Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-30 / 285. szám

Néplap 1989. NOVEMBER 30. Környezetvédelmi segítség Magyarországnak Megkezdték a következő öt-tíz évre szóló, külföldi se­gítséggel megvalósítandó környezetvédelmi projek­tek részleteinek kidolgozását a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium­ban. Előzetesen 32 projektet je­lölt meg a magyar fél az Európai Közösség szakbizott­ságának, olyan fejlesztési területeket, amelyeknél hat­hatósan segíthetne a „hu­szonnégyek”, a legfejlettebb tőkés országok 24-es csoport­ja. Ezek az államok az Eu­rópai Közösséget kérték fel a Magyarországnak nyújtan­dó környezetvédelmi segítség koordinálására. A KVM főosztályvezetője szerint a segítséget felaján­ló államok még december­ben kiválasztják ,a 32 pro­jekt közül azt a néhányat, amely bekerülhet a támoga­tott fejlesztések közé. Hungarológiai központ Ungváron A jövő évtől kezdve egy­hónapos magyar nyelvű to­vábbképzést szerveznek nya­ranta a Kárpátalján, s ugyancsak 1990 szeptembe­rétől valószínűleg idegen nyelvként is oktatják majd a magyar nyelvet az Ung­vári Állami Egyetemen — jelentette be Petro Lizanec professzor, az ungvári Hun­garológiai Központ igazgató­ja szerdán a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házában. MSZP-közlemény a szavazásról Egyetlen párt sem tekintheti győzelemnek az eredményt Az elmúlt napokban az országos, de a megyei sajtó­ban is megjelentek az első értékelések a november 26-ai népszavazásról. A különbö­ző politikai erők igyekeznek a népszavazás eredményei alapján a győztesek és a vesztesek listáját elkészíteni. A Magyar Szocialista Párt igazi győzelemnek azt tekin­ti, hogy az állampolgárok többsége fontosnak tartotta, hogy kinyilvánítsa vélemé­nyét az ország demokrati­kus átalakulását befolyáso­ló kérdésekben, méltósággal és szabadon voksolt a meg­győződése szerint helyes vá­laszok mellett. Az MSZP Szolnok Megyei és Városi Szervezete üdvöz­li a népszavazás közel két­harmados részvételi arányát, mert ez pártunknak a jog- államiság intézményrendsze­re és a széleskörű társadal­mi demokrácia kiépítésére irányuló törekvéseinek he­lyességét igazolta. Ezúton mondunk köszönetét mind­azoknak, aki'k éltek a köz­vetlen demokrácia, a népsza­vazás eszközével, és pártunk javas.latá|val megegyezően NEM-mel szavaztak az el­ső kérdésre, a többi kér­désben pedig az Országgyű­lés határozatát erősítették meg. Köszönjük a párt szerve­zőinek, támogatóinak, szim­patizánsainak mozgósító munkáját, valamint a lebo­nyolításban résztvevők tevé­kenységét! Az első kérdésre adott vá­laszok minimális eltérése sem a győzelem-, sem a ve­reségtudathoz nem adnak elegendő alapot, mert az eredmény szerint a szava­zók majdnem fele közvet­lenül akarja'köztársasági el­nökét megválasztani. Ezért a jogállamiság további ki­építésének folyamatában a köztársasági elnökválasz­tásban olyan megoldást kell keresni és találni, amely megnyeri a ma még meg­osztott társadalom többségé­nek tetszését. A nemzeti háromoldalú tárgyalások során mindvé­gig azt az álláspontot képvi­seltük, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül az állampolgárok válasszák meg, és abban ne a pártér­dekek döntsenek. Ma. a nép­szavazáson megnyivánuló akarat hatására épp azok a pártok kezdeményezik az alkotmány ilyen értelmű módosítását, akik mindvé­gig ellenezték a köztársasá­gi elnök közvetlen választá­sát. A befolyásos erőnek mon­dott MDF bojkottja, a profi propagandát, kampányt és az eimögöt/t álló jelentős pénzt felsorakoztató negy- párti agitáció ellenére az emberek többsége az ismert eredménnyel szavazott. Sen­ki sem hagyhatja figyelmen kívül ezt a tényt, egyetlen párt sem tekintheti győze­lemnek ezt az eredményt! A valódi demokráciát aka­rók mindenképpen nyereség­ként könyvelhetik el, hogy most ezek az erők vélemé­nyüket megváltoztatva át­vették a NEM-mel szavazók akaratát. A jövő dönti el, mennyire cs.upán pártérdekeket szol­gáló propagandafogadás, vagy valódi szándék ez. Az új és még a szervező­dés vajúdását élő szocialis­ta párt tagjai a megye min­den településén felemelt fej­jel járhatnak! önálló arcu­latú, helyi politizálással a baloldalnak reális esélye van arra, hogy a helyi önkor­mányzatokban hatékony el­lensúlyt képezzen a jobbolt dali törekvésekkel szemben. Ehhez akar az állampol­gárok bizalmára építve ^to­vább nyílt és aktív politi­kával a Magyar Szocialista Párt Szolnokon is és a me­gyében is hozzájárulni. MSZP Megyei Szervezési Irodája és Szolnok Városi Ügyvivő Testületé Segítik a piacgazdaság kiépítését Munkásőrpénzekből Segítsétek a rendőröket! A jászberényi SZDSZ felhívása Bár a Jászság a bűmigyileg kevésbé fertőzött vidékek kö­zé tartozik, a Szabad Demok­raták szövetségének jászberényi szervezete szerint a rendőrség­re a korábbiaknál nagyobb fel­adat hárul!, amit a jelenlegi személyi, technikai feltételek­kel} és anyagi megbecsülés mel­lett nem lehet megfelelően meg oldani. Pénzre van szükség tehát, amit a munkásőrségre fordított korábbi összegek felszabadulá­sával részben elő lehet terem­teni. Felhívással fordulnak ezért Számomra a népszavazás legdöbbenetesebb mozzanata az volt, hogy ■— úgymond — „gyerekek" is szavazhattak. Persze a dolog nem ennyire direkt, évtizedes mulasztá­sok és nemtörődömségek kö­vetkezményeként jelentke­zett. Olyan mulasztásoké, amelyek eddig nem is lát­szottak lényegesnek. Magyarországon körülbe­lül 300 ezer értelmi fogyaté­kos él. Hogy pontosan há­nyán vannak, ezt senki nem tudja. Az Értelmi Fogyaté­kosok Országos Érdekvédel­mi Szervezete évek óta hiá­ba küzd azért, hogy a szel­lemi fogyatékosokról vala­miféle nyilvántartás legyen. Az ÉFOÉSZ Szolnok me­gyei elnöksége tavaly már az egészségügy segítségét kérte: hiszen a fogyatékos emberek szinte mindegyike folyamatos kezelésre szorul. Ám a szigorú fehérköpenye­az üzemeik, vállalatok vezetői­hez, hogy a muirakásör dolgozó­ik szolgálati idejére forditőlt juttatások és közterhek össze­gének (múlt évi szinten mért) legalább felét — egy létreho­zandó központi alapba befizet­ve — a rendőrségi munka fel­tételeinek javítására ^ajánlják fel. A jászberényi szervezet to­vábbá követeld, hogy a pária- ment a jövő évi .költségvetés tárgyalásakor a korábban a munkásőrségre fordított támo­gatást teljes egészében, a rend­őrségre ruházza át. sek megtagadták az adat­szolgáltatást, mondván: ez betegség és mint ilyenre, ér­vényes rá az orvosi titok­tartás. Eleddig talán nem is volt jelentősége ennek a rendezet­lenségnek. Egészen addig, míg el nem jött a népsza­vazás. Az ÉFOÉSZ Szolnok megyei titkára felháborodva mondta el lapunknak, hogy az értelmi fogyatékosok is kaptak szavazásra hívó la­pot. És csak á szülőn mú­lott, hogy elviszi-e életkor­ban már nagykorú, de szel­lemiekben gyermeki szinten lévő, ugyanakkor szavazásra jogosultnak minősített fiát- lányát az urnákhoz. Volt. aki elvitte . . . Mit lehet erre mondani? Egy banánhéj .. . Amelyen ugyan a szavazás nem csú­szott el, csak egy kicsit. ■ ■ sikamlóssá vált. — pé — Megalakult a Magyar Agrárkamara Szerdán Budapesten, a Magyar Tudományos Akadé­mia kongresszusi termében megalakult a Magyar Ag­rárkamara. Az új gazdasági érdekképviseleti szervezetet az év eleje óta létrejött ti­zenegy megyei mezőgazdasá­gi Jkamara hozta létre. Az alakuló ülésen résztvevő 220 küldött több mint 400 álla­mi vállalatot, termelőszö­vetkezetet, valamint kister­melői szervezetet képviselt. Megfigyelőként jelen voltak az ülésen olyan termelői körök is, amelyek ezután hoznak létre egy-egy megyé­ben vagy nagyobb térségben agrárkamarát. A küldöttek megvitatták, majd elfogadták az Orszá­gos Kamara alapszabályát, amely leszögezi: a Magy,. Agrárkamara működésének célja az ágazat munkájának előmozdítása, a kamarai ta­gok közös érdékeinek kép­viselete, valamint a tagság érdekeivel egyező kormány­zati munka támogatása. Cél­jukat — egyebek mellett — az érdekfeltáró, érdekegyez­tető és érdekérvényesítő te­vékenység révén akarják el­érni. Elősegítik a piacgaz­daság kiépítését, a mezőgaz­dasági termelők nemzetközi kapcsolatainak bővítését. Banánhéj a szavazáson Horgonyt vetni két part között Beszélgetés Hámori Csabával A minap megyénkben járt Há­mori Csaba, a Magyar Szocialista Párt Országos Elnökségének tagja, akivel alkalmunk volt eszmecserét folytatni az új párt tagtoborzásáról. A pártkongresszust követő vi­szonylagos csend után ugyanis eb­ben a tekintetben jobban hallatja hangját az MSZP, melynek taglét­száma már negyvenötezer körül van. Nyílt titok, hogy nem akarnak megállni a százezres nagyságrend­nél. Amikor azt kérdeztem, miért- Külpolitikai okok is szüksé­gessé teszik ezt?- Sajnos még nem zárható ki Magyarországon a diktatúra ve­szélye, illetve egyoldalú nagyha­talmi orientáció felerősödése. És félreértés ne essék, immár nem meghatározóan a Szovjetunióról van szó. Ez egy kis túlzással - előrevetíti annak baljós árnyékát, hogy kompország lakói vagyunk. Tehát úgy tűnik, ahogyan Mátyás király óta mindig valamilyen nagyhatalom árnyékában létez­tünk, most a török, az osztrák, a né­met, a szovjet nagyhatalmi orien­táció árnyékából egy másikba ke­rülünk, ami nevezhető amerikai vagy jobb esetben nyugat-európai orientációnak. Nem vitatom én az európai civilizáció fő áramának irányát, de szívesen látnék egy olyan Magyarországot, amely le tud horgonyozni a két part között, vagy legalább partközeiben, nem partra futtatva a hajót. Nem szeret­ném, ha folytatódna a Simonffy András szavaival "kompország"- nak minősített ország-sors. Éppen ezért kétkedésemet feje­zem ki a Szabad Demokraták Szö­vetsége által komponált tőke és tár­sadalom liberalizációs eljárások­kal szemben, melyek végered­ményben ismét azt eredményez­nék, hogy kevesen - a tömegek fe­je felett - döntenének. Ezért a kongresszus alapkérdésében, mi­szerint, hogy baloldali tömegpárt, avagy baloldali orientációjú vá­lasztási elitpárt alakuljon, én a voksomat elég korán és egyértel­műen a tömegpárt mellett tettem le.- Nem áll fenn annak veszélye,- Mi az elképzelésük az önkor­mányzat megteremtésére?- Radikális és bátor változtatá­sokat akarunk - ideértve az önkor­mányzatok vagyonát is, mint jövő­jük kulcskérdését. A községek és a városok önkormányzatát a megyék és a központ rovására kívánjuk erősíteni. Mi több: a mindenkori központi hatalommal szemben minden ellensúlyt a községek és a városok megnövekedett önkor­mányzati szerepében látunk.- Visszakanyarodva a pártszer­vezés kérdéseire: mi a véleménye a volt párttagok "kivárásáról"?- Ma nagyon sok ember meg­gondolja, megfontolja, mérlegeli MSZP-tagságát. örvendetesnek tartom, hogy több száz új belépő van az MSZP-ben. őket nyilván az új párt új, friss, tisztességes prog­ramja és céljai vonzották. Ők nem voltak MSZMP-tagok. Közöttük sok a fiatal, sok az értelmiségi, de van köztük szép számmal kétkezi dolgozó is. Mágis nagyon sok em­ber még figyel, mérlegel, nem mondom, hogy kivár, ez nem igaz, de tűnődik azon, hogy miként cse­lekedjen. Ezt teljesen érthetőnek tartom. Azt gondolom, hogy ehhez a gondolatsorhoz hozzátartozik az is, hogy kik miért tűnődnek ma még. Először is tűnődnek azok, akik azt már belátják, hogy az ál­lamszocializmus társadalmi mo­dellje, amit mi a szocializmushoz, nóta bene a kommunizmushoz ve­zető út egyik lépcsőfokaként taní­tottunk, hirdettünk a legutóbbi év­tizedekben nem működik. A XX. század vége felé, itt Kelet-Európá- ban országok sora bizonyítja be, hogy gazdasági teljesítményét, ál­lampolgári szabadságát, a szabad­ság objektív technikáját illetően el­marad a polgári demokráciáktól. Itt tehát valóban modellváltásra van szükség, a szocializmus esz­akamak nagy létszámú tömegpárt­tá válni, Háromi Csaba azt vála­szolta:- Ez a szándék nem azon a ha­mis felfogáson alapul, hogy min­denekelőtt a taglétszám a fontos, hiszen a pártéletről más elgondo­lásunk van, mint korábban volt. In­kább azt jelenti, hogy mi baloldali tömegpártot akarunk, súlyt adva ezáltal szocialista értékeinknek és eszméinknek. hogy a reformerőket nem követik a tömegek?- Tapasztalataim szerint a re­formerők sokkal szélesebb töme­get alkotnak, mint azok, akik a kongresszust megelőzően a re­formkörökbe tömörültek. Sok olyan embert ismerek, akik a vál­tozások hívei és azt is tudják, hogy a változásoknak mi az ára. így ítél­tem meg a reformerőket az MSZMP-n belül is. A reformerők az élen haladnak, de figyelniük kell arra, hogy mi van a derékhad­dal. Számomra ebben a tekintetben az első figyelmeztető jel az volt, hogy konstatáltam: a reformkörök­ben elenyészően vékony a reálsz­férákban dolgozók aránya, a mér­nökök, a közgazdák, a munkások részvétele.- Ez érezteti hatását az MSZP- be való átigazolásoknál is...- Meg kell adni mindenkinek a jogot és a szükséges időt is ahhoz, hogy számot vessen korábbi szo­cializmus-felfogásával. Ehhez ré­szünkről türelem és megértés kell. De az biztos, hogy a korábbi állam­szocializmus felfogást vallók kö­zül kevesen jöttek át az MSZP-be, a többség az valahol ott maradt. Mások meg - Illyés Gyulát idézve - képletesen szólvaúgy vélik, hogy Magyarország Anglia és Francia- ország között van, nem pedig Lem­berg és Nis között - kevésnek érzik a változásokat. Szívesebben látná­nak egy új, modem, a korábbi stig­máktól teljesen megszabadított, lo­bogó szellemiségű, nyugat-euró­pai választási elit pártot. Velük más természetű vitáim vannak. máit vallók társada­lomfelfogásának mély átértékelé­sére. Ezt a kongresszuson mi jelen­tős tömegekkel megtettük. De ter­mészetes emberi dolognak tartom azt, hogy ez nem mindenkinél ment végbe. Nos, én ezt érthetőnek, tömege­sen jellemzőnek tartom ma még, ezért nem vagyok türelmetlen. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy vannak a várakozók között tévesen várakozók is. Akiknél nem a való­di átértékelés és mérlegelés játsz- sza a főszerepet, hanöm valami­lyen egzisztenciális meggondolás. Közöttük is megkülönböztetett he­lyen tartom számon éppen társada­lmi súlyuk és fontosságuk miatt a gazdasági veztők egy csoportját. Akik eddig az MSZMP tagjaiként, az MSZMP káderpolitikájának ré­szeként lettek gazdasági intéz­ményvezetők. Az ő esetükben azt gondolom, néhány alapkérdést célszerű föltenni, s utána a választ velük együtt megadni. Ilyen alapkérdés az, hogy veze­tőként, gazdasági vezetőként elhi- szik-e azt, hogy az MSZP tisztes­séges, jószándékú programot hir­dető és gyakorló párt, ezen belül elfogadják-e azt, hog az MSZP jobban működő gazdaságot akar, vagyis a gazdaságnak őket zavaró anomáliáit meg akarja szüntetni. Mégpedig nem ráolvasó, és tol- dozgató-foldozgató módszerek­kel. Ez az elsőkérdés. Erre, gondo­lom az a válaszuk, hogy igen. Ez feltételezhető, hihető, biztató. A második kérdés kicsit durvább, összefügg azzal, hogy az ellenzé­ki pártok - és tisztelet a kivételnek - érzik a hatalom hódító illatát. És mintegy megrészegülve ettől im­már helyekben gondolkoznak. Ve­zetői helyekben és nem nagyon be­folyásolja őket az, ki vörös, ki ró­zsaszín, ki pedig semleges színű. Itt tehát sókadrangú kérdés az. hogy mely gazdasági vezető mi­lyen időpontban, ütemben változ­tatott korábbi felfogásán, párttag­gá vált-e, akár MSZP-taggá vagy nem, itt a helyre lesz szükség a ha­talom új konstallációjában. Abban az esetben, hangsúlyozom, ha az MSZP rossz esetet feltételezve, de nem akarva, nem tudja magát összeszedni a következő választá­sokra. Nos tehát az ilyenfajta kivá­rásra az a véleményem, hogy ez nem konstruktív kivárás.- Hogyan alakul a viszonyuk a szerveződő MSZMP-hez?- Sajátos a kérdés azért, mert a mi pártunk az MSZMP-ből szüle­tett. Jórészt az MSZMP-ből szüle­tett, mégis új párt, újszerű párt. És mégis vannak, akik nem fogadják el a pártkongresszus döntésének törvényességét. És úgy tűnik, hogy az MSZMP folytonosságát hirdetik, gyakorolják. Előre­bocsátom a véleményem, nekünk el kell határolódni tőlük, főként akkor, ha a korábbi alapelveken nem változtatnak, de nem szabad gyűlölködnünk. Az elhatárolódás azért szükséges, mert a mi pártunk nem államszocialista, nem prole­tárdiktatúrát akar, nem kommu­nista küldetéstudattal vallja az iga­zát, hanem jogállamiságot akar, politikai pártként akar működni, a szocializmust értékként szeretné a társadalomban garantálni. Mégis azt kell mondanom, hogy szomo­rú bizonyítéka ez néhány szemé­lyiségnek, néhány személyiség olyan politikai, történelmi reflexe­inek, akik nem tudnak a törvény­eknek, a pártdemokráciának alá­rendelve élni és politizálni, akik törvényen felettinek vallják ma­gukat, mintha ez a kongresszus nem lett volna demokratikus, mintha a döntések nem lettek vol­na teljes értékűek. Sajátos kérdés Pedig hát ők is látták, ők is tud­ták, hogy ennek a pártkongresz- szusnak a küldöttei a magyaror­szági gyakorlatban is, nemcsak a munkásmozgalmi gyakorlatban példaértékű módon, valóban de­mokratikus módon, többnyire ver­senyben megszerezve a küldötti helyeket valóban a tagság küldeté­sével vettek részt a kongresszu­son. Nem tagadom persze, hogy a kongresszusi küldöttek között többségben voltak a reformerők. Dehát ez természetes is. Ők voltak azok, akik jobban ki tudták fejez­ni társaik akaratát, akik a párt­taggyűléseken nemcsak figyeltek, hanem meg is szólaltak, akik a párttagság véleményét - ütköztet­ve korábban nem ritkán a vezető­ség és épp az előbb említett elvtár­sak által fémjelzett - a vezetőség szándékával szemben megfogal­mazták. Na de azért, mert a több­ség másképp döntött, azért kije­lenteni, hogy ez puccs volt, ez őszintén szólva antidemokratikus reflexekre, pártállami reflexekre vall, és ezt én egy kicsit szomorú­nak tartom. Éppen ezért tehát, ahogy mondtam, itt az MSZP-nek az MSZMP-től el kell határolódni, de nem szabad gyűlölködni. Elha­tárolódni azért, mert a tagságunkat szervezzük. Az MSZMP fő töme­geit tisztességes emberek alkot­ják. Nekik el kell magyaráznunk, hogy mi van, és ezt nem lehet egy ilyen gyűlölködő, húzd meg, ereszd meg légkörben csinálni. Másrészt az elhatárolódás azért is fontos, mert nem szabad össze­mosni a két párt programját, plat­formját. Hozzáteszem: az MSZMP létjogosultságát a ma­gam részéről indokoltnak tartom, tehát hogy legyen a Magyar Szo­cialista Párttól hagyományos^érte- lemben véve balra, a szovjet ter­minológia értelmében jobbra lévő "hagyományos" baloldali párt. Kell ilyen párt, én is ezt vallom. De a jogállamiságból az követke­zik, ez a párt akkor létezik majd, ha aláveti magát a törvényeknek, ideértve a párttörvényt is, ideértve a bejegyzés kötelességét is és mindazt, amiből aztán következ­het a pártházak, pártirodák, inf­rastruktúra igényjogosultsága.- Köszönjük a beszélgetést. Simon Béla Diktatúra és nagyhatalmi orientáció Radikális és bátor változtatásokat

Next

/
Thumbnails
Contents