Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-06 / 264. szám

^ÉPLAP 1989. NOVEMBER 6. Még egy jelentkező a Szocinternbe Az FSZDP alakuló ülése A Független Szociálde­mokrata Párt, amelyet az MSZDP kongresszusáról ki­vonult 33 küldött alapított meg szombaton, vasárnapi tanácskozásán elfogadta programját és szervezeti szabályzatát. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének székházában tartott kétna­pos ülésen elfogadott szer­vezeti szabályzat értelmében a Független Szociáldemokra­ta Párt feladatának tekinti a nemzeti célok és a mo­dern szociáldemokrácia érté-. keinek történelmi egyesíté­sét. Célja, hogy politikailag demokratikus és gazdasági­lag jóléti társadalmat te­remtsenek Magyarországon. Az FSZDP deklarálja, hogy a munkából élő embe­rek baloldali pártja. Vallja, hogy a szocializmus demok­ratikus hatalmi berendezke­dést, hatékony piacgazdálko­dást, nemzeti kulturális tö­rekvéseket és a humanista értékek védelmét jelenti. Az FSZDP programtervezete állást foglal a pluralista de­mokrácia, a vegyes tulajdo­ni szerkezet, a tulajdonfor­(Folytatás az 1. oldalról) Az e témakörhöz hozzá­szóló küldöttek egyebek kö- zöíit annak a véleményüknek adtak hangot: sorskérdés, miiként alakul a kapcsolat a jövőben a munkássággal). Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZDP elsődle­gesen a munkások pártja le­gyen. A munkás értelmezést szélesítve, volt aki azit szor­galmazta, hogy a szociálde­mokraták ne csupán a mun­kásságban, hanem a népben gondolkozzanak. * A küldöttek több nyilat­kozatot is elfogadtak. Állást foglaltak amellett, hogy a párt emelje fel szavát Ni- colae Ceausescu politikája ellen. Leszögezték azt is, hogy a magyarországi szo­ciáldemokrácia megdöbbe­néssel kíséri figyelemmel a Csehszlovákiában zajló ese­ményeket. A párt erkölcsi kötelessége, hogy erejéhez mérten segítse az emberi szabadságjogokért, a demok­ráciáért küzdő csehszlová­kiai erőket. Elvárja, hogy a csehszlovák kormány tartsa ibe az általa is aláírt nem­zetközi emberi jogi szerződé­seket, tartsa tiszteletben az ország alkotmányát. A kongresszus nagy szó­többséggel határozatot foga­dott el a november 26-i nép­szavazással kapcsolatban. Miként Baranyai E. Tibor mondotta, az MSZDp aktí­van részt vesz a népszava­zási kampányban. Tagjait és az egész magyar népet arra kéri, menjenek el szavazni, és szavazzanak igennel mind a négy kérdésre. A késő esti órákban a kül­döttek megválasztották az MSZDP 101 tagú országos nagyválasztmányát, és elfo­gadták, hogy a testület 102. tagja Farkas Pál, a Magyar- országi Cigány Szociálde­mokrata Párt főtitkára le­gyen. Bölcsföldi Andort, aki az emigrációban élő magyar szociáldemokratákat, képvi­selte a Szocialista Interna- cionáléban, az MSZDP tisz­teletbeli elnökévé választot­ták meg. Ugyancsak határo­zatot hoztak arról, hogy Asz­talos Sándor (Ausztria). Sze­pesi István (NSZK) és Phi- ilippovies Tamás (Franciaor­szág) — mint a magyar szo­ciáldemokrácia külföldi kép­viselői — tanácskozási jog­gal részt vehetnek az MSZDP Országos Vezetőségének ülé­sein. Bölcsföldi Andor, az MSZDP tiszteletbeli elnöke 4 mák egyenlősége és a szabad vállalkozás mellett. Síkra- száll az európaiság gondola­táért, hazánknak mind a kelet-európai, mind a nyu­gat-európai népekkel való közösségéért. A résztvevők tanácskozá­suk zárónapján nyílt levelet fogalmaztak meg, amelyben a pártalapítók leszögezik: személyes.és elvi nézetkü­lönbségektől fűtött támadá­sok adták az utolsó lökést számukra, hogy kivonulja­nak az MSZDP 36. konresz- szusáról, és megpróbáljanak egy valóban demokratikus pártot létrehozni. Az alakuló párt maroknyi — mutat rá a dokumentum —, de sze­retnék egy olyan baloldali néppárt alapjait megvetni, amely hatást gyakorol a bal­oldali érzelmű emberek tö­megeire. Amennyiben az FSZDP erre képes lesz, tagja kíván lenni a Szocia­lista Internacionálénak. Az adott helyzetben pedig az alakulóban lévő párt fon­tosnak tartja, hogy ha in­formálisan is, da kapcsolatot tartsanak a Szocioternnel. megválasztását követően mondott rövid beszédében köszönetét mondott a meg­bízatásért,- hangsúlyozva, hogy ezt a tisztséget a ma­gyar szociáldemokrata emig­ráció munkája elismerésének is tekinti. Egyúttal megkö­szönte a 80. életévét betöl­tött, Révész András tevé­kenységét, hozzátéve, hogy az MSZDP elnöke betegsége miatt lényegében csaik ez év első időszakáig volt képes a párt ügyét szolgálni. Ügy vélte, hogy mindezért a (kongresszus Révész András­Nyers Rezső Svédországba utazik Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt meghívására hétfőn hivatalos munkaláto­gatásra Svédországba utazik. Tökölön Maiéter Pálra emlékeztek Maléter Pálra és a 33 év előtti eseményékre emlékez­tek szombaton Tökölön a szovjet laktanya előtt. Az 1956 november 3-án a szov­jet laktanyába érkezett Ma­iéter Pál honvédelmi mi­nisztert és kíséretét, akik a szovjet hadsereg magyaror­szági csapatkivonásáról tár­gyaltaik. November 4-re vir­radó' éjszaka letartóztatták, majd a minisztert 1958 júni­us 16-án kivégezték. nak köszönettel tartozik. Ezt követően kiemelte: az emig­rációban élő magyar szociál­demokraták most már job­ban bízhatnak abban, hogy átadhatják a fáklyát a hazai szociáldemokratáknak. , A kongresszuson este tíz óra után néhány perccel hir­dették ki az elnökválasztás eredményét. A küldöttek Petrasovits Annát .választot­ták meg az MSZDP elnöké­vé. Az elnökség többi tagjai­ra leadott szavazatok össze- számlálása a késő esti órák­ban még tartott. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa szombaton értekez­letre hívta Szolnokra a szak- szervezeti aktívákat. A Ság- vári körúti székház színház- termében összegyűlt meghí­vottak Sándor Lászlónak, a SZOT titkárának időszerű szakszervezetpolitikai kérdé­sekről szóló előadását hall­gatták “*fneg. A résztvevők, a szervezet megújulási szán­dékáról tettek tanúbizonysá­got. Az előadó az alapszer­vezetek szerepét emelte ki. Mindenki másnak csak szár­maztatott joga van — hang­súlyozta. Szólt a szervezett­ség, az együttes fellépés je­lentőségéről. . Többen sérelmezték, hogy a tömegtájékoztatásban nem tárgyilagosan tudósítanak a SZOT munkájáról. Volt, aki a mozgalom eddigi kulturá­lis tevékenységéről tett em­lítést, mások a tagság és a vezetés eltávolodását sérel­mezték. Elmondták többek között, hogy vállalati szin­ten jó a kapcsolat a gazda­ságvezetők és a szakszerve­zet között, ugyanez nem mondható el a kormányszin­tű együttműködésről. * * * — Az aktívaértekezlet fel­szólalói közül többen epés megjegyzéseket tettek a saj­tó munkájára. Hibájaként rótták fel, hogy felszínesen, nem tárgyilagosan kommen­tálja a SZOT tevékenységét. A munkás-érdekvédelem ha­tékonysága és a tömegtájé­Az Országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint terv- és költségvetési bi­zottságának együttes javas­latát elfogadva a képvise­lők — az Országgyűlés ok­tóber 31-i ülésén — egyet­értettek azzal, hogy a nyug­díjban, nyugdíjszerű rend­szeres szociális ellátásban, családi pótlékban, gyermek- gondozási segélyben része­sülők egyszeri kiegészítést kapjanak. A végrehajtást úgy kell megszervezni, hogy az egyszeri kiegészítés de­cember közepéig, még ka­rácsony előtt eljusson az érintettekhez. Az egyszeri kiegészítés folyósítása hiva­talból történik, azt igényelni, kérni nem kell. A lakosság pontos és hiteles tájékozta­tása érdekében az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság az intézkedésről a következő tájékoztatást adja: I. 1. Kétezer forint egy­szeri nyugdíjkiegészítést kap, aki 1989. november 1-jén a következőkben felsorolt el­látások valamelyikében ré­szesül, és ez az ellátás havi 6 ezer forintnál nem maga­sabb : — öregségi nyugdíj (szol­gálati nyugdíj), — III. csoportbeli rok­kantság'. alapján járó rok­kantsági nyugdíj, — III. csoportbeli rok­kantság alapján járó bal­eseti rokkantsági nyugdíj, — öregségi járadék. — munkaképtelenségi já­radék, — növelt összegű öregségi járadék, — növelt összegű munka­képtelenségi járadék, — özvegyi nyugdíj, — özvegyi járadék, — növelt összegű özvegyi járadék, — árvaellátás, — szülői nyugdíj. — átmeneti járadék, koztatás működése között, véleményem szerint nincs ilyen közvetlen kapcsolat... — vetette fel a Néplap mun­katársa a kérdést Sándor Lászlónak a tanácskozás után. — Egy mozgalom jó vagy rossz munkájáról valóban nem a sajtó dönt. Ugyanak­kor, ha Magyarországon de­mokratikus rendszerről be­szélünk, akkor az esély- egyenlőséget is biztosítani kellene. Ügy érzem, hogy a szakszervezetek ezt az esély- egyenlőséget az országos központi napilapoktól nem kapják meg. Nem véletlenül differenciálok így. Azt ta­pasztalom, hogy a vidéki saj­tó nagyobb esélyegyenlősé­get biztosít. — Szakemberek vélemé­nye szerint a rosszul mű­ködő gazdaság helyreállítá­sa csak kétféleképpen le­hetséges: vagy az inflációt kell vállalni, vagy a munka- nélküliséget. Az emberek többségének egyik változat sem tetszik. A SZOT milyen álláspontot képvisel? — Infláció és munkanél­küliség nélkül még nem va­lósult meg szerkezetátalakí­tás. De ez a két dolog együt­tesen. egyidejűleg nem lé­tezhet. Véleményem szerint a pénz értéktelenedését is lehet szabályozni, amire na­gyon nagy szükség lenne, és a munkanélküliséget is fon­tos elviselhető szinten tar­tani. A szakszervezetnék nem az a véleménye, hogy nem lehet munkanélküliség — bár ez volna a kívánatos —, — rendszeres szociális já­radék, — hadi gondozási pénzel­látás, — vakok személyi járadé­ka, — vakok rendszeres szoci­ális segélye, — a nyugdíjfolyósító szerv által segély címén folyósított egyéb nyugdíjszerű ellátás, — sorkatona hozzátarto­zóinak családi segélye. I. 2. Ezer forint egyszeri nyugdíjkiegészítést kapnak az 1. pontban felsorolt ellá­tások valamelyikében 1989. november 1-jén részesülők, ha ez az ellátás havi hétezer forintnál nem magasabb. I. 3. Kétezer forint egy­szeri nyugdíjkiegészítést kap az I—II. csoportbeli rok­kantság alapján nyugellátás­ban, baleseti nyugellátásban, illetőleg rokkantsági jára­dékban 1989. november 1- jén már részesülő, függetle­nül az ellátása összegétől. I. 4. Az előzőekben felso­rolt összegeken túlmenően további kétezer forint egy­szeri kiegészítést kap, áki — 1989. november 1-jén házastársi pótlékban része­sül, — 1989. november 1-jén házastársa után jövedelem- pótlékban részesül és nyug­díja 7 ezer forintnál nem magasabb. I. 5. Egyszeri nyugdíjki­egészítés nem jár annak, aki kizárólag baleseti járadék­ban vagy kártérítési jára­dékban részesül. A hatezer, illetőleg a hétezer forint ha­tárösszegbe nem számít be a házastársi pótlék, a csalá­di pótlék, a házastárs és a gyermek után járó jövede­lempótlék, a rendszeres szo­ciális járadékban részesülő eltartott hozzátartozójának folyósított növelés és a nyug­díj mellett folyósított nem társadalombiztosítási ellátás. Az egyszeri kiegészítés az erre azonban fel kell készí­teni a társadalmat, és el­viseléséhez meg kell te­remteni a szükséges feltéte­leket. Ez sajnos nálunk hi­ányzik. — Beszédében említette, nem \ összeférhetetlen a szakszervezeti és a párttag­ság. A mozgalom vezetői tagjai valamelyik pártnak? — A vezetésben jelenleg nincs párttag. Nézze, a jövő szakszervezete szerintem e'gy koalíciós csoportosulás lesz és e szövetségnek tükröznie kell a mindenkori politikai erőviszonyokat is. El tudom képzelni, hogy néhány év múlva a SZOT vezetésében különböző pártok tagjai dol­gozzanak együtt. Nekik ter­mészetesen a szákszervezeti mozgalmat kell képviselniük — Milyen kapcsolatuk van a független szakszervezetek­kel? — Egy hónappal ezelőtt, többszöri próbálkozás után volt egy találkozás. Szakér­tői szinten pedig mindenna­pos a kapcsolat. Néhány kér­désben közös véleményt ala­kítottunk ki, de más fel­adatokkal kapcsolatban is arra a következtetésre jutot­tunk, hogy folytatni kell az együttműködést. A SZOT munkájában számtalan olyan elem van, amit a független szakszervezetektől vettünk át. A különböző szakszerve­zeti áramlatok mellett is hi­szek abban, hogy — ha nem is a szervezeti — de az „ak­cióegység” nélkülözhetetlen. említett nyugdíjakhoz, nyug­díjszerű egyéb ellátásokhoz jár, és nem segélyként ke­rül kiutalásra. ’ll. 6. Gyermekenként ezer forint egyszeri kiegészítést kap az, aki 1989. november hónapra családi pótlékban vagy gyermek után járó jö­vedelempótlékban részesül. II. 7. A gyermekek számá­tól függetlenül kétezer fo­rint egyszeri kiegészítést kap az, aki 1989. november 1- jén gyermekgondozási se­gélyben részesül. III. 8 A nyugdíjfolyósító szervek az 1—4. pontban fel­sorolt ellátások alapján já­ró egyszeri nyugdíjkiegészí­tést, továbbá az egyébként általuk folyósított családi pótlék gyermek utáni jöve­delempótlék alapján járó egyszeri kiegészítést decem­berben — még karácsony előtt — a nyugdíj stb. egyéb- kénti folyósításától függetle­nül külön utalják ki. Ha az ellátást OTP-átutalási betét­számlára folyósítják, az egyszeri kiegészítést is oda utalja a nyugdíjfolyósító szerv. III. 9. Ha a családi pótlé­kot, gyermek utáni jövede­lempótlékot, gyermekgondo­zási segélyt társadalombizto­sítási kifizetőhely folyósítja, az érintettek az egyszeri ki­egészítést a decemberi bér- kifizetéskor kapják meg. Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság köz­leménye a nyugdíjban, nyug­díjszerű rendszeres szociális ellátásban, családi pótlék­ban, gyermekgondozási se­gélyben részesülőknek folyó­sítandó egyszeri kiegészítés­ről (3. rész), azok részére pedig, akiknek az említett el­látást társadalombiztosítási igazgatóság, kirendeltség ál­lapította meg, az egyszeri kiegészítés kifizetése — még karácsony előtt — megtör­ténik. Befejeződött az MSZDP kongresszusa Szavaznak a küldöttek Sz. Z. Nyugdíj, szociális ellátás, gyes Közlemény az egyszeri kiegészítésről A SZOT vezetésében jelenleg nincs párttag A SZOT titkára válaszolt

Next

/
Thumbnails
Contents