Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-18 / 300. szám
2 A párt még keresi (Folytatás az 1. oldalról.) „Tisztelt jelenlevők, hölL gyeim és uraim” — ezekkel a többek számára meglepő szavaikkal üdvözölte Iván- csik Imre levezető elnök a pártértékezletet. Később a felszólalások során az egyik küldött hangot is adott meglepetésének. Ivámcsik Imre válasza ez volt: „A megszólítás nem helytelen, csak szokatlan. Sőt, a mi pártunkban talán ez a leghelyesebb megszólítás, hiszen világnézeti hovatartozás nélkül tagja lehet az MSZP-nek mindenki.” Az üdvözíllő mondat talán a környezet miatt is szokatlanul csengett. Bár ez elnökségi asztalt a párt jelképe, á vörös szegfű díszítette, de föntebb régebbről ott maradit vörös csillag tekintett a küldöttekre. A pártszervezés megyei tapasztalatairól Zelenyánszki András, az MSZP Megyei Irodájának vezetője szólt. Tájékoztatója az új párt megalakulásától napjainkig áttekintette a szervezőmunka tapasztalatait. Az elhangzottak szerint jelenleg a megyében a szocialista pártnak 2150 tagja van, a megyei pártértekezletig 100 alap6zervezet kezdte meg működését. Városi szintű közgyűléseken, küldöttértekezletéken megalakultak a párt vezető testületéi. A megye 61 községe, nagyközsége közül 56 településen van tagja a szocialista pártnak. 37 községben egy alapszervezetbe tömörült a párttagság. Űj- szászon pedig két alapszervezet működik. 18 településen mindössze egy-két tagja van a szocialista pártnak, öt községben pedig egyetlen egy sem. legalacsonyabb a párt taglétszáma a mezőgazdaság területén. A pártoló tagok száma pedig 200 körül van. Tájékoztatójában a megye politikai térképét is felvázolta Zelenyánszfci András. Az elemzés szerint míg korábban főleg a megyeszékhelyre koncentrálódtak a pártok, addig ma már a községekben, városokban is számottevő jelentőségűek. Aktivitásuk, offenzív sajtó- tevékenységük. újszerű szervezeti formáik és fórumaik hatását a szocialista párt eddigi tevékenysége nem tudta hatékonyan ellentételezni. Az irodavezető előadása szerint a megyében működő pártokkal az MSZP- nek nincs rendszeres kapcsolata, többnyire politikai fórumökon találkoznak, általában ellenfélként. Szövetség keresésére eddig még nem került sor. Tájékoztatójának végén Zelenyánszki András a pártingatlandk további sorsáról szólt. Elmondta, hogy a megyében 24 épületet a párt teljesen átad, 52 ingatlant részben ad át és tízet kíván megtartani. A megyei székház jövőjéről a tanács még nem döntött. Az Oktatási Igazgatóság épületébe a Külkereskedelmi Főiskola kihelyezett tagozata költözik. A tájékoztatót követően mintegy harminc hozzászólás hangzott el. A hozzászólásokat hallgatva az volt a tudósító érzése, hogy az MSZP tagságában még rendkívül sok a bizonytalanság keresik a párt helyét a politikai palettán. Még mindig nyomasztja őket a múlt — időnként pedig MSZMP beidegződések is felbukkantak. „Hatalmon lévő párt most az MSZP vagy ellenzéki?” — tette fel a kérdést az egyik felszólaló, de válaszolni nem tudott. Mások a bizalom „helyreállításának” szükségességéről beszéltek, amelynek legfontosabb biztosítékát egy jó pártprogramban látják. Többen pedig, az ajánlott feladattervhez fűztek megjegyzéseket. A pártértekezlet résztvevői azonosultak az egyik felszólaló által megfogalmazott jelszóval, aki „Bizalom, biztonság, boldogulás” kifejeInternacionalizmus helyett nemzeti érdekek (Folytatás az 1. oldalról.) ták — szándékuk szerint az MSZMP helyett — a Magyar Szocialista Pártot. Az. őszi tanácskozás hangadói jelentősen meggyengítették a magyar szervezett baloldalt, utat nyitottak a szocalizmus-ellenes jobboldali erőknek, felbecsülhetetlen károkat okozva a magyar népnek. Sok százezer ember becsületes közéleti munkáját kérdőjelezték meg, tömegeket taszítottak el a politikai közélettől; lehetővé tették olyan intézkedések születését amelyek aláássák a szocialista rendszer alapjait; méltatlanul megsértették a munkásőrség .becsületes tagjait, kitiltották a pártszerveket a munkahelyekről , olyan kormányzati döntéseket készítettek elő, amelyek következményei egyoldalúan a lakosságra ‘hárulnak — sorolta Grósz Károly, hangsúlyozta, hogy a tagságra akarják hárítani mindazt a politikai terhet is, ami az MSZMP akkori vezetésének hibáiból ered. A továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a párt tagjai az MSZP-vel való viszony alakításában sem egységesek. Reményét fejezte ki, hogy a Magyar Szocialista Pártban lévő elvtársaiknak lesz erejük arra, hogy pártjukban háttérbe szorítsák a jobboldali erőket, s eltávolítják az alkalmi és tartós együttműködés elől a személyi akadályokat. Az előadó kijelentette: a szellemi alapjának a marxizmust tekintő MSZMP szakít elődje politikájának hibás, gzóta idejét múltnak bizonyult elemeivel. Marxista, baloldali tömegpártot kell létrehozni, amely a választásokon is tisztes eredményt tud elérni. A folyamatosság megőrzése mellett a megújulásra teszi a hangsúlyt; a nemzeti érdekek védelmét nem rendeli alá elvont, internacionalista érdekeknek; a demokrácia erősítését kívánja a centralizmussal szemben. A referátumot követő vitában — jóllehet a szervezeti szabályzat lett volna a napirend szerinti téma — számos, a szorosan vett pártügyeken kívüli kérdést is érintettek a felszólalók. A tulajdonviszonyok vonatkozásában a küldöttek egyetértettek abban, hogy a gazdaság valóban itársadal- masított közösségi tulajdon alapján szerveződhet újjá, úgy vélték: a magántulajdon működését mindenképpen korlátok közé kell szorítani. Felvetődött annak kérdése is, hogy kikre számíthat az MSZMP egy szocialista program megvalósításában. Többen úgy ítélték, hogy az MSZMP számos kérdésben közös célt fogalmazhat meg, illetve együttműködhet a szakszervezetekkel, a szociáldemokratákkal. Késő estig elhúzódott vasárnap az MSZMP XIV. 'kongresszusán a szervezeti szabályzat feletti vita, emiatt a küldöttek úgy határoztak: második fordulóban — a jövő év elején — vitatják meg az MSZMP program - nyilatkozatát, s más állás- foglalásokat. A mintegy nyolcszáz .küldött a vezető tisztségviselők és a testületek megválasztásával folytatja munkáját, j^ÉPlAP 1989. DECEMBER 18. a helyét zésekkel fogalmazta meg a párt törekvéseinek lényegét. Dr. Menyhárt Lajos felszólalásában többék között az MSZMP „örökségről” is beszólt. — Az MSZMP centralizált politikai szervezet volt — mondotta. ezért az utóbbi években válságmélyítővé vált. Az „örökségben” diszting- válni kell, az MSZP nem fordíthat hátat mindennek. A legnagyobb kihívás a választás lesz. Szembe kell nézni az esetleges szétmor- zsolódás veszélyével is — fejezte be felszólalását az Országos Elnökség tagja. Az elfogadott feladatterv szerint az MSZP a közeljövőben a választásokon való jó szereplést tartja a legfontosabbnak, erre koncentrálja erőit, ötletgazda- gabb és emberközelibb politizálást kíván megvalósítani. Megfogalmazódott az is, hogy az MSZP nem tartja szükségesnek, hogy a jövőben a megyei tanácsi testület működjön. Helyette egy szövetségi jellegű állami koordinációs szerv megalakítását javasolja. A pártértekezlet döntött a megyei struktúrában. Döntése értelmében megyei MSZP koordinációs tanács alakul, amelybe országgyűlési körzetenként 2—2 tagot delegálnak a pártszervek. Az elnöki funkciót rotációs alapon a tanács tagjai töltik be. Delegáltakból létrehoznak egy egyeztető bizottságot is. amelynek elnöke Hajdú László, a Jászkun Volán osztályvezetője lett. Megválasztották a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait — vezetője Bácsi József nyugdíjas. Az Országos Egyeztető Bizottságba dr. Kovács László karcagi ügyvédet delegálták. Az Országos Választmányba három személyt később delegálnak a választási körzetekben működő pártszer- vék. A pártértékezléttel gyakorlatilag megszűntek a megyei függetlenített politikai státuszok is. B. I. 1990-ben Maradnak a nyugdíjszabályok A Minisztertanács ülése A jövő évben a jelenlegi nyugdíjszabályok maradnak érvényben, bizonyos összeghatár felett csak 1991-től nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, a járulékkal nem fedezett magas jövedelemrész így a nyugdíjalapba nem lesz beszámítható — egyebek között erről határozott vasárnapi ülésén a Minisztertanács. Létrehozzák az országos nukleáris balesetelhárítási rendszert, élére a honvédelmi tárca vezetőjét nevezték ki. A Magyar Köztársaság államhatáráról, annak rendjéről, őrizetéről és az átlépés szabályairól készült törvény kapcsán a szóvivő elmondta: 1995-ig bevezetik a hivatásos állományú határőrizetet, a határőrség létszá- ma így a jelenlegihez viszo. nyitva 60 százalékkal csökken. Az ülésen a kormány határozatban mondta ki: a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hatásköréből azonnali hatállyal kivonja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kormányzati hatásköröket, s megbízza Udvari László kormánybiztost az építkezéssel kapcsolatos ágazati irányítás hatásköreinek teljes körű gyakorlásával. "A ” szóvivő tájékoztatásul közölte: az ideiglenes köztársasági elnök a tábornok kérésének eleget téve, Kárpáti Ferencet tartalékállományba helyezi, ily módon civil miniszterként vezetheti tovább a tárcát. Az MDF és a Szeta ruhagyűjtési akcióján befolyt pénzből (100 ezer forint) tüzelőt valamint karácsonyi élelmiszercsomagot vásároltak a legrászorultabb szolnoki családoknak. Szombaton délelőtt 86 kis- és 56 nagycsaládos szülő vette át a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előcsarnokában a cukrot, zsírt, rizst, almát, hagymát, étolajat, kakaót és szaloncukrot tartalmazó élelmiszercsomagot. Fotó: Mészáros Erősödtek a cigányokkal szembeni előítéletek Tanácsiilós Jászberényben Leveszik a Lenin portrét Ügy látszik elmúlt (már a bosszú szenvedélyes viták, az estébe nyúló, vagy két fordulóban megtartott tanácsülések ideje, mert péntek délelőtt Jászberényben a napirendi pontokhoz a hivatali hozzászólókon túl alig (akadt jelentkező. A verseny és .tömegsport mellett pedig olyan fontos és problematikus téma (is terítéken szerepelt, (mint a cigányság helyzete. Igaz, a jászberényi cigányok foglalkoztatási, egészségügyi, szociális és kulturális helyzetéről szóló jelentés kimerítő képet adott, amit Kollár László, a Cigányügyi Koordinációs Bizottság titkára országos adatokkal és általános helyzet- értékeléssel is kiegészített. Elhangzott, hogy a cigányság társadalmi felemelkedése érdekében kifejtett erőfeszítések Összességében nem hozták meg a várt eredményt. Ismét kezd jellemzővé válni, hogy az iskolákban az alsó tagozatokban torlódnak össze a cigánytanulók, hogy nem nő a nyolc osztályt végzők száma, a szakmát választó kevesek között pedig nagy a lemorzsolódás. A telepek szinte megszűntek a megyében, talán itt könyvelhető el a leglátványosabb változás, azonban az épített, vagy vásárolt házak állapota nem ad minden esetben megnyugvásra okot. Az általános elszegényedéssel párosulva az előítéletek nemhogy csökkentek, hanem felerősödtek e hátrányos helyzetű réteggel szemben, sőt ez a jelenség tapasztalható a cigányságon belül is a különböző etnikai, kulturális hagyományú, illetve a felemelkedés útjára lépett csoportok között. A városi tanács az utóbbi 20 évben nem foglalkozott ilyen átfogó módon ezzel a témával, de részkérdésekben, más napirendekhez I választások legyében (Folytatás az 1. oldalról.) mélyt támogassanak, aki korábban nem volt MSZMP- tag. Arról is tájékoztatták a résztvevőket, hogy a képviselők fizetése bruttó 70 ezer forint lesz havonta. Az ülés második részében megszavaztak a párt megyei agrár-kerékasztalának megalakítását. Vezetőjét a választmányi tagok közül jelölték ki. Szervezési munka- bizottságot hoztak létre: határoztak az MSZDP és a szakszervezeteik közötti kapcsolat javításával, működésük összehangolásával foglalkozó munkabizottság megteremtéséről. A megyei titkár bejelentette, hogy újabb településeken kezdődött el az alap- szervezetek szervezése, a pontos taglétszám nyilvánosságra hozatalától azonban elzárkózott. A tizenkilenc választmányi tag részvételével megtartott gyűlés végén zárt ülést rendeltek el. Sz, Z. csatlakozva azért kitértek a cigányokra is, intézkedések is születtek helyzetük javítására. A cigányság lélekszáma Jászberényben 480 fő, bár ezt vitatták a tanácsülésen volt aki közel duplájára becsülte számukat, de a nép- számlálás pontot tesz majd a bizonytalanságra. A munkavállalási lehetőségek ugyan bővültek Jászberényben, a munkaképes korúak 77 százaléka itt aktiv kereső is (a megyei átlag nem éri el a kétharmados arányt). Ugyanakkor az is tény, hogy a magasabb szakmai, a szigorúbb fegyelmi követelmények következtében váltakozva, többen csak a „közhasznú brigádban” kapnak helyet. Jászberényben elérték, hogy az iskola előtti évben valamennyi cigánygyerek jár óvodába, de ezt ki kell terjeszteni mind a három évre, mert a beilleszkedés még így is nehezen megy, illetve a lemorzsolódás magas (a cigány tanulók több mint negyede nem felelt meg a tanulmányi követelményeknek) . A gimnáziumnak, a szak- középiskolának nincs cigány tanulója, a szakmunkásképzőben „felvergődött” cigány diákok adják ott az évfolyamismétlők túlnyomó többségét. Ez a réteg érdemelné pedig a legtöbb anyagi és szellemi segítséget, ‘hangzott el a tanácsülésen, mert ők már bizonyították, hogy ki akarnak, s talán képesek is kitömi megalázó sorsukból. A cigányok körében a dohányzás és alkoholizmus miatt magas a krónikus légzésszervi, gyomor-, bél- és májbetegségben szenvedők száma, ezekre is visszavezethető a kiemelkedő csecsemő- és felnőttkori elhalálozások aránya. Szociális helyzetük javításán, életmódváltozásuk segítésén a család- segítő központban külön cigánygondozó fáradozik. Az intézmény a segélyezések különböző formáin túl közreműködött a hiteltörlesztések támogatásában, munkahely keresésében, munkanélküli segély megszerzésében... Az állampolgári magatartás címszó alatt az egyik hozzászóló rendkívül tapintatosan („...elszegényedés következtében kialakult tartós devianciát, toleránsán kezeljük...”) szólt a cigány- bűnözésről, amelynek növekedését a jelentés azonos arányúnak állapította meg a magyar bűnelkövetőkével. A jövő évi tanácsülés munkatervének elfogadása után' az előterjesztések között a testület döntött a Já&zkürt városi újság megjelentetéséről, melynek beköszönő számát már karácsony előtt kezükbe vehetik az olvasók. Az ülés végén Lánczd József, az MSZP Jászberényi Szervezetének elnöke a politikai előjogok megszüntetése érdekében, a többpártrendszerű politizálás körülményeihez igazodva javasolta, hogy a Lenin- portrét vegyék le a tanácsterem faláról. — Ip — Jász-Nagykun-Szolnek megye parlamenti képviselőihez! A Magyarországon zajló politikai változásokkal megérett a helyzet a folyamat véglegesítésére: a szabad választások kiírására. Ezt nemcsak a szétesőnek látszó belpolitikai helyzet, a szélsőségek felerősödése, a zűrzavar veszélyei, a gazdaság mozdulatlansága, a kormányzat kapkodó és töhetetlen intézkedései, hanem a Kelet-Európábán látható gyors változások is indokolják és nem lehet olyan szempont, ami ennek ellenére lenne. A parlament, amely az „októberi törvények” elfogadásával történelmi lépést tett az ország politikai berendezkedésének megváltoztatására, fejezze be a munkát: a folyamat lezárásaként a decemberi ülésszakon mondja ki feloszlatását és tűzze ki a parlamenti választásokat 1990. márciusára! Az Országgyűlés a témát a Magyar Demokrata Fórum Elnökségének kezdeményezésére, Bánffy György, MDF-kép- viselő novemberi előterjesztése alapján tárgyalja! Határozottan követeljük, hogy Önök, mint megyénk parlamenti képviselői álljanak e kezdeményezés mellé! Segítsék elő, hogy ez a parlament a történelmi szerepét betölthesse, zárja le a békés átmenet első nagy szakaszát: a parlament feloszlatásával és az országgyűlési választások márciusra szóló kitűzésével. Szolnok, 1989. december 13. (Magyar Demokrata Fórum Megyei Szervezeteinek Egyeztető Tanácsa I
