Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-20 / 302. szám
Az Országgyűlés második napján Heves vita a lakásgazdálkodásról Bejelentésekkel kezdődött az Ország- gyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja kedden reggel 9 órakor. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke arra kérte a parlamenti csoportokat, hogy az ülésszak idején tárgyalják meg a politikai pártokkal és az érdekképviseleti szervekkel folytatott konzultációk tapasztalatai alapján a parlamenti választások előrehozataláról, az Országgyűlés megbízatásának lerövidítéséről szóló javaslatot. Tájékoztatást adott arról: az MSZP parlamenti csoportja felhívással fordult az Országgyűléshez, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21—22-i megalakulásának évfordulóján emlékezzenek meg e történelmi eseményről. Kérte, hogy a parlamenti csoportok tárgyalásaikon e kérdésben is alakítsák ki álláspontjukat. Az Országgyűlés ezután a tárgysorozatnak megfelelően tájékoztatót hallgatott mega kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programjáról, amelynek előterjesztője Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke volt. Kemenes Ernő elöljáróban elmondta: a most beterjesztett kormányzati javaslat e parlamenti kezdeményezések és javaslatoik alapján készült, és tővábbi erőfeszítéseket tartalmaz a gazdaság strukturális alkalmazkodóképességének erősítésére, a vállalkozások feltételeinek javítására, az induló vállalkozások ösztönzésére, összességében a gazdaság fejlődőképességének további erősítésére. A kormányzat ismét áttekintette az inflációs folyamat külső és belső tényezőit, kézbentartásának lehetőségeit, és a gazdaság- politikai program tartalmazza a parlament adózással kapcsolatos döntéseit is. Mérséklődték a gazdasággal kapcsolatos törvénykezési programra vonatkozó kormányzati javaslatók, és a mostani előterjesztés tartalmazza az elvégzendő kormányzati feladatokat a Minisztertanács mandátumának hátralevő időszakára is. Ezzel egyidejűleg folytatódtak a tárgyalások a KGST partnerországokkal az 1990. évi kereskedelmi, együttműködési megállapodásokról, — Előbbre jutottunk az Európai Közösség vezetőivel és egyes, a magyar gazdaság számára különösen fontos nyugati országok vezetőivel folytatott tárgyal ásókba n is. A kormányzat tovább folytatta konzultációit a Nemzetközi Valutaalappal, és ennék alapján kirajzolódtak egy lehetséges megállapodás körvonalai. A gazdaság működtetése, az átalakulás feltételeinek megteremtése az ország alapvető érdeke, és ezért nem kerülhetők meg az ezzel kapcsolatos népszerűtlen intézkedések sem. A kormány — mint azt a beterjesztett program mutatja — felelősséget kíván vállalni az átmenet biztosítására. A fizetésképtelenség miatti közvetlen veszély elhárítható, ám, ahhoz fontos gazdaságracionalizálási fel- adatőkat kell elvégezni. Szociális oldalion nagy erőfeszítések szükségesék egyes rétegeik leszakadásának, további pozícióromiásának megakadályozására, és az infláció hatásainak legalább részleges kivédésére. E nehéz feladatok felvállalását az igazolja, hogy mai ismereteink szerint nem látszik mási. könnyebb, reálisan bejárható út. E feszültségekkel terhes program nem vállalása súlyos helyzetet eredményez. Gazdaságunk néhány hónap alatt finanszírozhatatlanná válik, működése ellehetetlenül, ebben az esetben súlyos termelés- és fogyasztáscsökkenéssel kellene szembenéznünk, és ami még tragikusabb, gazdaságunk mély válságba süllyedve hosszú időre elvesztené esélyét a kibontakozásra — mondotta. Kemenes Ernő kiemelte: úgy látjuk, ma még mindez elkerülhető, s e programhoz mai ismereteink szerint biztosítható az elengedhetetlen külföldi segítség és egyidejűleg minden, az ország sorsa, jövője iránt elkötelezett, felelős politikai erő támogatása is. Ezt követően a javasolt gazdaságpolitikai program négy meghatározó elemére külön is kitért az előadó. A KGST-együttműködés várható alakulásáról és. hatásairól szólva elmondta: az egyes országók közismert gazdasági és politikai nehézségei hátráltatják gazdasági kibontákozásunkat, s ráadásul nem kalkuláltunk a rubelelszámolású kereskedelmi forgalom ilyen mértékű .visszaesésével. Mindennek hatása alapvetően rázza meg jelentős részben a piacokra épülő gazdaságunkat. Nagy jelentőségű számunkra, hogy a legutóbbi magyar—szovjet kormányfői találkozó nyomán biztosíthatónak tűnik az energiaellátásunkhoz szükséges szovjet import. Egyidejűleg nagy szükség van a hazai energiatermelés hatékonyságának fokozására, az ener- giafelha&ználásnák a javasolt áremelésekkel is ki- Ikényszerített racionalizálására. Ennék ellenére várhatóan az import .mérséklődése több területen termelési zavarokat Okoz, és a kieső rubel- import pótlása terheli konvertibilis devizamérlegünket. Ezután Kemenes Ernő adóssághelyzetünkről és a gazdaság külső finanszírozá- sánák kérdéseiről szólt. 1990-ben kamatfizetési kötelezettségünk közelíti az 1,5 milliárd dollárt, aktuális törlesztési kötelezettségünk további, körülbelül 1,9 milliárd dollárt jelent, összesen tehát körülbelül 3,4 milliárd dollárt kell fizetnünk, ez forintra átszámolva durván 200 milliárdot jelent, ami nemzeti termelésünk mintegy 10 százaléka. Továbbra is nélkülözhetetlenek tehát a külső erőforrásók és a refinanszírozási hitelek. A szükséges külső erőforrások, a külső finanszírozás kérdéseiben meghatározó a Nemzetközi Valutaalap segítsége a gazdaságpolitikai program finanszírozásában, résziben közvetlen hitelfölyó(Folytatás a 2. oldalon.) Karácsonyi hangverseny volt hétfőn este Szolnokon a Tiszaparti Gimnázium aulájában, melyen a Járműjavító Férfikara, a Tiszaparti Gimnázium Leánykara és a Kodály Kórus lépett fel. Képünkön Rigó Éva vezényli a Kodály Kórust Fotó: Mészáros A temesvári megmozdulás vérbefojtása miatt Világszerte fokozódik a felháborodás Tiltakozások hazánkban Szemtanúk a tüntetésekről—A Dunát is „lezárták" Ellenzéki pártok szolnoki szervezetei nagygyűlésre szólítanak mindenkit A belgrádi Borba munkatársa a temesvári egyetemen tanuló görög orvostanhallgatókkal beszélgetett, akik a vatini határátkelőhelyen hétfőn a késő esti órákban érkeztek Jugoszláviába. Szemtanúként elmondták, hogy a tüntetők és a biztonsági alakulatok közötti háromnapos újabb és újabb összecsapások során több százan életüket vesztették. A városi kórházban ők maguk több halottat és igen sok, lőfegyverrel megMa 5-töl 6-ig Sztrájkolnak a mozdonyvezetők A mozdonyvezetők 1939. december 20-án hajnali 5 órától 0 óráig figyelmeztető sztrájkot tartanak. A munkabeszüntetés ideje alatt sem a teher-, sem a személyszállító vonatok nem közlekednek. de mint a mozdonyvezetők ígérték, a minimális szolgáltatásokat — fűtést, világítást — a sztrájk ideje alatt is biztosítják. Magasabb árat, export- részesedést követelnek Cukorrépatermesztők érdekvédelmi szervezete alakult Kedden Szolnokon megalakult a Cuikorrépater- mesztők Országos Egyesülete. Már az alakuló ülésen kimondták, hogy a jövő évre szóló cukorrépa-termelési szerződések megkötésekor a jelenlegi, alig több mint nyol'cszáz forint helyett tonnánként ezernégyszáz forintos alapárat tekintenek az áralku alapjának. Ragaszkodnak az egyesüléshez csatlakozó termelők ahhoz is, hogy a feldolgozó ipar a cukor külföldi értékesítéséből származó többletnyereségének ötven százalékát ossza meg a gazdaságokkal. sebesített embert láttak. A városban páncélkocsik és katonai járőrök cirkálnak. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség jelentése szerint a Duna jugoszláviai szakaszán lefelé haladó hajók előtt a román hatóságok lezárták az ország határát. A jugoszláv folyamhajózási igazgatóság nyilatkozatában emlékeztet arra, hogy a Duna-menti államok pozsonyi szerződése kimondta: a folyón a szabad hajózást akkor is biztosítani kell, ha Rednágel Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az agrártermelés jövő évi ár- és pénzügyi szabályozását, a változásókat illetően, mérföldkőnék nevezte a MÉM-ben megtartott keddi sajtótájékoztatón. A módosulásokat elemezve a következőket emelte ki: Igen jelentős módosulás, hogy nagyrészt megszűnik a közvetlen termelési támogatás; ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek ezen a címen mintegy 8,3 milliárd forinttal kevesebbet kapnak jövőre, ám — mintegy ellentételként — áraikat liberalizálják, és csaknem minden termékre a szabadár vonatkozik. Az agrárszabályozás lényegében szektor- semleges lesz. tehát mindaz, ami eddig a nagyüzemekre volt érvényes, az jövőre a magán vállalkozást is érinti. Kodkázat — mint a miniszterhelyettes rámutatott —, hogy nálunk a piaci viszonyok még nem alakultak ki. nem lehet beszélni igazi integrációról, inkább a különböző érdekek érvényesítéséért folyik a harc és hiányzik a szakmai érdekképviselet is. A kormányzat éppen ezért az árhatósági feladattal — az agrártermékek körére — a MÉM-et bízta meg, és hatáskörébe utalta az export szabályozását is. Ez egyfajta biztosítékot jelent abban az esetben, ha a szabaddá vált élelmiszerárak indokolatlanul felfutnának az elkövetkező hónaaz aláíró országok valamelyikében „bonyolult helyzet áll elő”. A Nyírbátori Határőrkerület vezetői azt tájékoztatták, hogy december 18-a, hétfő dél óta mindennemű személyforgalom szünetel a kerülethez tartozó mintegy 160 kilométeres magyar— román határszakaszon. Már menekültek sem érkeznek, s ebből arra következtetnek, hogy a romén oldalon meg(Folytatás \az 5. oldalon.) pókban. Abban, hogy az agrárágazat szabályozását új alapokra kell helyezni, a különböző tárcák egyetértettek, egyedül az Arhivatalnak volt fenntartása, vélhetően amiatt, hogy netán ily módon nem sikerül majd kordában tartani az új árrendszert. A miniszterhelyettes bejelentette, hogy továbbra is a hatósági árikategóriában marad a tehéntej, amelynek átalagos felvásárlási ára 1990. január 1-jétől ldterenként 14,10 forint lesz, a fogyasztói ára pedig 18,20 forint. Ugyanez a kategória vonatkozik az étekezési búzára, amelynek felvásárlási ára az első osztályban mázsánként 570 forint, a másodosztályban pedig 510 forint. Az élelmiszeriogyasztásban 25—26 százalékos emelkedésre kell számítani, ezt ígérik az előzetes számítások, az egy eztető tárgyaié - sók után kiadott prognózisók. A húsnál 30—32 százalékos fogyasztói áremelés várható, differenciált mértékben. A cukorért 16—18 százalékkal, a margarinért, étolajért 30 százalékkal, az élvezeti cikkekért 21—22 százalékkal, az édesipari termékekért 19—20 százalékkal a szeszért 20—23 százalékkal, a borért 20 százalékkal. a sörért 22—24 százalékkal. a dohányáruért pedig 24—26 százalékkal kell majd többet fizetni az előzetes értékelés szerint, 20—30 százalékkal drágább élelmiszerek Liberalizálják az agrárárakat Sajtótájékoztató a MÉM-ben
