Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-08 / 266. szám

4 1989. NOVEMBER 8. __________________________________________________________________ Jelentés 1989.1—III. negyedévéről Összefoglaló megállapítások SZISZSZ az átmenetben A tagszervezetek legyenek erősek Ellentmondásos a statisztikai hivatalnak a megye hely­zetéről készült összesítése. Az ipari termelés volumenének mérséklődése mellett egyes területeken jó eredmények szü­lettek: háztartási fagyasztószekrényekből, mosószerekből, papírból, egyes húsárukból, vajból, gyümölcskonzervekből több készült, mint tavaly. A mezőgazdaság eredményei nem érik el a tavalyiakat, de az őszi munkák üteme megfelelő. Azonos szinten maradt (menniységben) a kereskedelmi for­galom, örvendetesen nőtt az ide utazó külföldiek, de sajná­latosan csökkent a belföldiek száma. Kevesebb halálos bal­eset történt, több viszont az egyéb baleset. A megye ipari gazdálkodói 1989. I—III. negyedévében 44,5 milliárd forint termelé­si értéket hoztak létre. A termelés volumene 4,4 szá­zalékkal elmaradt az egy év­vel korábbitól. Az év folya­mán a termelés ütem tel eo volt, a II. negyedévi kis mér­tékű növekedést a III. ne­gyedévben öt százalékot meghaladó visszaesés követ­te. A termelés volumené­nek folyamatos mérséklő­dése jellemezte a gép- és A megyére jellemző fon­tosabb termékek közül csak a háztartási fagyasztószek­rények és ládák, a gumitalp, a szintetikus mosószer, a papír, a sportcipő, a kolbász­félék, a vaj és a gyümöics- konzervek gyártása haladta meg jelentősebben az egy évvel korábbit. Tíz száza­lékkal, illetve azt meghala­dóan csökkent a termelés mezőgazdasági gépekből, alumínium háztartási edé­nyekből, fekete-fehér tele­vízióból, beton- és habarcs­anyagokból, foszforműtrá­gyából, fenyőfűrészáruból és fermentált dohányból. A csökkenő termelés okai között elsősorban az anyag- és alkatrészellátás akadozá­sát, a rendelésellátottság bi­zonytalanságát, valamint az előző évinél háromnál keve­sebb munkanapot említették a vállalati szakemberek. A megye iparában 53,7 ezer fő dolgozott, 2,4 százalékkal ke­A megyei székhelyű kivi­telező építőipar 1989. I—III. negyedévben 3,1 százalékkal növelte építési-szerelési te­vékenységét (országosan 6,3 százalékos volt a növekedé­se), és me^íözelitette az 1,5 milliárd forintot. Az egész évre előirányzott építés-sze­relés értékének (2,2 milliárd forint) a háromnegyedév alatt 2/3-át teljesítették. Eb­ben az időszakban a befeje­zet vállalkozói termelésnek 19,6 százaléka fenntartási munka volt, ez 2,3 százalék- ponttal magasabb, mint az építőipart, lassú emelkedés volt tapasztalható a könnyű­iparban, a bányászat és az élelmiszeripar termelése pe­dig hullámzott A megyei átlagnál nagyobb mértékben esett vissza a települt ipar termelése, és részaranya is tovább mérséklődött Az egyes szervezetek tennelese a vártnál differenciáltabban változott, és csaknem kétötö­düké az előző évi szint alatt maradt. vesebb az előző évinél. A csökkenés a fizikai foglalko­zásúak létszámának fogyásá­ból adódott. Az egy foglal­koztatottra jutó termelés 2,0 százalékkal lett kevesebb, a fizikai foglalkozásúak egy órára jutó termelése nem változott. Az iparban foglal­koztatottak átlagos havi net­tó keresete 7189 forint volt, 16,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A megyei székhelyű ipari gazdálkodók nettó árbevétele az eddig el­telt kilenc hónapban 53,6 milliárd forintot tett ki. mely folyó áron 6,3 száza­lékkal több, összehasonlítha­tó áron 2,1 százalékkal keve­sebb az előző évinél. Az ér­tékesítésen belül 3,1 száza­lékponttal tovább nőtt az ex­port részaránya, értékben 18,8, mennyiségben pedig 2,2 százalékkal növekedett. A külföldi eladás több, mint kétharmada került nem ru­belelszámolásban kivitelre. előző év hasonló időszaká­ban. A foglalkoztatottak át­lagos száma 4800 főt tett ki, ez 3,3 százalékkal kevesebb a múlt évinél. A nettó átlag- kereset 6955 forint, 18,4 szá­zalékkal emelkedett. Az I— III. negyedév folyamán 129 építmény kivitelezését kezd­ték meg, összesen 1,9 mil­liárd forint értékben. Az át­adott építmények (91 db) tel­jes értéke mintegy 1,7 mil­liárd forint összesen 240 la­kást adtak át és szeptember 30-án 753 lakás építése volt folyamatban. Az állami gazdaságokban, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben foglalkozta­tottak száma egy év alatt 5,5 százalékkal fogyott, 1989. I—III. negyedévben az előb­biek havi nettó átlagkeresete 6925, az utóbbiaké 6839 fo­rintot tett ki. Ez 16,8 és 13,3 százalékkal jelentett többet a tavalyinál. A megyei székhelyű gaz­dálkodó szervezetek beruhá­zási pénzügyi teljesítése az év első kilenc hónapjában (7 milliárd forint) 4,6 száza­lékkal kevesebb, az üzembe helyezése (5,9 milliárd fo­rint) pedig 16,7 százalékkal több volt a tavalyinál. Ugyanebben az időszakban a pénzügyi teljesítésen beiül az építési hányad 53,1 száza­lékról, 51,0 százalékra mér­séklődött, míg a gépeké 2,4 százalékponttal nőtt. A rá­fordításoknak több mint fe­lét a kőolaj- és földgázbá­nyászat használta fel. Ez év első háromnegyed évében 20, egyedileg megfi­gyelt beruházást adtak át, köztük található a Szájai— Gyoma vasútvonal korszerű­sítése, valamint Szolnokon a Kereskedelmi és Hitelbank épülete. A 34 megkezdett beruházás közül a legjelen­tősebb a 4. sz. főút Szolnokot elkerülő szakasza, valamint Martfűn az Első Magyar Sző- vezetkezeti Sörgyár bővíté­se. A megfigyelt anyagi ágak­ban 1989. I—III. negyedév­ben 121 ezer főt foglalkoz­tattak, 3,5 százalékkal keve­sebbet, mint egy évvel ko­rábban. Ezen belül a fizikai dolgozók átlaglétszáma egy év alatt 3,9 százalékkal csök­kenve 96,8 ezer, a szellemi foglalkozásúaké 1,6 száza­A megye kiskereskedofene 1989. I—III. negyedévében 21,7 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, amely folyó áron 17,6 száza­lékkal több az elmúlt évinél, mennyisében azonban a tavalyi szinten maradt. A je­lentős, átlagosan 17,6 száza­lékos áremelkedés a vendég­látás és a ruházati cikk áru- főcsoportnál számottevő (6,8 és 13 százalékos) volumen- csökkenést okozott. A megyében a korszerű üzemeltetési formák elterje­dése tovább tartott, számuk egy év alatt 17,0 százalékkal emelkedett. A szerződéses boltok és vendéglátóegysé­gek száma 86 és 310, a jöve- delemérdekeltségűeké 140 és 36 volt szeptember 30-án. lékkai mérséklődve 24,3 ezer főt ért el. A harmadik negyedévben a megyei gazdálkodó szerve­zetek munkaerő-kereslete minimálisan mérséklődött. Változatlanul elsősorban szakmunkásokat keresnek, szűkültek a segédmunkások és a szellemi foglalkozásúak elhelyezkedési lehetőségei. A lakosság központi for­rásból származó bevétele az 1988. I—III. negyedévit 22,0 százalékkal haladta, meg és több, minit 16 milliárd forin­tot ért el. Továbbra is meg­határozó a munka- (tagsági) viszonyból és a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekből származó bevételek aránya, bár részesedésük az elmúlt évi 62,6 százalékról 59,8 szá­zalékra csökkent. A kis- és magánvállalkozások kifize­téseinek aránya az év ed­dig eltelt időszakában 24,2 százalékot tett ki. A lakossági takarékbeté­tek állománya 1989. szeptem­ber 30-án 8,9 milliárd forint volt, amely 1,8 százalékkal magasabb az 1988 szeptem­ber véginél. A lakossági hitelek állo­mánya a negyedév végén 8,7 százalékkal magasabb volt az 1988. szeptember 30-i ér­téknél, és 13,6 milliárd forin­tot ért el. A rövid és közép lejáratú hiteleké egy év alatt 74,0, a hosszú lejára- túaké 10,0 százalékkal emel­kedett. Az év első kilenc hónapjá­ban 1093 lakás épült, 14,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az otthonok közel 97 százaléka magán­erőből valósult meg. A meg­szűnéseket is figyelembe vé­ve a megye lakásállománya 866-tal gyarapodott. Az állami vállalatok és szövetkezetek egy év alatt 3.0 százalékkal kevesebb, összességében 12,7 ezer főt foglalkoztattak. A teljes munkaidőben dolgozók havi nettó átlagkeresete 5952 fo­rintot tett ki, és egy év alatt 21.0 százalékkal növekedett. A megye kereskedelmi szálláshelyeit szeptember 30-ig 123,3 ezer vendég ke­reste fel, ennek 52,7 százalé­ka belföldi, 47,3 százaléka külföldi állampolgár volí. A 27.1 százalékos külföldi ven- dégszámbővüléssel szemben a belföldi turizmus 10,3 szá­zalékkal esett vissza. Á me­gyébe látogatók 660 ezer ven­dégéjszakát töltöttek el, az egy látogatóra jutó vendégéjsza­kák száma kedvezően, 4,8 nappról 5,4 napra változott. Csökkenő ipari termelés Építőipar Kereskedelem A mezőgazdaság eredményei A megye mezőgazdasági nagyüzemei ben az őszi be- takarítású növények .termés- eredményei — néhány kivé­tellel -r- várhatóan nem érik el a tavalyi szintet. Becslé­sek szerint a kukorica és a cukorrépa hektáronkénti át­laga (7,8 és 42 tonna) ugyan 6,8 és 8,8 százalékkal meg­haladja az egy évvei ez­előttit, de például naprafor­góból 5,9, rizsből 54,2 és fű- szerpaprikából 39,1 száza­lékkal terem kevesebb egy hektáron a tavalyinál. Az őszi vetések talaj előké­szítése jó ütemben halad, 95 százaléknál tart. Az előirány­zott 174,5 ezer hektáros mélyszántást október 30-ig a terület 46,4 százalékán vé­gezték el. A megye szarvasmarha- állománya a negyedév végén (115,4 ezer db) 2,5 százalék­kal elmaradt a két évvel ez­előttitől. Sertésből 4,8 száza­lékkal, 32,7 ezerrel tartottak kevesebbet, mint 1987. szep­tember 31-én. Tyúkfélékből a III. negyedév végén csak­nem ugyannyi volt, mint 1S87 azonos időpontjában. Az élőállat-felvásárlás az állomány változásához ha­sonlóan csökkenő tendenciát követett, vágómarhából 8,0, vágósertésből 7,0 és baromfi­ból 9,5 százalékkal keveseb­bet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Az év eltelt időszakában a megye egészségügyi és szo­ciális ellátásában számotte­vő változások nem történ­tek. 1989. I—III. negyedévében a megfigyelt népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak 6,5 százaléka volt táppénzen. Az előző év hasonló idősza­kához viszonyítva 0,7 száza­lékpontos a növekedés. Egy dolgozóra átlagosan 17,6 táp­pénzen töltött nap jutott. A megyében szeptember 30-ig 628 közelkedési baleset történt, melyek során 862-en sérültek meg. A halálesetek száma 17,0 százalékkal csök­kent, jelentősen, 26,2 száza­lékkal, nőtt a súlyosan, 27,3 százalékkal a könnyen sérül­tek száma. Az 1989/90-es tanévben 51,6 ezer diák jár általános iskolába. A tanulók száma az előző évitől 4,7 százalék­kal maradt el. Első osztályos tanulmá­nyait 5552, az elmúlt tan­évinél 388-al kevesebb gyer­mek kezdte meg. A szakmunkásképző isko­lában az idei tanévben 8652- em, az elmúlt évinél 10,7 szá­zalékai többen folytatják ta­nulmányaikat. Az 1989/90-es tanévben a megye középiskoláiban 11 450 diák tanul, 58,6 százalékuk szakközépiskolai, 41,4 száza­lékuk gimnáziumi tanuló. A Rákóczifalvi Rákóczi Tsz szajoli kerületében is jól halad­nak az őszi munkákkal Hétköznapi politikád szó­tárunk talányos betűszavai ■közül egyre több jelentését ismerjük meg. Szinte szi­szegnek a szervezet és szö­vetség nevek. A Szolnok Megyei Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége a KISZ utódszervezete, szék­helye Szolnok Tiszaligeti if­júsági tábor, 13 tagszerve­zete van, és a központ nem irányítja őket. Az április­ban kelt alapszabályból ki­emelt meghatározó jegyek csak a legalapvetőbb (együtt)működési szabályo­kat rögzítik. Az induláskor még 10 ezer tagot számláló szövetség alapvetően más akar lenni, mint közvetlen elődje a KISZ. Egy „fejneíhéz” szervezet meghosszabbított tagjai, mi- kört)en a központot figyelik, elvesztik mozgásszabadságu­kat. Ügy tudom, a SZISZSZ is — többek által konzerva­tívnak minősített — területi elven ténykedik. — Ez nem jelenti azt — érvel Tűri Sándor a SZISZSZ képviselője —. hogy megyei szinten kell erősnek len­nünk A korábbi gyakorlat­tal ellentétben úgy tartjuk kívánatosnak, ha vidéki tag- 'zsrvezeteink az energdku- sabbak. önállóság mellett nincs értelme felsőbb dön­tések végrehajtásáról be­szélni. A szövetség feladata az információáramlás meg­könnyítése, a koordináció, a közös érdekek képviselete. A DEMISZ-nek országban 47, a megyében két — a miénk és a Szolnak városi — tagszervezete működik. Kapcsolatunk alapja, hogy minden szolgai utánzás nél­kül, a DEMISZ politikai platformját- valljuk magun­kénak. Mondok egy példát: ha a szolnokiak úgy tart­ják helyesnek hogy ott le­gyenek a Néplap jelképes lefoglalásánál, ám legyen. Ez az ő dolguk. A SZISZSZ — egyetértve a megyei ér­dekegyeztető fórum közös állásfoglalásával — nem tá­mogatta ezt az akciót, nem is voltunk ott. — Céljuk többek között, hogy a megyei ifjúságban rejlő erőket a társadalom fejlesztésére összefogják. A taglétszámot tekintve mek­kora most ez az erő? —- Nem akkor leszünk cse­lekvőképesebbek. ha a lát­szattagok megtartására tö­rekszünk. Munkál egy erje­dési folyamat, de ezt pozitív oldalról megközelítve for­rásnak. tisztulásnak tartom Jelenleg szerintem 5 ezer fiatalra számíthatunk. Lé­nyegesebb ennél, hogy a tagszervezeteknél kialakul­jon egy 50—60 helybelit magába foglaló politizáló mag, melynek a tevékenysé­ge szorosan a községhez, a városhoz kötődik. Már van­nak biztató eredmények. Kunhegyesen, Törökszent- mifclóson az ifjúság szabad­idős tevékenységében ját­szanak meghatározó szere­ltet, Jászberényben a lakás­gazdálkodással kapcsolatban hallatják szavukat. Tiszafü­reden az ifjúsági lap lété­ért küzdenek. Talán ezek­ből is érezhető némi válto­zás. A helyi társadalmi életbe való aktív részvételre he­lyeződött át a hangsúly. Most bontakozik ki egy át­meneti időszak átmeneti mozgalmi struktúrája. Ez az ideiglenesség akkor szűnik meg, ha tagszervezeteink eredményesen működnek közre a települések önkor­mányzatának újjáélesztésé­ben és sikerül szervesen be­épülniük ezekbe. A siker nem csak deklarációkon és szervezeti változtatásokon múlik. Sokkal inkább az if­júság önszerveződésén En­nek a folyamatnak kívánunk mi a katalizátorai lenni. Tö­mören: a helyi közegben kell erősnek lennünk. — Maradjunk a SZISZSZ- nél. Mit ért azon, hogy ,,mi”, és honnan kapják a pénzt? — A kolléganőmmel ket­ten dolgozunk fő állásban. Az év végéig pedig a DE­MISZ finanszíroz minket. A kapott összeget tagszerveze­teink között osztottuk szét. A teljesség kedvéért emlí­tem meg, hogy olyan ren­dezvények, építőtáborok költ­ségeit is mi fedeztük, me­lyeken nem csak tagjaink vettek részt. — Országos szinten a Ml- SZOT laza szövetségben fog­ja össze az ifjúsági szerve­zeteket. A közös fellépésnek megyénkben is lennének elő­nyei. — A Hazafias Népfront még a tavasszal összehívott egy ifjúsági kerékasztalt. A közös fellépés meghiúsult. Akkor még nem látszott tisz­tán, hogy ki, kiket és mit képvisel. A megyei érdek­egyeztető fórum első ülésén felvetettük a kapcsolattar­tás szükségességét, de ezút­tal sem értünk el több ered­ményt. — Itt a pártoktatási köz­pont szomszédságában ön­kéntelenül adódik a kérdés. Mi lesz a sorsa a DEMISZ- ingatlanoknak? — Természetesen csak a saját véleményemet mond­hatom el. Ezt a vagyont a KISZ akkor kapta, amikor az ifjúság egyetlen politikai szervezete volt, s amikor jelentős állami ifjúságpoli­tikai feladatokat kellett át­vállalnia. Most, amikor ez az „ifjúsági mindenes” sze­rep megszűnt, természetes­nek tartom, hogy a volt KISZ-tulajdon az egész if­júságé. Ám az is minden­képp fontos, hogy ha ezt az előbbi tételt elfogadjuk, ak­kor ne „felnőtt” pártok .iro­dáinak, ne szállodáknak használjuk ezt a vagyont. __________Szurmay Z. O rvosi tanácsadás nyugdíjasoknak (megjegyzéssel) A Magyar Szocialista Párt Szolnok Megyei Tájé­koztatási Irodája november 8-ától székhazában (Beloi­annisz út 1.) orvosi szolgá­latnak biztosít helyet. A szerdánként 17 és 18 óra kö­zött rendelő ügyeletet nyug­díjasok kereshetik fel, ahol ingyenes orvosi tanácsadás­sal. egészségügyi felvilágosí­tással és vérnyomásmérés­sel áll az orvos és az egész­ségügyi személyzet az idő­sek rendelkezésére. * * * Belső kényszer visz rá, hogy a hírhez néhány mon­datot hozzátegyek. Elég •hosszú ideig tartott szá­momra az a skizofrének tű­nő állapot, hogy a székház­ba, amely a volt MSZMP megyei bizottságának adott 'helyet, nem lehetett csak úgy egyszerűen bejutni. Munkásőrök állták útját a halandó polgárnak, aki pe­dig annyit akart csak elérni, hogy a hatalom képviselői­vel szót váltson. Mára már ott tartunk, hogy az MSZP székhaza hangulatos kávézóhoz ha­sonlít. Sőt az apparátus em­berei ma már hang- és lá­tótávolságba kerültek. Eíz és a szolgáltatások azonban csak a nyitottság első jele­ként érnek valamit. — tóth — Egészségügy-oktatás

Next

/
Thumbnails
Contents