Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-24 / 280. szám

I Harmadik nap ax Országgyűlésen Napirenden az adózási törvény Az Orsszággyűlés novemberi ülésszakának harmadik napján, csütörtökön a képviselők az eredeti napirendtől el­térően személyi 'kérdések megvitatásával folytatták a mun­kát. Az Alkotmánybíróság tagjaira valamint az Állami Szám­vevőszék tagjaira tett javaslatok elhangzása után az Ország­gyűlés külön-külön szavazott a jelöltekről: mind az Alkot­mánybíróság tagjainak, mind az Állami Számvevőszék he­lyettesének ajánlott személyeket döntő többséggel elfogadta. A listára került jelölteket az ülésszak későbbi periódusában titkos szavazással választották meg. A pénzügyminiszter expozéja Az adó törvényjavasla­tokkal kapcsolatban Békési László pénzügyminiszter mondta el expozéját. Békési László beszámolt arról, hogy vajon dinamizál­ható-e a gazdaság rövid tá­von és gyors ütemben, s az adók radikális csökkentése képes-e kiváltani és megala­pozni egy nagymérvű gaz­dasági növekedést. Hamis tehát az az illúzió, amit na­gyon sokan táplálnak, hogy az adóterhek nagymértékű csökkentése a teljesítmé­nyek gyors ütemű növelésé­vel képes pótolni a költség- vetésből kieső bevételeket, fellendíteni a gazdaságot. Az adószintet csökkentő orszá­gok gyakorlata eaanlbam ki­vétel nélkül azt bizonyítja, hogy néhány évig az adó- csökkentés törvényszerűen apasztotta az államháztartás bevételeit. A második nagy kérdés­kör: maradjon-e minden változatlanul 1990-re, s csak akkor kerüljön sor az adó­törvények módosítására, ha a javasoltnál nagyobb lépé­sek tehetők meg. Az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egye­nesen azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza az adótörvényeket. Üjabb egy évet veszíte­nénk, ami a gazdaság, az ország veszteségeit növelné. Ez a magyarázata annak, hogy a kormány nem vonja vissza előterjesztéseit, ha­nem a parlament színe elé terjeszti azokat. A harmadik nagy kérdés- csoport: most döntsön a parlament az adótörvények elfogadásáról, vagy csak decemberben, az 1990-es költségvetési törvényjavas­lattal együtt? Azt javasolta, hogy a par­lament ezen az ülésszakon döntsön az adótörvények­ről, azért mert ez az egyik fontos módja, biztosítéka annak, hogy az adóbevéte­lekre építsük a költségvetés kiadásait, és ne a kiadások­hoz igazítsuk az adók mérté­két. Az előkészítő viták során talán a legtöbb támadás a vállalkozási nyereségadó ter­vezett mértékét érte. Bár az egységes vállalko­zási nyereségadó 1989-től megvalósítja a vállalkozások tulajdonformától független semleges adózást, a gazda­sági társaságok mégis hát­rányba kerülnek a hagyomá­nyos állami vállalathoz ké­pest Az adózás után visz- szamaradó nyereségből ugyanis a társas vállalkozá­sok a mindenkori tulajdo­nosnak a befektetett tőke után osztalékot fizetnek, míg az állami vállalatoknál ez a pénz is a vállalatnál marad. Ebből is adódik, hogy az állami vállalatnak gyakran nem érdeke társa­sággá átalakulni, hiszen ak­kor az osztalékkal megnöve­kedne a jövedelemelvonás mértéke. Ezt a különbséget, egyen­lőtlenséget szünteti meg a javaslat, az állami tulajdon utáni részesedés bevezetése, amely minden állami tulaj­don után — ha nem közvet­lenül társaságban jelenik meg — részesedés fizetési kötelezettséget ír elő. A részesedés fizetése az állami vállalatok és szövet­kezetek állami vagyona után, az adózott eredmény arányában történik, mérté­ke egységesen 20 százalék. Több bizottságban felme­rült, hogy az állami vagyon utáni részesedést nem az adózott eredmény, hanem a lekötött vagyon alapján len­ne célszerű fizetni. A kor­mány véleménye viszont, hogy pillanatnyilag az állami vagyon utáni részesedést az adózott eredmény után java­solják megállapítani. Kiélezett vita ki séri a sze- fmélyd jövedelemadó korsze­rűsítési javaslatát is _ m ondotta a továbbiakban Békési László, ezért — a kormány a személyi jöve­delemadó alapelveinek fel­adásával iniem érthet egyet. Ugyanakkor kész a rendszer (hiányosságainak korrigálá­sára, Itorzító hatásadinak megszüntetésére. A kor­mány 15 százalékos adós ai in­tet javasol, amá az 1989-ben megvalósuló és az 1990-re (tervezett jövedelemnöveke­dés alapján 2 százalékos adószántcsökkentésit. itelhát 2 százalékos reálljiövedelemr- növekedést jelent. A kor- máiny egyetért ugyanaikkor a progresszió csokkenitésé­Békesl László pénzügymi­niszter expozéját mondja (MTI-Telefotó) nek szükségességével. Ezért az eddigi kilenc adókulcs helyett négy-, illetve öt­kulcsos változatot javasol. Ezek mindegyike valameny- nyi jövedelemsávban csök­kenti a fizetendő adót. Ismét széles körben fel­merült a túlóradíjak égi kü­lönböző bérpótlékok adó­mentességének vagy elkülö­nített adóztatásának köve­telése. A kormány az egyes jöve­delemelemek elkülönített adóztatását nem javasolja. Ugyanakkor üt 'kell meg­említenem, hogy a kormány hiánytalanul teljesíti a bá­nyászoknak, az egészség­ügyi dolgozóknak és a peda­gógusoknak tett ígéreteit — hangsúlyozta Békési László. — A földalatti pótlék eme­léséhez külön állami támo­gatást nyújt, az egészsége ügyben dolgozóik és a peda­gógusok bérét 1990-ben mi­nimum 25 százalékkal eme­li, amely fedezetet nyújt az ügyeleti és túlóradíjak nö­velésére is:. Az egyik 'leginkább vita­tott eleme a személyi jöve­delemadónak a gyermekneve­lés költségeinek preferálása az adórendszeren belül. , A kormány azt javas oijá, hogy az adórendszeren kí­vül a családi pótlék gyerme­kenként és havonként 300 forintos emelésével enyhít­sük jövőre a gyermek nevel ő családok terheit. Ez az összeg a jelenleg átlagosan 1720 forintos gyermeken­kénti csailádi pótlék reálér­ték-megőrzését 'biztosítja. A három- és többgyerme- íkes családa|k havi 1000 fo­rintos adóalaprkedvazmé- nye — a 300 forintos csalá- dipátlék-növelés mellett to­vábbra is maradjon meg. A továbbiakban a minisz­ter az általános forgalmi- adó-törvény módosítási ja­vaslataiból három téma­körre hívta fel a figyelmet: Az első a beruházások forgalmiadó-terhéfhez kap­csolódik. Jogos az az igény — mondotta. —, hogy a be­ruházásokat terhelő általá­nos forgalmi adót minél hamarabb szüntessük meg. Azonban ez 12 milliárd fo­rint összegű adóbevétel-ki­esést jelentene, így a kor­mány javaslata, hogy a be­ruházási ÁFA az eredeti programnak megfelelően 20 százalékkal csökkenjen 1990-lban. Megszüntetni ja­vasoljuk a környezetvédelmi beruh ázások forgalmi adó­ját, valamint a munkahely­teremtő beruházások és az országos közúthálózat épí­tését szolgáló beruházások forgalmú adóját. A második témakör szoro­san összefügg az adatszol­gáltatás, az adóellenőrzés fettételeinek javításával és így a láthatatlan jövedel­mek feltárásának és adóz­tatásának szándékával. Végül a harmadik prob­lémakör a magánimport ál­talános forgalmiadé köte­lezettsége. Nélkülözhetetlen a magánimport után is megállapítani az általános forgalmi adót — mondotta a miniszter, majd a kor­mány nevében azt javasolta a parlamentnek, hogy a magángépfcacsd-import ál­talános forgalmi adóját ne január 1-jével, hanem azon­nali hatállyal léptesse élet­be. Végezetül arról szólt, hogy a ma még meglevő bérnö- vekményadó megszüntetésé­vel más kötöttség vagy gaz­dasági teher már nem áll­ja útját a piaci szférában a bérek növelésének. Elvileg a kormány is egyetért a teljes bérliberalizálással. Eredeti­leg tervezték a bémövek- mónyadó megszüntetését, azonban 1990-re mégsem szüntethetik meg Békési László befejezésül hangsúlyozta: ebben a ki­élezett politikai és gazdasági helyzetben elemi érdekünk, (Folytatás a 2 oldalon) Szombaton MAGAZIN A NÉPLAPBAN Tüzes napok a Fudzsijáma hazájában Élménybeszámoló a Tisza Táncegyüttes japán turnéjáról Három lövés dördült a kunhegyes! éjszakában "Kússz az életedért“ - kiáltott a rendőrre a lövöldöző zöldséges A magyar repülés szolnoki hőse Szolnokon Székelyhídi László épaette az első repülőgépet Divat a szex és a félpornó Hogyan vélekednek a nők? Az egyik dombról gurui a takarmány, a másikról az alomszalma A tlszainokai mintatehenészetnek Új-Zéiandról is csodájára járnak Rideg tények Dokumentumriport (2. rész) az 1958. november 44ke utáni események összefüggéseiről Hans-Dietrich Genscher hazánkba látogatott Félmilliárd márka az NSZK-tól Horn Gyula külügymi­niszter meghívására csütör­tökön délután hivatalos lá­togatásra Budapestre érke­zett Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztár­saság külügyminisztere. Az NSZK-külügyminiszter soros látogatásán Genscher és magyar vendéglátója ez­úttal minden eddiginél szí­vélyesebben alakuló kapcso­latrendszert tekinthet át. A terveik szerint Hans- Dietrich Genscher látogatá­sa alatt a Parlamentben a Magyar Nemzeti Bank és a Deutsche Bank képviselői 500 millió nyugatnémet már­kás hitelmegállapodást írnak alá. Ennek felhasználási fel­használási feltételei várha­tóan kevesebb kötöttséget tartalmaznak majd, mint az októberben aláírt ugyancsak 500 millió márkás tartomá­nyi hitel feltételei. Ma este, 7 órai kezdettel mutatják be a Szolnoki Szigligeti Színházban Schwajda György Ballada a 301-es parcella bo­londjáról című darabját Taub János rendezésében. Ebből az alkalomból beszélgettünk Kézdy György színművésszel, az előadás főszereplőjével Tudnivalók vasárnapra A népszavazásra minden készen áll Személyesen és aktívan kell szavazni Ahogy közeleg november 26-ia, a népszavazás napja, úgy szaporodnak a szava­zással ! kapcsolatos politikai reklámok. Menj el és sza­vazz négy igémnél; az első kérdésre nemmel, a többi­re igennel voksolj; ne menj el szavazni! — válogathat közülük mindenki tetszése és saját belátása szeriint. Ügy tűnik azonban, hogy a szavazás konkrét állampol­gári tudnivalódnál már ké­ké vesebb szó esik- Milyen iratokat vigyen magával a választásra jogosult, amikor elmegy szavazni? Hol vok­solhatnak a betegek? Egy­általán, kötelező szavazni? Mikor érvényes a szavazó­lap? Ezekre és egyéb fon­tos kérdésekre kértünk vá­laszt Papp Sándornétól, a megyei választási bizottság titkárától. — A vasárnapi népszava­zásra tulajdoniképpen min­den készein áll — kezdi is­mertetőjét Papp Sámdormé. A választási szervek vala­mennyi településen megala­kultak, tagjai esküt tettek. Feladatuk a népszavazás elő­készítése és 'törvényes le­bonyolítása, tisztaságának biztosítása .A technikai fel­tételek szinténi 'biztosítot­tak. Rendelkezésre állnak a szavazólapok, a jegyző­könyv-nyomtatványok. Pénteken történik meg a szavazóhelyiiség^ c berende­zése. Itt jegyzem 'meg hogy a szavazás napj án már sem­miféle propaganda tevé­kenység nem folytatható, a szavazáhelyiségékihen sem 'lesznek plakátok. A válasz­tásra jogosult áUiarmpolgá- rokról elkészültek a név­jegyzékek. Az érintettek megkapták az értesítést, az úgynevezett „kopogtató cé­dulát arról, hol szavazza­nak. — A szavazóhelyiségek vasárnap reggel 6-tód este 6-lg várják a szavazóikat — folytatja a választási bizott­ság titkára. Természetesen mindenlki a számára leg­(F oly tatás a 3. oldalon.) »0 Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke november 23-án látogatást tett és felszólalt a magyar Országgyűlés ülésén

Next

/
Thumbnails
Contents