Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-24 / 280. szám
2 Néplap 1989. NOVEMBER 24. Harmadik nap az Országgyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) hogy az adótörvények módosítására vonatkozó döntések ezen az ülésszakon megszülessenek, lezáruljanak ez áldatlan viták, megalapozottan folytatódhasson a jövő év előkészítése. Ezután az adótörvények módosításával kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról Fekete János, az Országgyűlés reformügyi ad hoc bizottságának elnöke adott tájékoztatást. Új adóforma A bizottság A vállalkozási nyereségadóval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ennek mértéke 40 százalék legyen, dp a hárommillió forint alatti nyereség után csak 35 százalékos nyereségadót fizessenek a vállalkozók. Mivel ezt így a költségvetés nem tudná elviselni, ezért elvileg helyes, ha új adó- formát vezetnék be. azaz az állami vagyon utáni részesedést. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban Fekete János a bizottságnak azt a véleményét tolmácsolta, hogy az átlagos adóteher — az expozéban javasolt 15 százalékkal szemben — nem haladhatja meg a 14,5 százalékot. Sőt a bizottság néhány tagja egy olyan tervezetet dolgozott ki. amely szerint az adóterhelés átlagos mértéke mindössze 13,75 százalékos lenne. Ennek előnye, hogy kedvezményben részesíti a kis jövedelműeket, a nagyobb keresetűek viszont valamivel többet fizetnének. Ezután az egyik legnagyobb vitát kiváltott témáról, a beruházások utáni ÁFA visszatérítéséről szólt Fekete János. A bizottságnak az a javaslata — mondotta —, hogy 1990-ben, a kormány indítványával egyezően 20 százalékkal csökkenjen a beruházási ÁFA, de 1991-től teljesen szűnjön meg ez a fajta adóteher. Elfogadta a bizottság a kormánynak azt a javaslatát, hogy 300 forinttal emeljék minden gyermek után a családi pótlékot, ám nem értenek egyet azzal az egyébként már visszavont pénzügyminiszteri indítványnyal, hogy a többgyermekes családok adókedvezményét eltöröljék. Egy másik vitatott kérdéssel, a magánimport utáni általános forgalrpi adóval kapcsolatban Fekete János leszögezte: egyetért a 25 százalékos ÁFA bevezetésével, s véleménye szerint nem indokolt kivételeket tenni. Ugyancsak szükségesnek ítélte a nyugta bevezetését, íbiszen eddig nem sikerült eredményeket elérni a láthatatlan jövedelmek megadóztatásában. Ellenzi viszont a reform- bizottság, hogy az újonnan bevezetendő részesedési adót a nyereségből vonják el. Véleményük szerint ez megint csak a jól gazdálkodó vállalatokat terheli majd, s azokat nem érinti, akiknek egyáltalán nincs nyeresége. Javasolják tehát, hogy a beruházott vagyon, a tőke után számítsák ki az állam részesedését. Az elnöklő Jakab Róbert- né. elnézést kérve a bizottság előadójától félbeszakította az előterjesztést: Bejelentette: a parlament magas rangú külföldi vendéget foead. az ülésszakra megérkezett Ro Te Vu. a Koreai Köztársaság elnöke. Az Országgvűlés köszöntött“ az államfőt, aki Szűrös Mátyás ideiglenos köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. Nyitott ajtók politikája Ro Te Vu beszédet mondott a törvényhozás előtt, körvonalazva egy kölcsönös bizalomra, megértésre és együttműködésre alapozott világ képét. Ro Te Vu ro- konszenvét tolmácsolta a magyar népnek. Az államfő rámutatott, hogy a magyar „nyitott ajtók” politikája, a strukturális reformok és a különféle liberalizációs intézkedések sok rokon vonást mutatnak azzal a potitkával, amelyet a Koreai Köztársaság követ. A két ország törekvéseinek közös tamiuilságia: síiker csak egy plurális társadalmi berendezkedésben kibontakozó versenyből eredhet. Az emberi méltóság, szabadság és az egyén érdekeltsége a fejlődésben nem csupán az individuális alkotókészség és boldogság garanciáit teremti meg, de a nemzeti fejlődés energiáit is ez biztosítja. A törvény nem vállalkozásbarát A parlament folytatta az adórendszer módosítására vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalását. Fekete János, a reformbizottság előadója, félbemaradt felszólalását befejezve rámutatott: az alacsony adókulcsoknak ösztönző hatása lehet a termelésre. Fekete János — a Pénzügyminiszterrel ellentétben — úgy ítélte meg. hogv az adócsökkentés. illetőleg az eziránvít j£nÓQ.ol<; m4r WwicI időn belül pozitív következ- ménvekkel járnak. A bizottsági vélemény elhangzása után megkezdődött a személyi jövedelemadó feletti vita. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Budapest 71. számú Jogtanácsosi Munka- közösség jogtanácsosa keményen bírálta az előterjesztett törvényjavaslatot, amely szerinte annak a modellje lehet, miként nem szabad törvényt alkotni. Deklarált elveivel szemben nem vállalkozásbarát. Elek József (Borsod-Aba- új-Zemplén, 13. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek hengerésze annak a véleményének is hangot adott, hogy az adórendszer visszatartja a teljesítménynövekedést. Polgárát József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója javasolta az adónem korrigálását, főként a kis- és középjövedelműek érdekében. Pál József (Győr-Sopron m., 1 vlk.), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Fémipari Alkatrész-gyáregységének lakatosa ismertette a Győri Keksz- és Ostyiagyár, valamint a Tejipari Vállalat dolgozóinak petícióját. A két kollektíva azt kéri, hogy ha a személyi jövedelemadó csökkentésére nincs reális lehetőség, akkor a műszak- pótlékot és a túlóradíjakat mentesítsék az adózás alól. Balogh László (Békés m., 14. vk.), a Békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke úgy vélekedett: nem a költségvetés bevétele kevés, hanem az állami kiadások túl magasak. Ezért a pénzügyi kormányzatnak nem az adóbevételék növelésére, hanem a kiadások további csökkentésére kellene törekednie. Mérsékeltebb adórendszert Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója szerint mérsékeltebb, közérthetőbb adórendszer kellene. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa kérte a pénzügyminisztert, hogy amennyiben az adótörvényen belül lehetőség nyűik, a jövőben ne adóztassák meg a létminimum alatt élő embereket. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai Napközi Otthonos óvoda óvónője határozottan kérte: az adórendszerben vegyék figyelembe az eltartottak számát Ez ugyanis elengedhetetlen feltétele az igazságos közteherviselésnek. Szatmári Lajos (Veszprém un., 6. vk.), a Veszprémi Szénbányák várpalotai üzemének főaikinásza éllkép- zel'hetetteninek tartotta, hoev az egy év alatt bevezetett adórendszert majd három évig... lépésienként fogják korszerűsíteni. Szabó Miklós (Békés m., 5. vk). pártalkalmazott azt indítványozta hogy a felmondási időre fizetett bér — amennyiben a munkaviszonyt a munkáltató szünteti meg — legyen adómente.'.. Csongrádi Csaba (Heves m.. 7. y|k.), a Gagarin Hőerőmű Vállalat főszerelője javasolta: az Országgyűlés haladéktalanul kezdeményezze egy bér- és saoci áü politikai reform (koncepciójának kidolgozását. Horváth Lajos az ülésszak soros elnöke köszöntötte a parlament ülésére látogató Jaakov Cur izraeli egészségügyi minisztert, majd szót adott Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.), Rábapordány körzeti orvosának, aki arról tájékoztatta a parlamentet, hogy az Országgyűlés egészségügyi csoportjának kezdeményezésére 288 képviselő 152 500 forintot ajánlott fel tiszteletdíjából a mozgássérült gyermekek megsegítésére. Az összeget — a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal történt konzultáció alapján — a beteg gyermekéket ápoló Mozgássérültek Állami Intézetének utalják át. Minden gyermekre adókedvezményt Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója azt javasolta, hogy előterjesztett adótörvény-javaslatokat két olvasásban tárgyalja a parlament és elfogadásukra csak decemberben kerüljön sor. Búzás József né (Szolnok m., 14. Vk.), a Jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony keresetűek számára nagy terhet jelent a szinte második adónak számító társadalombiztosítási és nyugdíj járulék. Javasolta, hogy a 7—8 ezer forint közötti keresetűeknél a 10 százalékos nyugdíjjárulékot mérsékeljék a felére. Kérte a képviselőket arra is, hogy az úi adótörvény elfogadásával tegyék lehetővé, hoev az évi 12 ezer forintos adó- kedvezmérivt minden gyermekre kapják meg a szülőik. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetének főigazgatója örömmel nyugtázta, hogy a Nagycsaládosok Egyesülete tiltakozásának hatására a Pénzügyminisztérium visszalépett eredeti elképzelésétől, s továbbra is fenntartja a három gyermekes, illetve az ennél nagyobb családok esetében a gyermekek után járó adókedvezményt. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora indítványozta, hogy a kormány dolgozza ki — a láthatatlan jövedelmek bevallása érdekében — e jövedelmek társadalombiztosítási juttatásokba való beszámításának a szabályait. Javasolta továbbá az adóügyi hatóságok működési, ellenőrzési jogainak kiszélesítését, és felvetette a nyugdíj mellett szerzett adómentes jövedelem felső határának emelését. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur vezérigazgatója a francia adórendszert ismertetve a családi jövedelemadó negatívumaira hívta fel a figyelmet. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), a Magyar Államvasutak Rákosrendezői Körzeti Uzemfőnökség Hámán Kató vontatási üzemegységének mozdonyvezetője arra emlékeztetett, hogy a kormányzat 1988-ban azt ígérte: az adóterhelés az idén nem haladja meg a 12 százalékot. A tudomására jutott adatok szerint a személyi jövedelemadó-szint mértéke az idén végül is 16 százalék körül alakul. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8. vk.), a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának titkára indítványozta: a falusi turizmus számára biztosított adókedvezményben ne csak a lakott ingatlanok hasznosításából származó jövedelem részesüljön. így is kevés a családi pótlék Dr. Velkey László (Bor- sod-Abaúj-Zemplén m., 4. vlk.), a Borsod Megyei Kórház Gvermekegészségügyi Központjának igazgatója, meeyei szakfőorvos azt hangoztatta: ne akarjuk évtizedek mulasztásait egy év alatt számon kérni a kormánytól vaev a pénzügyminisztertől, ne kénvszerítsüik a kormányt űiabb hazugságba. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelőhelyettese nem értett egyet azzal, hogy a nyugdíjasok által adómentesen megkereshető jövedelem határát felemellek Ügy vélte továbbá: a gyermeknevelés költségeit valamilyen formában mindenlkéonen be kell éníteni az adózási szisztémába. Filló Pál (Budapest. 18. vk.), az Athenaeum Nyomda (Folytatás a 3. oldalon.) — Látod?! Te meg azt sem tudod megmondani, hogy kitart-e a konyhapénz a hónap végéig Parlamenti jegyzet Lehet, hogy rokonok vagyunk ? Egy biztos: a fővárosban enyhébb lefolyású dél-koreai láz tapasztalható. A Brodway Filmszínházban — a régi Filmmúzeumban koreai filmhetet tartanak, de a legtöbb ázsiaival a Parlament épületében találkozhattak a képviselők. Nem tudom mikor volt utoljára alapos leltár a tornyos házban, de hogy tegnap a pincétől a padlásig az Országház valamennyi ze- gét-zugát végigkutatták, zseblámpájukkal bevilágították a dél-koreai állam- biztonság emberei, az biztos. A maayarnzat enyszerű volt, úgy tizenegy óra tájban érkezett Ro Te Vu elnök és az ülésszakot azzal tisztelte meg. hogy egy tekintélyes hn°szvsáaú beszédet mondott. Aki szem- től-szembe találkozott a dél-koreai elnökkel. az igencsak meglepődött, amikor felidézte, hogy hát az ázsiai ország első embere valójában 1932-ben született, hiszen könnyedén letagadhatna tíz esztendőt életkorából. Életútja végtelenül szimpatikus, valamikor katonaként indult, és négycsillagos tábornokként mondott búcsút az egyenruhának. Később az olimpia ügyeinek szervezésével foglalkozott — hogy milyen sikerrel, ezt az ötkarikás versenyek bizonyították. Még később a Koreai Köztársaság belügyminisztere lett, majd ismét az olimpia szervezésében kamatoztatta hallatlan közéleti tapasztalatát. Alighanem az itt. bizonyított tehetsége is hozzájárult ahhoz, hoav államelnök lett. Meghirdette a kisemberek nagy korszakát Koreában, és ettől kezdve nem tudok másra gondolni, mint arra, milyen párhuzamok lelhetők fel Dél-Korea társadalmi áramlataiban és Magyarország jelenlegi folyamatában. Hiszen beiktatása után az elnök a városi szegények társadalmi helyzetén kívánt javítani: a földművesek, halászok számára közadakozásból dollármilliókat gyűjtött, s ezeket olyan területekbe fektette be, ahol az elhanyagolt földrajzi hátrányokat és az alulfejlett gazdasági szektorokat sikerült fellendíteni. Aztán segített a szólás- szabadság kiteljesedésében Korea-szerte. A cenzúra és a sajtó korlátozása teljesen megszűnt és ez a Hatodik Köztársaság érdeme. Szinte természetes, hogy ennek eredményeképpen megsokszorozódott a lapok száma, és az is természetes, hogy az új légkörben hangot kapott a dolgozók társadalmi elégedetlensége. Ám mindez nem hozza ki sodrából Ro Te Vu elnököt, aki a társadalmi mozgásokat a következőképp summázta: ..A demokrácia egy meglehetősen hangos dolog ...” Mindenképp érdemes néhány szót szólni a szimpatikus kormányfő magánéletéről: rendszeresen sportol, teniszezik, golfozik, súlyt emel, és feleségével dajkálja első és egyetlen unokáját. Ám az sem közömbös, mit mondott Ro Te Vu elnök a dél-koreai—magyar kapcsolátokról. Nos hát a fent említett párhuzamot ő is felfedezte, s talán vigasztalásként említette fel, hogy 1985-ben országa több mint 46 milliárd dolláros külföldi adósságot halmozott fel, ám a megnövekedett export és a gyors gazdasági fejlődés eredményeként lassanként hitelező nemzetté lépett elő. Ami pedig az ígéreteket illeti: elmondta, hogy a Koreai Köztársaság minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy hozzájárulhasson Magyarország fejlődéséhez. Ezt így fejezte ki az elnök: „Elköteleztem magam arra, hogy kapcsolatainkat a barátság és az együttműködés példájává teszem a világ előtt.” Hát... példának általában csak kiemelkedően jó dolgokat szoktak ajánlani. Ha a mi együttműködésünk ilyen lesz, túl rosszul nem járhatunk. Paiágyi Béla Mi tesz a többgyermekes családokkal? — ezen töprengenek a képviselők
