Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-02 / 287. szám

1989. DECEMBER 2 ±ÉPIAP Comaneci eltűnt a szegedi szállodából Kell-e nekünk orvosi kamara? 5 "Nadia nagyon fél a román titkosszolgálattól" A szegedi Royal Szálló első emeletén ked­den este fél 10-kor néma csend volt. A Ma­gyar Rádió tudósítójával, Ladányi Zsuzsá­val mentem, hogy életünk szenzációs riport­ját közösen megcsináljuk. A főportán meg­mondták, a 130-as szobában van Nadia Co­maneci, aki néhány órával ezelőtt hetedma­gával szökött át a magyar-román határon, és Kiszomboron jelentkezett a hatóságnál, politikai menedékjogot kért. Többszöri ko­pogtatás után a szemben lévó szobából egy elegánsan öltözött fiatalember lépett ki, és elképedt, hogy ki keresi, honnan tudunk a szökésről. Hiába nyomtam többször a kezé­be bizonyságul újságíró-igazolványomat, nem hitt a szemének. Nem tudta elképzel­ni, hogy került oda egy "firkász”, és úgy érez­tem, a román titkosszolgálat ügynökét látja bennem. Kitünően beszélt angolul, és ké­sőbb az is kiderült, ó volt az egyik amerikai kísérője Nadiának.- Hol van Comaneci? - kérdeztem.- Már alszik, nagyon fáradt - mondta. Térdig gázolva a hideg patakban- Higgye el, újságírók vagyunk, és nem provokátorok. Legyenek nyugodtak, ez már egy szabad ország, itt nem háborgatják a tit­kos román ügynökök - így próbáltam meg; nyugtatni. A fiatalember mosolygott, és láthatóan nem hitt nekem, majd arra kért, ne zavar­jam fel álmából az egykori olimpiai bajnok tornásznöt, az út rendkívül megviselte. Ja­vasolta, jöjjünk másnap, szerda reggel. Mindjárt megkérdeztem, mégis hány óra­kor?- Ha lehet, 9 órakor, akkor már biztos fent lesz - mondta a kék zakós, fehér inges, nyakkendő s ismeretlen úriember. Végül megegyeztünk szerda reggel 8 órában. Szerencsémre még aznap este sikerült be­szélnem azzal a menekült asszonnyal, aki Comanecivel egy időben szökött át a kisfiá­val Magyarországra, térdig gázolva egy hi­deg patakban. Ó tolmácsolt Nadiának, ami­kor az extornásznó közölte szándékát a ha- tárőrökkel. Comaneci a hatóságnak sok mindent elmondott, még magánéletének in­tim szférájáról is kérdezték, nevezetesen: volt-e kapcsolata Ceausescu fiával, Ntku- val. A válasz egyértelmű "nem" volt. Coma­neci azért szökött el hazájából, mert nem engedték külföldre edzőnek, de az utóbi években már Magyarországra sem jöhetett. Otthagyta házát, kocsiját. Egy román férfi vezette át a zöld határon, aki szintén itt ma­radt. Tízezer dollárt ígértek egy képért Szerda reggel a megbeszélt időpontban kopogtattam Comaneci ajtaján, de senki nem válaszolt. Visszamentem a főportához, ahol a személyzet bizonygatta: a menekült a szobájában van, hiszen a kulcsot nem ad­ta le a portán, és a recepción található Na­dia személyi igazolványa (később ez a ro­mán okmány a rendőrségre került). Hosz- szas várakozás után a szobaasszonyok ki­nyitották az ajtót. A szoba üres volt. Coma­neci a csomagjaival együtt távozott, de vele mentek a román kísérők is. Az is, áld kedd este azt mondta, Nadia nagyon fél a román titkosszolgálattól, egyszer már visszahozták Amerikából, mert ott akart maradni. Ké­sőbb sikerült egy szemtanút találni, aki lát­ta: reggel fél 7-kor két külföldi rendszámú kocsiba pakoltak, és az amerikai kísérőkkel együtt elhajtottak. Hogy hova, azt senki nem tudja. A szegedi rendőrségen szerda estig nem jelentkezett. A hatóság annyit sem tudott a hollétéről, mint a sajtó. Végül is három napon belül nem köteles közölni tartózkodási helyét, és joga van az ország bármelyik kapitányságán jelentkezni asze­rint, hogy hol akar tartózkodni. Mindene­setre szerda délelőtt nemcsak a budapesti és a szegedi újságírók csapata nyomozott utána, hanem érdeklődött és anyagot kért egy amerikai és egy japán hírügynökség is. Az amerikai hírügynökség Enyedi Zoltán­Ha valaki alaposan elemezné, hogy a 2100 dolgozót foglalkoztató Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat idei termelési értéke hogyan alakul, akkor egyebek közt rájönne arra is, hogy ár­bevétele csaknem fele megyén kívül végzett tevékenységből jön össze. Ez első pillanatban a kívülálló számára azért is meglepő, mert még jó pár évvel ezelőtt is az volt az alapvető elképze­lés, hogy a vállalati kapacitásokat el­sősorban a megyében kell kihasználni, s így nem is nézték jó szemmel, ha egy szükebb pátriánkbeli cég az ország más tájain vállalt munkát. Mára persze ala­posan megváltozott a helyzet: mert hi­ába van a vállalat központja Szolno­kon, ha errefelé kevés a munka, amit az is mutat, hogy míg korábban a cég­nek a megye minden nagyobb városá­ban építésvezetőségei voltak, addig ma már csak Törökszentmiklóson dolgo­zik egy építésvezetősége. Mint Szabó László, a vállalat igazga­tója elmondta, nem volt könnyű dolog meggyőzni az embereket arról, hogy távolabbra is el kell menni, ha meg nak, a Csongrád Megyei Hírlap fotóriporte­rének 10 ezer dollárt ajánlott fel, ha Coma- neciről azonnal küld egy szegedi riportké­pet. Az MSZP is köszöntésére készült Szerdán délután többek között az a hír terjedt el, hogy a román extornásznó már Budapesten tartózkodik, az amerikai nagy- követségen, később azt lehetett hallani, hogy Ausztria felé átlépte a magyar határt. Mindenesetre óriási port vert föl Románia büszkeségének emigrálása. Engem többen is kerestek telefonon, pénzt, ruhát és egyéb támogatást ígérve, csak mondjam meg Na­dia tartózkodási helyét. Az MSZP Csongrád Megyei Szervezete ünnepélyes köszöntésre is készült, Novákné Halász Anna titkár át akarta adni Pozsgay Imre államminiszter szívélyes üdvözletét is. Amikor ezt a tudósí­tást írom, a legkülönbözőbb híresztelések kapnak lábra, és mindenki arra kíváncsi, hová tűnhetett az a román tomásznó, aki egykoron elkápráztatta a egész világot.- Halász Miklós ­(A Békés Megyei Népújságból) akarnak élni. Hisz a vállalati vagyon adott volt, s a termelőeszközöket csak a munkában lehet hasznosítani. Már 1984-85-ben az ország más tá­jai felé is kacsintgattak. Akkoriban ugyanis már jól látszott, hogy a beru­házásokra fordítható pénzek egyre vé­konyabban csordogálnak, és például emiatt Szolnokon a Széchenyi lakóte­lep építését sem tudták folytatni. Ki kellett tehát mozdulniuk és vállalko­záspolitikájukat felülvizsgálva ma már naponta figyelik a különböző verseny- felhívásokat és a Hajdú-Bihar, Szol­nok, valamint Pest megyében kiírt ver­senytárgyalások szinte mindegyikén részt vesznek. Hatókörzetük jelenleg Hajdúszoboszlótól Budapestig teijed. Hajdúszoboszlón például most egy nagy áruházat és lakásokat, Püspökla­dányban 30 lakást és üzleteket, Ceglé­den húsipari üzemet, a fővárosban pe­dig szintén lakásokat építenek, s nem­régiben fejezték be a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem épületeinek rekonstrukcióját. Am ezzel még nem köszönnek el a fővárostól, hisz a közel­múltban versenytárgyaláson nyertek el egy 350 millió forintos munkát, s így a XX. kerületben iskolát, óvodát és ABC-áruházat építenek. Persze azért nem lettek teljesen hűtlenek Szolnok­hoz sem, hisz kisebb-nagyobb mun­kák itt is akadnak. A megyeszékhe­lyen például saját értékesítésú lakáso­kat, a Széchenyi lakótelep egyik isko­lájában tornatermet, a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán pedig uszo­dát építenek - hogy csak néhányat em­lítsünk itteni munkáik közül. A vállalatnál éppen most van napi­renden az átszervezés, ennek kereté­ben kilenc föépítésvezetőségük jövőre megszűnik, és három üzemigazgatósá­got alakítanak ki. Különböző részlege­ik önelszámoló egységekké válnak, így a továbbiakban önállóan vállalkozhat­nak. Ilyen szempontból a jövő eszten­dőt még valamiféle átmeneti évnek te­kintik, de tervük az, hogy 1991-től egyes részlegeiket a minél nagyobb eredmény elérése érdekében korlátolt felelősségű társaságokká és rész­vénytársaságokká alakítják át. Nos a hatékony és eredményes gaz­dálkodásra való törekvésnek már az idén is látszanak a jelei a vállalatnál. Most december legelején úgy néz ki, hogy az erre az évre tervezett 1 milli­árd 50 milliós termelési értékük ösz- szejön, s ami egyáltalán nem lényeg­telen: 30 millió forintos nyereségük is meglesz. Sugárzó városi televízió Akik a szolnoki városi televizió műsorát nézik, mit sem tudnak arról, milyen körül­mények közt készül el egy-egy adás anyaga. A szokásos szóhasználat ilyenkor a mosto­ha kifejezés lenne. Nem a jelző elkoptatott- sága miatt nem találó a szó. Volt ennél rosz- szabb helyzetben is a városi televizió. Ma már nem biciklitárolóban szerkesztik a mű­sort. A Széchenyi lakótelep egyik lakását használhatják a városi televizió munkatár­sai. Persze ez sem igazán alkalmas a televí­ziózásra, ezért ha már a jelenlegi helyzetet mindenáron jellemezni szeretnénk, félmos­tohának nevezhetjük. Gyakorlatilag havi egyórás műsor elkészí­tésének feltételeit biztosította a városi ta­nács, a stúdió gárdája azonban már az in­duláskor megháromszorozta ezt az időt. Sa­ját forrásból bővítette a nélkülözhetetlen technikát, s bár a jelenlegi helyiség sem al­kalmas igazán a televíziózásra, profi színvo­nalú műsorokat állítanak össze: idén mint­egy 100 órányit. Szeptembertől már heten­te egy óra az adásidő! Várhatóan további változásokra is számí­tani lehet, méghozzá kedvező előjelúekre. Mint arról Vajda Jenó, a városi televizió ve­zetője tájékoztatott, egy sugárzó adó telepí­tésével foglalkoznak. Ennek segítségével nemcsak a kábellel ellátott lakásokban, de i városban mindenütt fogható lesz a helyi :évé adása, tehát a családi házas területe­ién is, ahová a kábelek kiépítése a jelentős költségek miatt nem valósulhat meg.- Számításaink szerint - mondotta Vajda Jenő -, a sugárzó adó telepítésére reális esély van. Részint azért, mert az ezt akadá­lyozó rendelet hamarosan a múlté lesz. A frekvenciákat felszabadítják, így mód nyílik a sugárzásra. Az illetékesek szerint márel­készült a jogszabálytervezet, amely ezt a ti­lalmat a városi televíziók számára feloldja a későbbi postatörvény megalkotásáig is. Te­hát helyi sugárzásra nyílik lehetőség. Szol­nok esetében ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a város minden pontján fogni lehessen az adást, 10-15 km sugarú körben kell su­gározni. így valószínű, hogy a városkörnyé­ki települések is csatlakozhatnak a városi televizió néző táborához. Mindez persze egyelőre terv, döntés még nem született. A városi tanácsnak kell kimondania az igent. A nézők véleménye a visszajelzések alapján egyértelmű, igénylikaműsorbővítését, aká- belvonallal nem rendelkezők is támogatják sugárzó adó telepítésének gondolatát, hi­szen így ók is élvezhetik majd a városi tele­vízió műsorait. Egyúttal a stúdió kérdését is meg kell majd oldani. Egy erre valóban al­kalmas épület átalakításával viszonylag kedvezőbb anyagi feltételekkel lehet ezt megteremteni. A technikai felszerelés és a növekvő műsoridőnek megfelelő létszámú stáb felállítása is pénzen múlik. Számítása­ink alapján a sugárzó adó telepítésére és az utóbb említett feltételek biztosítására mint­egy tízmillió forintra lenne szükség. Remél­jük, hogy a város gazdája lesz a városi tele­víziónak, amely eddig is bizonyította: igény, szükség van rá. SZ.GY. Akik nem tartják tiszteletben a megyehatárt Átszervezések a hatékonyság érdekében Vállalkozások a Szolnok Megyei ÁÉV-nél Az orvosi etika nem olyan rossz, mint hírlik Nem gyógyít, hanem ellát Dr. Vér Andrással, a Magyar Orvosi Kamara elnökével egy szolnoki tanácskozás szüneté­ben beszélgettem céljaikról, ter­veikről. A Kamara nemrégen alakult meg, mint az orvosok szakmai, érdekképviseleti szer­ve. Az embereket azonban az ér­dekli leginkább, hogy a betegek­nek mi haszna van az orvosi ka­marából? Először tehát ezt a kérdést tettem föl az elnöknek. Nem gyógyít, hanem ellát- Az orvosi kamarát és annak területi szervezeteit nem a mi­nisztérium vagy más hivatal fogja ellenőrizni, hanem a la­kosság. A kamara céljai - példá­ul a szakmai színvonal emelése, amely jelen pillanatban elodáz­hatatlan - egyeznek a betegek érdekeivel. Tervezzük az orvos­etikai normák kidolgozását is, ami azt szolgálja, hogy az orvo­sok etikusan dolgozzanak és vi­selkedjenek. A szakmai kollégi­umok is a Kamara keretei között fognak működni. Tervezzük a szakmai kritérumok megállapí­tását is, hogy például mivel kell rendelkeznie mondjuk egy kór­háznak ahhoz, hogy ott megfe­lelő ellátást nyújtsanak.- Ezt konkrétan meghatároz­zák majd ? Mert jelenleg nincs megállapítva, hogy bizonyos in­tézmények szakembergárdájuk és felszereltségük mellett mire képesek, és milyen műtéteket, kezeléseket végezhetnek. Eb­ben is lesz tehát előrelépés?- Hogyne! Jelen pillanatban Magyarországon nincs a szó va­lódi értelmében vet hanem betegellátás- Mi a különbség a kettó kö­zött?- Nézze, ha magának.fáj a fü­le, és eljön hozzám, és én írok egy beutalót a fül-orr-gégészet- re; akkor én magát elláttam. De ha én igazi orvos vagyok, akkor megvizsgálom a fülét, és ha tu­dom, meggyógyítom. Ha nem tudom, akkor küldöm tovább.- A Kamara nagyon bízik a fi­nanszírozási rendszerben, ami- koris a gyógyitás költségeit a különböző biztosítók fedezik majd. Miért hisznek ennyire benne?- Ha itt olyan biztosítási rend­szer lesz, mint amilyen minde­nütt a világon, akkor az jól fog működni. Mert ha én megvizs­gálok egy beteget, pénzt kapok érte a biztosítótól. Tehát az lesz az orvosok érdeke, hogy a páci­ens minél hamarabb meggyó­gyuljon, és ha legközelebb meg­betegszik, megint hozzá jöjjön. A hálapénznek az a hátránya, hogy az orvosok azokat a bete­geket kezelgetik szívesen és so­káig, akik fizetnek. De ha min­denki után fizet a biztosító, ak­kor az orvosnak nem érdeke, hogy különbséget tegyen. És ha nem tudja kezelni tovább, mert a tudása véget ért, akkor más szakemberhez küldi. Marad a hálapénz?- A Kamara tagjai hisznek ab­ban is, hogy a biztosító rendszer megszűnteti a hálapénzt. Mert olyan fizetést adnak majd, hogy az orvosnak nem lesz szüksége mellékesre. Akkor a Kamara ab­szolút elítéli majd azt, aki ellen t gyógyítás, van. bejelentés érkezik, hogy mégis elfogadja a hálapénzt?- Ez nagyon furcsa kérdés. Azt gondolom, hogy aki olyan hely­zetet teremt, hogy a beteg még ezek után is úgy érzi, hogy ad­nia kell, azt el kell ítélnünk.- Milyen következményei le­hetnek annak, ha valakit elítél magatartásáért a Kamara?- Például félévre megvonjuk a jogát a magánrendeléstói. Vagy a felelősségbiztosítási díja, amelyet fizetnie kell a biztosí­tónak, a többszörösére emelke­dik. Ha valakit kizárnak a Ka­marából, akkor gyakorlatilag nem tud elhelyezkedni.- Ha tehát egy orvos a Magyar Orvosi Kamara tagja, az garan­cia lesz arra, hogy az illető eti­kus és szakmailag alkalmas a munkája elvégzésére. Azt hal­lottam, hogy a biztositó nem al­kalmaz majd olyan orvost, aki nem kamaratag. Igaz ez?- A Kamara épp most tárgyal az egyik biztosítóval a szakmai, etikai garanciákról. És elképzel­hető, hogy a biztosító csak a ka- maratagokat foglalkoztatja majd. Béres válasza- Milyennek tartja most a ma­gyar orvosi etikát?- Megpróbálok magának dip­lomatikusan válaszolni. A ma­gyar orvosok is ebben a társa­dalmi rendszerben, ebben a kö­zegben élnek. És én nem hi­szem, hogy ki tudnák vonni ma­gukat azok alól a hatások alól, amelyek naponta mindenkit ér­nek.- Tehát nem különbek, mint más foglalkozású emberek?- Bizonyos fokig nem külön­bek, de a többség sokkal na­gyobb lelkesedéssel és figye­lemmel -dolgozik, mert .elsősor­ban hivatástudatból lettek orvo­sok. Ha volt is, vagy van is eti­kai probléma, azt gondolom, hogy nem ez jellemzó. Csak a társadalmi megítélés mindig a hibát elkövetőkről alkot véle­ményt. Az orvostársadalom presztízse csökkent, de egy-egy orvosé nem, vagy csak nagyon kévésé. De ebből a nagyon ke­vésből általánosítanak a többi harmincezerre is. Nézze, min­den betegnek van kedves orvo­sa, akiben bízik, felnéz rá és tiszteli. Az orvosok többsége ilyen. Az egész orvostársadalom presztízse viszont ugyanúgy csökkent, mint más értelmiségi hivatásoké.- Milyen kapcsolatot akarnak kiépíteni a sajtóval?- Évente tart majd a Kamara sajtótájékoztatót. Úgy érzem, hogy eddig is jól együttműköd­tünk a sajtóval. Ha valamiben, akkor a Kamara működésében a nyilvánosság nagyon fontos.- A Kamara állásfoglalást tett közzé a Béres-cseppekről az új­ságokban. A cikkben az is sze­repelt, hogy felkérik Béres dok­tort, működjék együtt a Kama­rával, hogy a cseppek hatását - megvizsgálják. Válaszolt erre a felkérésre Béres doktor?- Igen, a Béres-alapítványon keresztül: hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet bevoná­sával hajlandó tárgyalni az or­vosi kamarával. Paulina É A dolgozók akarata szerint Új igazgató a jászberényi kórház élén Tegnaptól új igazgatója van a jászberényi kórház-rendelöintézet- nek. Mint arról lapunkban is hírt adtunk, nyár óta keresik azt, aki alkalmas lenne a kórház vezetésére. A városi tanács először pályá­zat útján hirdette meg az állást. Ez azonban nem hozott eredményt, ezért a vébé úgy határozott, hogy olyan szakember is lehet az igaz­gató, aki nem főállásban látja el a vezetői teendőket. A tanács meg­kérdezte a kórház dolgozóit is, kit tartanak alkalmasnak. A Magyar Orvosi Kamara Jászberényi Területi Szervezete is véleményt nyíl­vánított. A dolgozók és a Kamara tagjainak állásfoglalása egybe­hangzó volt: dr. Jakus Zoltánt, a kórház fül- orr- gége- osztályának vezető főorvosát javasolták. Véleményükkel a városi tanács végre­hajtó bizottsága is egyetértett. így december elsejétől dr. Jakus Zol­tán a jászberényi kórház igazgató főorvosa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents