Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-16 / 299. szám
2 Néplap 1989. DECEMBER 16. Helmut Kohl Budapestre látogat (Folytatás az 1. oldalról.) annak is a feltételét, hogy az NDK-han így alakulhassanak a dolgok, s hogy mozgalom támadhatott Csehszlovákiában, most pedig már Bulgáriában is. Ezért így nekünk is érdekünk fűződik a reformok további sikeréhez. Ez azt jelenti: ha most a téli hónapokban esetleg nehézségek támadnának, akkor a németek, az NSZK készségesen segítenének ott, ahol mód van a gyors segítségre. Az NSZK a magyarországi kommunistáknak sem felejtette el azt az érdemüket, hogy egyre nagyabb önállóságot biztosítottak a magyarországi német nemzeti kisebbségnek. A szóvivő érthetőnek, de egyben megalapozatlannak minősítette azt az aggodalmat, hogy az NSZK-nak az NDK stabilizálása közben esetleg már nem marad kellő ereje a Magyarországgal való további gazdasági együttműködésre. A kormány a munkástanácsok mellett Az alapvető kérdésekben egyetértés Konzultácié az Állami Vagyonalapról és a vagyonvédelemről A kormány és a pártok képviselői konzultációt folytattak pénteken a Parlamentben az Állami Vagyonalapról, valamint a vagyonvédelemről szóló törvényjavaslatokról. Medgyes- sy Péter miniszterelnök-helyettes hangoztatta: e fontos, és az átmenet segítéséhez szükséges törvénytervezeteket csák akkor fogják a parlament elé terjeszteni, ha ehhez megkapják a pártok többségének beleegyezését, A vitában teljes volt az egyetértés abban, hogy minél hamarabb meg kell szüntetni az állami vagyon elherdálásának folyamatát. A Kisgazdapárt képviselője, dr. Balogh György ügyvezető alelnök példákat sorolt airra, miképpen próbálják egyesek — személyes hatalmukkal és a joggal visszaélve — a gazdasági szférába átmenteni magokat. Jelenleg szinte eMenőrizetlenül folyik a vállalatok kiárusítása. A Magyar Függetlenségi Párt képviselője is úgy vélekedett. hogy az állami cégek vezetői saját előnyeik érdékében ki tudják játszani a privatizációval kapcsolatos gazdasági szabályokat. Hornyuk Tibor, a párt elnöke szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy támogatják a kormányt ezen törvények meghozatalában, mert ezek a nemzet érdekét szolgálják, s vélhetően segítik kihúzni az országot a kátyúból. A Független Szociáldemokrata Párt jelenlevő képviselője azt hangoztatta, hogy lyukas törvények sorozata idézte elő, a jelenlegi helyzetet, s utólagos javítgatásokhoz sem ennek a kormánynak, sem a parlamentnek nincs ereje. Kifejtette: nem látja értelmét az Állami Vagyonalap létrehozásának. Az SZDSZ képviseletében Tardos Márton felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar nemzeti vagyon nemcsak a privatizáció révén csökkent, hanem igen nagy vagyonveszteség származott abból is, hogy a vállalatok tömege folyó költségeit fedezi a vagyonából. A Magyar Liberális Néppárt képviselője javasolta: állítsa vissza a kormány a munkástanácsókat, így közvetlenül is ellenőrizni lehetne „a titokban folyó bűnös játékokat”. Udvarhelyi László, az MSZMP képviseletében úgy vélte, olyan intézkedésekre van szükség, amelyek nem blokkolják a gazdasági folyamatokat, ám biztosítják ezen folyamatok ellenőrzését. Ugyanakkor nem jelenítenek hosszú távú elkötelezettséget. Dicz- házi Bertalan, aki az MDF- et képviselte a tanácskozáson, pártja támogatásáról biztosította a kormányt a két törvényjavaslat kérdésében. Hangoztatta ugyanakkor. fontos, hogy az állami vagyon védelméről szóló törvényt csak ideiglenesnek tekintsék. Mészáros Vilmos, a Magyar Liberális Párt elnöke ugyancsak pártja egyetértését tolmácsolta. Madarast Attila az MSZP képviseletében szólt, s an- nák a véleményének adott hangot: a tervezett intézkedések nélkül nem lehet döntő változást elérni a piacépítésben, s a tőkeáramlás megindításában. Pálkovács Zsolt, a Magyar Radikális Párt képviselője végzetesnek tartott minden időhúzást. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a vita összegzésében hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a munkástanácsok újbóli felállítását, valamint az állami vezetők anyagi felelősségének deklarálását. NYIT... NYIT... NYIT... FRANCIA PÉKSÉG A SZOLNOKI SKÁLÁBAN KENYÉR —PÉKSÜTEMÉNY— FINOMSÜTEMÉNY — KONYHAKÉSZ, ELŐKÉSZÍTETT és FÉLKÉSZ TERMÉKEK GÖNGYÖLT VIRSLI — ÜDÍTŐK — GOLD-FASSL ÁRUHÁZUNK ARANYVASÁRNAP 9-13 óráig NYITVA TART 1 Várjuk kedves vásárlóinkat ! • ■■ A Bokor-ügy háttere Kiskirályok meddig lesznek mundérban? Interjú dr. Király Ferenc országgyűlési képviselővel, a parlamenti vizsgálóbizottság tagjával Érdekes, sót mi több, különös könyvet írt Bokor Imre mérnök-ezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia volt tanszékvezető tanára. Nem véletlen a múlt idő használata, hisz a Kiskirályok mundérban című könyvének megjelenése után szinte egyik napról a másikra félre- állüották, nyugdíjazták. Kétségkívül nagy port vert fel a könyv, mivel katonákról, felelős beosztású és magas rangú tisztekről, miniszterekről - közöttük főleg Czinege Lajosról -, túlkapásaikról és olyan dolgokról szól, amelyek jogosan botránkoztatták meg a közvéleményt. A könyv állításainak kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottság alakult, melynek tagja dr. Király Ferenc, megyénk országgyűlési képviselője, akivel a minap erről az ügyről és mélyebb összefüggéseiről tiszaföldvári otthonában beszélgettünk. Mindenki a másikat fedezte- Képviselő Űr! Ön botrányosnak tartja a könyvben leírtakat?- Feltétlenül. Különösen, ha az ügy kihatásait is számításba vesz- szük, akkor ez kétségkívül az utóbbi esztendők legzaftosabb botránya. Mert itt tulajdonképpen nem arról van szó, hogy egy ember korrupt volt a hadseregben, hisz az még önmagában nem lenne botrány. Ennek az egésznek a lényege az, hogy egy nagyon fontos és évtizedeken keresztül tabu-területnek számító hadsereg hogyan kötődött a pártállamhoz és miként irányították föntről a szervezetet. Erről ugye senki sem tudott semmit. Tehát, véleményem szerint nem az a lényeg, hogy Czinege Lajos személy szerint korrupt volt.Ebben a szervezetben, ha valaki megismerte a belső struktúrát és azt, hogy meddig terjedhet a saját mozgástere, akkor gyakorlatilag minden aljasságot, minden disznóságot megcsinálhatott különösebb félelem nélkül.- De ebben az egészben mégiscsak kulcsfigura volt Czinege Lajos. Nem gondolja?- így igaz, de mégis csak egy volt a sok közül, ő volt az a típus, aki felismerte a lehetőséget, azt a helyzetet, ami abból adódott, hogy itt mindenki büntetlenül mindent csinálhat. És így kialakult egy olyan kölcsönös viszonyrendszer, hogy mindenkinek saját érdeke lett, hogy a másikat fedezze. Éppen ezért a legelképesztőbb dolgokat is meg lehetett csinálni, a legfantasztikusabb összegeket el lehetett venni a közösség kasszájából, a legkülönfélébb egyéni manipulációkat végre lehetett hajtani anélkül, hogy valakinek js tartani kellett volna akármilyen felelősségre vonástól.- A parlamenti vizsgálóbizottság munkájáról mondana néhány szót?- Elég nehéz tanácskozásaink voltak és lesznek. Hisz ez egy egészen sajátos, egyedi testület, mivel parlamenti vizsgálóbizottság Magyarországon eddig még sohasem létezett. így az ügyrendet, s egyáltalán az egész vizsgálat módszertanát - milyen mélységben, hogyan és kiket kell megkérdeznünk - nos, ezt mind most alakítjuk ki.- E hét elején üléseztek, és mint a tévében láttuk, meghallgatták a volt honvédelmi minisztert is. Erről megtudhatnánk valamit?- Szerencséje van. Azért tudok nyilatkozni erről, mert Czinege úr hozzájárult ahhoz, hogy nyíltan beszélhessünk. Habár elrendeltünk zárt ülést is, de tulajdonképpen akkor sem mondott olyat, ami katonai titok lenne.- Miről beszélt?- Kaszópuszta kapcsán az álcázásról szólt és elmondta, hogy az országban több ilyen létesítmény volt, de hogy melyikben van katonai objektum, azt nyilvánvalóan mi sem feszegettük. A lényeg az volt, hogy állítólag azért épült, hogy fedjen valamiféle katonai objektumot. Nos, miután úgy is nyilvánosságra kerül a honvédelmi miniszter jelentése, amit az Országgyűlés hétfőn kezdődő ülésszakán éppen az én interpellációmra ad, így elárulhatom- hisz már kezemben van a miniszteri jelentés -, hogy Kaszópusztán semmiféle katonai létesítmény sincs. Persze ez még nem cáfolja Czinege úr kijelentéseit, miszerint voltak máshol objektumok és Kaszópuszta csak fedőterületként épült. Legalább egy stampedlivel- Az viszont gondolom, egyáltalán nem természetes, hogy például a kaszópusztai vagy bármelyik más fedőterületen - akár van ott katonaiobjektum, akárnincs -luxusz- szinten berendezett vadászházakat építsenek, ami - mint a könyvben is szerepel - a felső katonai vezetés úri passzióit, kedvteléseit szolgálta. Ez a kérdés fölvetődött-e az e heti ülésükön, s ha igen, erre mit mondott Czinege Lajos?- Tulajdonképpen az egész vizsgálatról el kell mondanom, hogy nehéz helyzetben van a bizottság. Mert mi a kezdet kezdetén megegyeztünk abban, hogy teljesen úri és korrekt módon dolgozunk, ami azt jelenti, hogy mind a kérdésfeltevéseinkben, mind pedig a Czine- gével folytatott beszélgetéseinkben igyekszünk tárgyilagosak maradni. Tehát nem minősítünk még a kérdéseinkkel sem, és nem mondjuk azt, ami szívünk szerint - például legutóbbi ülésünkön - kikívánkozott volna belőlünk, hogy: ön pedig hazudik. Ez nem hangzott el, így mód nyílt arra, hogy a volt honvédelmi miniszter olyan képet fessen részben a honvédségről, részben pedig saját tevékenységéről, hogy a hadseregben rendkívül embertpróbáló és önfeláldozó munka folyt. A honvédség mindig kevesebbpénztkapott,mintamenynyit megérdemelt volna. És az csak a főtiszteknek köszönhető, hogy ilyen súlyos anyagi helyzetben is fönntartottak egy hatékony és ütőképes hadsereget.- Őszintén szólva, a könyv elolvasása után mindez nehezen hihető.- Hát igen. Mi is elég nehezen hittük, hogy az egész ténykedésük annyira sanyarú dolog lett volna, hogy ők mint katonai reformerek azért küszködtek, hogy a honvédség megfelelő körülmények között dolgozhasson, annak ellére is, hogy a pénzek csak vékonyan csordogáltak hozzájuk. S ennek kapcsán voltak olyan jelenségek, hogy szegény főtisztek már annyira kimerültek a 16-18 órás munkában - ahogy ezt szó szerint Czine- ge úr mondta nekünk -, hogy akadt olyan tábornok, aki azt mondta három napi munka után, hogy: "főnök, én már annyira ki vagyok merülve, hadd igyák meg legalább egy stampedlivel". Nos, ez volt az a tábornok, akit Bokor Imre a könyvében úgy jellemzett, hogy ittas állapotban rendszeresen tele- csinálta a nadrágját és ez honvédségi berkekben köztudott volt.- A parlamenti vizsgálóbizottság milyen célt tűzött maga elé?- Az a szándékunk, hogy végigmegyünk a Bokor-könyv állításain, előre tudva azt, hogy jogi nyelvre, jogi minősítésekre nem fordít- hatóak le az abban leírtak. Magyarul, mi olyan tényekre nem fogunk bukkanni, amiből a bizottság egyértelműen azt a következtetést vonhatná le, hogy ezt vagy azt a személyt, illetve ügyet átadjuk akár a polgári, akár a Katonai Bíróságnak. Véleményem szerint a parlamenti vizsgáló- bizottságnak először is etikai oldalról kell megközelíteni a kérdést. Vagyis vizsgálnunk kell azt a közeget, amelyben - annak idején a párttag főtisztek, akik alacsony sorból származnak és elkötelezték magukat a szocializmus ügyének, nagyon gyorsan dzsentroid allűröket vettek fel- kialakult egy olyasféle gondolkodásmód, hogy nekik mindent szabad. A legfőbb probléma ennek a megelőzése, s ez a parlamenti vizsgáló bizottság akkor végez igazán hasznos munkát, ha megteremti a szervezeti kereteit annak, hogy kiküszöbölhetőek és megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.- Itt a megfelelő ellenőrzésre, a hadsereg demokratikus szervezetének megteremtésére gondol?- Pontosan. Hisz ennek a feltételei már jelenleg is többé-kevésbé adottak, mivel ugye már nincs pártszervezet a hadseregben és így nem is ellenőrizhetik őket. Meg kell találni a honvédség helyét, szerepét, amelynek egyébként most is hallatlan sok egészséges eleme van. Hisz én beszélgettem fiatal tisztekkel, akik teljesen tisztességesen viszonyultak ezekhez a dolgokhoz. Egyáltalán nem úgy érezték, hogy a Bokor-könyv a hadsereg becsületén ejt foltot.- Visszatérve a legutóbbi bizottsági ülésükhöz: Czinege Lajos hogyan viszonyult az adott szituációhoz?- Hallatlan bőbeszédűséggel próbálta a valóságot többnyire megkerülni, vagy úgymond elaltatni a kérdezőt. Biztos ismeri azt a helyzetet, amikor föltesznek egy mondatnyi kérdést és erre valaki százhúsz mondatban válaszol. Ez egy jól bevált technika - én legalábbis így értelmezem. A döbbenetes számomra az volt, hogy Czinege úr vagy nem érzi, vagy nem akarja érezni saját felelősségét, s azoknak az állításoknak a súlyát, amelyek a könyvben megjelentek. Persze ez valahol érthető is, mert gondolja csak el azt a struktúrát, ami úgy alakult ki, hogy volt egy pártállam, s ezen belül a hadsereget a Központi Bizottság egyik titkára felügyelte. Anevekből is lehet valamire következtetni. Két emberről - Korom Mihályról és Bisz- ku Béláról - van szó. Azzal sem árulok el különösebb titkot, hogy Kárpáti Ferenc jelenlegi honvédelmi miniszter az interpellációmra adott válaszlevelében gyakorlatilag a Bokor-könyv majdnem minden állítását elismerte. És mellékelt még egy olyan levelet is, amit ő 1969-ben - tehát húsz éve - írt Biszku Bélához, s amelyben Czinege Lajos emberi és vezetői tulajdonságait rendkívül erősen és nagyon kritikusan megkérdőjelezte. Ezt a levelet még kéziratban is mellékelte számomra, ami egyértelműen bizonyítja, hogy Kárpáti Ferenc - aki akkoriban politikai fő- csoportfőnök volt - már idejében fölhívta erre a figyelmet.- És mi történt ezután?- Nem tudjuk, ezért a bizottság meghallgatja majd Biszku Bélát és Korom Mihályt is.- Mikor?- Valószínűleg a jövő hónap közepe táján, még a januári parlamenti ülésszak előtt. Mérhetetlenül fölháborodtam- A vizsgálóbizottság tagjai mennyire egységesek az üggyel kapcsolatban?- Azt tudom mondani, hogy abban szerintem egy véleményen vagyunk, hogy teljesen reálisnak, valóságosnak fogadjuk el a Bokorkönyvet. Még azzal a kitétellel együtt is, amit a szerző elmondott a bizottság előtt, hogy végül is amit leírt, az csak a jéghegy csúcsa, s neki ennél több adat is a birtokában van. Én beszélgettem katonákkal, akik elmondták, hogy ők maguk is bőven ki tudnák egészíteni a könyvben leírtakat. Tehát tulajdonképpen honvédségi berkekből széliében, hosszában ismert esetek kerültek itt egy csokorba, amit senki a világon nem tagad. A meghallgatásoknál is az volt az ember érzése, hogy valójában Czinege Lajos sem cáfolta a dolgokat, csak azt állította, hogy az ügyek ilyetén való csokorba kötése tendenciózus és a szerző ott tévedett, hogy a pozitív dolgokat nem említette meg a könyvében.- Engedjen meg egy személyes kérdést, ön tulajdonképpen hogyan jutott az ügy közelébe?- Rendszeresen hallgatom a rádió Vasárnapi újság című műsorát Az első riport ezzel kapcsolatban akkor hangzott el, amikor a könyv még nem is volt a piacon. Mérhetetlenül fölháborodtam. Azonnal fölhívtam a szerzőt, telefonon sikerült elérnem. Lejött hozzám és beszélgettünk, megismertem ezt az embert. Rendkívül tisztességesnek tartom, de aggasztották, bántották a hadseregben tapasztalható negatív jelenségek. Noha - mint elmondta - sokan próbálták meggyúmi, hogy ne jelenjen meg a könyv, sőt szó volt arról is, hogy a Honvédelmi Minisztérium fölvásárol minden példányt. De szerencsére Bokor Imre hajthatatlan maradt, s a könyv megjelenése mellett kardoskodott. Én ezek után interpelláltam a parlamentben, s tulajdonképpen ennek hatására kezdődött a vizsgálat.- Miért tartja fontosnak, hogy pont kerüljön az ügy végére?- Azért, mert meggyőződésem, hogy az egész szörnyűséges, torz struktúrát kell megváltoztatnunk és nem is az emberekre kell a fő csapást mérni. Mert az embereket ez a torz struktúra termelte ki. Nekem Czinegéről is az a véleményem, hogy ő is egy struktúra, egy hatalmi berendezkedés terméke.. Szóval én személy szerint senki ellen sem harcolok, mert például itt, a községben - ahol élek és orvosként dolgozom - tudok olyan emberről, aki sok szörnyűséget követett el. Még a betegeim között is van ilyen, de én azt az embert mindig korrektül látom el, ha valami baja akad. Eszembe se jutna, hogy ellene bárhol is föllépjek. Tudom azt, hogy azt az embert ez a struktúra hozta létre, ami nélkül ő egész életében mondjuk, jámbor földművesként dolgozott volna. Érti? Tehát arról van szó, hogy a XX. században létrehoztunk, kialakítottunk egy pár szörnyűséges szituációt, ami nélkül emberek rendesek maradhattak volna. A történelem hozta őket olyan helyzetbe, hogy kijött belőlük a bestia, a barbár, a szadista, a korrupt. Az persze más kérdés, hogyha valaki bűnt követett el, annak bűnhődnie kell. De a lényeg az, hogy meg kell változtatni a struktúrát, el kell érni azt a társadalmi berendezkedést, ahol ilyen emberek még labdába sem rúghatnak.- Képviselő úr. Olvasóink nevében köszönöm a beszélgetést. Nagy Tibor
