Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-03 / 262. szám
1989. NOVEMBER 3. Üdülőkörzet— Tisza-tó Mi lesz veled nagy víz a Dunától keletre? Társadalmi vitára bocsátják az elképzeléseket j^ÉPtAP A Középtiszavidéki Intézőbizottság októberben Kiskörén rendezett plenáris ülésén a Tisza-tó és a környék jövőjét vitatta meg. Az előzetesen kiadott írásos anyagok részletesen foglalkoztak a KIB Elnökségének és Titkárságának tevékenységével, az Idegenforgalmi Alap 1985. évi kereteinek felhasználásával, az 1989. évi támogatásokkal, de részletesen elemezték az üdülőkörzet kereskedelmi és vendéglátóipari helyzetét, szálltak a fejlesztési tervekről, az Üdülőhelyi Bizottságok munkájáról és a települések idegenforgalmi helyzetéről is. Ezek ismertetése helyett néhány, érdekes problémákat felvető hozzászólást emelünk ki és adunk közre. Dr. Papp Ferenc, a KIB elnöke reformszellemű javaslatai között szerepelt, hogy a jövőbeli Intéző Bizottság összetételében jobban képviselje a lakossági érdekeket, biztosítva az alternatív szervezetek és pártok képviseletét,, hogy megvalósíthatóvá váljon a közös erővel előrejutás igénye. Pesszimista szemléletű emberek szerint 10 év múlva a Tisza-tó Közép-Európa legnagyobb mocsara lesz. Vajon ilyen rosszak a kilátások? Ezt bizonyosan cáfolhatatla- nul válaszolja meg számunkra az a komplex hatásvizsgálat, mely minden részletre kiterjedően rávilágít majd az eredeti célok és a megvalósulás összefüggéseire, s mely 1990-re társadalmi bírálatra is alkalmas lesz. Mint megtudtam. a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a Középtiszai Intéző Bizottságot kívánja felkérni a hatástanulmány társadalmi véleményezésének összegyűjtésére és koordinálására független szakértők bevonásával, kiemelten kezelve a térség lakóinak véleményét. Ez utóbbira, a társadalmi vitára bocsátás fontosságára a KVM képviselője, Simonfay György külön is felhívta a jelenlévők figyelmét, hiszen ha már most beépítik az alternatív szervezetek bírálatát, feltehetően elkerülhetővé válnak a bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatosan levonható negatív tapasztalatok. Vállalkozókat várnak Sok hozzászóló, köztük dr. Bártfay László, az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogtanácsosa elismerően szólt a KIB eddigi munkájáról, de nem hallgatta el a problémákat sem. Pozitívumként említették a jelenlévők a Tisza-tó létesítése óta meglévő munkahelyteremtő funkcióját. az általános fejlődést felgyorsító hatását, hiszen az idegenforgalom megjelenése kényszerítőén hatott a környékbeli települések vezetőire, az alapellátás fejlesztésére, infnastruktúrális beruházásokra ösztönözve őket. Ezzel kapcsolatosan problémák jelentkeztek azért csúcsszezonban az 5600 lakosú Abádszalókon, ahol igen súlyos ellátási problémát jelentett egy-egy hétvégére 10 ezer turista érkezése. Tiszafüreden is előfordult, hogy a - „benszülöttek” nem tudtak főidényben elegendő mennyiségű tejet, kenyere*, töltelékárut vásárolni. és jelenleg is 100 kilométerről szállítják a városba a tőkehúst. Ezek egy résziének okát az igénytelen üzletvezetésben vélték megtalálni a jelenlévők, s feladatul tűzték ki igényorientált vállalkozókkal az ellátás színvonalasabbá tételét. Dr. Tahi Béla, a MOHOSZ képviseletében az értékesebb halfaj ták: ponty, süllő, harcsa számának csökkenésére hívta fel a figyelmet, s bár van elég hal a Tisza-tában, de a keszeg, a kárász, a busa a külföldiek számára nem elég nagy vonzerő. Többen szót emeltek a zajártalom. a vadkempingezők környezetszennyezése ellen, a megfelelő vízminőség, egészségügyi és kulturális ellátás kívánalmáért, valamint olyan regionális terv készítéséért emelték fel szavukat, mely nem ismer köz- igazgatási, csak üdülőkörzeti határokat. Lépésváltás a települések fejlesztésében Soós Pál, a Szolnok Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője szerint az eddigi fejlődés a vállalkozói szféra nagy szerepéhez vezet a jövőben, beruházásra ösztönöz, s a minőségi fejlesztésnek véleménye szerint csakis a többszekto- rüság lehet a motorja. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal képviseletében jelenlévő Laki László tájékoztatása szerint a jövőben az idegenforgalomból származó jövedelem bizonyos hányada a helyi tanácsoknál marad, s országosan az a törekvés. hogy a helyben keletkezett pénzalapok ott kerüljenek felhasználásra, ahol képződtek. Ez azonban csak a kiemelten fejlesztett balatoni, ,velencei-tavi, budapesti, eddig is frekventált, üdü- lőhelyekrfek kedvez, amelyek tovább növelhetik ezeknek a területeknek a túlzsúfoltságát, s a Dunától keletre eső rész hátrányos helyzetét. s mi lesz az eddig is elmaradott Tisza-tó melletti települések sorsa? — tette fel a kérdést dr. Bagi Imre, az Abádszalóki Nagyközségi Közös Tanács elnök- helyettese. Jogos, hogy az eddig fejlesztésre fordított kevés pénzt nem aprózták szét. de ha a kis települések korábbi hátrányos helyzete fennmarad, nem tudnak belépni ebbe a folyamatba. A lakosság nagy része elöregedett, s a kezdetleges hát» téripar sem tudta itt tartani a fiatalokat. Míg Abád- szalók 13 ezres járási székhely volt, ma 5600 lelket számláló község. Fejlesztésük, támogatásuk tehát lét- fontosságú, hiszen bármelyik, Tisza-tó melletti kis településnek olyan szintű ellátókapacitással, utakkal kell rendelkeznie, hogy tengelytörés nélkül menjen el, és a következő években is visszatérjen az idelátogató külföldi. A lépésváltáshoz segítség és elsősorban anyagiak kellenek, hiszen pénz nélkül nem lehet vállalkozni. Valóban lesz-e világkiállítás, s ha lesz, milyen hatással lehet a tisza-tói üdülőkörzetre? Mindenekelőtt pozitív hatást várhatunk tőle — mondja Kerekes László, a KIB főtitkára —, hiszen célszerűnek látszik, hogy az ideérkezők akkorra ne tapasztalhassák meg a két országrész közötti és hazai viszonylatban is nyilvánvaló infrastrukturális elmaradottságot. Az indokolatlanul nagy különbséget alátámasztani látszik az a tény is, hogy .míg a Dunántúlon négy kiemelt üdülőkörzet van, addig a Dunától keletre mindössze egy, a Mátra—Bükk található. Ugyanakkor speciális, csak erre a területre jellemző szolgáltatásokkal várhatnák a külföldről ideérkezőket; például a benzinüzemű motorcsónakázás vízisíelés. Világkiállításidegenforgalom Mint dr. Bártfay László hozzászólásában elhangzott, Ausztriából származó információk szerint a Tisza-tó máris kiérdemelhetné ezt a kiemeltséget, hiszen a térség idegenforgalmi mutatói ebben az évben jobbak voltak, mint a Velencei-tóé. A fejlesztés legfőbb rugója tehát a kiemelt üdülőterületté nyilvánítás megszerzésében van — folytatja a KIB főtitkára. Beszámolt arról is, -hogy a Heves és a Szolnok megyei tanács vezetése megbeszélést tartott az ügyben hogy felterjesztést küldenek a kiemelt státusz és az ezzel járó nagyobb támogatás elnyeréséért Beck Tamás miniszterhez. A legfontosabbnak azon/ban Kerekes László azt tartotta, hogy * mindenki tegye a dolgát mindazért, hogy ez a fontos devizatermelő ágazat -biztosíthassa az itt élők biztosabb, boldogabb jövőjét. Ez azonban az üdülőkörzet lakóitól is idegenforgalombarát szemlélet kialakulását kívánja meg. S hogy mindezek nemcsak szólamok, szavak, bizonyítja az a szándéknyilatkozat, mely a Vízügyi Igazgatóság, a KIB és a Tiszafüredi Városi Tanács jövőbeli jó együttműködését sugallja. Eszerint ugyanis a világkiállítás alkalmával -a megfelelő színvonalú idegen- forgalom biztosítása érdekéiben vállalják a 33-as főút melletti terület rendezéséit a holtág kotrását, a kiemelt földből a mellette lévő sziget fel-töltését, hasznosítását .beépítési terv alapján, s gyönyörű sétány készítését a parton egészen a Tisza-hí- dig. Reménykedjünk, hogy a kormányzat nagy országos ügyei mellett is kellő figyelmet fordít kérelmünkre. Hiszen e terület fejlesztése nemcsak az itt élők számára követeli meg napjainkban a ,.Létünk a tét!” mondat tudatos átgondolását, hanem a kormányon lévőktől is> a Dunától keletre eső részekre fordítandó nagyobb figyelmet igényli, mert országos szemlélettel bírva sem. árt itt sem a szépnek, ha hasznos;, s a hasznosnak, ha szép. J. J. A. Újszerű jelölés a TOT-főtitk ár posztjára Miért éppen Túrkevére várják a pályázatokat ? Nem szavazni, választani akarnak Éppen egy héttel ezelőtt, a Népszabadság pénteki számában figyeltem föl a hirdetésre: A mezőgazdasági szövetkezetek 1989 decemberében megtartandó kongresszusának választást előkészítő bizottsága pályázatot hirdet a kongresz- szuson létrehozandó új országos érdekképviseleti szervezet irányítását ellátó főtitkári tisztség jelöltségére. Mint a termelőszövetkezeti mozgalom életét immár sok esztendeje figyelemmel kísérő krónikásként nemcsak az keltette fel az érdeklődésünket, hogy lám, a téeszek megalakulása óta nyilván első ízben, pályázat útján jelölik megválasztásra az országos érdekképviselet főtitkárát. Kíváncsivá tettek bennünket a hirdetés további sorai is: A pályázatokat november 20-ig lehet benyújtani a Túrkevei Vörös Csillag Tsz elnökének. — Miért éppen Túrkevét és miért éppen önt jelölték meg a főtitkári posztra jelentkezők pályázatainak első „állomásaként”? — kérdeztük interjúnkban Szegő Lászlótól. — A termelőszövetkezetek idén februárban megtartott konferenciáján négy bizottság megalakulásáról döntöttek a -kongresszus előkészítésére. Ezek egyikének, a TOT utódszervezetével kapcsolatos személyi változásokat előkészítő bizottságnak a megyei TeszöVök álltai delegált tagjai engem választottak meg elnöküknek a júliusi alakuló ülésen. A bizottság egyik legfontosabb feladata, hogy megtalálja a mozgalomban azokat a vezetőket, akik a legalkalmasabbak a leendő új érdekvédelmi szervezet operatív munkájának irányítására. Ezt a célt szolgálja többek 'között a hirdetés útján közzétett pályázat is — mondotta Szegő László. — Milyen tisztségekre és milyen módon keresik a legalkalmasabb szakembereket? — Az utódszervezet elnökére, három elnökhelyettesére, az ellenőrzőbizottság elnökére és a főtitkárra kell javaslatot tennie a bizottságnak. Az előbbi négy tisztségviselőt illetően köny- nyebb volt a dolgunk, azokat az ország szövetkezeti vezetőinek körében kerestük. Minden megyei Teszöv megtette a maga javaslatait. A négy választott funkcióra több mint. száz név közül választotta ki a bizottság annak a nyolc személynek a nevét, akiket jelölésre alkalmasnak talált. Kettős jelölést javasoltunk ugyanis minden választott tisztségre. Nagy vitát váltott ki a bizottsági ülésen, amikor azt indítványoztam, a főtitkár személyét szélesebb körben keressük. — Ez merőben eltér a korábbi gyakorlattól, ön, ha jól tudom, 1963 óta téesz-- elnök, részt, vett a termelőszövetkezeti kongresszusok többségén. A TOT vezérkarának korábbi kialakításával kapcsolatban milyen tapasztalatai vannak? — Mint majd minden más terüléiten, a TOT-kongresz- szusokon is inkább demokratikusnak kikiáltott szavazásról volt szó, mintsem választásról. Emeltük a magasba mindannyian a küldött- igazolványunkat akkor is, amikor elhangzott a javaslat azokra a személyekre, akiktől a MÉM vagy az MSZMP KB meg akart szabadulni vagy akiknek jó szolgálatot akartak tenni. Ez természetesen nem elsősorban az eddig TOT-funkciókban lévő személyeknek, hanem a korábbi választási gyakorlatnak a kritikája. Most, hogy már nem kell káderpolitikai szempontoknak, ráhatásoknak, elvárásoknak, és hadd ne soroljam mi mindennek alávetnünk magunkat, és valós demokratizmussal választhatunk, hát élünk a lehetőséggel. — Kik és milyen szempontok alapján bírálják el a pályázatokat? — November 20. után, akkor jár le a beküldési határidő, a személyi változásokat előkészítő bizottság kollektívája értékeli a pályázatokat. Mielőtt rákérdezne máris mondom, hogy azt nem vizsgáljuk, a megyék által javasolt csaknem 100 jelöltnek az esetében sem vizsgáljuk, melyik pártnak, szervezetnek a tagjai, vagy szimpatizánsai. Szövetkezet- pártinak kell lennie, és kellő szakmai, emberi tekintéllyel kell bírnia annak a» két személynek, akit jelöltnek javasolunk a főtitkári posztra. Ezek szerint ezentúl főtit- • kárt is kettős jelöléssel választanak. Ha nem kezelik bizalmasan, érdekelne, hogy érkezett-e már pályázat önhöz? — Még nem, de van idő 20-áig. Nem számítunk, nem. számíthatunk sok pályázóra, hiszen nem könnyű felvállalni, hogy valaki az élére álljon a nagy változások előtt álló, bérmunkás jeliegűből mindinkább vállalkozói. tulajdonosi jellegűvé alakuló termelőszövetkezeti mozgalom országos érdekvédelmének. Amelynek ugyanúgy változnia és az új igényekhez alkalmazkodnia kell. Ezért is akarunk a kongresszuson, amelynek időpontja december 11—12-e, valósan demokratikus választást. Temesközy Ferenc Keresik az utat a gazdaság szorításából (Folytatás az 1. oldalról) házati szövetkezetei összesen 100—150 féle új divatmodel- lel jelentek meg a piacokon. A Mezőtúri Fonalnemesítő és Szőnyegszövő HISZ az idén új tőkésimport-szövő- gépek telepítésével a frottírgyártás területén teljes rekonstrukciót hajtott végre. A textilipari szerkezeti programhoz kapcsolódó 13 milliós fejlesztés az idén befejeződik, várható eredménye: az évi árbevétel kilenc millióval emelkedik. A minőség pedig biztosítja a tőkés export lehetőségét. , A tőkés exportbővítő pályázathoz a Karcagi ' Népi Iparművészeti Szövetkezet is csatlakozott. Űj gépek vásárlásával gyártási technológiáját korszerűsítette, s ez 4—6 millió forint évi többletárbevételt jelenthet. A megyében egyébként öt ipari szövetkezet, illetve kisszövetkezet csatlakozott a konvertibilis exportfejlesztő pályázók köréhez, és más vállalkozásokhoz, azzal a céllal, hogy megalapozzák a korszerű, piac diktálta termékszerkezet feltételeit, és mielőbb kamatoztassák a szellemi és anyagi beféktetést. Ez a folyamat — mint a KISZÖV megyei elnökségének októberi ülése megállapította — sajnos még nem általános. A KISZÖV segíti a szövetkezetek megújulási törekvéseit, többek között közgazdasági, műszaki információkkal, termékajánlattal, piackutatással, információs rendszerének korszerűsítésével és kiszélesítésével, hogy lehetőleg minél több kollektíva álljon helyt az élesedő és nehezedő piaci versenyben. Swintergport Textilruházati Kft. néven svájci —magyar vegyesvállaiat alakult Szekszárdon. A törzstőke 48,3 százalékát a svájci Jean-Pierre Binz Textil Ag„ 16,1 százalékát a Hungarocoop Rt., 35,6 százalékát pedig a Szekszárdi Szabó Szövetkezet adta. A vegyesvállalat termékeit, a sportruházati cikkeket, * a svájci partner nyugati piacokon értékesíti. MTI- fotó: Gottwald Károly
