Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-03 / 262. szám

Néplap 1989. NOVEMBER 3. Munkástagozat—tagtoborzó Munkások nélkül az MSZP nem igazán baloldali MSZP ügyvivő testület alakult Szelnekon November 7-én koszorúzást szerveznek Az MSZP megyei irodája tegnap este munkástagozat- tagtoboirzót szervezett a párt Beloiannisz úti székházában. A gyűlésen mintegy 60-an jelentek meg — és ahogy egy kérdés kapcsán kiderült —, közülük 14-en voltak, akik fizikai állományban dolgoznak. A tanácskozás Katona Bé­la, az Országos Elnökség tagja előadásával kezdődött. Bevezetőjében a pártszerve­zés helyzetéről beszélt. El­mondta, hogy Budapesten eddig a korábbi MSZMP- tagság 10 százaléka igazolt át az MSZP-be. Előadása szerint a pártvezetés hibás . feltételezésekkel indult a tagtoborzásnak. Azt hitte, hogy működik a korábbi pártstruktúra, de hamar ki- derüLt, az nincs olyan álla­potban, hogy ezt a feladatot el tudja végezni — mondot­ta. Ezt követően a munká­sok -megnyerésének fontos­ságát ecsetelte az előadó. Az MSZMP népszerűtlen volt a munkások körében, és az új párt sem nyerte meg tetszé­süket — jelentette ki. — Ha nem tudunk munkásokat szervezni az MSZP-be — folytatta —, a párt nem lesz igazán baloldali szocialista párt. Félórás előadásának végén Katona Béla az MSZP (Folytatás az 1. oldalról) emberek nagy részének nincs ilyen célra megtakarított pénze. A TVM talán itt tük­rözi vissza az országos hely­zetet, és a bafikok valószí­nűleg ezért is beszélték le őket a kötvények kibocsá­tásáról. A kötvények a jövőben is fontos szerepet játszhatnak, de ebhez meg kell felelniük a jelenlegi és várható jöve­delmezőségi viszonyoknak. Ezt azért is kell hangsúlyoz­ni. mert a kötvényeknek egy­re inkább versenyezniük kell más befektetési formákkal. Így számolni kell a lakos­ság által is vásárolható rész­vények versenyével, a letéti jeggyel, a kincstárjegyek­Katona Béla előtt álló tartalmi feladatok­ról beszélt. Mielőtt a kérdésekre, véle­ményekre került volna sor, Zelenyánszki András, a me­gyei iroda vezetője is tájé­koztatást adott a pártszerve­zés megyei helyzetéről. Tol­mácsolta az MSZP Országos Elnökségének ülése után hal­lottakat: az új párt megem­lékezik november 7-én az orosz forradalomról, vállalja annak örökségét. Ezután a gyűlés résztvevői kaptak szót. Gyorsan kide­rült, hogy számtalan tisztá­zatlan kérdés, kétség, fe­szültség él a volt MSZMP- tagokban. Közel egy órán ke­resztül tartottak a felszólalá­sok. Pozsgay Imre személyét már az első hozzászóló érin­tette, akihez többen kapcso­lódtak. Pozsgay néplázító — kel. A kötvények inkább rö­vid és középtávon lehetnek versenyképesek, a részvé­nyek inkább hosszabb tá­von. Ahhoz azonban, hogy versenyben maradhasson ez a forma, rugalmas alkalmaz­kodásra van szükség. Egy valódi értékpapírpiac meg­teremtése természetesen nagyiban elősegítheti ezt. A TVM kötvényvásárlói addig is nyugodtak lehetnek. A vállalat helyzete stabil), és ezt ígérik 1991-ig, a kötvé­nyek lejáratának időpontjá­ig is. Ebben némi zavart okozhat a KGST-n belüli forgalom transzferábilis ru­belről dollárelszámolásra va­ló átállítása, amely legha­marabb éppen a TVM leg­nagyobb KGST-beli part­hangzott el. Egy másik véle­mény szerint a kongresszus előtt meg kellett volna kér­dezni a párttagságot, öt akarják-e köztársasági el­nöknek jelölni. Katona Béla válaszában kijelentette: Pozsgay Imre az egyetlen ember az MSZP-ben, akinek esélye van e tisztség elnyeré­sére. Igaz, esélye csökkent, és személyét éppen saját pártja ásta alá. Volt, aki fel­vetette azt, hogy a párt meg­erősödése után új elnökséget kellene választani. A válasz szerint ez a 'közelgő ország­gyűlési választások miatt nagy károkat okozna a párt­nak. Néhány felszólaló a párt­szervezés gondjairól saját ta­pasztalata alapján beszélt. Az emberek teli vannak bi­zonytalansággal, kételked­nek a párt programjának megvalósíthatóságában. A munkások nem érzik, hogy az MSZP az övék, kirekesz­tettnek érzik magukat. Soka­kat visszatart az átigazolás­tól az a döntés, miszerint pártszervezetek munkahe­lyen nem működhetnek. Ilyen és hasonló tapasztala­tokat fogalmaztak meg töb­ben. A tanácskozás lapzártakor még tartott.' a i. nerével, a Szovjetunióval várható. S minthogy a TVM nagy alapanyag-importőr, várható beszerzési árainak növekedése. A gyár most dolgozik azon, hogy ebből a helyzetből is a lehető legki­sebb veszteséggel kerüljön ki. • Bízni lehet abban is, hogy az ország egészének . sem érdeke, hogy a várható ne­gatív hatásokat azonnal rá­zúdítsák a termelő vállala­tokra, hiszen ez nem csak létüket veszélyeztetné, de a tovagyűrűződé hatások ré­vén a fogyasztási cikkeknél is nagyméretű inflációval járna. Ez pedig senkinek nem lehet érdeke. FUle István Nyers Rezső Koppenhágában Nyers Rezső, az MSZP el­nöke csütörtöki koppenhá­gai tárgyalásait követőén sajtóértekezletén hasznos­nak nevezte rövid dániai lá­togatását, amelynek második napján a dán parlamentben, a Folketingben tárgyalt. Svend Auken-nel, a dán szo­ciáldemokraták elnökével folytatott megbeszéléseinek középpontjában a két párt kapcsolatai álltak. Koszorúzás A halottak napja tisztele­tére tegnap Üjszászon az MSZP helyi Koordinációs Tanácsa tagjai megkoszorúz­ták az első világháborúban elesettek emléktábláját, a szovjet hősök síremlékét, az ismeretlen katona sírját és a második világháborúban el­esettek emlékére az MDF he­lyi szervezete által állított, és november 1-én felszentelt síremléket. (Folytatás áz 1. oldalról) sa a kormányzati rendszer megváltoztatásával a békés átmenet új szakaszát nyitja meg. Az alkotmány módosí­tása jogszerűvé teszi a több­pártrendszert. A kormány a parlament­nek felelős, független, nem­zeti intézményként tevé­kenykedik. Ebben számít az ország jövőjéért felelősséget érző politikai pártok, vala­mint az integratív szerveze­tek — köztük az egyházak — támogatására. A kormány célja, hogy a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet minden terü­letén következetesen halad­junk előre a politikai stabi­litás megőrzése érdekében. A nemzetközi és belpolitikai követelmények ezt egyaránt szükségessé teszik. A békés átmenet teljes megvalósítása a válságtüne­tek folyamatos kezelését is igényli. Ezt a kormány ed­dig is megtette és további szilárdsága az ország 1 kor- mányozhatósága fennmara­dásának legfontosabb bizto­sítéka. Ä kormány arra tö­rekszik, hogy a békés . átme­net stratégiai irányvonala a választások után is folytat­ható legyen. 1989. október 31-én a kongresszusi Kuldöttekool es az eiódpárt városi bizonsa- ganatc tagjaiooi megalakult a Szocialista Párt 17 fos vá­rosi ügyvivő testületé, az új testület iegfontosaoo fel­adatának a part szervezését és új szervezetei megalakí­tásának segítését tekinti. En­nek megfelelően a pártszer­vezés legfontosabb feíadataf- nak megbeszélése céljából rövidesen összehívja a párt tagjait a szervezés alatt álló politikai centrumokban. November közepéig meg­rendezi az MSZP szolnoki szervezetének megalakulá­sát kimondó pártaktívát, amelyre hívja a párttagsá­got és minden csatlakozni szándékozó érdeklődőt. A városi ügyvivő testület állást foglalt a november 7-i megemlékezésről. Véleménye szerint az ok­A jelenlegi pártpolitikai erőviszonyok még kiegyen­súlyozatlanok. Ez a több­pártrendszer kezdetének ter­mészetes velejárója. A kor­mánypolitika értékelése, a kapcsolatok alakítása a pártok szuverén ügye. Ám az is vitathatatlan, hogy ép­pen ebben a helyzetben a kormány és az egész állam- apparátus zavartalan műkö­dése különösen fontossá vá­lik. Éppen ezért a kormány üdvözli mindazon pártpoli­tikai törekvéseket és meg­nyilatkozásokat. amelyek a békés átmenet, az ehhez szükséges rendezett feltéte­lek biztosítására irányulnak, és kész arra, hogy a nem­zet kormányaként előrete­kintsen, párbeszédet foly­tasson az (összes párttal ezen átmenet biztosítására. A kormány másik közle­ménye így szól: „a konver­tibilis elszámolású fizetési mérleg növekvő passzívu­mot mutat, annak ellenére, hogy a gazdaság exporttel­jesítményei javulnak az áru­forgalomban több száz millió dolláros export- többletet értünk el. A fizetési mérleget egyrészt az adósságok utáni kamat-' (fizetési kötelezettség, más­részt a lakosság devizafel­tóberi szocialista forradalom a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő eseménye volt, egy igazságos társada­lom megteremtésének törté­nelmi kezdete. A szocialista párt mint a baloldali moz­galom* része, az októberi for­radalom üzenetét — az el­múlt évtizedek súlyos torzu­lásai ellenére is — megőr­zendő értéknek tekinti. Ezért az évfordulón koszorúzást kezdeményez. Kérjük a város baloldali érzelmű állampolgárait, s mindazokat a szervezeteket, akik csatlakozni kívánnak kezdeményezésünkhöz, hogy 1989. november 7-én 16.00 órakor a Marx parki Lenin- szobonnál vegyenek részt a koszorúzáson. Magyar Szocialista Párt Szolnok Városi Ügyvivő Testületé használása súlyosan terheli. Az elmúlt évihez képest az idegenforgalom devizamér­lege féimilliárd dollárt meg­haladó összeggel romlott. Ezt újabb külföldi hitelek­kel a kormány már nem fi­nanszírozhatja. Ez érthető­en arra készteti a kormány­zati szerveket, hogy keres­sék a megoldást a fizetési mérleg romlásának megfé­kezésére. A szakértők számos javas­latot mérlegeltek. A kormány november 3- tól november 20-ig felfüg­geszti a turistaellátmány fo­lyósítását. November 20-tól új devizaellátási rendszert vezet be, amely közvetlenül összeköti a turizmus deviza- egyenlegét a lakosság köz­ponti devizaellátásával. En­nek lényege, hogy a lakos­sági valutaellátást négy évre maximum háromszáz dol­lárban rögzíti úgy, hogy sze­mélyenként és évente 50 dol­lárnak megfelelő konverti­bilis fizetőeszköz vásárol­ható. Az előzőekből következik, hogy azok, akik 1988—89- ben a teljes ellátmányukat igénybe vették, leghamarabb 1991 -ben, illetve 1992-ben vásárolhatnak valutát. Kötvényhelyzet a TVM-nél Ülést tartott a Minisztertanács Európában és Ázsiában Magyarok a szultánok székhelyén A mesés Kelet varázssző­nyegére nagy szükségünk lenne), hogy a gondolat szár­nyán nyomban a török fő­városban teremjünk. A kép­zelet járhat be csak ily gyors utat; autóbuszunk a tenger­part mentén húzódó autóúton halad. Késő este tűnnek csak fel Isztambul fényei. A szul­tánok lakhelyét meghódíta­ni igyekvő magyar csoportok egyikeként az éjszaka leple •alatt „szálljuk meg” a vá­rost. Akit a hosszú, fáradtsá­gos út nem gyötört meg elég­gé. rövid ismerkedő sétára indul a nyüzsgő városi ren­getegben. Az első megdöbbentő él­ményt a magyarok jelentik. Honfitársaink újabban el­özönlik Isztambult. Magam is tanúsithatom: a szállo­dák (ezek száma meghatá­rozhatatlan) előtt parkoló autóbuszok közül minden második Ikarus. A törők ide­genforgalmi szakemberék nem véletlenül és nem is a'aptalanul többnyibe a Nagy Bazár környék1 szállo­dákba helyezik el a magyar utasokat. Jól tudják már, el­ső útjuk úgyis ide vezet. A törökök pedig felkészül­ten fogadják a meg-megúju- íó magyar rohamoIrat. A magyar szó itt nem ismeret­len, egy magára valamit is adó kereskedő magyarul in­vitálja a leendő vásárlókat. — Gyere, madzsar! Nem dl ága, nem sok! — szinte már-már tolakodó közrvetlen- seggel. És ami ugyancsak figyelemre méltó, a forint­tól sem idegenkednek. Magyar inváziónak is ne­vezhetnénk az utóbbi idő­ben kialakult helyzetet. Mint azt korábban Papp László, az IBUSZ Sugár üz­letközponti irodájának veze­tője elmondta, a Törökor­szágba irányuló forgalom évente megduplázódik. És akkor még nem szóltunk az újabban egyre terjedőben lévő maszek autóbuszok ára­datáról. A hét halomra épült Bi­zánc, később Konstantinopo- lisz (Konstantinápoly), azaz mai nevén Isztambul fényes- séges múltja ellenére is leg­inkább jelenével varázsolja el a látogatót. Korán hajnal­ban, a megszámolhatatlanul sok minaret erkélyéről han­gos szóval hívja imára a müezzin a hívőket. Kívül- rekesztve is megérzi a ven­dég: mintha minden embert egyenként szólítanának, hív­nának a közösségbe. A hajnali szent hangza­vart aztán az élet nagyon is evilági zsivaja nyomja el. A fényben nyomban látha­tóvá válik: európai típusú nagyvárosba énképünk, ahol mára jószerével csak a me­csetek, minaretek őrzik a mohamedán vallás jellegze­tes építészeti múltját. A la­kóépületeket már régen föl­dig rombolták itt is. Helyü­ket beton- és üvegkolosszu­sok foglalták el. A sűrűn be­épített házsorokból eltűntek a keleti motívumok. Az utca embere azonban még mindig kötődik a ha­gyományokhoz. Noha a_ la­kosságnak mindössze öt 'szá­zaléka tekinthető hívőnek, a vallásra épülő szokások tart­ják magukat. Az isztambuli egyetem környékétől elte­kintve nőtt csak elvétve lát­ni az utcákon. S ha mégis, akkor is csak társaságban, fejkendővel, hosszú (ruhá­ban. A nyilvánosság előtt csak a férfiak és a gyerekek mu­tatkozhatnak. még a Nagy Bazárban is. Kacskaringós utcáin járva mintha az idő visszafelé fo­rogna, a múlt elevenedne meg. A fedett bazár 65 utcája, sikátora mélyén 3500 üzlet húzódik meg. Minden, mi szem-szájnak ingere, meg­kapható, csak alkudni kell, hiszen az alku része a társa­sági életnek. Keveredik itt minden: népek, nációk sok­félesége; ritka értékes holmi a valóban bazári árúval. A csillogó aranyékszer-üzletek a kétes tisztaságú teakimé­résekig minden árnyalat megtalálható. Egyben közös csak minden: aki itt találha­tó, eladni vagy venni akar. A bazár önmagában is lát­ványosság. Érdeklődők szűn­ni nem akaró áradata özön- li el reggeltől késő éjszaká­ig. Egy város a városban, ahol mindenki üzletelni, nyerni szeretne. Hogy aztán ez kinek sikerül, nem tudni, de abban biztos vagyok, aki a bazár (kapuját átlépi, ha­tása alól nem vonhatja ki magát, üres kézzel aligha sétálhat ki rajta. Az IBUSZ-út szervezői nem véletlenül szánnak egy egész napot a bazárra. A csoportok tagjai csak este találkoznak ismét, hogy to­vább szőhessék a képzelet­ben meglévő mesés Kelet szőnyegének színes szálait. A keleti életforma hatása alá került utazó éjszakára sem vonhatja ki imagát a varázslat alól. A Gar Mu­sic Hall műsora várja, hogy ízelítőt adjon a török tánc és folklór és természetesen a török gasztronómia jel­legzetességeiből. S ha eled­dig kételkednénk Isztam­bul világvárosi jellegében ^ ezúttal a nézőtéré^ helyet foglaló csoportok sokfélesége nyomban meggyőz arról: Isztambul turisztikai kurió­zum. És ezt a meggyőződést a következő nap csak megerő­síti. A bazár után most már a vásárlási kényszertől töb- bé-kevésbé megszabadulva indulunk városnéző körútra. A helyi Mondial idegenfor­galmi társaság munkatársa, Serdar Akkir kísérli meg a lehetetlent: egy röpke nap alatt a legjellegzetesebb isz­tambuli történelmi neveze­tességek megismertetését. Mintegy háromezer év tör­ténetét futjuk be néhány óra alatt, kezdve a Hippodromtól a hat minaretes Kék me­cseten át a II. Mehmed ala­pította uralkodói székhely- lyel, a Topkapi szerájjal be­zárólag, mely jelenleg mú­zeum. Az emberiség kultúr­történeti értékei közt szem­lélődhetünk. Csak mellesleg jegyzem meg, úgy hírlik, hogy a Topkapi szeráj bizto­sítását a világ egyetlen cé­ge sem vállalta, épp az itt felhailmoivott íelmérhetietlen értékű kincsek miatt. Hiszen elég, ha csak arra utalunk, hogy itt őrzik az iszlám val­lás legbecsesebb relikviáit, Mohamed köpönyegét, láb­nyomát. szakállának és szempillájának egy-egy szá­lát. Serdar Akkir tájékoztatá­sa szerint az arab világ, ha ezeket az ereklyéket a tö­rökök átadnák, az ország olajszükségletét száz éven át ingyen fedezné. De Isztam­bul nem hajlandó megvál­ni a próféta hagyatékától. A viruló turizmusra gondolva, meglehet nem is annyira val­lási megfontolásból. Nekünk viszont időnk rö­vidsége miatt meg kell a látványtól válnunk, hiszien utazásunk legtávolabbi pontja még hátra van. Utunk a Boszporuszon át vezet, s amikor a Kapos Volán Ika- rusából kiszállunk, lábunk­kal már Ázsia földjére lé­pünk. S e ritka, különleges élmény a két kontinensre épült Isztambulnak köszön­hető. A turizmus dramaturgiá­ja szerint, eljutottunk a csúcsra. Innen már a haza­térés élmény feldől gozó ré­sze van hátra. Csakhogy epilógusként másnap teszünk még egy kitérőt. Magyar tu­rista nem teheti meg, hogy Rodostóhoz ne menjen el. Zarándokút ez, magyar mód­ra. A Rákóczi-házban ott­hon érezzük magunkat. Ku­darcos történelmünk eme törökországi emlékhelyén gondolatban már otthon va­gyunk A nemzet kiemelke­dő fiának emléke előtt tisz­telegve megindító érzés tud­ni, hogy világhatalmak ár­nyékában élő ország, kudar­cai ellenére is, túlélve azo­kat,, fennmaradt. Felemelő érzés most lát­ni a tengert, hallgatni „mor- molását”. Egy pillantás még a tengerre, a Rákóczi-ház- ra. Búcsú Törökországtól. Fél kontinensnyi távolságra bár, de vár Magyarország. Induljunk hát! Szőke György

Next

/
Thumbnails
Contents