Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-16 / 299. szám

1989. DECEMBER 16. 3 j^ÉPlAP A mezőgazdasági nagyüzemek mellett megférnek a farmergazdaságok is A Független Kisgazdapárt megyei tiszteógviselöi mezőgazdasági szakemberekkel találkoztak Tegnap délután Szolno­kon, a megyei mezőgazdasá­gi termelők szövetségének székházában találkoztak a Független Kisgazdapárt me­gyei vezetői termelőszövet­kezeti elnökökkel és a szö­vetség vezető munkatársai­val. Ezt a beszélgetést tu­lajdonképpen a Független Kisgazdapárt tisztségviselői kezdeményezték elsősorban azért, hogy egyrészt tájéko- ' zódhassanak a megye mező- gazdasági termelőszövetke­zeteinek jelenlegi helyzeté­ről és jövőbeni kilátásaik­ról másrészt pedig a kisgazda- párt mezőgazdasági prog­ramtervezetének néhány lé­nyeges pontjában közelít­hessék álláspontjaikat egy­máshoz. Ugyanis mint hal­lottuk a Kisgazdapártot or szágosan éri az a vád, — különösen a termelőszövet­kezeti vezetők részéről —-, hogy szét akarják zülleszte- ni a nagyüzemi mezőgazda­ságot. Nos erről szó sincs, csupán — mint ahogy a párt egyik képviselője kifej­tette, — szeretnék ha a me­zőgazdasági termelés sokol­dalúbbá válna. Nem a nagy­üzemek ellen vannak, sőt azok is kellenek, csak mel­lettük a farmergazdaságok­ra, a kisüzemekre is szük­ség van. Hisz a mai nagy­üzemek nem emberléptékű- ek és erőszakoltan hozták létre azokat, így a gazda tu­dat is kiveszett a régi pa­rasztemberekből. Ezzel a megállapítással tulajdonképpen mindenki egyet értett, nem vitatkoz­tak abban a kérdésben sem, hogy meg kell teremteni an­nak lehetőségét, hogy aki vállalkozni akar, az minden további nélkül megtehesse, csupán a helyes arányokat kell megtalálni, mivel nem lehet minden téesztagból kisgazda. Márcsak azért sem, mert sokan nem is al­kalmasak az önálló gazdál­kodásra. Mint hallottuk, a termelő- szövetkezetek nem zárkóz­nak el attól, hogy visszaad­ják a földet tulajdonosaik­nak, habár a feltételek, a gazdasági szabályzók jelen­leg nem kedveznek a repri- vatizélásnak. Tehát legelő­ször a jogi- és gazdasági feltételeket, valamint törvé­nyi lehetőségeit kell megte­remteni az önálló gazdálko­dásnak. Mert mint az egyik tsz. elnök fogalmazta, a mai feltételek mellett bármelyik vállalkozó csak bukásra szá­míthat.. Ez a kijelentés ta­lán a beszélgetés mottójául is szolgálhatott volna, már­csak azért is, mert ezzel mindenki egyetértett. S ha valaki mégis az ön­álló gazdálkodás mellett kardoskodik, akkor vissza­kérheti a földet. A termelő- szövetkezetekben ugyanis az alapszabály módosítása, 1990. március 31-ig megtör­ténik. S majd a szerint a szövetkezet közgyűlése dön­ti el, hogy kiadja, vagy megváltja, esetleg tisztessé­ges földjáradék ellenében tovább használja a szóban forgó földterületeket. Szakszervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képviselete (Folytatás az 1. oldalról.) Tóth Istvánná bevezetőjét és a hozzászólásokat követő­en az országos tanács kép­viselője szólt többek között a jövő év gazdasági nehéz­ségeiről, az áremelésekről, az életszínvonal várható süllyedéséről. Kiemelte a mozgalom parlamenti kép­viseletének jelentőségét. Hozzátette, hogy ezt üzemi szervezetekkel nem lehet el­érni. A jelenlevők többsége egyetértett abban, hogy az összevontan védhető és kép­viselhető tagsági érdekék megjelenítése miatt szükség van — az irányító munka helyett — az erők összefo­gására. Megszavazták az ügyveze­tő elnökség jogutód szerve­zetének. a Szakszervezetek Jász-Nagykun Szolnok Me­gyei képviseletének megala­kítását. Egyúttal létrehozták a Megyei Koordinációs Ta­nácsot. Az utóbbi bizottság esetében azoknak a szak­mai, iparági, ágazati szák­szervezetek részvételére szá­mítanak, melyek nem ren­delkeznek megyei „közép- szervvel”. A megyei képviselet ki­emelt feladatai: a szakszer­vezeti tagság szakmai, ága­zati érdekeken túli képvise­lete és védelme; a Szakszer­vezetek Megyei Szövetségé­nek létrehozása; a tagság döntéseitől függően a politi­kai jelenlét szervezése az országgyűlési választások előkészítésében. A képvise­let munkáját öt tagú szak­értői apparátus végzi. A háromórás ülés végén egy meghívott nyugdíjas szakszervezeti tag megrá­zó szavakkal ecsetelte sors­társai helyzetét, egyúttal . felhívást olvasott fel, mely­ben nyugdíjas szakszerve­zet megalakításáról tájé­koztatta a résztvevőket. Sz. Z. Program helyett helyzetértékelés (Folytatás az 1. oldalról.) zott (értsd: piaci kamatfel­tételek alakultak ki), drasz­tikusan csökkent a forgalom. Amíg korábban évente 1800 családi házhoz adtak hitelt, idén csak 926-an igényelték ezt. A társasházak építésé­hez is lényegesen keveseb­ben vettek fel hitelt. A ta­valyi — 122-vel szemben csak 75-en. Az új lakások „frontján” sem jobb a hely­zet; az elmúlt évi 630-cal szemben idén csak 315 talált gazdára. Mindez pedig — hallhattuk — nem megyei sajátosság. A lakásépítés és -gazdálkodás helyzete az egész országban mélypontra jutott. Pusztán helyi erőfe­szítésekkel nem lehet vál­toztatni lévén, hogy egyide­jűleg ható tényezők (inflá­ció, építőipari árak emelke­dése, romló kamatfeltételek, nem kellően hatékony szo­ciálpolitikai támogatás) összessége eredményezi a ki­úttalanságot, a kilátástalan- ságot, vagy ahogy a ta­nácstagok is fogalmaztak, az ellehetetlenülést. Többen utaltak a vitában arra, hogy a parlament elé kerülő ja­vaslatok újabb szigorításo­kat tartalmaznak. A testület tagjai végül is regisztrálták, tudomásul vet­ték a beszámolót, majd „szakmai” jellegű kérdések­re tértek át. Ezek között te­kintették át a kétszintű igazgatási rendszer működé­sének tapasztalatait; az idén önállósult új tanácsok hely­zetét. Ezt követően a tes­tület „jövőjéről” volt szó. a megyei tanács 1990. első fél­évi munkatervét fogadták el a tanácstagok, majd szemé­lyi kérdésekre tértek át. Az újonnan szervezett művelő­dési, ifjúsági és sportosztály vezetője dr. Vincze Sándor lett. A további előterjeszté­sek közt szerepelt még egy lényeges kezdeményezés. Az Alföldi Megyék Szövetségé­nek létrehozására, melyet a testület támogatott. ßz, Gy. Lemondott Fock Jenő, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­ségének elnöke a MTESZ Országos Elnökségének pén­teki ülésén, s ezt a szervezet vezető testületé tudomásul vette. Egyhangúan elnökké választották Bihari Istvánt, a MTESZ alelnökét, a Chi- noin vezérigazgatóját. A MTESZ Országos Elnöksége megerősítette Tóth János főtitkárt tisztségében. A tanácskozáson létrenoz- ták az egyesületek és terü­leti szervezetek tanácsát — Szövetségi Tanács néven —; ezzel olyan szervezeti átala­kítást hagytak jóvá, amely biztosítja a szövetség de­mokratikus átalakulását. Az elnökség úgy döntött, hogy programjavaslatot dol­goz ki az ország műszaki­gazdasági haladásának meg­gyorsítása érdekében. Az ülésen 37 tudományos­műszaki szakembernek MTESZ-díjat ad.tak át több évtizedes szakmai és közéle­ti tevékenységéért. Az Aranykannától a városi tanácsig A nyáron parkosítási versenyt rendeztek a megyeszék­helyen, virágokat ültettek ki a városközpontba, játszóteret rendeztek be a Tiszaligetben (azóta sem láttam ott játsza­ni egyetlen egy fia gyereket sem). Azért az egész rendez­vény szép volt, még a Széchenyi lakótelepre is jutott belő­le egy virágágyásnyi. Nos, hát akkor hosszasan hallhattam — a nemsokára békésebb vizekre evező tanácselnök Bá­lint Ferenc véleményét városfejlesztési kérdésekről. Az biz­tos, hogy nincsen irigylésre méltó helyzetben, amikor szóba hoztam a Széchenyi lakótelep mostoha sorsát, szinte kö­nyörögve mondta; — Ugyan hagyjuk már egy kicsit nyugodni a lakótele­pet, hiszen 'ha a végrehajtó bizottsági ülésen megemlí­tem, a vb-tagok már morog­nak. Mi itagadás, akkor el- restellikedtem, de aztán jött a tél, a fagyos szélben á buszok kimaradása szó sze­rint húsbavágó probléma lett, kismamák csúszikáltak szinte életveszélyben, apró­ságaikkal a tükörjégen, ko­csik törtek össze mert só­szórás, vagy homokozás szándéka a Münnich Fe­renc utcára már nem ért el. így hát csak nem hagyott nyugodni a dolog. Utána néztem, valójában milyen érdekképviselete is van a tanácson annak a húszezer embernek, aki a legnagyobb magyar nevével fémjelzett panelvárosban éli minden­napjait. Nos kiderült, hogy a vb tagjainak morgása teljesen indokolt, 'közülük ugyanis senki nem lakik a Széche­nyit Márpedig, aki nem él együtt a félig kész telep na­pi gondjaival, aligha tudja szíwel-lélekkel képviselni az ott lakók érdekét. így tör­ténhetik aztán meg, hogy á Keskeny János utca felbont­va szégyenkezik mind a mai napig, jóllehet a befejezési határideje az első megköze­lítésben október 31-e lett volna. Ma pedig úgy fekszik ott elnyúlva, mint egy beteg, melynek felvágták a hasát és az orvos közben elszaladt ebédelni, de ráadásul meg halat szolgáltaik fel az ét­kezésnél. No már most: biz­tos, hogy ez nagyon (kelle­metlen a környékben lakók­nak, de az viszont már egye­nesen felháborító, hogy na­ponta több ezer embert mernek körbe buszoztatni a Széchenyiről a szétrombolt út miatt. Hajnalban morcos munkába menők borulnak egymásra a kényszerű ka­nyarokban, de délután ugyanígy dünnyögi végig az utat a sokezer ember. Tu-' dom, ikifogás van bőven, el­fogyott a pénz, a beruhá­zás bővült menet közben, vagy akármi... De ha ennek az építkezésnek az a húsz­ezer ember sem tudott nyo- matékot adni, aki naponta kényszerül 'kellemetlenségbe miatta, akkor itt igen nagy bajok vannak az arányok­kal! Természetesen tudom, hogy rosszkor írom ezt a cikket. Egyetlen kifordított 'tanácsi zseb látványa leseperheti mondandómat a porondról, de én azént csak elmondom, hogy nem jól van ez így. Hi­szen annak idején, amikor pénz volt, néhány jó pozí­cióban lévő ember érdeke miatt milliárdokat tudtak „kirríházmiir a Tiszaligetbe. Épült ott üdülő, villanyfé­nyes teniszpálya — néhány embernek —, a Széchenyin a húszezernek egyetlen egy pálya sincs, de még ez len­ne a legkisebb baj. Épült ilyen-olyan ház szaunával vagy anélikül, de még a KISZ is megcsinálta a maga kis üzletét akkor, amikor a Széchenyin már rég rátértek a szigorú takarékosságra. Mindezt azért mondom, hogy 'kifessék: lám hát ilyen pénzre válthatóan fontos dolog az érdekképviselet. És innen .már csak egy gon­dolatnyi tyúiklépés, hogy ja­vasoljam: tényleg legyen sa­ját önigazgatása a lakótelep­nek. A Szolnok lakóinak egyharmadát kitevő város­rész szívesen látna odakint mondjuk egy emeletnyit a tanács ügyintézőiből. Adja ki a jussát a tanács a kommu­nális szolgáltatásokból is és működtesse azokat az ille­tékes lakásszövetkezet, vagy bármiféle más testület. Le­gyen fóruma az iff együtt­élő emberek akaratának. Vége van annaik az idő­nek, amikor fenti csatornák­ból csörgedezett alá ellen­őrizhetetlenül az elköltésre váró pénz. Ma is — de hol­nap már mindenképp — ab­ból gazdálkodik a tanács, ami az állampolgárok adói­ból befolyik. így pedig már igazán nem követelőző, sok­kal inkább természetes a kérés, hogy szemünik előtt történjen mindenről döntés. Márpedig ma az Aranykan­nától a városi tanács megle­hetősen messze van és ak­kor milyen nagy még a tá­volság az intézményeit®! Tudom, arra amit itf leír­tam, nem a mostani tanácsi vezetés válaszol majd, ha­nem az új, hiszen a imái egy korábbi, hasonló felvetésem­re a füle botját sem mozdí­totta. Az új, Szolnok polgá­rainak akaratából kerül majd a város élére és benne lesz ebben a Széchenyin la­kók igenje is. Márpedig a vezetőkre leadott voksok a jelenleginél sokkal jobban kell, hogy kötelezzenek! Palágyi Béla Több mint 80 magánvállalkozást Az Unicbank Rt. 1989 szeptemberében az ország­ban elsők között hirdetett meg kamatmentes, vállalko­zásbővítő hitelakciót magán- vállalkozások számára Unic­bank Fonds néven. Az alap finanszírozója az Unicbank egyik részvényese, az NSZK-beli DG Bank Frank­furt, amely 2 millió NSZK- márka összeget adományo­Ilyenkor karácsony előtt a megnövekedett vásárlói igények miatt kétszer 12 órás mű­szakban csomagolják a mazsolát és a kó kuszreszeléket a Compack tiszaroffi gyárá­ban. Naponta 12 ezer kilogrammot töltenek 120 ezer tasakba mindkét édességből. Fotó: Mészáros zott a tőkealapnak a magyar kisvállalkozások bővítésére. A meghirdetést követő két hónapban mintegy 3 ezer kisvállalkozó küldött pályá­zatot a Unicbanknak, része­sedést kérve az alapból. A DG Bank által megha­tározott és meghirdetett fel­tételeknek 309 beérkezett pályázat felelt meg, ezek kö­zül választották ki a leg­jobb 83-at, amelyet a ren­delkezésre álló 2 millió NSZK márka összegű tőke­alapból finanszíroznak. A sikeres vállalkozóknak az Unicbank az igényelt importot devizában finan­szírozza. A hitelt maximum 5 évre lehet felvenni, a vál­lalkozók átlagosan 760 ezer forintos hitelt kapnak, az elnyert legkisebb összeg 180 ezer forint, a legnagyobb összeg 1 millió forint. (Egyébként 1 millió forint volt a hitelek felső határa is.) Már kötik a szerződése­ket, a hitelek folyósítását várhatóan az év végén, vagy jövő év januárjában kezdik el. A hitelt belföldi beruhá­zásra, illetve konvertibilis importra lehet felhasználni. A Unicbank Rt. alapjából

Next

/
Thumbnails
Contents