Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-22 / 304. szám

Ára: 4.30 Ft. XL.évf. 304.sz. 1989. december 22., péntek SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Befejeződött a decemberi ülésszak Felhívás a világ parlamentjeihez a román vezetés véres terrorja elleni tiltakozásra Magyar diplomáciai lépések Tüntetés és sortűz Bukarestben Továbbra sincsenek pontos hírek A magyar külügyminisz­ter utasítására a New York-i -magyar ENSZ-misz- szió vezetője levelben for­dult a Biztonsági Tanácsel­nökéhez, amelyben kéri: a BT elnöke intézzen felhí­vást a román hatóságokhoz az emberi jogok, az alapve­tő szabadságjogok tisztelet­ben tartása, Románia nem­zetközi kötelezettségeinek betartása érdekében, s vizs­gálja meg a Biztonsági Ta­nács esetleges összehívásá­nak lehetőségét. Ezt Horn Gyula külügyminiszter je­lentette be a csütörtöki par­lamenti ülésnap szünetében tartott nemzetközi sajtótájé­koztatón, amelyen részt vett Berecz János, az Országgyű­lés külügyi bizottságának elnöke és Réger Antal, a testület titkára is. Horn Gyula tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy szerdán este Magyar- ország bukaresti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­jét magához kérette a román külügyminiszter, és közölte vele azt a román álláspon­tot, miszerint az országban kitört zavargásokat a hatá­rokon kívülről szervezték, azzal a céllal, hogy meg­sértsék Románia független­ségét, megbontsák területi egységét. Miként Ceausescu elnök szerda esti tv-beszé- dében, a román külügymi­niszter is Budapestet jelölte meg mint azt a központot, ahonnan az eseményeket ösztönzik, irányítják, és kö­vetelte az állítólagos beavat­kozás megszüntetését. Ha­zánk diplomáciai képviselő­je határozottan visszautasí­totta a román állításokat. Horn Gyula leszögezte: minden külső katonai be­avatkozás csak további, ve­szélyes konfrontációt idéz­hetne elő; a magyar kor­mánynak nincs ilyen szán­déka. Ez összhangban van elvi álláspontjával, amely szerint sem itt, sem másutt a világon, így Panamában sem oldhatók meg a problé­mák külső katonai beavat­kozással, ezért az ilyen lé­péseket Magyarország hatá­rozottan ellenzi. Megerősí­tette viszont az Országgyű­lés külügyi bizottságának szerdai ülésén felvetődött elképzelést, amely az 1948- ban kötött magyar—román barátsági és együttműködési szerződés felmondására vo­natkozik. Mint — immár kérdésekre válaszolva — el­mondotta, olyan viszony ala­(Folytatás a 3. oldalon.) mrrr Trrv Az előzetesen elfogadott napirendtől el­térően Románia Nagy Nemzetgyűléséhez, a román kormányhoz és a világ vala­mennyi parlamentjéhez intézett felhívás ismertetésével kezdődött a parlament de­cemberi ülésszakának utolsó munkanapja csütörtökön reggel. Az Országgyűlés kül­ügyi bizottsága még szerda délutáni ülé­sén fogalmazta meg a dokumentumot, amelyhez a csütörtöki plénumon több képviselő fűzött megjegyzést. Márk György (országos lista), a Ma­gyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára tiltakozását fejezte ki mindenfajta brutalitás ellen. Mint egy nemzeti kisebbség tagja — mondotta —, egész nemzetben gondolkodik, s ezt kéri a parlamentől is. Kérte továbbá, hogy fe­jezze ki az Országgyűlés szolidaritását a demokráciáért küzdő romániai népekkel, és fejezze ki mélységes megdöbbenését az­zal a hatalmi gépezettel szemben, amely nem válogat az eszközökben, vérbeíojt minden olyan törekvést, amelynek célja a demokrácia, s veszélyezteti a diktatúrá létét. Ezt követően Berecz János a külügyi bizottság elnökeként elmondta, hogy a szerdai ülésükön megvizsgálták a romá­niai eseményekről szóló híreket, informá­ciókat. Tények azt bizonyítják, hogy sú­lyos helyzet alakult ki Romániában, s az elnyomó román hatóságok fegyverrel ron­tottak a békés tüntetőkre. Azért is szük­ség van a diplomáciai lépések megtételé­re, mert a megmozdulások nem nemzeti, etnikai jellegűek, hanem az emberi jo­gokért, a szabad létezésért kiállók és a hatalom közötti konfliktusról van szó. Berecz János kérte, hogy az Országgyűlés fogadja el a felhívás-tervezetet. A képvi­selők döntő többsége egyetértett a javas­lattal. Az Országgyűlés felhívásának címzett­je Románia Nagy Nemzetgyűlése, a román kormány és a világ valamennyi parla­mentje. A dokumentum rögzíti: „A Ma­gyar Köztársaság Országgyűlése az ország közvéleményével együtt mélységes meg­döbbenéssel és aggodalommal értesült Ro­mánia lakosságával szemben folytatódó fegyveres megtorlásról, amely hazánk közvetlen szomszédságában, Temesvárott és más helységekben megy végbe. Meggyőződésünk, hogy ezekért az ese­ményekért a román hatóságoknak és ve­zetésnek vállalniuk kell a felelősséget sa­ját népük és a világ közvéleménye előtt. A bűnös akciókat csak hathatós nemzet­közi összefogással állíthatjuk meg. Felhí­vással fordulunk a román parlamenthez, és a világ valamennyi parlamentjéhez, fejezzék ki tiltakozásukat az emberi jo­gok romániai megsértése ellen, az emberi szolidaritás szellemében. Az Országgyűlés támogatja a kormány eddigi lépéseit, és felhatalmazza a to­vábbi szükséges intézkedések megtételé­re”. Békési László a költségvetési alternatívákról Ezután az Országgyűlés Visszatért az ország jövő évi költségvetési tervezetének tárgyalására. A vitában el­hangzottakra a kormány ne­vében Békési László pénz­ügyminiszter válaszolt. Sokan felvetették mondta: világossá kell tenni, hogy valójában milyen alternatí­va áll a beterjesztett, két­ségtelenül rendkívül ke­mény, keserves áldozatokkal járó költségvetéssel szem­ben. A tervezetben 20 szá­zalékos, de még kézben tartható infláció szerepel, amivel szemben egy elsza­baduló, három számjegyű, vágtató infláció áll: 50—60 ezer fős átmeneti munkanél­küliséget prognosztizál az 500—600 ezres munkanélkü­liséggel szemben; elfogadha­tó, bár nem nyugati színvo­nalú árukínálatot ígér az áruhiány, a feketepiac, a jegyrendszer helyett. A konkrét észrevételekre át­térve kiemelten szólt arról a szakszervezeti véleményről, miszerint az a gazdasági program, amely egyidejűleg tartalmaz gazdaságstagná­lást, inflációt, munkanélkü­liséget és reálbér-csökke­nést, nehezen fogadható el. A stagnálás mögött azonban olyan átalakulás húzódik meg, amely megalapozhatja a jövőbeni gazdasági fejlő­dést — hangsúlyozta a mi­niszter. A csökkenő reálbér­nek pedig egyetlen magya­rázata van: adott teljesít­mény és adott adósságszol­gálati terhek mellett nincs esély a fogyasztás és így a reálbérek gyorsabb ütemű növekedésére. Ha a parlament a bérnövekmény-adó eltör­lése mellett foglalna állást, úgy annak ellentételeként a vállalkozási nyereségadót, illetve az állami tulajdon után fizetendő osztalékot kellene emelni. A kiemelt területek jövő évi béremelé­séről szólva elmondta, hogy januárban az egészségügy­ben átlag 30 százalékkal, az oktatásban pedig 25 száza­lékkal emelkednek a bérek. Tájékoztatott arról is: a jövő évre a kormány a költ­ségvetés 100 millió forintos támogatásával agrár-inter­venciós alapot hoz létre an­nak érdekében, hogy az esetlegesen csökkenő keres­let miatt ne essen vissza ka­(Folytatás a 2. oldalon.) Tiszajenfin nem fújtak visszavonulót Igyekeztünk figyelem­mel kísérni — történé­seiről rendre hírt is adni a tiszajenői és a vezsenyi szövetkezeti gazdák kivá­lási törekvéseit a Tószegi Petőfi Tsz-ből. Tudósítot­tunk a szeptemberi tagér­tekezletükről, amelyen kinyilvánították önálló­sulási szándékukat 1989. január 1-vel, és amelyen kezdeményezték az 1983- ban egyesült tagság köz­gyűlésének összehívását. Októberben már a négy Tisza-menti település — Tószeg, Tiszavárkony, Vezseny és Tiszajenő — téesztagságának együttes döntéséről adtunk hírt: kiválni és maradni szán­dékozók választotta va­gyonkezelő és szervezőbi-- zottságok dolgozzák ki a békés elválás, a tisztes­séges vagyonelosztás fel­tételeit. (írásunk a 4. ol­dalon.) Emelik a nyugdíjakat és a családi pótlékot Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta a külke­reskedelmi áruforgalommal és a különleges természeti té­nyezőkkel kapcsolatos árkülönbözetek befizetési és igénylési rendjére vonatkozó előterjesztést. A kormány az Országgyűlés döntésének megfelelően ha­tározott a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, valamint egyéb ellátások emeléséről. A Minisztertanács végül személyi kérdésekben döntött. (Részletes tudósításunk a 3. oldalon.) Próbaüzem tatán már jövőre ürzenmentesítik Karcag iuöuízét Szövetkezeti halászok Szerény eredményre számítanak A Szolnoki Felszabadulás Halászati Szövetkezet ez év nyarán jelentős átalakuláson ment keresztül. A szövetke­zet egy hazai és egy külföl­di vállalattal közösen egy kft-t alapított a halszaporí­tás, az ivadéknevelés és a halastavi intenzív halte­nyésztés fejlesztésére. A szövetkezet haltermelése et­től az átalakulástól kezdő­dően a természetes vizekre, a Tiszára és holtágaira, a belvíz-csatornákra, valamint tavakra korlátozódott. Érzé­kenyen érintette a halászo­kat a nyár végén a Vegyi­művek által okozott víz- szennyezés a Tiszán. Tárnái István, a szövet­kezet elnöke elmondta, hogy minimálisan 8 millió forint veszteséget okozott a hal- pusztulás, ez az összeg azon­ban csak az elpusztult, mint­egy 30 tonna halat jelenti. További gond a hal­piacon, hogy a ponty és a ragadozó halak iránt van (Folytatás a 4, oldalon) A Nagykunság települései közül elsőként Karcagon mentesítik az ivóvizet az ar­zéntól. A 25 ezer lélekszá­mú városban elsősorban .a nyári csúcsfogyasztás idején emelkedett az ivóvízből ki­mutatható arzén, amikor napi 15—18 ezer köbméter a vízfogyasztás, háromszoro­sára is megnövekszik a mér­gező elem mennyisége az ivóvízben. Az arzénmentesítés ügyét több párt és mozgalom kar­cagi szervezete is zászlajára tűzte — úgy tűnik sikerrel. A Demokratikus Magyaror­szágért Mozgalom felfede­zett egy budapesti vállalko­zót, a Bioszféra kisszövetke­zet egyik tagját, aki kidol­gozta egy olcsón, gazdasá­gosan megvalósítható ar­zénmentesítő berendezés ter­veit. A feltaláló a szabadal­maztatás alatt lévő mobil berendezés kísérleti példá­nyának a legyártását és kar­cagi üzembe helyezését is vállalta. Az égető probléma mielőbbi megoldásához a városi vízmű mellett több szervezek kft is csatlako­zott. Vállalták, hogy előte­remtik a referencia beren­dezés előállításához szüksé­ges félmillió forint körüli összeget. A Földmérő és Ta­lajvizsgáló Vállalat felaján­lotta a szükséges laborvizs­gálatok jutányos áron való elvégzését. A karcagiak szorgalmaz­zák, hogy a már külföldiek figyelmét is felkeltő arzén­mentesítő berendezést 1990^- ben kísérleti üzemelésre be­állíthassák. Mivel a város berekfürdői részén tavaly fúrt kutak ivóvize már ar­zénmentes, így garantálható lesz, hogy egy-két éven be­lül minden lakos tökélete­sen egészséges ivóvizet fo­gyaszthat Karcagon. Március 16-án feloszlatja magát az Országgyűlés A Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalata szászberek! akkumulátor üzemében az úgynevezett PP-edénybe szerelt személygépkocsi-akkumulátorok gyártása az év elején kez­dődött meg. Tízezer darab készítését tervezték, de év végéig 18 ezer darab is elkészül. Jövőre bővítik a gyártást (Fotó: Tarpai)

Next

/
Thumbnails
Contents