Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-22 / 304. szám
Március 16-án feloszlatja magát az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) tasztrófálisan a mezőgazda- sági termelés. A miniszter válaszolt arra a képviselői kérdésre is, hogy a költségvetés miért nem tartalmazza a tengizi beruházásban való részvételünk ráfizetéseit. Mint mondta, a jamburgi beruházásra — amelynek része a tengizi is — jövőre 9,5 milliárd forint hitelt fordít az Állami Fejlesztési Intézet, ami 5 milliárd forinttal kevesebb az eredetileg tervezettnél. Így a tengizi beruházás előirányzatait a hitelmérleg tartalmazza. Békési László azzal a gondolattal fejezte be beszédét, hogy a beterjesztett költség- vetés nem jó, de szükséges. Ez a költségvetés nem igazán karácsonyi ajándék, dé Az ügyrendi kérdésben felszólaló Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) visszautalt Raffay Ernő előző napi indítványára, amelyben a képviselő egy országgyűlési bizottság létrehozását javasolta, hogy ez a testület január 23-ig állítsa ösz- sze azoknak a politikusoknak’a névsorát, akiket felelősség terhel az ország jelen gazdasági helyzetének előidézésében. Sérelmezte, hogy az elnök e javaslatról nem szavaztatta meg a képviselőket. Horváth Lajos erre válaszolva elmondta: az Országgyűlés tisztikara reggel foglalkozott Raffay Ernő javaslatával, s kéri a képviselőt, hogy önálló indítványként írásban nyújtsa be felvetését. Ezután a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Ország- gyűlés. Békési László expozéjában elmondta, a kormány a jövő esztendőre a fogyasztási adó 13,7 milliárd forintos növelését az árkiegészítések 4,6 milliárd. forintos csökkentését tervezi — folytatta a miniszter. Az adóemelés az élvezeti cikkekre, valamint a motorizáció köréhez tartozó termékeikre, a fogyásztóiár- támogatás csökkentése pedig a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint a sajt és a túró támogatásának csökkentésére terjed ki. A fogyasz- tásiadó-emelés 2, az árkiegészítés-csökkentés 0,5 százalékkal emeli a fogyasztói árszínvonalat. Megemlítette a miniszter, hogy az építési és közlekedési bizottság konstruktív kezdeményezése alapján jövőre az útalap forrásait teljes egészében a motorizáeióból származó adóbevételek képezik majd. Végül a kormány nevében kérte az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a módosításokkal együtt fogadja el. nyugalmat, tiszta lelkiismeretet és azt a biztonságot adhatja, hogy birtokában képesek leszünk a jövő esztendőben az összeomlást megelőzni. A miniszteri válasz ~\itán az 1990. évi költségvetés feletti határozathozatal következett. Először az általános és részletes vitában felvetett módosító javaslatokról kellett dönteniük a képviselőknek. Ezt követően — a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt — a költségvetés egészéről határoztak. Az 1990. évi költségvetésről szóló törvényt 252 igen, 23 nem szavazattal, 52 tartózkodás mellett elfogadta a Tisztelt Ház. Ugyancsak elfogadták a képviselők a társadalmi szervezetek jövő évi költségvetési támogatásáról szóló határozatot. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) sajnálkozását fejezte ki, hogy a tervezet néhány logikátlan elemet is tartalmaz. Érdemes lett volna például megvizsgálni, hogy milyen elvek, illetve logika alapján került az egyik termék a kulcsos, egy másik pedig abszolút mértékű adóztatási formába. Érthetetlennek tartotta azt is, hogy a személygépkocsiknál 20 ezer »forint egységesen az adómérték; a 90 ezer forintos Trabantnál éppúgy, mint az 1 millió forintot meghaladó BMW-nél. Kopp Lászlóné (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 21. vk.) felhívta a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat mellékletében a háztartási tüzelőolajra vonatkozó adókulcs alkalmazása nem egyértelmű. Rámutatott: amennyiben a tüzelőolaj árát drasztikusan emelik, ez a fogyasztás csökkenéséhez vezet. Indítványozta, hogy a fogyasztási adó mértékét, kulcsait tartalmazó mellékleteket is csak az Ország- gyűlés változtathassa meg. A képviselők ezután arról döntöttek, hogy részletes vitára bocsátják a törvényjavaslatot. Mivel hozzászóló nem jelentkezett, a soros elnök az általános vitában elhangzott javaslatok véleményezését kiadta az illetékes szakbizottságoknak, s az ülést a bizottságok munkájának idejére felfüggesz- , tette. A szünetet követően az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy az illetékes bizottság állásfoglalásának sokszorosítása még nem fejeződött be, s indítványozta, hogy — a tárgysorozat némi módosításával — térjenek rá az ülésszak egyik legfontosabb témája, az Országgyűlés megbízatási idejének lerövidítéséről szóló javaslat megvitatására. annak, hogy 1990. március 16-át követően kerüljön sor az előrehozott országgyűlési képviselőválasztásokra, melynek kitűzésére — figyelembe véve az országgyűlési képviselők választásáról szóló, törvényben előírt 9Ó napos felkészülési időt — a köztársaság ideiglenes elnöke jogosult. Mindezekre figyelemmel javasolta, hogy az Ország- gyűlés az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése alapján 1990. március 16-i hatállyal mondja ki feloszlását. Az elsőként felszólaló Hámori Csaba (országos lista), az MSZP parlamenti csoportjának vezetője a Kelet-Európábán megindult társadalmi változásokra utalt. Elmondotta: amikor a hatalom és a társadalom utcán zajló párbeszédét figyelhettük Csehszlovákiában, az NDK-ban és Bulgáriában, továbbá amikor á hatalmi téboly temesvári brutalitásáról ' értesültünk, széles körben tudatosult, hogy elsőrendű cél, érdek a magyarországi békés átmenet. Kedvező, hogy az áttörést, a négy évtizedes politikai rendszer lebontását és az új, demokratikus intézményrendszer kiépítését ezidáig nagy társadalmi megrázkódtatás nélkül tettük meg. A jelenlegi Országgyűlés teljesítette történelmi hivaAz elnöklő Fodor István ezután feltette a kérdést: egyetértenek-e azzal, hogy az Országgyűlés 1990. március 16-ával oszlassa fel önmagát A kérdésre a képviselők egyenként, ábécé-sorrendben, felállva válaszoltak, a jegyző név szerinti szólítására. A név szerinti szavazás eredményét Fodor István megbízott Házelnök jelentette be: az Országgyűlés 320 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy 1990. március 16-i hatállyal kimondja feloszlását. Az. elfogadott határozatban az Országgyűlés a köztársaság ideiglenes elnökének javasolja, hogy az alkotmány előírásainak megfelelően tűzze ki a képviselőválasztások időpontját. Felkéri az Országgyűlés megbízott elnökét, hogy a Minisztertanács elnökével együttesen tegyen javaslatot a parlament hátralevő megbízatási idejének törvényalkotási programjára. Az Országgyűlés feloszlásáról hozott döntés után visszatértek az ezt megelőző napirendi pont tárgyalására. A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat vitájában elhangzottakra Békési László válaszolt. A konkrét képviselői észrevételekre reagálva kiemelte: egyetért azzal, hogy környezetvédelmi szempontokból 10 százalékos adókedvezményt állapítsanak meg az ólommentes benzinre. Indokoltnak tartotta, hogy az adótörvény cikklistájában a háztartási tüzelőolajat elkülönítetten tüntessék fel, arra 0—10 százalék közötti adókulcsot megállapítva. Jövőre azonban a háztartási tüzelőolajra még maradna a nulla adókulcs, emiatt nem emelkedik az ára. Ezután határozathozatal következett. Először a módosító indítványokról döntöttek a képviselők, majd 172 egyetértő, 28 ellenző szavazattal. 45 tartózkodás mellett elfogadták a fogyasztási adókról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényjavaslatot. A képviselők az OMFB elnökének előterjesztése és a . vita után döntöttek arról, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból 1990-ben az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési tását — mondotta, és a parlament MSZP-frakciója nevében javasolta, hogy a legfelsőbb törvényhozó testület március 16-ával oszlassa fel önmagát, a választásokat pedig március 25-re írják ki. Az ellenzéki demokraták képviselőcsoportja nevében Bánffy György (Budapest, 4. vk.) kifejtette: a nemzet vitathatatlan érdeke, hogy a bizonytalanság, az átmenet időszaka lerövidüljön, ezért támogatják a parlament feloszlására vonatkozó javaslatot. Berecz János a parlament MSZMP-frakciójának képviseletében felszólalva támogatásáról biztosította a parlament feloszlásáról szóló tervezetet. Ballá Éva (Budapest, 46. vk.) indítványozta, hogy a határozati javaslatban szereplő 1990. március 16-ai időpont helyett az Ország- gyűlés már a mai napon mondja ki feloszlását. Több hozzászóló nem lévén ezután az elnöklő Fodor István lezárta a vitát. Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) emlékeztetett arra, hogy a név szerinti szavazás elrendeléséhez szükséges 50 aláírás összegyűlt, ezért azt külön vita nélkül el kell rendelni az elnöknek. A képviselők először Balia Éva indítványáról döntöttek. s elutasították azt a javaslatát, hogy az Ország- gyűlés már a mai nappal mondja lká feloszlását. céljaira 1 milliárd 160 millió forintot, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap számára pedig 690 millió forintot kell átadni Ezután a postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Derzsi Andrási közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter terjesztette elő. A vitában senki nem kért szót, így a határozathozatal következett. Az Országgyűlés 230 egyetértő szavazattal a törvénymódosító javaslatot elfogadta. Ezt követően Horváth István belügyminiszter számolt be a nemzetiségek ország- gyűlési képviseletéről szóló törvény előkészítéséről.* Tájékoztatójában elmondta, hogy a nemzetiségek ország- gyűlési képviseletének megoldására kétféle lehetőség van: az egyik a jelenlegi jogi szabályozás keretein belül képzelhető el, míg a másikhoz szükséges az alkotmány módosítása. Az első javaslat-tervezetet részletezve a miniszter rámutatott: a nemzetiségi jogok védelmére egy biztost választhatna meg az Országgyűlés, s emellett — az ügyrend módosításával — a nemzetiségi szövetségek képviselői állandó meghívottként résztvevői lennének a parlamenti üléseknek. Ugyanakkor a köztársasági elnök mellett létrejönne a nemzetiségi érdekek védelmére egy nemzetiségi tanács. A másik — már alkotmánymódosítással járó — javaslat lényege az, hogy a nemzetiségi szövetségek intézményesen delegálnának képviselőt a parlamentbe — mondta Horváth István. Hozzátette: ezzel párhuzamosan szükséges lenne törvényt alkotni a nemzetiségi országgyűlési képviselőkről is. A belügyminiszter végezetül elmondta, hogy a nemzetiségi szövetségekkel folytatott konzultációk során a szövetségek képviselői egy • értelműén csak az utóbbi, tehát az alkotmánymódosítással együttjáró javaslatot tartották elfogadhatónak. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) egyetértett azzal a javaslattal, hogy a hazai nemzetiségeknek hivatalból legyenek képviselőik a parlamentben. Ennek jogi szabályozását az alkotmány Választások márciusban Utalt arra, hogy a sarkalatos törvények elfogadásával, a köztársasági elnöki intézményről, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvények megalkotásával, és más döntéseivel is az Országgyűlés azonosulását fejezte ki a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodással, az új Országgyűlés megválasztásáig megtervezett politikai menetrenddel, és elviekben a választások időpontjának előrehozatalával is. A politikai pártokról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvények azt biztosítják, hogy Magyarország következő parlamentje a demokrácia klasszikus szabályai szerint, a jogi ikereteket és a tényszerű helyzetet illetően is többpártrendszerű politikai struktúrában legyen megválasztható. A november 26-án megtartott népszavazás eredménye az Országgyűlés által elképzelthez képest eltérő politikai helyzetet teremtett, ezért az Országgyűlés részéről kívánatos a politikai menetrend értékelése, s állásfoglalás kialakítása a választások célszerű időpontjáról. Emlékeztetett arra, hogy december 8. és 10. között az Országgyűlés tisztségviselői és a kormány. vezetői találkoztak az országgyűlési bizottságok elnökeivel, a politikai pártok és az érdek- képviseleti szervek vezetőivel. Az értekezlet-sorozat résztvevőinek nagy többsége egyetértett az előrehozott, március második felében tartandó választásokkal. Ennek megvannak a jogi feltételei; az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése módot ad az Országgyűlés megbízatásának rövidítésére, és arra is, hogy a feloszlás napja lehet egy, az erről szóló döntést követő későbbi időpont is. Ennek megfelelően nincs akadálya Fogyasztói adó, ártámogatások Döntés a feloszlatásról módosításával javasolta megoldani. Kifogásolta viszont: arra a javaslatára, hogy az egyházak képviselői ugyanilyen módon lehessenek jelen az Országgyűlésben. nem kapott választ a belügyminisztertől. Horváth István erre reflektálva elmondta, hogy a kérdésben kikérték az egyházak véleményét, de nem tartanak erre idényt. Ezt követően Fodor István bejelentette: a belügyminiszter elkészítette és a képviselők elé terjesztette a november 26-ai népszavazással kapcsolatos állami feladatok ellátásáról szóló beszámolót. Azt a parlament 237 igenlő,. 4 ellenző szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. A népszavazás eredményéről szóló ország- gyűlési határozat-tervezetet pedig 237 egyetértő, 1 elutasító szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. II nemzetiségek az Országgyűlésben Az elnöklő Fodor István emlékeztetett arra, hogy a november 26-ái népszavazás eredménye hatályon kívül helyezte a köztársasági elnök választásának kitűzéséről szóló országgyűlési határozatot. Mint emlékezetes, a parlament az elnökválasztással azonos időpontra népszavazást rendelt el a Magyar Köztársaság címeréről. Mivel az elnökválasztás elmarad, csak a címer kérdését lehetne népszavazásra bocsátani. Ennek elkerülésére a jogi bizottság határozattervezetet készített a parlament számára a korábbi országgyűlési határozat visz- szavonására. A törvényhozás vita nélkül elfogadta a visszavonásról szóló határozatot. Dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.) önálló indítványt nyújtott be az egészségügyi törvény 90. szakaszában foglalt rendelkezés módosítására. Törvénymódosító indítványát indokolva a képviselő utalt arra, hogy az 1972. évi II. törvény 90. paragrafusa az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete etikai bizottságai kezébe adta az orvosetikai ügyek intézését. Azonban a Magyar, Orvosi Kamara megalakulásával az európai jogszokásokhoz hasonlóan a kamara szeretné az ilyen ügyek intézését kezébe venni. A módosító törvényjavaslathoz senki spm jelentkezett hozzászólásra, a parlament az indítványt elfogadta. Rátérve a gazdálkodó szervezetek és , a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat megtárgyalására, elsőként Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) terjesztette elő önálló indítványát. Az Országgyűlés élelmiszeripari szektorának húsz képviselője nevében javasolta, hogy módosítsák a törvénynek az élelmiszeripari vállalatokra vonatkozó hátrányos rendelkezését. Az Országgyűlés — több lényeges hozzászólás meghallgatása után úgy határozott, hogy Biacs Péter indítványát kiadják az illetékes bizottságoknak, és a parlament januárban napirendjére tűzi a témakört. A továbbiakban személyi javaslatokat tárgyalt az Országgyűlés. Elsőként az ügyrendi bizottság tisztségviselőit választotta meg, egyetértett a Bokor Imre: „Kiskirályok mundérban’’ című könyve valóságtartalmának kivizsgálására létrehozott honvédelmi vizsgálóbizottság feladataival és megválasztotta a bizottság tagjait. Az Országgyűlés döntött a Budapest—Bécs világkiállítást ellenőrző ideiglenes bizottság összetételéről is. Az ülésszak végéhez közeledve a törvényhozás elfogadta az ügyrendi bizottság előterjesztését a házszabály felülvizsgálatáról. A dokumentum szorgalmazza, hogy a sarkalatos törvényekkel összhangban módosítsák a házszabályokat. Mivel az Országgyűlés még hátralévő munkaprogramjában már nincs lehetőség egy új házszabályt kidolgozni, ezért ez a módosítás csupán a legszükségesebb változtatásokra terjed ki. Ezt követően a képviselők — az MSZP parlamenti frakciójának kezdeményezésére megemlékeztek a 45 esztendővel ezelőtt Debrecenben összeült Ideiglenes Nemzet- gyűlésről. majd a képviselők elfogadták annak az ad hoc bizottságnak az összetételét. amely a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának odaítéléséről hivatott dönteni. Megsemmisülő irattárak? Hámori Csaba (országos lista) ugyancsak az ellenzéki demokratáik képviselőcsoportjának tiltakozására reagált. Mint mondotta, az MSZP nehéz körülmények között tesz kísérletet arra, hogy az 1945 utáni munkás- mozgalom archív anyagát, dokumentumait biztonságba helyezze. Ezzel együtt zajlik a párt irattári anyagainak rendezése is — tette hozzá —, s rámutatott, hogy különbséget kell tenni az utókor szempontjából értékes archív dokumentumok és az értéktelen irattári anyagok között. Felajánlotta: az MSZP irattárosai által zúzdába küldendőnek ítélt anyagókat zárolják, és az arra igényt tartóknak átadják. Ezt követően egy újabb témával foglalkoztak a képviselők: dr. Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.) indítványát elfogadva támogatósukról biztosították a Drogmentes Élet Alapítványt. A képviselőnő beszámolt arról. hogy az alapítvány a világ 80 országának alkohol- és kábítószerellenes szervezeteit fogja össze. Az alapítvány irodáját Budapesten hozzák létre. Az indítvány értelmében a magyar Or- szággyűűlés felhívással fordul a világ parlamentjeihez: csatlakozzanak e nemes célok segítségéhez. Az ülésszak végén Németh Miklós miniszterelnök kért szót. A kormány nevében köszönetét mondott a képvdse- lőháznák mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy van jövő évi költségvetése az országnak. — Megértem azokat is — mondotta —, akik nemmel szavazták vagy tartózkodtak. A neheze még előttünk van. Tudnunk kell, hogy a szavazás>sal csak az első lépést tettük meg egy olyan úton, amely kikerülhetetlen az ország számára. Bízom abban, hogy népünk, társadalmunk — azok is, akiknek most a kormány és az önök döntésével az egyes intézkedéseink révén a zsebébe nyúltunk — megértéssel, ha nem is tapssal fogadják döntésünket. Ezzél az Országgyűlés decemberi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Fodor István. Horváth Lajoséi Jakab Róbertné — befejező munkáját. Az önmaga feloszlását jövő március 16-ár£ kimondó testület azonbar még folytatja törvényalkotc tevékenységét; a következe ülésszakra — mint Fodor István szavaiból kitűnt — előreláthatólag január 23-án kerül sor.
