1988-ban havi 3.578 Ftnettójövedeleméi rendelkeztek, amely lényegében kevesebb, mint a 4.500 Ft-os társadalmi minimum. Ezen belül azonban jelentős a szóródás. A megfigyelt személyek körülbelül 20 százaléka a középső rétegekhez tartozik, míg körülbelül egyharmada a létminimum alá esik. Ez utóbbi családoknál az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 3.000 Ft-otsem. A jövedelmi helyzet is azt bizonyítja, hogy e réteg társadalmi juttatás nélkül nem létezhetne. A főállásból származó jövedelem csak 59 százaléka az összes bevételnek. Főállásban körülbelül 11 órát dolgoznak naponta az e családokban élő keresők. A kialakult kedvezőtlen jövedelmi helyzetet a családokon belül a kereső-eltartott arány határozza meg, emellett növekszik az infláció, a családi jövedelmek beszűkülnek. A családi pótlék reálértéke évről-évre csökken. Egyesületünk elég sokat tett eddig is a nehéz gondok kivédésében, többek között olcsó ruhaakció, cukor- és mosóporbeszerzés, a gyermekek beiskolázási segélyezése stb. révén. Ezek jövedelemnövelő tényezők. A megfigyelt családok nagymértékben el vannak adósodva. Egy család átlagosan havonta közel 2.300 Ft tartós kölcsönt törleszt, ez a családok havi jövedelmének több mint egytizede, de az adósság több családnál eléri a huszonöt százalékot is. A megfigyelt családok mindegyike rendelkezik 2-4 szobás lakással. A lakások kétharmada családi ház és OTP társasház, egyötöde szövetkezeti lakás, de megtalálható a tanácsi bér- és a szolgálati lakás is. A nagycsaládok lakásigényeit a megyében soron kívül kielégítik, amelyet egyesületünk - kérésre - több ízben is tapasztalt. Egy lakásra átlagosan 3 szoba jut, 1-gyel több, mint a megyei átlag. Ugyanakkor 1 lakásban átlagosan 6-an (megyei átlagban 3-an) laknak, míg egy szobában 2 személyt kell elhelyezni. Alakások átlagos alapterülete 86 m2, egy lakóra 15 m2 jut, ami éppencsak meghaladja a kritikus határt. Ez alatt ugyanis már nincs biztosítva a nyugodt pihenés, a kikapcsolódás. A megfigyelt lakások felszereltsége jónak mondható. A megfigyelt családok egészségügyi helyzete kielégítő A személyeknek mintegy 3 százaléka vallotta magát tartósan betegnek, de köztudott, hogy a gyermekes anyák táppénz "igénye" jóval nagyobb, mint a csak felnőttel rendelkező háztartásoké. Éppen ezért is kérdeztük meg, hogy a háziasszony, ha arra lehetőség lenne, gyermekei nagykorúvá válásáig főállásban otthon maradna-e. Az anyák 50 százaléka erre igennel válaszolt. A nagycsaládosok életmódjának egyik kérdése a pihenés. A megkérdezetteknek csupán egytizede jut el évente családostól üdülni. 2-3 évente egynegyedüknek, 5 évenként egyharmaduknak jut idő és pénz üdülni. Egynegyedük még sohasem volt nyaralni. A külföli út pedig igen ritka. A megvizsgált családok élvezeti cikk fogyasztása kisebb arányú, mint a megyében tapasztalt szokás és szenvedély. Alkoholt a családok kétharmada néha fogyaszt és egynegyede sohasem. A családok 53 százalékában dohányoznak, de csupán a személyek egytizede. Ami csökkentendő lenne, az a családok egytizedében fellelhető rendszeres alkohol-, és a családok kétharmadában felmért rendszeres feketekávé fogyasztás. Igaz, hogy ez utóbbinál tejed a különféle kávékeverékek használata, amelynek gyenge a koffeintartalma. A nagycsaládok korábban sok esetben tapasztalták, hogy a társadalom "perifériájára" kerültek, mivel sok tekintetben másokk, mint a többi réteg. Ez olykor a szegényesebb életmódban, a hosszabb munkavégzésben stb. is megnyilvánul. Ugyanakkor e réteg a sok gyermek nevelése révén az ország komoly értéktermelő ereje. Ez meg is látszik az együttgondolkozásában, de a kormány fokozott segítségadásában is. Felmérésünk szerint a nagy- családosok felével szemben közömbös és rossz elbírálású a munkahely és a lakóhely. Viszont a "külvilággal" a kapcsolatot a családok másik fele jónak és segítőnek tartja. Befejezésül csak annyit, hogy várunk sorainkba minden nagy- családost. Végső Zoltán közgazdasági doktor, Nagycsaládosok Megyei Elnökségének tagja In memóriám Forgó Andrásné Élt 33 évet Apuka későn jöttél, anyuka már meghalt "Az idén augusztus 24-e csütörtökre esett. Vakmeleg ígérkezett, és a feleségem szabadságot vett ki, hogy az iskolába előkészítse a 13 éves András és a 8 esztendős Attila ruháit. A szokásos reggeli búcsúzkodás után /vigyázzatok magatokra anyukám/ negyed hétkor ültem a kismotorra, és irány a munkahelyem, a kunhegyesi BHG, ahol targoncát vezetek. Tömérdek fuvar várt, meg a kopogtató ősz ellenére nagy hőség. Sűrűn kellett törölgetni a homlokomat, amikor negyed tíz után arra leszek figyelmes, hogy az egyik munkatársam a karomra teszi a kezét: Bandi, menj haza rögtön, mert valami lett a feleségeddel! Tudtam, sokat bajlódik a vérnyomásával, biztos nem bírja ezt a gyorsan érkezett kánikulát, gyanítottam. Kitoltam a kismotort, berúgtam, és máris a Hétvezér utca felé fordítottam a kormányt. Az alatt a pár perc alatt, amíg az aszfalt sebesen rohant alattam, végiggondoltam az életem: te jó ég, mennyit dolgoztunk mi kett- ten ezért az otthonért! Elkészült a ház, mindent beszereztünk, a tévétől kezdve a videóig, a hűtőládától az automata mosógépig. Igaz, nem a söntésbe hordtuk a pénzt. O itthon fogta a forintot, én pedig hogy több legyen, algíri munkát vállaltam. Tizenhárom hónapig raktam a falakat Amabában: Erzsiké megkapta a fizetésemet, én pedig oda- kinn annyit spóroltam, hogy a megtakarításból tellett új bútorokra, meg a lakást is be bírtuk fejezni belőle. Pedig kegyetlen világ az, nem könnyű szórakozás. Azután Bécsben is kőműveskedtem nyolc hónapot, itt már európai környezet, viszonyok fogadtak. Eddig jutottam a múltban, amikor feltűnt a ház. Valami nagyon nem tetszett, hiszen rögtön láttam, hogy a kapuban a két fiam zokog, mögöttük pedig a sógornőm sír. A nagyobbik szólalt meg először: apuka, későn jöttél, anyuka már meghalt... Úgy zúgtak bennem a szavak, akár a közeli harangszó, és forogni kezdett a világ. Ráztam a fejem, nem hittem a gyereknek: buta tréfa az egész, hogy találhatott ki ilyet, hiszen reggel még velünk nevetett, tervezett. Berohantam a szobába: ott feküdt a szőnyegen. Szelíden, szomorúan, szőkén, mint aki a nagy hőségben elfáradt, és ledőlt egy kicsit pihenni. Felkaptam, magamhoz öleltem: szólj már, ugye nem igaz Erzsiké, sírtam és feltettem az ágyra. Csak feküdt némán, mintha még valami furcsa mosoly is bujkált volna a száján: elmentél, itt maradtam, és akkor jöttek értem... Rádöbbentem, hiába babusgatom, simogatom, őt már nem bírom felébreszteni. /Később a boncolásnál kiderült, hogy az agyvérzése olyan volt, ha akkor öt orvos tartózkodik mellette, sem menthette volna meg./ Olyan lettem, akár a zavarodott, mivel érdemeltem én ezt ki? Miért kellett így eltávozni fiatalon, itthagyva a gyerekeket, engem? Alig emlékszem valamire, de rémlik: teletömtek gyógyszerrel. A kicsi kérdezősködött: apuka, hol fekszik majd anyuka, hiszen elvitték? Tud- e máshol pihenni, hiszen itt van az ágya? Másnap kézen- fogtam őket, és kiballagtunk a temetőbe. Munkatársaim, a szállítási brigád ásta ki a sírt és köröskörül szépen feldíszítették. Még az alját is kibélelték virágokkal: látjátok. Rajtuk fog majd aludni anyuka ezentúl, nyeltem a könnyeim. Ez a rengeteg rózsa, meg szegfű mind az övé, nézzétek! Ara- vatalnál még egyszer, utoljára elbúcsúztak tőle, és a nagyobbik azóta sem beszélt róla egy szót sem. Talán azért, mert a szeme, a szemük láttára halt meg. Mondják: temérdeken eljöttek a temetésre, de én alig láttam közülük valakit, csak a koporsót, meg a hantot. Nagyon sokáig, hetekig táppénzre szorultam: se aludni, se dolgozni nem bírtam. Ki se tudom mondani, hogy ebben a szörnyű időszakban mennyit segített a vállalat, meg segít azóta is a két nagymama. Kezdetben édesanyám minden este hozott vacsorát, míg reggelente az anyósom viszi el a kicsit, és indítja iskolába a nagyot. Hétvégeken hol az egyikőjüknél, hol a másikójuknál ebédelünk, de vacsorát én készítek nekik, meg mosok, vasalok rá- juk. Most veszem hasznát külföldi kotyvasztgatásaim- nak, bár az is igaz, újra meg kell tanulni mindent. A temetés után mások lettek az esték, így azóta együtt alszom velük. Sokszor arra lettem figyelmes: így is hányják, vetik magukat, forgolódnak. Tudom, ott volt velük Erzsikéin, én belül ezt éreztem. A nagyobb nem mondja ki, de látom: igényelné az anyát. A kicsit olykor rajtakapom: nézegeti a fényképeket, főleg azokat, amelyeken együtt vagyunk mind a négyen. Amúlt- kor pedig valahol talált egy csatot, óvatosan a tenyerébe vette, és nekem mutatta: ez már úgysem kell anyunak, ugye az enyém lehet? Csak bólintani bírtam, mert valahogy gombóc szorult a torkomra. Máskor ha a vacsorát esszük, néha valamelyik megjegyzi: ezt anyu édesebben csinálta, de azért finom. Vagy: légy szíves apuka szedjél, hiszen emlékszel, anyuka is mert... Látszólag azóta egy és más rendeződött, de a valóságban nehezen gyógyul a sebünk. Augusztus 13-ra, a születésnapjára kapott a nagyobb fiunktól egy doboz márkás cigarettát, meg egy öngyújtót. Megkezdte a dobozt, elszívott belőle párat. A többit a vitrinbe tettük, mellé meg a gyújtót. Olykor észreveszem: nézik, majd megszólalnak: apu, nem fogy a cigaretta... Mit lehet erre mondani? Ajánlották: a temetőbe csak akkor vigyem ki őket, ha ők kérik. A kicsi sokszor mondja, a nagy soha, de ha felkerekedünk, mindig velünk tart ő is. Amikor pedig a koraesti szürkületben, vagy az éjszaka csöndjében lépteket hallok, néha még most is felugrok. És tényleg, a koppok teljesen az övéi, jön, áltatom magam, és lemondóan veszem tudomásul: más volt megint, nem a te feleséged, Forgó Bandi. Erről lehetne még sokat beszélni, de elmondani lehetetlen." + + + Kinn az új temető majdnem a szélső sorában magas sírhant feketéllik, előtte kovácsoltvas koszorútartó, tele koszorúkkal. Ma még csak egyszerű fejfa adja tudtul, hogy itt nyugszik Forgó And- rásné. született Dienes Erzsébet. Élt 33 évet, meghalt 1989. augusztus 24-én. Béke S jraira. Hűséges típus volt. ozzáment a legelső szerelméhez, a BHG volt az első munkahelye, és fájdalom, az utolsó is. Csak egyetlen dolognak élt: a családjának, a halál kaszájának első komolyabb suhintása megszakította földi létét. Harminchárom betöltött esztendeje után már tizenegy teljes napja sem maradt... D. Szabó Miklós (---------------------------------------\ Hazamennek a katonák Az ideiglenes állomásozás lassan véget ér, sőt - az öröklakásokat is visszaadják. A szovjet fiúk nemsokára újra észtek, lettek, litvánok, üzbégek, grúzok vagy éppen oroszok lehetnek, mi pedig majd szívesen látjuk őket vendégül civilben - túristaként. A fekete zászló egy korszak halálát jelzi, de kitettük, mert - akár tetszik, akár nem - a saját múltunkat jelképezi. Mellette - ha békésen fagyiznak alatta - a lámpaoszlop lombot hajt. Ne álljuk el az utat! Hadd jöjjön értük az autó! Jó utat hazafelé, kiska- tonák! V ___________________)
