Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-09 / 267. szám

^ÉPLAP 1989. NOVEMBER 9. Uj PB az IUSZEP csúcsán A Pénzügyminisztérium nem „froclizza” a lakosságot Ülést tartott a képviselők Szolnok megyei csoportja A‘Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak szerdán kezdődött ülé­sén Egon Krenz főtitkár első 'napirendi pontként javasla­tot tett a Politikai Bizottság testületi lemondására. Mint mondotta, erre azért van szükség, hogy mindenki előtt világossá váljék a je­lenlegi helyzetért viselt fe­lelősség kérdése. A plénum a javaslatot egyhangúlag el­fogadta. A 157 szavazati joggal rendelkező KB-fcag egyen­ként szavazott az új politi­kai bizottságba javasolt személyekről. Ennek során (Folytatás az 1. oldalról.) lását. Elégedetten állapítot­ták meg, hogy a kontaktu­sok élénkülnek, s egyetér­tettek abban, hogy a látoga­tás új szakaszt nyithat meg az együttműködésben. Mind­két részről az ipari kapcso­latok fejlesztésére helyezték a hangsúlyt, ezen belül ki- ' emelték a termelő beruhá­zások, a kis- és közepes üzemek közötti együttműkö­dés fontosságát. • Egyetértettek ábban is, hogy tovább kell bővíteni a két ország közötti egyezmé­nyes kapcsolatokat. Így cél­szerűnek ítélték megállapo­dás kötését a beruházások kölcsönös védőiméről, támo­gatásáról, az egyetemi dip­lomák elismeréséről, vala­mint az ipari együttműkö­désről. Spanyol részről üd­vözölték azt a magyar kez­deményezést, amely szerint egyszerűsíteni kell a vízu­mok kiadását. A déli óráikban Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársa­sági elnök fogadta Felipe Gonzalezt az Országház Munkácsy termében. A ta­lálkozón Szűrös Mátyás ki­fejtette: Magyarországnak nagy szüksége van a nem­zetközi támogatásra annak érdekében, hogy minden te­kintetben felzárkózhasson Európa fejlett országaihoz. Kiemelte annak jelentősé­gét, hogy más szocialista or­szágokban a magyarországi­hoz hasonló változások men­nek végbe. Különösen fon­tosnak nevezte a Szovjet­unióban zajló folyamatokat. Felipe González a magyar és a spanyol demokratikus átmenet nemzetközi össze­függéseiről szólva utalt ar­ra, hogy visszatekintve az elmúlt évekre, országának a NA TO-hoz tartozása nem akadályozta, ellenkezőleg se­gítette a demokratikus át­alakulást és a gazdasági fej­lődést. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy szövetségi rendszerhez tartozó ország esetében — mint amilyen Magyarország is — nagy jelentősége van a nemzet­közi realitások gondos mér­legelésének. A kora délutáni órákiban városnézés szerepelt a spa­nyol miniszterelnök prog­ramjában. Az első állomás a Vár volt, ahol Fill pe Gon­zalez virágcsokrot helyezett el az 1686-ban, Buda fel­szabadításáért elesett spa­nyol katonák emléktábláján a Sziklai Sándor utca 35— 37. számú ház falán. Ezt követően a magyar főváros életével ismerkedett: végig­sétált a Váci utcán, megte­kintett egy népművészeti boltot, majd Németh Miklós társaságában kávézott a Ger­beaud cukrászdában A későbbiekben a kor­mány vendégházában talál­kozósorozat zajlott le, ennek során a spanyol miniszter- elnök megbeszéléseket foly­tatott a magyar köztársasá­gielnök-jelöltekkel. Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt köztársasá- gielnök-jélöltje kereste fel elsőként Felipe Gonzálezt. nem kapta meg a szüksé­ges szavazatmennyiséget Horst Dohlus, aki eddig PB-tag és KB-titkár volt, továbbá Günther Kleiber (eddig PB-tag) és Gerhard Müller (eddig PB-póttag.). Az NSZEP KB új Politi­kai Bizottsága a következő: -Egon Krenz (főtitkár), Hans- Joachim Böhme, Werner Eberlein, Wolfgang Herger, Werner Jarowinsky, Heinz Kessler, Siegfried Lorenz, Hans Modrow, Wolfgang Raudhfuss, Günter Scha- bowski, Gerhard Schürer. Póttagok: Johannes Chem­nitzer, Inge Lange, Marga­A magyar politikai refor­mokról tájékoztatva ki­emelte, hogy a változások motorját az uralkodó pár­ton belüli reformerők jelen­tik, ők a kezdeményezők. Hangsúlyozta: az MSZP szabad választásokat kíván, annak ellenére, hogy tisztá­ban van vele, a választásokon fizetnie kell az elődpárt ál­tal elkövetett hibákért. Ki­jelentette: a stabilitás gaz­dasági feltételeinek megte­remtéséhez nélkülözhetet­len a külföldi támogatás. Kulcsár Kálmán, a Haza­fias Népfront elnökjel öltje hangsúlyozottan szólt a mó­dosított alkotmány szerepé­ről a többpártrendszer ga­ranciáinak megteremtésé­ben, s arról a jogi munká­ról, amely annak érdekében folyik, hogy létrejöjjenek az Európa Tanácsihoz törté­nő magyar csatlakozás jogi feltételei. Felipe González mindkét találkozón ismertette a de­mokratizálási folyamat so­rán szerzett spanyol tapasz­talatokat. Utalt arra, hogy a szocialista párt kormányra jutásakor nehéz gazdasági helyzetet örökölt. Ugyan­akkor mindvégig nagy fon­tosságot tulajdonítottak an­nak, hógy a gazdasági struktúraváltás közepette, is megőrizzék a szocialista ér­tékeket. Véleménye szerint a szocialista mozgalmait. Spanyolországban is —­csakúgy, mint más államok­ban — a nagy fokú rugal­masság teszi erőssé. A Magyar Demokrata Fó­rum köztársaságielnök-je- löltje. Für Lajos az MDF elnökével, Antall Józseffel együtt kereste fel Felip>e Gonzálezt. Beszélgetésükön a spanyol kormányfő úgy fogalmazott, hogy a ma­gyar demokratikus átalaku­lás európai kérdéssé vált: pozitív kimenetele megfelel Spanyolország és általában az Európ>ai Közösségek or­szágai érdekeinek. A spanyol kormányfő kí­séretében lévő személyisé­Budapesten tartotta ta­nácskozását november 6—8. között az Agrárreformkö- rök Egyesülete, amelyről az alábbi közleményt jutatták el szerkesztőségünkbe. Az Agrárreformikörök Egyesülete — vállalja a falvakban és a vidéken élő lakosság, az agrárágazatban dolgozók, illetve azok törekvéseivel azonosulni tudó, azért fele­lősséget vállaló állampolgá­rok a meglévő és szervező­dő önkormányzati, érdek- védelmi, szakmai és más szervezetekkel való együtt­működést. az agrártársada­lom politikai érvényesítése céljából; —- javasolja az agrárága­zatban működő szövetkeze­tek, állami gazdaságok, magánvállalkozók, kister­melők, élelmiszeripari válla­rete Müller, Günter Sieber, Werner Walde, Hans-Joac­him Willerding. A legna­gyobb ugrás kétségkívül a teljesen ismeretlen Hans- Joachim Willerding nevé­hez fűződik, aki eleddig még a KB-nak is csupán póttagja volt. A központi bizottság tit­kárai lettek: Egon Krenz, Johannes Chemnitzer, Wolfgang Herger, Inge Lan­ge, Siegfried Lorenz. Wolf­gang Rauohfuss, Günter Schabowski, Giinter Sieber, Hans-Joachim Willerding. A korábbi létszámhoz ké­pest kettővel csökkent a tit­kárság tagjainak száma. gek a nap folyamán magyar partnereikkel ültek tárgya­lóasztalhoz. Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes Jósé Aranzadi Martinez ipa-, ri és energiaügyi minisztert fo­gadta a Parlamentiben. A spanyol miniszter elsősorban a privatizációnak, a külföldi tőke részvételének lehető­ségeivel kívánt megismer­kedni. Medgyessy Péter tá­jékoztatta az ezzel kapcso­latos szabályozásról, alá­húzva, hogy a magánsze­mélyek, a privát cégek vál­lalkozásai Magyarországon adó- és hitelkedvezmény­ben részesültek. Jósé Aran- zad-i Martinez az ország pénzügyi helyzetéről érdek­lődött, s ezzeL összefüg­gésben a forint konvertibi­litásának perspektíváiról. Ez utóbbi ugyanis vélemé­nye szerint a külföldi tőke magyarországi megjelené­sének fontos feltétele. Kelemes Ernő, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke szintén Jósé Aranzadi Mar- tinezzel tárgyalt a Tervhi­vatalban. Az OT elnöke tájékoztatást adott az or­szág gazdasági helyzetéről, a piacgazdaságra való átté­rés programjáról. Derzsi András közlekedé­si, hírközlési és építésügyi miniszter Apolonia Ruiz Ligeroval, a spanyol Gazda­sági és Pénzügyminisztéri­um kereskedelmi államtit­kárával a sevillai világkiál­lítás fejlesztési, építési mun­kálatairól, valamint a Bécs—Budapest világkiállí­tással összefüggő magyar infrastrukturális fejlesztési programokról cserélt véle­ményt. Farkas István pénzügy­miniszter-helyettes a spa­nyol küldöttség több tagját általános pénzügyi és adópolitikai kérdésekről tá­jékoztatta. Este Németh Miklós dísz­vacsorát adott vendége tisz­teletére. A vacsorán pohár­köszöntők hangzottak el. latok, agrárszakhivatalok dolgozóinak, hogy vizsgál­ják meg érdekikép viseleti szerveik munkáját, érté­keljék azt és döntsenek azok megújításáról; ­— ösztönzi az agrárága­zatiban működő szervezete­ket, vállalkozókat az érdek- tagoltságfol adódó, szekto­ronként alulról szerveződő érdekvédelmi, érdekképvisele­ti ;szervezetein6k.'liát rehoz,ásá- ra. Feladatainak összefogá­sát, érdekeinek összehango­lását, védelmet és képvise­letét egy kialakítandó fó­rum, az Agrár Érdekvédel­mi Tanács keretében tartja megvalósíthatónak; — támogatja, hogy az ag­rárágazatban működő szer­vezetek, vállalkozók — a termelésben, a feldolgozó- iparban, az agrárkereskede­Tegnap délelőtt ülést tar­tott a képviselők Szolnok megyei csoportja, melyen részt vett — népes szakér­tő csapata élén — Járat Zsigmond pénzügyminisz­ter-helyettes is. Az érdek­lődés nagy volt, a meghí­Pedig a miniszterhelyettes előadása kifejezetten ér­dekfeszítő volt. Ritkán hal­lani ilyen elvont dologról ennyire közérthető magya­rázatot. Előszöris kiderült, hogy az annyit szidott Pénzügyminisztérium nincs könnyű helyzetben, és bi­zony a jószándékú törekvé­seinek csak töredékét ké­pes megvalósítani. Ilyen­kor aztán a lakosság hajla­mos azt hinni, hogy az egymást keresztező intézke­dések az ő „froclizására” történnek. A minisztérium szándéka például az lett volna már a novemberi Or­szággyűlésen is, hogy olyan előterjesztéssel lépjen szín­re, amely az adó csökken­téséről szól. Csakhogy: eb­ben az esetben súlyos defi­cit érte volna a költségve­tést, így hát osztottak, szo­roztak, kalkuláltak, hogy az államháztartás se járjon rosszul, végülis mi történt — maradt az adó korábbi nívója. Némi kedvezmény­re azért van kilátás, példá­ul aki vállalkozásba fekteti a pénzét, az az adóalap 30%-áig levonhatja az ősz- szeget az adójából. Egy ké­zenfekvő példával élve: ha valaki mondjuk a jövedel­méből 540 ezer forintot fek­tet részvénybe, vagyon­jegybe, kft-be lép pénzével, Beszélt a pénzügyminisz­ter-helyettes a kelet-euró­pai országokhoz fűződő kap­csolatainkról is. Ha a KGST, vagy a szovjet gazdaság összeomlik, annak szá­munkra is tragikus követ­kezménye lesz, hiszen az energiafelhasználásunk 25%-a szovjet importból adódik. Küszöbön áll saj­nos a tőkés fizetési mérle­günk felborulása is. Hogy idáig jutottunk, ebben több technikai hibát vétett a kor­mányzatunk. Például nem volt kellően átgondolt a turista valutarendszerünk. Nem az állampolgárok a hibásak azért, mert áram- lani kezdett a határainkon lemben — hozzanak létre szakmai feladatokat ellátó egyesületeket és szövetsé­geket, gazdasági érdekfeltá­ró és érdekegyeztető funk­ciók ellátására. Alakítsák meg a Magyar Agrárgazda­sági Kamarát. — Fontosnak tartja, hogy az új parlament és koalí­ciós kormány jogszabályai garanciákat nyújtson a me­zőgazdasági termelők szá­mára a szövetkezés, az ér­dekképviseleti rendszer és a mezőgazdasági kamara kérdésében. Hangsúlyozza az önszerveződés fontossá­gát és azt, hogy az agrárvi­lág tevőlegesen vegyen részt ebben a kodifikációs munkában. Az Agrárreformkörök Egyesületének Érdekvédelmi Szakbizottsága vott p»ártok képviselői és a fővárosi vendégek ezúttal jóval többen voltak, mint a honatyák. Közülük sokan maradtak távol erről a konzultációról; a mandá­tum lejártához közeledve úgy látszik belefáradtak a képviselői munkába. vagy magánvállalkozóként állóeszközt vásárol, ez a 30%-os kedvezmény azt je­lenti számára, hogy 180 ezer forint helyett csak 108 ezer forintot adózik. A pénzügyi szakember a nép­gazdaság közeli jövőjét is prognosztizálta. Privát vé­leménye, hogy a magyar gazdaság néhány éven belül elkezdheti a kilábalást a válságból, ehhez viszont mindenképp élénkíteni kell a vállalkozásokat. Biztos — mondta Járat Zsigmond, — hogy a 40 év alatt elfoj­tott energiák teret követel­nek majd maguknak. Szük­ségszerű hogy a befekteté­seik adókedvezményt élvez­zenek. Mert mi most a helyzet? A költségvetés a megtermelt érték 65%-át vonja el, majd ezt újra­osztja, csak hát annyi, de annyi csatornán folyik visz- sza a pénz, hogy semmi ga­rancia nincs arra: pontosan oda jut, ahol a legjobban hasznosul. A gazdaságot tehát a nö­vekvő magántulajdonra kell építeni, mert a XX. század Európájában — ez már bebizonyosodott — az állami tulajdon nem funk­cionál kielégítően. Egysze­rűbben szólva, a pénzt an­nál kell hagyni, aki meg­termeli: kifelé a dollár, márka, schilling; az emberek „jól működtek”, azt tették, amit várni lehetett tőlük. A hiba a rendelkezésben volt. A másik súlyos hiba a szocialista export szabályo­zásában történt. Jelenleg a Szovjetunióval való keres­kedelmi kapcsolatunkban 6 —700 millió rubeles aktívu­munk van. Bármilyen fur­csa, ez is visszaütött: a milliárdos nagyságrendű ru- beibevételeinkért nem tu­dunk vásárolni semmit, ez holt tőke formájában hever a bankokban. A megoldás a konvertibilis elszámolás lenne még akkor is, ha ez az első években ráfizetéssel jár. Mert nézzük csak: ha valutáért adunk-veszünk, a szovjetek másoknak is el­adhatják a gázt, a kőolajat. Vételnél p>edig nem biztos, hogy az Ikaroszt választják, amikor a dollárjukért Mer­cedes buszt is kaphatnak. Kokat Rudolf, jászberé­nyi képviselő kissé indu­latosan tette szóvá, hogy a parlament és a Pénzügymi­nisztérium között ellentét feszül. A képviselők nem értik, hogy ha a jelenlegi gazdaságpolitika nem ho­zott eredményt, miért kell mégis csökönyösen ragasz­kodni hozzá? Jó, élénkíteni akarjuk a vállalkozásokat, de jószerivel nem teszünk érte semmit. A magyarázat az, hogy a befektetés hasz­na csak később jelentkezne és addig a költségvetés nem tudná mivel pótolni a megelőlegezett összeget. Az­tán emelni akarjuk a mű­szaki színvonalat, közben vámmal, adóval vágjuk agyon azt, aki az új tech­nikát behozza.' Kokat Ru­dolf úgy véli, az Országgyű­lés nem fogja megszavazni ezt az előterjesztést. Járat Zsigmond azt mond­ta: ha az ellentét valóban kibékíthetetlen a parlament és a pénzügyi kormányzat között, akkor le kell váltani a kormányt. Még egyszer elmondta, hogy a Pénzügy­minisztérium szándékaiban ott van' minden törekvés az adók csökkentésére és más ösztönzők bevezetésére, de a költségvetés szorítását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ami a gazdaság rendbe­tételét illeti, erre két kül­földi receptet ismertetett' a .fénzügymiiniszteiVhelyet- tes. Az egyik a jövedelmek szűkítése. Be kell dugni azokat a csatornákat, me­lyeken a pénz elfolyik. Eb­ben az esetben viszont a veszteséges vállalatok el­buknának. Ha megszűnne a támogatás, 1400 vállalat válna veszteségessé, s ez 1 millió dolgozót érintene. Minden második termelő- szövetkezet veszteséges len­ne, de a közlekedési vál­lalatok 40%-a sem tudna nyereséget f elmutani a gaz­dasági év végén. Ebbe az átalakításba a kormányok bele szoktak bukni, aligha­nem ez történne nálunk is. Szűkíteni, vagy pénzt pumpálni? A másik megoldás az len­ne, hogy azonnal új pénze­ket kellene pumpálni a gaz­daságba. De a gazdaság me­lyik szférájába? Hol for­gatnák ezt a tőkét a legna­gyobb haszonnal? A mi gazdasági kilábalásunk a jövedelemszűkítésre épül fel, amit nem csinálunk kö­vetkezetesen. Szó esett ezek után az állampolgárok adójáról is, amit a pénzügyi szakembe­rek nem tartanak olyan tra­gikusnak, mivel 1988-ban a 910 milliárdnyi lakossági jövedelemből csak 510 mil­liárd forint volt adóköteles. Azt, hogy 0-tól 48 ezer fo­rintig nem adóztatják a jö­vedelmet, ez elvisz a költ­ségvetésből 260 milliárd fo­rintot. Az adózó összeg adókulcsa tehát ezért lesz 34%. Ha valamennyi jöve­delem adóköteles lenne, ebben az esetben az adó­kulcs 14% lenne. Szót kértek a pártok je­lenlévő képviselői is, és őszinte segítő szándékuk csendült ki a kérdéseikből, javaslataikból. Elmondták, mennyivel könnyebb lenne politizálni, élni a demokrá­cia adta lehetőségekkel, ha mindehhez gazdasági köny- nyebbség is járulna. Bugán Mihály, a képvise­lőcsoport vezetője jó két és félórás konzultáció végezté­vel köszönte meg a minisz­térium munkatársainak részvételét, s most már nincs más hátra,' mint a megméretés: a pénzügyi kormányzat előterjesztésére vajon melyik gombot nyom­ják meg a novemberi ülés­szakon a honatyák? Végül egyetlen kérdést tettem fel a pénzügyminisz­ter-helyettesnek : a gazdál­kodó szervek vezetői lázban vannak, mert hire kelt, hogy hétfőtől minden plusz pénzt befagyasztanak. Igaz-e a híresztelés? — Én nem hallottam, de ettől még megtörténhetik — válaszolta Járai Zsigmond. Akik pedig pénzre várnak, azok alighanem úgy vélik; azért egy ilyen „fagyve­szélyről” a pénzügyminisz­ter helyettesének tudnia kellene. Palágyi Béla Hazánk vendége Felipe González A grárreformkörök a vállalkozások élénkítéséért Privát prognózis: kilábalás A rubel holt töke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents