Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-22 / 304. szám
4 j$ÉPUP 1989. DECEMBER 22. Gondolatok a rákról A daganatos betegségek korszerű gyógyítása 3. Nem félni, hanem tartani kell tőle A rák jelentőségét mutatja az is, hogy a halálokok között a második helyen van a szív-, érrendszeri betegségek mögött. Magyarországon minden ötödik, Nyugat-Európában minden negyedik embernek rákja van; az előzetes becslések szerint 2000-re minden harmadik ember rákos lesz Európában (feltehetően a népesség elöregedése miatt nő a rák gyakorisága). Érthetőek tehát a folyamat visszaszorítására tett erőfeszítések szerte a világon. Ennek fontos elemei: a korai felismerés, a megfelelő kezelés, és a korszerű gondozás. A rák gyógyítása A rák idejében felismerve gyógyítható, viszont megfelelő kezelés nélkül fokozatosan a szervezet legyengülé- séhez, majd halálhoz vezet. 'Igen ritkán (eddig 150—200 ilyen eset ismert a világon) * előfordulhat a daganat visz- szafejlődése, ún. spontán gyógyulása is, de ennek gyakorlati jelentősége csak tudományos szempontból van. Hiba lenne tehát kezelés nélkül, csodára várva reménykedni a gyógyulásban, de ugyanilyen hiba tudományosan nem megalapozott gyógyító eljárásban, vagy szerben bízni — a bevált §s biztos gyógymód helyett. A gyógyítás az esetek 80 százalékában műtétet jelent, önállóan, vagy a már korábban említett kiegészítő kezeléssel. A végzendő műtét típusát mindenképpen befolyásolja az, hogy jóindulatú, vagy rosszindulatú betegséget operálunk-e, tehát már a műtét előtt törekszünk pontos kórismére (szövettani vizsgálattal). Erre lehetőséget ad a tükrözés (gyomor, vastagbél) során vett szövettani minta, vagy a vékony tűvel végzett ún. citológiai (sejtszintű) mintavétel, melyre főként emlő- és pajzsmirigy betegségek esetén kerül sor. A műtét lényege A daganatos szerv részleges, vagy teljes eltávolítása, a kieső működés szükség szerinti pótlásával. Előfordul az is, hogy műtét közben merül fel a rák lehetősége — ilyenkor a folyamat kiterjedésének megítélésére, ill. a rosszindulatúság eldöntésére szükség lehet a műtét közben végzett szövettani vizsgálatra is. A szövetminta fagyasztása után 5—10 perc alatt elkészülő metszetek mikroszkópos vizsgálata azonban nem mindig dönti el egyértelműen a kérdést, sőt néha tévedés forrása is lehet, ezért biztosan állást foglalni nem ritkán csak a végső, hagyományos és hosszabb időt (48 órát) igénybevevő szövettani vizsgálatot követően lehet. (Széleskörű vizsgálatok szerint ez a késlekedés a beteg gyógyulási esélyeit nem befolyásolja!) Mindehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy hazánkban közel kétszer annyi sebészeti osztály működik, mint amennyi patológiai osztály (régebbi nevén: kórbonctani és kórszövettani osztály) — s ebből adódóan nem mindenütt van meg a lehetőség a műtét közbeni szövettani vizsgálat végzésére. A patológiai osztályon végzett munka nagyságát érzékelteti, hogy a Szolnok megyei kórházban évente mintegy 10 ezer(!) szövettani vizsgálatot végeznek (ennek töredékét teszik ki a műtét közbeni vizsgálatok). Emlőrák esetében lehetőség van még intervallum műtétre is, ami azt jelenti, hogy először a daganat kerül eltávolításra, majd a szövettani eredmény ismeretében (1—2 héten belül) — amennyiben szükséges — követi ezt a második műtét: az emlő és a hónalji nyirokcsomók eltávolítása. Újabban hazánkban is végeznek az emlőrák bizonyos eseteinél emlőmegtartó műtétet, ami azt jelenti, hogy a mellnek csak egy része kerül eltávolításra, a hónalji nyirokcsomókkal együtt, és gyógyszeres kezelés (vagy sugárkezelés) egészíti ki a műtétet. Ezt természetesen nem lehet minden esetben, válogatás nélkül végezni, de ebből is látható, hogy 'az emlőrák műtété nem jelent mindig egyet az emlő eltávolításával. A Kórisme tisztázása Mindenképpen törekszünk a kórisme műtét előtti biztos tisztázására, mert a bizonytalanság se a betegnek, se a sebésznek nem jó. A sebészet más területein is megfigyelhető az intraope- ratív diagnosztika (műtét alatti kórismézés) áttevő- dése a műtét előtti kivizsgálásra — például ep>eútkö- vesség kimutatása, illetve endoscopos beavatkozással egy nagyobb műtét elkerülése (sárgaság esetén az epe szabad lefolyásának biztosítása, epeútkövességnél kőeltávolítás). Más esetekben új, korszerű és sugárártalommal nem járó vizsgálómódszerek kerülnek bevezetésre (műtét közbeni ultrahangvizsgálat — főleg a máj és hasnyálmirigy sebészetében). Mindez a betegség pontos felismerése és gyógyítása érdekében törté- hik, így a betegek javát szolgálja. A daganatok egy része — nagysága, környezettel való összekapaszkodása miatt — műtéttel nem távolítható el. Bizonyos esetekben (például végbélrák) lehetőség van arra, hogy besugárzást követően újabb műtéttel megpróbáljuk a daganatot eltávolítani — s ez az esetek felében sikeres is. A betegek egy részénél — átmenetileg, vagy véglegesen — sor kerül a bél kivarrására a beteg hasfalára. Ezt sztomának nevezzük. Sokan ettől való félelmükben nem fordulnak székelési panaszaikkal orvoshoz. Szerte az országban működnek olyan klubok, melyek az ilyen betegeket fogják össze (ILCO-klubok) — Szolnokon is van ilyen. A betegek időnként összejönnek, tapasztalataikat átadják egymásnak, és szívesen fogadnak új tagokat is. A betegek utókezelése, gondozása Nagyon fontos része a gyógyításnak. Többnyire az onkológiai gondozókban történik a daganatos betegek ellenőrzése. Ennél szélesebb körű azonban az itt folyó tevékenység — hiszen a rákmegelőző állapotok nyomon követése, valamint a szűrővizsgálatok egy részének elvégzése, szervezése is itt folyik. Amennyiben szükség van gyógyszeres utókezelésre, ennek elbírálása és kivitelezése ebben a témakörben járatos szakember (onkológus) részvételével, illetve irányításával történik. A daganat miatt operált betegek gondozása csak korszerű szakgondozás keretében képzelhető el, mert ez ad lehetőséget a gyógyulás hosszú távú nyomon követésére, az esetleges szövődmények, vagy kiújulás időben történő felismerésére és kezelésére. Egy rák miatt operált beteg egy újabb rák kialakulása szempontjából fokozottabban veszélyeztetett, ezért mindenképpen nagyobb törődést, rendszeres és gyakoribb ellenőrzést igényel, mint egy jóindulatú betegség miatt operált beteg. Különösen vonatkozik ez a műtét utáni évekre, hiszen ilyenkor leggyakoribb a kiújulás. A nem rákos betegek is gondozást igényelnek, a már korábban említett fokozottabb kockázat miatt (például polip eltávolítása után). A fentiek figyelembe vételével szerveztük meg sebészeti szakrendelésünkön 2 évvel ezelőtt a gastroenterologiai gondozást (GEG), ahol nemcsak a daganatos betegeket, hanem tápcsatorna jóindulatú betegségei miatt operált betegeket (főként fekélybetegeket) is gondozzuk — tehát a gyomor-bélrendszer valamennyi betegsége miatt operált betegeket rendszeresen ellenőrizzük. . Az egységes, korszerű szemlélet szerint végzett rendszeres ellenőrző vizsgálatok mindenképpen szükségesek a szövődmények, illetve a betegség kiújulásának időben történő észlelésében (ezt az első két év tapasztalatai is igazolták). A műtét után feliépé szövődmények, vagy a betegség kiújulása eredményesen kezelhető gyógyszeres, vagy műtéti Úton — ha időben felfedezzük. Ehhez viszont szükséges, hogy az első két évben a műtét után negyedévente végezzünk röntgen, vagy endoscopos ellenőrző vizsgálatot. Ezt a betegek többnyire megértéssel fogadják, mert tudják, hogy az ő érdekükben történik. A gondozás lehetőséget nyújt a műtéti eredmények rövid és hosz- szú távú nyomonkövetésére is, s ennek tudományos szempontból is jelentősége van, a közvetlen gyakorlati haszna mellett. (Hazánkban — tudomásunk szerint — ilyen jellegű gondozás máshol nem működik!) Végezetül, — összefoglalva az eddig elmondottakat — ki szeretném emelni azt, .hogy a ráktól nem félni, reszketni, hanem tartani kell. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megelőzéssel (dohányzás abbahagyása), korai diagnosztikával (szűrép, minimális p>anaszok helyes értékelése), komplex gyógykezeléssel és megfelelő gondozással minél több beteget gyógyítsunk meg. A hitetlenkedők . számára pedig érdemes lenne létrehozni a „Gyógyult Rákos Betegek Klubját”, bebizonyítva, hogy a rettegésnek nincs alapja. dr. Csonka Csaba sebész adjunktus Szolnok Megyei Kórház, I. sz. sebészeti osztály A sorozat második részében elírás történt. A mondat helyesem: Ilyen rejtett vérziés kimutatására alkalmas például a Itaemoceu'.t-teszt, die ennél már jobb és specifikusabb kétlépcsős szűrés is ismeretes (ezekkel hazai tapasztaltatok is vannak). A vizsgált betegek ni—2 százalékánál található valamilyen rendellenesség. és :kb. 0,5—1 ezrelékénél rákos betegség. Olvasóink elnézését kérjük, Hasznos és érdekes szünidei program lehet felkeresni a múzeumokat. Képeink Karcagon a Györffy István Nagykun Múzeumban készü ltek, itt karácsony másnapjának délelőttjén is várják a látogatókat, ahol felnőtt és gyermek sok történelmi és néprajzi információkhoz juthat. Megismerkedhetnek a XIII. században beköltözött nomád kunok életével, régészeti leleteivel, ezen kívül a pásztorkodással, és eszközeivel Tarpai Szerény eredményre számítanak Megalakult Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége Megalapították az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségét az élelmiszerfeldolgozó vállalatok és szakmai egyesületek vezetői, megbízott képviselői. A szervezet tagjai lehetnek az élelmiszer-feldolgozó és szolgáltató vállalatok, gyárak, üzemek, szövetkezetek és magánszemélyek, valamint azok társadalmi szervezetei, egyesületei. (Folytatás az 1. oldalról.) igazi kereslet, a növényevő halakat kevésbé lehet értékesíteni. A busából különösen nagy veszteségek származnak, egyrészt az alacsony ár, másrészt a tárolás miatt. Ezt a növényevő halfajt azonban ökológiai okok miatt nem lehet kihagyni a halastavi tenyésztési rendszerből. A természetes vizekből kihalászott mennyiség 50—60 százaléka keszegféle, mindössze 40—50 százalékát alkotják az értékes halfajok. A karácsonyi ünnepiekre és a szilveszterre való tekintettel az év hátralévő részében — amennyiben az időjárási feltételek engedik — még egy lehalászást terveznek. L. Z. Tiszajenön nem fújtak visszavonulót Milyen szövetkezeti törvény az, amelyik gúzsba köti a tagsági akaratot? (Folytatás az 1. oldalról.) — Mi történt az októberi közgyűlés óta — tudakoltuk újabb információk érkezése híján a valamikori iTiszaje- női Tiszamenti Tsz tagjai által választott bizottság vezetőjétől, Hatvani Lajostól. — Ahogyan arról' az egyesült tagság döntött, a két tábor egy-egy képviselőjéből és egy semleges jogász szakemberből álló háromtagú bizottság maid az ezerszáz téesztagtól írásos -nyilatkozatot kért arról, hogy a tószegi—várkonyi Petőfi Tsz- ben kíván-e tovább dolgozni,- vagy a régi nevén újjáalakuló vezseny—tiszajenői- ben. Egyrészt ennek a véleménykutatásnak az eredménye késztette a bizottságunkat arra, hogy a néhány nappal ezelőtt megtartott újabb tagértekezleten javasoljuk a tiszajenőieknek és a vezsenyieknek, függesszék fel egyelőre a kiválási szándékukat ... Többen meggondolták magukat — Talán >a tagok egy részének időközben megváltozott a véleménye? Ezért kényszerültek visszavonulót fújni? — Nem fújtunk visszavonulót! Ahelyett, hogy fejjel menve a falnak kockáztatnánk a tagság munkalehetőségét, megélhetését, kivárjuk, amíg kedvezőbb feltételekkel újra kezdeményezhetjük a kiválást. Az tény, hogy nem számítottunk hatvan—hetven olyan vezsenyi és tiszajenői tagra, akik vé- gülis a Petőfi Tsz-ben kívánnak „leigazolni”. Az ér - vényben lévő téesztörvény értelmében az egyesült tagság egyharmada kellene, hogy a kiválás mellett döntsön, ez a létszám azonban nem jött össze. Nincs mivel újrakezdeni — Végülis, hányán akarják igazán, hogy a két település határában önállóan gazdálkodjanak tovább egy újjáalakult iéeszben? — Kétszázötvenen. Ez kevés. Lenne a törvény szerint még egy mód arra, hogy kiválhassunk: ha közgyűlésen a teljes tagság kétharmada jóváhagyná az elhatározásukat és a vagyonmegosztást. Ehhez azonban oly módon kellene a közgyűlés elé terjeszteni a dolgokat, amire a vezetők, a vezetőség hozzáállását ismerve nem számíthatunk. — Azt mondta egyrészt a törvény iszabta létszámfeltételek hiúsították meg a kiválásukat. Másrészt pedig? — A hét évvel ezelőtti egyesülés óta történt változások, elsősorban a taglétszámunk alakulása kedvezőtlen vagyonmegosztást eredményezett volna. Négy- száznyolcvanheten 4100 hektárral „házasodtunk” 1983- ban, most pedig kiderült, a tagarányos elosztás alapján 295,0 hektárt kapnánk vissza kétszázötvenen. És ha úgy lennénk is vele. hogy ennyi a föld meg a munkaerő is ennyi, a ránk eső 125^. milliós egyéb vagyonértékkel sem kezdhetünk önálló gazdálkodáshoz. Különösen úgy nem, hogy ez utóbbi összeg csaknem 90 százalékát a létesítmények teszik ki. a többit pedig a mezei leltár értéke. Nincs tehát benne se gép, se jószág, se vetőmag vágy üzemanyag, ami pedig mind nélkülözhetetlen a termelés beindításához. Minderre sajnos, a bankok tájékoztatása szerint forgóalap hitelt sem kaphatunk. — Meg sem kérdezem ezek után. hogy hogyan tovább 1990-ben, hiszen nyilvánvalóan együtt a tószegiekkel, a várkonyiakkal. — Reméljük, ahogyan egyetértés mutatkozott a békés elválásban, az együttdolgozás békessége sem szenved majd csorbát. Még egyszer mondom, nem fújtunk visszavonulót, és azt is nyilatkozatban kértük a téesz vezetőségétől, hogy hajtson végre olyan belső reformokat, amelyek garan-' tálják a kiválási szándék- nyilatkozatunkban felvetett sérelmeink orvoslását. Kértük - többek között, hogy szüntessék meg a közgyűlés és az összevont részközgyűlés intézményét, hogy a ve- zsenyiek és a tiszajenőiek részközgyűlésen dönthessenek közös dolgaikról. A területi irányítás visszaállítását akarjuk, általunk választott és elnökhelyettesi ranggal felruházott kerületvezetővel. Ragaszkodunk az arányos képviselethez a téesz vezetőségében és a különböző bizottságokban. Szükségesnek tartjuk legalább 30—40 új munkahely megteremtését a két községben. Belső reformot sürgetnek — Most már kétszer is hangsúlyozta, hogy nem mondtak ile véglegesen a kiválási szándékukról... — Bízunk abban, hogy az agrárszférát is elérik a társadalmi igazságtalanságokat felszámoló változások. Az ágazati miniszter által a mostani téeszkongresszuson Ígért új törvény szellemében talán majd jogszabályok és emberek megsértése nélkül visszarendezhetjük az önállóságunkat a tiszajenői meg a vezsenyi határban. Mert hát, mondja meg: milyen szövetkezeti törvény az, amelyik gúzsba köti a tagsági akaratot?! Mit is válaszolhatnék Hatvani Lajosnak? Annyit talán, hogy olyan, amilyen az agrárpolitika, amelyik egyirányúsította a jogszabályt, zöld utat adva az esetenként célszerű, de többségében kényszerű téesz-egye- sítéseknek, de. nem adva lehetőséget a „szembeforga- lomra”. Valóban ideje lenne kicserélni a jelzőtáblákat! T. F. #
