Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-21 / 303. szám

Gyászlobogó a Parlament épületén, szolidaritás a Ceausescu-diktatúra elnyomottaival Az Országgyűlés megszavazta a lakásgazdálkodás reformját EXPOZÉ A KÖLTSÉGVETÉSRŐL Szerdán reggel 9 órakor folytatódott az Országgyűlés decemberi ülésszaka. A har­madik munkanapon elsőként Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnöke kért szót. „Lélegzetvisszafojtva és iszonyatos döb­benettel figyeljük napok óta a Romániá­ban zajló eseményeket” — kezdte beszédét a kormányfő, majd arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy kedd este a parla­menti ülés után szűk körű kabinetmegbe­szélést tartott. Döntés született arról, hogy a kormány illetékes szervei folyamatosan nyomon követik a fejleményeket, s meg­teszik a feltétlenül szükséges lépéseket. Ezek sorában szerdán délelőtt a Külügy­minisztériumba kéretik Románia budapes­ti nagykövetét. Németh Miklós képviselői minőségében arra kérte a Házat, hogy egyperces néma felállással, kegyelettel emlékezzenek meg a diktatúra magyar, ro­mán, német és más nemzetiségű áldozatai­ról, s tűzzék ki a gyászlobogót a Parla­ment homlokzatára. A képviselők a pad­sorokban felállva fejezték ki szolidaritá­sukat a Ceausescu-diktatúra elnyomottai­val. A kormányfő ezután egy napi aktualitással, a moz­donyvezetők szerda reggeli figyelmeztető munkabeszün­tetésével foglalkozott. Mint mondta, ez az akció arra kö­telezi a kormányt, hogy le­vonja a tanulságokat, annál is inkább, mert a munkába igyekvő emberek tömegeit érintette, szétforgácsoló ha­tással volt a munkarendre. A történteket értékelve Né­meth Miklós hangoztatta: — Mi lenne akkor, ha a tanítók, a mentősök, az elektromos művek dolgozói, a bányászok, vagy más ágak dolgozói az érdekérvényesí­tés olyan eszközeit választ­ják, amelyekkel más réte­geknek ártanak? Ha ez a fo­lyamat beindul, akkor foko­zatosan szétveri a társadal­mat. Itt már régen nem a kormány sorsáról van szó, hanem az országéról. Övok mindenkit attól, hogy erre az útra lépjen; csak egymással összefogva, kitartó szívósság­gal kerülhetünk ki abból a bajból, amelybe jutottunk. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap világszerte tiltakozó tüntetéseken emlékeztek meg a hétvégén Temesváron lezajlott véres eseményekről. Ceausescu a diktátor őrületével lépett fel Európa ellen! Több száz pol­gári személyt mészároltatott le a hadsereggel. Szolnokon a Megyei Művelődési Központ előtti térre este 6 órára tiltakozó nagygyűlést szervezett az MDF, Kisgazdapárt, SZDSZ és a FIDESZ, amelyen több, mint ezren voltak. Az egyházak és a pártok képviselői Erdélyért, Tőkés Lászlóért, az ott élők sorsáért tiltakoztak Tarpai Ellentmondó hírek Tőkés László életben maradásáról flz egész világ elítéli Romániát A román hatóságok letar­tóztatták és megkínozták Tőkés László romániai ma­gyar református lelkészt és polgárjogi harcost. Ezt a Bild-Zeitung című nyugat­német napilap szerkesztősé­ge közölte arra a beszélge­tésre hivatkozva, amelyet a lelkész édesapjával, a het­venéves Tőkés István teoló­gus professzorral folytatott telefonon. A lelkész jobb karját el­törték. Feleségét és gyer­meküket is kihallgatták és megverték. Tőkés István közlése szerint a verés kö­vetkeztében hetedik hónap­ban lévő terhes menye elve­télt. Egy jugoszláv lap értesü­lése szerint a temesvári börtönben „minden valószí­nűség szerint” meggyilkol­ták Tőkés László reformá­tus lelkészt. A belgrádi Politika Eks- pres című lap szerdai szá­ma egy román újságíró rejt­jeles üzenetére hivatkozik. Tőkés László halálhírét ál­lítólag az a rendőr közölte az újságíróval, aki a lelkész személyazonosságát a temes­vári börtönben hivatalból megállapította. Az osztrák televízió vi­szont saját forrásaira hivat­kozva szerdán azt közölte, hogy Tőkés László életben van, s a vasárnapi véres ese­mények után a lelkészt a kelet-romániai Moldáviába deportálták. A jugoszláv kormány nyi­latkozatot adott ki, amely­ben az ország közvélemé­nyének mély nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy Ro­mániában ártatlan emberek életét oltották ki és felszó­lította a bukaresti kormányt, hogy az emberiesség, a bé­ke, az emberi jogok és mél­tóság tiszteletben tartása ér­dekében azonnal hagyjon fel az erőszakkal, szüntesse meg a további vérontást. A jugoszláv parlament szövetségi tanácsa viharos tapssal kísért határozatában elítélte „a román rezsim vé­res leszámolását az ártatlan lakossággal’. A japán kormány jegy­zőkben tiltakozott szerdán a temesvári tüntetések véres leverése miatt. A Magyar Szocialista Párt felfüggesztette kapcsolatait a Román Kommunista Párt­tal. * * * Temesvárról újabb de­monstrációról érkeztek hí­rek. A lakosság szerdán a déli órákban kezdett gyüle­kezni. Az esti órákban már Csaknem százezres tömeg vonult az utcákon, s a tün­tetők között átállt katonák is voltak. Egyesek szerint lö­völdözések is hallatszottak, de egyelőre nem tudni, ki lőtt kire. Bukarestből változatlanul nem lehet telefonkapcsolatot létesíteni a blokád alá vont várossal. Kerülő úton, dip­lomáciai forrásokból érkez­nek az információk a válto­zó helyzetről. A tüntetők követelik, hogy adják Ei az elesettek tetemeit, a kato­nai vezetés azonban azt akarja, hogy tömegsírban hántolják el a meggyilkolt tüntetőket. Hírek terjedtek el arról, hogy a belpolitikai fejlemé­nyek miatt keményedés vár­ható a vezetés részéről. A hadsereg egyes egységeit ké­szültségbe helyezték. A Ha­zafias Gárdák tagjai részére fegyvereket osztottak ki. Este a televízióban és rá­dióban Nicolae Ceausescu szózatot intézett az ország­hoz. A temesvári eseménye­ket huligánok, fasiszta ter­roristák cselekményének mi­nősítette, s más országok so­viniszta, irredenta köreit fel- bujtással vádolta. Hajnalban megálltak a vonatok Csak ült a masiniszta Szerda, hajnali öt óra. Forgalmista kísérőmmel ke­resztülvágunk a síneken. Amikor lelépünk, ösztönö­sen balra kapom a fejem, de egyik irányból sem jön vo­nat. Szokatlan a csend. Sztrájkolnak a mozdonyve­zetők. A szolnoki vasútállo­máson négy szerelvény vesz­tegel. Az ország többi meg­állóhelyén 430. Csak akkor kezdhetik el a munkabe­szüntetést, amikor a vona­tok beérkeznek valamelyik állomásra, nyílt pályán nem állhatnak meg. A sínek a távolban (lát­szólag) összeérnek, ennyire sem találkoztak viszont a munkáltatók és a szakszer­vezeti képviselők nézetei. Hatezer mozdonyvezető dol­gozik a MÁV-nál, a műhe­lyekben foglalkoztatottakkal együtt még többen. Átlag- keresetük a 9 ezer forintot nem éri el. Tegnap leg­alább 1200-an hagyták abba a munkát. Kényszermegálló nászút közben Havonta 240 óra a vezetőfülkében. A mozdonyvezető Süveges József — Véleménye szerint tud­tak árról a vonaton, vonat­ra várakozók, hogy decem­ber 20-án egy órás sztrájk lesz? — kérdeztem Süveges Józseftől, a Szolnoktól Bu­dapest Józsefvárosig közle­kedő személyvonat „kormá­nyosától”. — Aki újságot olvas, tele­víziót néz, az minden bi­zonnyal. Egyébként a han­gosbemondó már sokadjára tájékoztatja az utasokat. Tegnap is szolgálatban vol­tam, akkor már kérdezős­ködtek az emberek. Egyikő­jük így szólt: „Mire fel ug­ráltok? Ti nem dolgoztok, csak ültök”. Én csak annyit mondok: öltözzön be az ilyen fél évre, és ne csinál­jon mást. csak üljön ide mellém, Megtudná, mit je­lent havonta 240 órát vezet­ni ennyi pénzért. Nyolc­ezerötszáz forint az alapbé­rem. Húsz év munkaviszony után ... Az egyórás figyelmeztető sztrájkról a Vasutasok Szak- szervezete Mozdonyvezetői Tagozata * döntött, miután a MÁV vezetése nem fo­gadta el az alkalmazot­tak kérését: 30 száza­lékos alapbér emelést, 10 százalékos műszakpótlék­emelést, a kötelező túlmun­ka megszüntetését. — Tehát a vezetők dön­töttek a munkabeszüntetés­ről. — A mozdonyvezetők — válaszol. — A tiltakozással a többség egyetértett, a kez­(Folytatás a 4. oldalon) Jász-Nagykun-Szolnokban is alapítvány A bűnmegelőzésért és a biztonságosabb közlekedésért Az alapítólevelet novem­ber 29-én írták alá: létre­jött a Szolnok Megyei Meg­előzési Alapítvány, amely­nek élén kuratórium áll. A Szolnok Megyei Rendőr-fő­kapitányságon tegnap ren­dezett ankét célja az ala­pítvány megismertetése volt, a jelenlévőkkel, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy csatlakozásra ösztönözze őket. Bevezetőként dr. Kovács Sándor rendőralezredes, me­gyei főkapitány-helyettes szólt a bűnözés rekord mé­retű növekedéséről. A meg­előzés érdekében tenni kell, de ehhez anyagi támogatást a jelenlévőktől és még má­soktól is kérnek, vállalatu­kon, intézményükön keresz­tül. Valamennyiünk érdeke, közös cél, amelyre mind­annyiunknak áldozni kell. A közlekedés helyzetén is ja­vítani kellene, ami szintén csak összefogással oldható meg — a BM költségvetésé­ből jó, ha a „létfenntartás­ra” futja. Az alapítványt Fenyvesi József rendőr-főhadnagy, megelőzési előadó ismertet­te. Az ÁB megyei Igazgató­sága, a megyei Rendőr-fő­kapitányság, az Egyesült Jászsági Áfész, a KBT és a Szolnoki Közúti Igazgatóság hívták létre, s adtak össze eddig 375 ezer forintot. A kuratóriumon belül külön vagyonvédelmi és külön köz­lekedésbiztonsági albizottság működik. Előbbi mobilizál­ható, könnyen, gyorsan tele­píthető jelzőberendezések beszerzését szorgalmazza, utóbbi kísérleti forgalom- ellenőrző állomások létreho­zását. Az alapítvány két al­bizottsága elkülönített bank­számlát nyitott az OTP Be­loiannisz úti fiókjánál Szol­nokon, melynek hivatkozási száma 459-98142, a vagyon­védelmi albizottság számla­száma 3860. a közlekedés- biztonsági albizottságé 3861. Miután kérdéseikre vá­laszt kaptak a jelenlévők, elmondták észrevételeiket, néhányan csatlakozási szán­dékukat. A Békés megyében október óta létező alapít­vány tapasztalatairól szá­molt be Péli István rendőr- főhadnagy. A kuratórium tagjai vezetőséget választot­tak. Az elnök dr. Kovács Sándor főkapitány-helyettes lett. — rónai —

Next

/
Thumbnails
Contents