Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-20 / 276. szám

4 1989. NOVEMBER 20. ^lÉPlAP A szerkesztőség postájából Első számú közellenség a szegénység A Néplap november 23-i szá­mában jelent meg a Miért nem osztunk rántottlevest? című írás, melyben a Szocialista Párt részé­ről Wenhardt Károly fejtette ki gondolatait. Nem tudom szó nélkül hagyni az abban foglalta­kat. Tisztelt Wenhardt Úr! Hozzászólásomban a saját vé­leményemet írom, noha én is egy politikai szervezethez tarto­zom, az MDF-hez. Sajnos, az or­szág első számú közellensége a szegénység lett és attól tartok, egyetlen politikai szervezetnek sem a "népszerűsítés" adta a gondolatot, amikor a lakosság megsegítésére különböző akció­kat szerveznek. Hogy Önök ezt miért nem vállalják? Vélemé­nyem szerint azért, mert az "M" betű hiánya nélkül is, - amit so­kan sajnálnak - az elszegényese- désben nagyon nagy szerepük volt. Míg az ország "vergődött", míg milliók szegényedtek és egy­re nagyobb lett a bizonytalanság, addig az MSZMP támogatásával százezrek meggazdagodtak. Gondolom, hogy az olyan gesz­tust, melyet több szervezet kez­deményez /a szegények megsegítése/, önöktől nem so­kan fogadnák szívesen. Ugyanis több évtized állt rendelkezésük­re, hogy megmentsék azt az or­szágot, amelyért most egyszeriben "olyan nagy erkölcsi" felelősséget éreznek. Az az idézete, "ha a szomszéd éhezik, ne halat, hanem hálót adj neki" találó, de ezt bízzák másra, mert félő: az a "háló" megint annyira lyukas lesz, hogy a szomszéd foltozgatás közben éhen is halhat! Tisztelettel Virág János Abádszalók Karcagi kollégisták kérése Harminckét aláírással érkezett hozzánk - a magukat "karcagi nyomorgó diákok”-nak nevezett kollégistáktól - az a levél, mely­ben a pénteki hazautazás viszon­tagságait írták meg. Ezen a napon a Tiszaburáig közlekedő, lálo-kor induló autóbusz már a pályaudvaron megtelik, mert raj­ta utaznak Kisújszállásig a Mező­túr és Túrkeve felé tartó diákok is. Nekik különösen nehéz a dol­guk, hiszen Kisújszálláson el kell érniük a csatlakozást. Ha lekésik, órákig várhatnak a következő já­ratra, vagy vállalják a stoppolás kockázatait. Tele vannak szoron­gással, izgalommal, amikor a le- és felszállás miatt percekig állnia kell a busznak. Két héttel ezelőtt örömmel ta­pasztalták, hogy 16 óra után pár perccel egy különbusz csak Kisúj­szállásig ment. Bár így is megtelt, legalább nem nyomorogtak rajta. Sajnos a második héten előbb in­dult, 15.45-kor - néhány utassal Emiatt a 16.1o-esen már egymás ölében ültek a felnőttek-diákok Az ajtót alig lehetett ki-becsukni! Sok utasnak kellett leszállnia ah­hoz, hogy a beljebb állók lejussa­nak A diákok többsége - a kötelező kora délutáni elfoglaltságuk mi­att - nem tud 16 óránál előbb el­utazni. Arra kérik a buszvezetőket, péntekenként tart­sák be az indulási időt, ne hagy­ják ott őket - különös tekintettel a hideg idő beálltára. A villanyszámlák zűrzavarában Ez év áprilisában költöztem családommal a szolnoki Tanács- köztársaság ut 5. számú házba. A villanyszámlámat annak rend­je és módja szerint intéztem, vi­szont az előző lakó 479,2o forintról szóló diját már másod­szor küldik a nevemre, holott az első alkalommal tisztáztam a ki- rendeltségükön, hogy nincs tar­tozásom. Legutóbb felszólítottak, hogy ha nem fize­tem ki, kikapcsolják a villanyó­rát. Meg is tették volna, mert ezzel a szándékkal november 14-én nálunk járt a TITÁSZ egyik dolgozója, de csak a 9 éves fiamat találta otthon. Rá való te­kintettel nem kapcsolta ki a vil­lanyt - mondta az utókezelő in­tézet portáján /ebben a házban lakunk/, többek füle hallatára. Ezek után kérdezem: milyen rend lehet a vállalatnál a villany- számlák körül, mert tudom, hogy az enyémhez hasonló eset másokkal is előfordult. Senki előtt ne járassák le azo­kat a fogyasztókat, akik becsü­letesen fizetik a villanydíjat. Pon­tos ügyintézést és körültekintő ellenőzrő munkát várunk a TI- TÁSZ-tól. Simon Ottó Szolnok Rokkantak A kép (látszólag) szabályosan parkoló autókat ábrázol, és ha jobban meg­figyeljük, van ott egy megállni tilos tábla is, amely mögött talán egész napra otthagyott gépkocsik parkolgatnak. Ebben az utcában - a szolnoki Somogyi Béla utcáról van szó - található a rokkantak székháza, s az oda tolókocsival igyekvőket vagy a vakokat, de még az egészséges embert is akadályozzák a kép előterében látható autók. Képtelenség elférni azon a kicsiny szabad területen, amelyet meghagytak. A járda amúgy is szűk a járókelők számára. Kérjük az autóvezetőket, gondoljanak sérült ember­társaikra, s figyelmesebben hagyják magára féltett kocsijukat Köszörűjük.- tóth ­A hegyek csúcsán is a nyereségre mennek A bravúrosan megszüntetett túristaházak miatt nem volt egy­szerű szálláshelyről gondoskod­ni, amikor őszi szarvasbőgés túrát szervezett a Börzsönybe a Hetényi Kórház természetjáró szakosztálya - szeptember 17-től 2o-ig. így jutottunk el a közis­mert, de kevésbé kedvelt Szent Orbán fogadóhoz, ahol rendkí­vül magyaros szeretettel és ellá­tással fogadtak bennünket - bizonyítva, hogy itt már minden a vendégért történik! Meg kell azonban emliteni, hogy amikor ázva-fázva megérkeztünk és me­leg teát kértünk, csodálkoztak... Négynapos utunk során az volt a tapasztalatunk , hogy a kisvendéglők, bisztrók és egyéb vendéglátóipari egységek nem felelnek meg a mai igényeknek. Egyre-másra a nyereséget kere­sik, ennek érdekében elnéznek a randalírozó, mértéktelen fo­gyasztók fölött. Pedig nem ezért építették a túristaházakat, hogy a vendéglátóipar a hegyek csú­csán is növelhesse a nyereségét! A nagybörzsönyi kisvasút igaz­gatóságát még nem csapta meg a változás szele, mert a szakadó esőben - valószínűleg a selejtből kiemelt mozdonnyal - nyitott ko­csival közlekedtette a szerel­vényt. Útközben meg-megállt, mintha a mozdony nem bírta volna a hegyi utat. Mintegy há­rom óra alatt értünk Nagyirtás- pusztára. Vajon mondhatják-e: ha a kedves túristának, utasnak nem tetszik, máskor ne jáijon erre...? - írta többek között ta­nulságként' Sánta Kálmán szol­noki olvasónk. A tárgyalóteremből I Vidám névnap — szomorú utójátékkal A névnap pontosan olyan volt, amilyen egy presszónak keresztelt italboltban megtartott névnap le­het. Mit ittak és mennyit, arra már nem emlékeztek, csak az maradt meg a fejükben, hogy a hangulat jó volt annyira, hogy az italboltból tá­vozva a jászfelsőszentgyörgyi Fó úton haladva is tartott. A három fiatalember : Szénási László (Jászfelsószentgyörgy, Vö- rösmarthy sor 17.), Toldi Róbert (Citera út 5.) és a fiatalkorú DJ. ugyancsak helyi lakos. Ók ünnepel­tek névnapot az egyik este a helyi presszóban, és csillapíthatatlan jó­kedvüket úgy fejezték ki, hogy - ere­jüket és ügyességüket fitogtatva - lökdösték egymást. A legerősebb és legügyesebb mindig az volt, aki ak­korát lökött a másikon, hogy az az útszéli árokba zuhant. A vesztes, amikor elterült, nem haragudott, együtt derült a győztessel, mert tud­ta, hogy a lökdösődés folytatódik és remélte, hogy néhány lépéssel odébb ő lesz az ügyesebb, ő küldi majd a sánc mélyére a társát. Árok a fő út szélén volt még bő­ven, jókedvük se fogyott, a névnapi mulatság tehát folytatódott volna, ha nem jön közbe az a találkozás: S. József helyi lakos jött szembe, vele keveredtek vitába, pontosan nem tudni, hogy miért. A három cimbo­ra konokul bizonygatta, hogy S. Jó­zsef megsértette őket. Az viszont kitartott amellett, hogy ő egy szót se szólt senkihez. Elsőként a fiatalkorú DJ. vállal­kozott arra, hogy elégtételt vesz a vélt sérelemért. Oköllel a sértett ar­cába sújtott, majd két társa is akci­óba lépett. A túlerővel szemben tehetetlen férfi a rázúduló ütésektől a földre rogyott. A három támadó haragja nem csillapodott, még d- szántabban és most már lábbal rug­dosták, ahol érték. A sértett a támadók brutális támadásaitól hosszan tartó gyógyulást igénylő sé­rüléseket szenvedett. A Jászberényi Városi Bíróság dr. Gondos Imre Tanácsa hozott ítéle­tet a garázdák ügyében. Mindhárom vádlottat garázdaság és súlyos testi sértés miatt mondta ki bűnösnek, ezért az fiatalkorú D. J.-t 5 hónap fogházra és 4 ezer forint pénzbün­tetésre-, Szénási Lászlót és Toldi Róbertét 6-6 hónap börtönbünte­tésre és 4-4 ezer forint pénzbünte­tésre ítélte. A bíróság a börtönbüntetések letöltését 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. LA. Hozzászólás cikkeinkhez Éjszaka adtak szolgálatot Orvosi tanácsadás nyugdíja­soknak /megjegyzéssel/ cím alatt, a Néplap november 8-i számá­ban a volt munkásőrséget és a szolgálatot teljesítő munkás­őröket sértő, az olvasókat félreve­zető gondolat jelent meg. Ugyanis a volt MSZMP megyei székházá­ban munkaidő alatt soha nem állták munkásőrök az oda tartó polgárok útját A munkaidő be­fejezésétől másnap reggelig telje­sítettek szolgálatot, amit ez év augusztus elsejével megszüntet­tünk. Szabó Sándor Taxis farkastörvények- Huszonegyen vették a kalap­jukat cimü, november 8-i cik­künkhöz dr.Márton Ágoston, a Jászkun Volán forgalmi és ke­reskedelmi igazgbatóhelyettese a következő pontosítást, kiegé­szítést fűzte: A Jászkun Volánnál maradó taxi gépkocsivezetők száma a felmondások következtében hat­vannégyről negyvennégyre csök­kent. Ezzel a létszámmal - a szükséges kiegészítések után - kívánjuk megszervezni a taxi ágazatunkat, várhatóan 26-28 gépkocsival. A vállalattól kilépett taxi gép­kocsivezetők elsősorban azt sé­relmezték, hogy kényszerű ok­ból, átmenetileg helyijáratos au­tóbuszvezetőnek kértük fel őket - a megyeszékhely közleke­désének javítása érdekében. Hozzá kell tennni, hogy a jelen­leginél mintegy háromszor ma­gasabb jövedelemért. Termé­szetesen emellett taxi gépkocsi­jaikat is vezették, autóbuszon - elsősorban közös megegyezés alapján - szabadnapjukon dol­goztak. Aki rákos, menjen haza? Az országban napirenden sze­repel nap mint nap a pártvagyon hasznosítása, egyre többen nyil­vánítanak véleményt ezzel kap­csolatban. így példái lehetséges, hogy Szolnokon egészségügyi in­tézmény vagy kollégium lesz a megyei pártszékházban. A törökszentmiklósi MSZ/M/P székháza is szinte megüresedett, talán hárman-négyen dolgoznak már ott, ezért célszerű lenne - a város és a környező települések lakosságának érdekében - hasz­nosítani. A lehetséges megoldá­sok közül a városi bíróság és ügyészség elhelyezését tartanám a leghasznosabbnak, a mellék­épületi garázsokban pedig a vá­rosi tűzoltóságot tudnám elképzelni Mindkét esetben mini­mális átalalításra lenne szükség az információs hálózat /telefon, rádió/ adott. Úgy vélem, hogy ja­vaslatom városunk - és a vonzás- körzetébe tartozó községek - lakosaiban megértésre talál s ta­Ián még a pártvagyon hasznosítá­sára alakult bizottság is akceptál­ja. Ezenkívül bízom benne, hogy a javasolt közintézmények is tá­mogatják, hiszen túlzottan cent­ralizáltak, szolnoki elhelyezésük zsúfolt. Városunkban - "a régi szép időkben" és a lakosság megelége­désére - működött bíróság és az a véleményem, hogy a mostani változó helyezetünkben még in­kább szükséges lenne. Az 1-2 év múlva megépülő új és korszerű rendőrkapitánysággal helyben, és megfelelő színvonalon lenne a la­kosság részére minden demokra­tikus jogintézmény. Utoljára, de nem utolsó sorban jegyzem meg hogy a jogi végzett­ségű szakemberek bekapcsolódá­sa a város szellemi életébe, kedvező hatású lenne. Javasl­atom egy a "leendő" sok közül Döntsön a város lakossága! Sarkadi Ferenc Törökszentmiklós A szerkesztőség megjegyzése: Cikkünkkel egy megoldatlan problémára szerettük volna fel­hívni a figyelmet. Olyan gondra, amelynek megoldása is van: a kérdéses kórházakban patholó- giai osztályt kell létesíteni Sajná­latos, hogy a téma körül kialakult vitában ezt egyetlen orvos se sür­gette, illetve nem szorgalmazta ezt a kézenfekvő megoldást A cikket többek között azért írtuk, mert el­fogadhatatlannak tartjuk a jelen­legi állapotot: Amíg a városi kórházban a műtőasztalon fek­szik a beteg a vizsgálati anyagot /amelyet az ö testéből vettek ki/ autón viszik a megyei kórház pat- hológiai osztályára, és onnan te­lefonon közük az eredényt az 5o kilóméterre lévő városi kórház­zal Ez nem megoldás! Nem ezt az állapotot kell konzerválni, ha­nem pathológiai osztályokat kell létrehozni minden kórházban! Ezért a cikk kérdéses sorait nem vonjuk vissza. Faluszél Tiszaszőlősön (Fotó: Mészáros) Összeállította: Csankó Miklósné T 1 v /| 1 / J3V3SI31 3 SZCKil3Z 1 _ /i / / hasznosítására Ezzel a címmel jelent meg cik­künk október 3o-án. Dr. Gergely Mihály professzor„ megyei sebész szakfőorvos levelében kéri, hogy az újságíró nyilvánosan vonja vissza a cikk betegekhez szóló utolsó bekezdését

Next

/
Thumbnails
Contents