Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-22 / 304. szám

1989. DECEMBER 22. Müéoap. 3 Tüntetés és sortűz Bukarestben Illést tartott a Minisztertanács Vészjóslóan csendes a temesvári tér. A gépk öcsik előtti katonasorfalat észrevéve, ez ért­hető is (Folytatás az 1. oldalról.) jíult ki a két ország között, hogy erkölcsileg sem iga­zolható tovább e szerződés léte, ezért a magyar kor­mány készül ennek egyolda­lú felmondására. Nem áll szándékunkban viszony a diplomáciai kap­csolatok megszakítása — hangsúlyozta a tudósítók ér­deklődésére. * * * Csütörtök délután a ro­mán hadsereg automata fegyverekkel tüzet nyitott a bukaresti utcákon tüntetők­re. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség helyszíni beszá­molója szerint a katonák harckocsik . támogatásával igyekeznek szétszórni a tö­meget. A román fővárosban elő­zőleg balul sikerült hivatalos tömeggyűlést szerveztek, amelyen Nicolae Ceausescu beszédet mondott. Szavait azonban az elégedetlen tö­meg morajlása többször megszakította. A nagygyűlés után az emberek nem osz­lottak szét, hanem rendszer- ellenes jelszavakat kiáltoz­tak. Nyugati diplomaták több robbanást hallottak, majd mentőautókat láttak. A szovjet hírügynökség jelentése arról számolt be, hogy a hadsereg tüzet nyi­tott a tömegre. Az emberek pánikszerűen keresnek me­nedéket a kapualjakban. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség jelentése szerint a rendőrség harckocsik tá­mogatásával több ezer em­bert, többségében diákot és tanulót, bekerített. A rend­őrség a bekerített emberek tömegére tüzelni kezdett. Szemtanúk szerint sokakat megsebesítettek, és valószí­nűleg megöltek. Oltványi Ottó, az MTI tu­dósítója este így foglalta össze a bukaresti eseménye­ket: a megmozdulások közt pontja Bukarest volt, ahová átterjedtek a rendszerelle­nes tüntetések. 'Erre jó al­kalmat kínált a bukaresti pártbizottság által a déli órákra szervezett politikai nagygyűlés, amelynek az lett volna a célja, hogy a bukaresti dolgozók is ke­ményen elítéljék a temesvá­ri zavargásokat, a hivatalos megítélés szerint terrorista, fasiszta provokációkat. Már kora reggel — a ko­rábbi szokásoknak megfele­lően — nagyüzemekből, vál­lalatokból és intézmények­ből csaknem nyolcvanezer főnyi tömeg gyülekezett. A gyűlést hirtelenjében szer­vezték meg, de minden üze­mi pártszervezet olyan uta­sítást kapott, hogy megbíz­ható személyeket, párttago­kat küldjenek a felvonulás­ra. Ezek a pártot, Ceauses- cut ég a szocialista Romá­niát éltető transzparenseik­kel vonultak, és álltak fel a pártközpont előtt. A nagy­gyűlés „menetrend szerint” kezdődött: az előszónokok elítélték a temesvári esemé­nyeket, amelyet külföldről szervezett és irányított ter­rorista akciónak neveztek. Az esemény fő szónoka Nicolae Ceausescu volt, aki­nek beszédét a tömeg zajon­gása és bekiabálása, megza­varta. A párt főtitkára már beszédének legelején zavar­ba került: harmadik mon­datát nem tudta befejezni, mert nem tudta, miért za- jong a tömeg. Amikor a nagygyűlés be­fejeződött, a tömeg nagy ré­sze a főváros utcáin vonult, majd órákon át a városköz­pontban éltette Temesvárt és szabadságot követelt. El­tépték Ceausescu képeit, megtaposták a transzparen­seket, és egyes zászlókból kivágták az állami címert. Két alkalommal valahonnan riasztó lövések is hallatszot­tak, egyesek szerint sebesü­lések is történtek. A tömeg egy részét a Piazza Rontana környékéről vízágyúval, s páncélozott járművekkel meghátrálásra késztették. Délután 60—65 ezer főnyi tömeg volt a főútvonalon, de az esti órákra a tüntetők száma alaposan megcsap­pant. Az ország más városaiból is érkeztek hírek tömegtün­tetésekről. Kolozsváron, Aradon, Iasiban ég másutt is voltak felvonulások, min*. Ahogyan szerte a világon, az országban, így szűkebb hazánkban is tiltakoznak az emberek a romániai /error hatalommentő kegyetlensé­gei ellen. Tiszafüreden azon az ün­nepségen kapott hangot a tiltakozás, amelyen a de­mokratikus Magyarország születésének 45. évfordulóját ünnepelték. Az MSZP Váro­si Szervezetének megemlé­kezésén tiltakozó nyilatkoza­tot fogadtak el. Elítélik a Romániában zajló véres ke­gyetlenségeket, kérik a vá­ros és a város környékének valamennyi jó érzésű polgá­rát, tiltakozzanak Tőkés László és felesége ellen el­követett embertelen cseleke­detek miatt, követeljék a lelkész azonnali szabadon bocsátását, hivatalába való visszahelyezését. Tiltakozza­nak a békés lakossággal szemben alkalmazott fegy­veres erőszak ellen. Javasol­ják. hogy a város lakói kö­zül. akik még nem tették, csatlakozzanak az MDF fel­hívásához, s .minden köz­épületre tűzzék ki a gyász­lobogót, az ablakokba pedig tegyenek égő gyertyát. A Szabad Demokraták Szövetségének Szolnoki Koordinációs Irodája, felhí­vásának első mondata így szól: „Add a neved az arc­képed és a hangod az utol­só európai kommunista dik­tátor megdöntéséhez!” Budapestről — az SZDSZ szervezésében — gyalogos menet indult a pokol kapu­jához azzal a reménnyel, denütt Temesvárt éltették és Ceausescu leváltását kö­vetelték. Temesvárról haza­tért Constantin Dascalescu kormányfő. Hírek szerint a városba nem ment be, csak a repülőtéren tartózkodott, ott folytatta megbeszéléseit a megye és a város vezetői­vel. A csütörtöki nap zavart- ságára jellemző, hogy a bu­karesti rádió a kiadott mű­sortól eltérően egy ideig indulókat játszott. Ország­szerte nagy a biztonsági ké­szültség, attól tartanak, hogy a megmozdulások to­vább terjednek. Nem volt hajlandó kom­mentárt fűzni a román ese­ményekhez, sem pedig a Szovjetunió nevében állást foglalni csütörtöki moszk­vai sajtóértekezletén Va- gyim Perfiljev. A szovjet külügyi szóvivő ezt a hiteles információk hiányával ma­gyarázta. Azt ismételte meg, hogy amennyiben a halálos áldozatokról érkező hírek igaznak bizonyulnak, a Szovjetunió mélységes saj­nálkozásának ad hangot. Megjegyezte azonban, hogy Moszkva számára nem kö­zömbös, miként alakul a ro­mániai helyzet. hogy mire a nagylaki határ- átkelőhelyre érkezik. Romá­nia szabaddá válik és csak a történelemkönyvek lapja­in létezik majd a zsarnok­ság utolsó erődítménye Eu­rópában. Minden jó érzésű kelet­magyarországi embert felhív az SZDSZ, hogy adja nevét, arcképét és hangját a me­nethez, lássa a világ közvé­leménye, Románia harcoló népe a televízió nyilvános­sága révén, hogy nincs egye­dül. Csatlakozzanak autó­val, gyalog, kerékpárral a menethez. A menet minden­kori tartózkodási helyéről információt az SZDSZ Szol­noki Koordinációs Irodája ad, címe: Szolnok, Somogy! út 6/a. telefon: 56-36-878. A Pedagógusok Szakszer­vezete Körzeti Bizottsága nyugdíjas tagozatának tág­jai követelik, hogy legyen vége Romániában a jogtip- rásnak. Kérik, Szolnok vá­ros szervezett nyugdíjas dol­gozóit, hogy csatlakozzanak felhívásukhoz egyéni, vagy közösségben történő tiltako­zásukat írásban juttassák el a szakszervezetek megyei képviseletére, ahonnan to­vábbítják azt. Cím: Szak- szervezetek Jász-Nagykun Szolnok Megyei Képviselete 5000 Szolnok, Ságvári krt. 23. A Szolnoki Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Szakkö­zép- és Szakmunkásképző Iskola dolgozói is tiltakoz­nak a vérengzés ellen, 58 aláírással érkezett jegyzé­kükben mélységes felhábo­(Folytatás az 1. oldalról.) Bajnok Zsolt megbízott kormány-szóvivő elmondot­ta, hogy a Minisztertanács csütörtökön a parlamenti ülésszak déli szünetében mintegy egyórás ülést tar­tott. Ezen elköszöntek Bal­lal Lászlótól, a megszűnő Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugállományba vonuló elnökétől. A kormány döntést hozott a nyugdíjasok és a gyerme­kes családok ellátásának ja­nuár 1-jei emeléséről. Cse- hák Judit szociális és egész­ségügyi miniszter elmondot­ta: a kormány döntése meg­hozatalánál figyelembe vet­te az Országgyűlés •társada­lombiztosítási bizottságának határozatát. A kormány 24 milliárd forintot fordít a nyugdíjasok helyzetének ja­vítására. A nyugdí jkiegészítéseket a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság automatikusan folyósítja januárban, egye­lőre elkülönítetten a nyug­díjaktól. Februárban pedig már az emelt összegű nyug­díjakat egyszerre kapják kézhez az érintettek. A nyugdíjak differenciált mó­don emelkednek január 1- jétől. Az emelés nagysága két tényezőtől függ: kinek mdkkora a nyugdíja, illetve ki miikor vonult nyugállo­mányba. Ennek megfelelően a 6 ezer forint-alatti nyug­díjakat 550 forinttal, a' 6 és 10 ezer forint közöttieket 400 forinttal, a 10 és 20 ezer fo­rint közöttieket 300 forinttal és a 20 ezer forint feletti nyugdíjakat havi 200 forint­tal emelik. Emellett a nyug­díjazás éve szerint, függet­lenül a nyugdíj összegétől, további differenciált eme­lésre kertül sor. Az 1975. jú­lius elseje előtt nyugdíjba vonultak 500 forint, az 1975. július 1-je és az 1980. de­cember 31-e között nyugdí­jazottak 300 forint, az 1981. január 1-je és 1985. decem­ber 31-e között nyugdíjazot­tak 200 forint havi kiegé­szítő emelést kapnak. rodásuknak adtak hangot a demokrácia sárba tiprása és az elemi emberi jogok meg­sértése miatt. Mély megrendüléssel érte­sültünk a temesvári békés tüntetés vérbefojtásáról. Teljes szívünkkel reméljük, hogy Románia népei siker­rel vívják meg harcukat a zsarnokság ellen és minél előbb megindulhatnak a de­mokratikus fejlődés útján. Tiltakozunk a román ha­tóság brutális fellépése el­len. támogatásunktól bizto­sítjuk Tőkés Lászlót és min­den üldözöttet. Részvétünket fejezzük ki az áldozatok hozzátartozói­nak bízva abban, hogy küz­delmük nem volt hiábavaló. Minden közösséget megta­gadunk azzal a hatalommal, amely a romániai zsarnok­ság megtestesítője. Ezért helyeseljük, hogy a Magyar Szocialista Párt El­nöksége felfüggesztette kap­csolatát a Román Kommu­nista Párttal — foglalt ál­lást a Magyar Szocialista Párt szolnoki városi elnök­sége. Tegnap délután a Jászsá­gi települések MSZP-kül- döttei határoztak arról, hogy megalakítják az MSZP Jászsági Koordinációs Taná­csát. A jelenlévők a Magyar Szocialista Párt jászsági tagjai nevében mélységes együttérzésüket fejezték ki a temesvári áldozatok hoz­zátartozói mellett és tilta­koztak a Ceausescu-diktatú- ra terrorja ellen. így az 1975. július 1-je előtt nyugáMományba men­tek esetében: ha nyugdíjuk 6 ezer fórint alatt van: 1050 forint. ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forinit között van: 900 forint. ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 000 forint. ha a nyugdíjuk 20 ezer fo­rint fölött van: 700 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege Az 1975. július 1. és 1980. december 31. között nyugál­lományba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer fo­rint alatt van: 850 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 700 ' forint. ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 600 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 500 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege Az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyug­díjba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer fo­rint alatt van: 750 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 600 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 500 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer fo­rint fölött van: 400 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1986. január 1. óta nyugállományba mentek ese­tében: ha a nyugdíjuk 6 ezer fo­rint alatt van: 550 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 400 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer formt között van: 300 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 200 fo­rint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Csehák Judit azt is el­mondotta, hogy a házastársi pótlékot a saját jogú nyug­ellátás alap-emelésével azo­nos összegben — 550 forint­A Fogyasztók Országos Tanácsa vitatja, hogy cél­szerű lenne a MÉM felügye­letére bízni az élelmiszerter­mékek piaci felügyeletét, és „az árak megállapítását”. Hogy ez a kétely mennyire indokolt volt, azt bizonyít­ja a jövő évi élelmiszer-ár­index közlése Rednágel Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes sajtótájékoztatóján; a miniszterhelyettes nem volt tekintettel a magyar lakos­ság vásárlási szokásaira — tál — egészítik ki. Ugyan­ilyen mértékű emelést kap­nak házastársuk után azok a 6 ezer forintnál kisebb nyug­díjjal rendelkezőik is, akik jövedelempótlékban része­sülnek. A kormány intézkedése biztosítja, hogy a 70 éven fe­lüli és az első és második csoportú rokkantsági nyug­dí jasök, valamint az 1986. január 1-je előtt megállapí­tott saját jogú özvegyi, szü­lői nyugdíjban részesülőik nyugdíja legalább elérje a számított létminimumot, a 4300 forintot. Egyidejűleg a kormány intézkedése értel­mében havi 550 forinttal nö­velik az 1989. december 31. utáni új nyugdíjmegállapí- tásoknál azt az összeghatárt, ami alatt a házastársi pót­lék és rendszeres szociális ellátás jár. A családi pótlék gyereken­ként egységesen havi 300 fo­rinttal, a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempót­lék pedig havi 550 forinttal emelkedik. A gyermekgon­dozási dij legkisebb összege 4190 forint lesz. Az intézkedések eredmé­nyeként a családi pótlék összege átlagosan 16 száza­lékkal emelkedik a jövő esz­tendőben. A mostani intéz­kedések a nyugdíjak átla­gosan 15 százalékos emelését eredményezik, ám várhatóan ennél a fogyasztói árszint­növekedés nagyobb lesz, el­éri a 20 százalékot. A kor­mány törekvése az, hogy biz­tosítsák az átlagos szintű nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, ezért jövőre a nyugdíjak emelésére további kormánydöntósék várhatók. Csehák Judit elmondotta, hogy emelkedik az özvegyi nyugdíjban is részesülő nők havi jövedelme is. Eddig ha­vi 4 ezer forintig folyósítot­ták együtt a saját és az öz­vegyi jogon járó nyugdíjat. Most ezt az összeghatárt 6 ezer forintra emelik. Lényeges, hogy az így já­ró nyugdíjemelést kérvé­nyezni kelli. azt nem folyó­sítják automatikusan. az ünnepek előtti bevásárlá­sok sajátosságaira és az élelmiszer-kiskereskedelem feltételeire — állítja a FŐT közleménye, s úgy véli, en­nek nyomán kezdődött nagy felvásárlás az országban. A Fogyasztók Országos Taná­csa a leghatározottabban igényli, hogy az állami tar­talékok felhasználásával és import segítségével rendez­zék a helyzetet, a kormány kötelezze az arra illetékese­ket a szükséges intézkedé­sek megtételére. Tiltakozások a romániai terror ellen Szolnok megyéből Kétméter átmérőjű és 4,5 méter hosszú hulladékvíztároló tartályt készítenek az Abádszalóki Lenin Tsz lakatosüzemé­ben a Ganz Danubius tiszafüredi gyárának. Az üzemnek még nem volt ilyen nagyméretű tartályra rendelése, pedig ez a profiljuk Fotó: Mészáros Vila a FŐT és a MÉM között

Next

/
Thumbnails
Contents