Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-30 / 309. szám

4 Néplap 1989. DECEMBER 30 Minden embert számba vesznek Demográfiai tükör készül Költségkímélő népszámlálás januárban Mint ismeretes, januárban népszámlálás lesz Magyarorszá­gon. Az 1990-es év egyébként világméretű "megméretést" hoz magával. Az ENSZ ajánlását követve mintegy negyvenöt or­szág méri fel az elmúlt tíz év demográfiai változását. Bennün­ket közvetlenül - ha a vizsgálat figyelembe is veszi a világszer­vezet normáit - a hazai adatgyűjtés érint. Az ünnepnapok elmúltával hamarosan bekopogtatnak hozzánk a számlálók, hogy információkat szerezzenek a lakosságról. Erről, tehát a soros népszámlálás előkészületeiről és annak jellegéről beszél­gettem Sándor Istvánnal, a Statisztikai Hivatal megyei igazga­tójával, akivel beszélgetésünk elején azzal egyetértettünk, hogy az emberek többsége kettős érzelemmel fogadja a nép- számlálás tényét. Egyfelől a majdani végeredmény informáci­ós igényüket elégíti ki, másfelől viszont a személyes adatok kiszolgáltatásától ódzkodnak. Új államelnök Csehszlovákiában Dubeek kinevezte Havelt Rz Ulászló terembén új szelek fújnak- Mindkét megközelítés in­dokolt. Tény viszont, hogy az emberiségben már ősidők óta megvan a vágy, hogy egzakt is­merete legyen önnönmagáról.- Való igaz, hiszen történelmi korokba nyúlik vissza az emberi­ségnek az a törekvése, hogy egy- egy ország népességét számba ve­gye. Maga az Ószövetség, köze­lebbről Mózes IV. könyve is meg­emlékezik a férfi lakosság meg­számlálásáról, de vannak adatok 4000 évvel ezelőtti kínai népszám­lálásról is. Magyarországon pedig immár százhúsz éves múltra tekint vissza a modem értelemben vett népszámlálás.-Úgy tudom, vita előzte meg a mostanit. A költségek miatt sokan indokolatlannak tartot­ták. Több kérdés is adódik ezek után. Vegyük sorjába őket. Mindenekelőtt azt, mennyibe kerül is valójában ez az orszá­gosfelmérés.- Hétszázmillió forint az 1990- es népszámlálás tervezett költsége. Ebből a megyére arányosan mint­egy 30 millió forint jut. Hogy sok-e ez vagy kevés? összehasonlító adatként hadd mondjam el, a tíz évvel ezelőtti 320 millió forintba került. Az infláció következtében azonban a mostani összeg mérsé­keltebbnek tekinthető a megelőző­höz képest.- A döntés ismert. De mit kifogásoltak a népszámlálás megtartásának ellenzői?- Mindenképp a kiadásokat. Úgy vélték, nincs abban a helyzet­ben az ország, hogy népszámlálás­ra költsön. Szakmailag pedig arra hivatkoztak, hogy az adatgyűjtő intézetek információi alapján kel­lene összesíteni, összevonni a né­pesség jellemző ismeretanyagát. Az utóbbi felvetésnek a technikai, szervezési feltételei sajnos nem adottak. Ami pedig a kiadást illeti. A mostani népszámlálást megelő­ző viták során valóban felmerült a kérdés: vajon szükség van-e a je­lenlegi helyzetben a meglehetősen jelentős költségekkel járó teljeskö­rű népszámlálásra, nem lehetne-e a szükséges adatokat egy szűkebb körű reprezentatív felmérésből, il­letve más forrásokból, mint pl. a népességnyilvántartásból megsze­rezni. A különféle megfontolások, érvek és ellenérvek mérlegelése alapján az érdekeltek és minde­nekelőtt a kormány arra a megálla­pításra jutott, hogy feltétlenül in­dokolt a teljeskörű népszámlálás. A szükséges adatok jelentős része más forrásokból nem szerezhető meg,- de emellett a tízévenkénti népszámlálás megtartása össz­hangban áll az ENSZ ajánlásaival is, amelyeket az államok óriási többsége is figyelembe vesz, arról nem is szólva, hogy csakis ez biz­tosíthatja a számunkra rendkívül fontos nemzetközi összehasonlítá­sok feltételeit. A mostani egy lé­nyegében céltudatosan redukált fölmérés lesz, épp a költségkímé­lés érdekében. Azért azt tudnunk kell, erre a célra minden civilizált ország kell, hogy pénzt fordítson.- Két további kérdést vet fel az, amit mondott. Mitől tekint­hető az 1990-es népszámlálás redukáltnak, azaz csökkentett­nek? Mi is az ilyen vizsgálat célja, haszna?- Az utóbbi kérdésre adott vá­lasszal kezdeném. Az összeírások­ból származó adatok szükségesek az országos szervek és intézmé­nyek által kezdeményezett legkü­lönfélébb gazdaságpolitikai, népe­sedéspolitikai, lakáspolitikai dön­tésekhez. Emellett a helyi, városi, községi, megyei adatokat igénylik a napjainkban alakuló, kibontako­zó és egyre nagyobb szerepet ját­szó önigazgatási szervek és intéz­mények, a "civil" szervezetek és pártok. Az 1990. évi népszámlálás fon­tosságát aláhúzza az is, hogy a la­kosság egyre több információval kíván rendelkezni szűkebb és tá- gabb környezetéről, a társadalom szerkezetéről, egyes rétegek és csoportok helyzetéről. Emellett számításba kell venni azt is, hogy éppen napjainkban a társada­lomban és a gazdaságban egy meg­határozott vonásokkal rendelkező fejlődési periódus befejezésének, illetve egy számos vonatkozásban új időszak kezdetének vagyunk ta­núi. Ezért a népszámlálás segítsé­gével is fel kell mérni, hogy jelen­leg hol tartunk, milyen társadalmi, népesedési és más folyamatok jel­lemezték az utóbbi évtizedben az ország helyzetét és mindezeket fi­gyelembe véve milyen körülmé­nyek és feltételek között kezdünk meg egy - remélhetően - új fejlő­dési szakaszt. Ami pedig a kérdés első részét érinti: lesz egy úgynevezett alap- felvétel, s csak a lakosság húsz szá­zalékától kérünk kiegészítő adato­kat.- Mit tartalmaznak ezek a kérdések?- Az immár évszázados gyakor­lat és természetesen a különféle igények alakították ki a népszám­lálás alapvető kérdéseinek a körét. Ezek közé tartoznak a személyi kérdések, amelyek a megkérdezet­tek nevére, nemére, születési idő­pontjára, családi állapotára, lakó­helyére, az anyanyelvre, a nemze­tiségre, az iskolai végzettségre, szakképzettségre, kereső tevé­kenységre, foglalkozásra, munka­körre vonatkozó adatok. Az 1990. évi népszámlálás nagy jelentősé­get tulajdonít a nemzetiségi hova­tartozás felmérésének: ezzel kap­csolatos az anyanyelvre, a "be­szélt" nyelvre, valamint az arra vo­natkozó kérdés, hogy ki milyen nemzetiségűnek vallja rtjagát. Problematikus és vitatott a cigá­nyok nemzetiségként való elisme­rése, mivel erről mindezideig az új nemzetiségi törvény nem rendel­kezett, mindenesetre a cigány megjelölés is szerepel a nemzetisé­gek között. A lakáskérdőív segítsé­gével felmérjük egyebek között a lakás tulajdoni jellegét, építésének évét, közművekkel való ellátottsá­gát, és információkat gyűjtünk a háztartások és a családok nagysá­gáról, összetételéről is. Ezek az in­formációk az ország valamennyi lakásáról rendelkezésre fognak áll­ni. Az állampolgárok húsz száza­lékától egy ennél részletesebb, ki­egészítő kérdéseket is tartalmazó kérdőív kitöltését kérjük. Ezek a részletesebb kérdések, pl. a nyug­díjasok nyugdíjazás előtti foglal­kozása, munkahelye, valamint az eltartottak eltartójának főbb fog­lalkozási ismérvei. A részletes fel­vételben szerepelni fog a munkába járás módja, az utazásra fordított idő, az ingázás jellemzői, a főfog­lalkozás melletti kereső tevékeny­ség és a nyugdíj melletti foglalko­zás. Tudakolják a megkérdezett esetleges testi vagy szellemi fo­gyatékosságát is. A reprezentatív felvételben szereplő lakáskérdőív is jóval részletesebb, így pl. tartal­mazza a lakás átalakítására, kor­szerűsítésére vonatkozó informá­ciókat, a lakáshoz jutás módját és felvilágosítást kér arról is: megfe­lelőnek tartják-e a családok lakás- körülményeit.- Magyarországon, miként más országokban is, a nép- számlálásról törvényerejű ren­delet intézkedik, amely előírja az állampolgárok adatszolgál­tatási kötelezettségét, de intéz­kedik az adatszolgáltatók sze­mélyi jogainak védelméről is.- Kétségtelen, egyféle látszatel­lentmondás fedezhető fel. Mert egyfelől mindenki szeretne az in­formációkhoz hozzájutni, másfe­lől tiszteletben kell tartani a szemé­lyi jogokat is. Ezt garantálja a vizs­gálat és a feldolgozás egyaránt. A neveket nem visszük be a gépi adatfeldolgozásba, nincs utalás a személyi számról sem, iratokkal sem kell bizonyítani a válaszokat stb. De a kérdések összeállításakor is igyekeztünk biztosítani a sze­mélytelenséget. Nincs kérdés pél­dául a jövedelmi helyzetre, a tulaj­donokra stb, azt elkerülendő, hogy az adatszolgáltató esetleg arra gon­doljon, hogy pl. az adóhivatal hoz­zájuthat ezekhez az információk­hoz. Végül is ez bizalomra épül. A Statisztikai Hivatal tisztában van azzal, hogy nem élhet vissza a la­kosság bizalmával, ellenkező eset­ben ugyanis nem juthat hozzá a későbbiekben értékelhető, valós­nak tekinthető információkhoz.- Az 1990-es népszámlálás több újítást is tartalmaz. Me­lyek ezek?- Már említettem, hogy takaré­kossági okból ezúttal csak a lakos­ság 20 százalékát kérdezzük ki részletesen. Ezentúl újdonság az is, hogy a népességnyilvántartás címlistával segíti az összeírok munkáját. És most nyílik először lehetőség az űrlapok saját kezű ki­töltésére.- Kik és hányán vesznek részt a januári népszámlálás­ban?- Az ország lakosságát figye­lembe véve hozzávetőlegesen 80.000 számlálókörzetet alakíta­nak ki, egy számlálóbiztos 2-3 számlálókörzetet, átlagosan 300- 450 személyt ír össze. Termé­szetesen az egy összeírórajutó sze­mélyek száma az adott lakóterület jellegétől is függ, hiszen pl. egy lakótelepen azonos idő alatt jóval több lakást és személyt lehet ösz- szeími, mint a külterületeken vagy tanyasi körzetekben. A megyében egyébként 3600 körzet található, s mintegyy 1900-an vesznek majd részt a népszámlálásban. Ez a szám országosan ötvenezerre tehető.- A népszámlálás által nyert adatok nélkülözhetetlenek az államigazgatás, a központi és helyi igazgatás, a kutatás szá­mára. Az a demográfiai tükör, amelyet januárban készítenek el, mikortól lesz látható?- Anépszámlálás adatainak első gyors összesítését a lakosság szá­máról 1990 márciusában küldjük meg a kormány tájékoztatására. Előreláthatóan a következő jelen­tés - előzetes adatok szerint - a népesség számáról, kor és nem szerinti összetételéről az ország 3067 települése szerinti csoporto­sításban az 1990. év július végére készül el. Ezután összeállítanak a népesség két százalékának legfon­tosabb adataira épülő, a lakossá­got jól reprezentáló részletesebb jelentést is, amely már a megyei bontásokat is tartalmazza. Ez a ki­advány a jövő év végén készül el és kerül nyilvánosságra. Az emlí­tetteket a továbbiakban még szá­mos népszámlálási kiadvány fogja követni.- Köszönöm a beszélgetést. Szőke Qyörgy A csehszlovák parlament pénteki prágai rendkívüli ülésén egyhangúlag Václáv Havelt, a Polgári Fórum ve­zető személyiségét választot­ta meg a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság elnökévé. iHavel megválasztása után, péntek délelőtt letette a hi­vatali esküt. A csehszlovák parlament két háza, a nemzetek Ika- marája és a népi kamara pénteken délelőtt tíz órakor kezdte meg a prágai vár hí­res Ulászló termében köztár­sasági elnökválasztó rend­kívüli ülését. (Az Ulászló te­remben koronázták annak idején királlyá a cseh ural­kodókat és 1934-től itt vá­lasztja meg a parlament a köztársasági elnököt). A parlament ülését Alexander Dubeek, a törvényhozás el­nöke nyitotta meg és beje­lentette, hogy a tanácskozás­nak két napirendi pontja van, a köztársasági elnök megválasztása és az új ál­lamfő eskütétele, majd fel­kérte Marian Calfa szövet­ségi miniszterelnököt, te­gyen javaslatot a köztársa­sági elnök személyére. Calfa bevezetőképpen em­lékeztetett a köztársasági el­nöki funkció jelentőségére ■Csehszlovákia történetében, arra, hogy az államfő a szuverén államiság megtes­tesítőjeként a cseh és szlo­vák nemzet és a nemzetisé­gek közös képviselője. Cal­fa a nép, a meghatározó po­litikai erők és a saját nevé­ben Václáv Havelt javasol­ta Csehszlovákia új állam­főjének. Azt hangsúlyozta, Havel a legjelentősebb kép­viselője a demokratikus megújulásnak. Olyan sze­Döntő fordulatához érke­zett péntekre virradóan a romániai belpolitikai hely­zet újabb konszolidálódási folyamata. Az éjszaka a “rá­dió és a televízió számos új, az államhatalom új felépíté­sére vonatkozó rendeleteket ismertetett, amelyeket a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa bocsátott ki. Ezek szerint a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa a hatalom legfelsőbb szerve. A testület 145 tagból áll. Tag­jai sorából megválasztja a 11 tagú végrehajtó irodát, amely a tanács ülései kö­zött ellátja a végrehajtó ha­talmat. A tanács 10 szakbi­zottságot hozott létre műkö­dőképességének kiterjeszté­sére. Az ország neve Románia, kormányzási formája köz­társaság. A tanács névezi ki a miniszterelnököt. A mi­niszterelnök hatásköre a mi­niszterek kiválasztása és ki­nevezése, az áprilisban tar­A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és az egész magyar nép aggoda­lommal és reménykedéssel követte Románia népeinek a diktatórikus rendszer elleni harcáról szóló tudósításokat. Sajnálatos azonban, hogy az események forgatagában a magyar sajtó híradásaiba olyan, nem ellenőrzött és nem bizonyított hírek is bekerül­tek. amélyek szerint egyes arab országok állampolgárai részt vettek volna a megbu­kott diktátor védelmében, a forradalom ellen folytatott véres küzdelemben. Ezek a hírek az arab országokban mélyiség, aki az üldöztetések ellenére életével mutatta meg, hogy kiáll nézetei mel­lett, bizonyította erkölcsi nagyságát, elvhűsége a ga­ranciája annak, hogy a de­mokratikus dialógus alapja marad az újonnan formáló­dó politikai rendszernek Csehszlovákiában. Az a tény, hogy Václav Havel köztársa­sági elnökké választását at­tól tette függővé, hogy biz­tosítják a szabad választá­sokat és az új parlament vá­lasztja majd meg az alkot­mányosan előírt öt évre a köztársasági elnököt, arról tanúskodik, hogy Havel hű marad demokratikus meg­győződéséhez — hangsúlyoz­ta a kormányfő,. Calfa azt is kijelentette, hogy Havel jelenleg a leg­nagyobb nemzetközi tekin- tényű állampolgára Csehszlo­vákiának és elnökké válasz­tása garanciája lesz az em­beri jogok betartásának Csehszlovákiában. Calfa javaslata után a csehszlovák parlament két kamarája nyilvános szava­zással, egyhangúlag Václav Havelt választotta meg Csehszlovákia új elnökévé. Havel megválasztása után azonnal letette a hivatali es­küt, amelyből még csütörtö­kön a parlament törölte a szocializmus ügye iránti hű­ségre vonatkozó részt és be­levette azt, hogy a köztársa­sági elnök az ország nem­zeteit és nemzetiségeit kí­vánja szolgálni. Az eskütétel után Alexan­der Dubeek üdvözölte Cseh* Szlovákia új államfőjét, azt hangoztatva, örül, hogy együtt fognak dolgozni az ország és a nép javáért. tandó választásokig megala­kítandó kormány megalakí­tása. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsának hatásköre kiterjed számos területre. Alárendeltségébe tartozik a legfelsőbb katonai tanács, irányítja és összehangolja a hadsereg és a belügyminisz­tériumtól átvett egységek egész tevékenységét. A ta­nács alárendeltségébe tarto­zik a rendőrség és a tűzol­tóság is. A milícia elnevezé­sét rendőrségre változtatta. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa számos ko­rábbi rendelkezést hatály­talanított. Határozataival visszaállítja az élet normális rendjét és menetét. A jövő­ben nincs olyan korlátozás, amely megkeserítette az emberek nyugalmát. Kor­látlanul használhatják a villamosenergiát. A benzint, a gépkocsik üzemanyagát is felszabadították: bárki sza­badon tankolhat, nincs kor­látozás. értetlenséget, megütközés: keltettek. A Külügyminisztérium el­határolja magát az ilyer megalapozatlan híreknek e szándékainkkal ellentéte: értelmezésétől. Hangsúlyoz­za: a magyar külpolitika el­veivel összeegyeztethetetler a népek közötti bizalmatlan­ságot szító hangulatkeltés Magyarország továbbra ií következetesen arra törek­szik, hogy egymás tisztele­te, a kölcsönös előnyök és megértés szellemében ápol­ja és gazdagítsa az arab or­szágokkal kialakított sokol­dalú, gyümölcsöző kapcsola: tokát. Romániai fejlemények 0 Külügyminisztérium nyilatkozata %

Next

/
Thumbnails
Contents