Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-10 / 240. szám
(Sakk)királynők a Technika Házában A kivételes képességű Polgár-lányok Zsófi kivételével az MTK-VM színeiben Szolnokon jártak a Mezőgép OB I-es sakkozóinak csapatbajnoki ellenfeleként. Felhasználva az alkalmat munkatársunk interjút készített Polgár Lászlóval, aki többek között elmondta, hogy miért nem hagyhatták el évekig az országot, továbbra is fenntartja kivándorlási szándékát, miről társalgott az amerikai elnökkel, a fővárosban intézményesen is alkalmazzák nevelési módszereit és hamarosan megjelenő könyvéből mit tudhat meg az olvasó. Mindezekről és még sok másról a 7-ik oldalon számolunk be olvasóinknak. Pártelnök Nyers Rezső, köztársasági elnökjelölt Pozsgay Imre Megválasztották az MSZP Elnökségót A kongresszus politikai programnyilatkozatot fogadott el—A párt vagyonáról ós a munkásőrségről szóló vita éjszakába nyúlt Az alapszabály és a programnyilatkozat elfogadásával folytatódott az MSZP kongresszusának tegnapi napja. Majd este kilenc óra után csaknem 5 órás zárt tanácskozást követően plenáris ülésen hozták nyilvánosságra a Magyar Szocialista Párt elnökségének névsorát. Az MSZP elnöke Nyers Rezső lett. Az elnökség tagjai: Boros László művezető, Fábry Béla iskolaigazgató, Géczd József egyetemi adjunktus, Hámori Csaba pártalkalmazott, Horn Gyula külügyminiszter, Kárászné Rácz Lídia főiskolai adjunktus, Katona Béla pártalkalmazott, Kosa Ferenc filmrendező, Kovács Jenő pártalkalmazott, Körosfői László mérnök-tanár, igazgatóhelyettes, Lakos László tsz-elnök, Mádlné Maár Ilona pártalkalmazott, Menyhárt Lajos pártalkalmazott, Nagy Imre a DEMISZ elnöke, Németh Miklós miniszterelnök, Ormos Mária egyetemi rektor, Pál László ipari minisztériumi államtitkár, Pozsgay Imre államminiszter, Szabó György tanácselnök, Szili Sándor esztergályos, Vass Csaba osztályvezető, Vastagh Pál pártalkalmazott, Vitányi Iván szociológus. Bejelentették: a Magyar Szocialista Párt köztársasági elnökjelöltje a kongresszus támogatásával Pozsgay Imre lett. A 10,3 milliárd forintos pártvagyonról és a munkásőrség feloszlatásáról a vita lapzártakor még tartott. Személyi kérdésekben a zárt ülés mellett döntöttek a küldöttek — A Magyar Szocialista Párt kongresszusa ihétfői munkanapját is ügyrendi javaslattal kezdte, amely azt kívánta elősegíteni, hogy a tanácskozást még aznap befejezhessék. Mivel a kongresszus az elfogadott menetrendjéhez képest jelentős időhátrányba került, a megyei küldöttcsoportok vezetői azt javasolták, hogy az alapszabály és a programnyilatkozat után már csak azokat a kérdéseket vitassák meg, amelyekben a döntést, az állásfoglalást a kongresszus a legfontosabbnak ítéli, a többit utalják át a párt újonnan létrehozandó vezető testületéinek hatáskörébe. Egyben azt is kérték a platformoktól : a személyi kérdésekkel kapcsolatban tájékoztassák a küldötteket, hogy milyen megegyezés, milyen politikai megfontolások alapján állítják ö6Sze a vezető posztokra jelöltek listáját. A tárgyalásra javasolt egyéb kérdések közül a legnagyobb vitát a munkásőrség váltotta ki. Egyesek szerint a munkásőrség létéről vagy megszüntetéséről nem feladata a kongresszusnak dönteni, hiszen a szervezetről az MSZMP lemondott, így azt az új párt nem is örökölhette meg, illetve ez a kérdés már amúgy is a kormány hatáskörébe tartozik. Mások szerint viszont tisztességtelen lenne ezt a feladatot a kormányra áthárítani; de a kongreszszus ne határozzon, hanem csak javasolja a munkásőrség tagjainak, hogy ők magúk szüntessék meg testületüket. A küldöttek végül is úgy szavaztak, hogy a munkásőrség kérdésében szükségesnek ítélik a kongresszus állásfoglalását. Ugyancsak megvitatásra fogadták el a pártvagyon, valamint október 23-a, minta nemzeti megbékélés napja megítélésének a kérdését, nem tartatták szükségesnek viszont az önkormányzatoknak, a párt és a szakszervezetek viszonyának, illetve a tulajdonreformnak a külön megtárgyalását. Szavazás döntött arról is, hogy — egy ' indítvánnyal ellentétben' — nem térnek vissza arra: mit ajánl a párt munkahelyi jelenlétét illetően a tagságnak és az Országgyűlésnek az MSZP. A már szokásossá vált hapkezdő ügyrendi polémáit követően tovább folytatták a részletes vitát a Magyar Szocialista Párt alapszabályáról. A küldöttek döntöttek arról, hogy 1989. október 31-ig az alapszervezeteket össze keli hívni. Aki az MSZP alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és azt aláírásával hitelesíti, az megerősíti elhatározását, hogy tagja a Magyar Szocialista Pártnak. Az alapszabály előírja, hogy az Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes testületi döntéseit. Mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt . alapszabályával, helyezze hatályon kívül. A párt szimbólumairól a kongresszus donit, de első alkalommal, ideiglenes jelleggel erről az országos választmány hoz határozatot. A vitában elhangzott javaslat szerint a küldöttek egy része a vörös szegfűt ajánlja pártjelképnek. A tételes vita után az alapszabályt a küldöttek a már megszavazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadták. Döntöttek az MSZP választási szabályzatáról is. Az elfogadott dokumentum szerint a párttag a választás jogával abban a politikai közösségben élhet, ahová szervezetileg tartozik. Minden párttag bármely tisztségre megválasztható. Ám kivételek is akadnak. Így az elnökségi tag nem lehet a választmány tagja. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai a párt országos és területi szerveiben, illetve a rendőrség 'hivatásos állományú tagjai a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő pártszervekben vezetői tisztséget csak a majdani párttörvény szabályozásá(Folytatás a 2. oldalon) Mi újság a Tisza mentén? A természetbarátok szeme mindent lát Magyar Szolidaritás Lengyel támogatás Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás vezetője támogatásáról biztosította a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetséget amikor annak képviselői — nemrégen — tapasztalatszerző körúton jártak Lengyelországban — közölte a Munkásszövetség sajtótájékoztatóján Kerényi György, a választmány tagja. A tájékoztatón elhangzott. hogy a magyar Szolidaritásnak mintegy 3 ezer tagja van, többségük vidéken, elsősorban a nagy munkáskörzetekben, például Özdon, Miskolcon és Tatabányán. A helyi csoportok önállóan tevékenykednek, a befizetett tagdíj 80 százaléka náluk marad. A tagság nagy többsége munkás, de várják az értelmiségieket is. Hangsúlyozták, hogy a szövetség egyetlen párttal sem épített, ki kapcsolatot, ugyanakkor az alapszervezetek együttműködnek a pártokkal. A Munkásszövetség vagyonmegosztást követei a SZOT-tól. Arra a kérdésre, hogy hol tudják majd üdültetni tagjaikat, elmondták, hogy a lengyel Szolidaritással csereüdültetésben egyeztek meg. A nyár folyamán az MDF Szolnoki Szervezetének Környezetvédelmi Csoportja ellenőrizte a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet tisztaságát. A látottak alapján az alábbi mérleget alkották: rendezett, mondhatni rendes és mindössze némi ár- Vízanaradványit őrzött Tiszapüspöki, Cibakháza, Tiszabő. Tiszainoka és Martfű partszakasza. Határozottan javult Rákócziújfalu térségében a Tisza partszakasza. Vezsenyen a templom oldalában és a gátőrház kör■nyékén, Tiszavárikonyban a szabadstrand tájékán a nyúlgáttól jobbra, Szandaszőlősön, a Vörösmező út végén, Rákóczifalván a Papi hodályi réten ,Nagyréven a gátőrház környékén hagyott kívánni valót maga után a tisztasági helyzet. Nem találták' megnyugtatónak a képet Tiszaroff, Tiszabura. Tiszakécske Tiszaszőlős és Tiszaderzs térségében. A KÖTI-KÖVIZIG meghatározott időnként nagytakarítást végez, ám ez a megoldás nem tűnik elégségesnek. Sajnos egy-egy faluban még a néhány konténer megvásárlása is anyagi problémát jelent. Vigyázhatnának jobban a környezetükre a horgászok és a fürdőzők: gyakran hagynak maguk után csatatért idéző hulladékkupacokat. Hogy mi lehet a megoldás? Több szemétgyűjtőt kellene elhelyezni a partszakaszokon, aztán ellenőrizni ezek használatát. Ha a szóbeli figyelmeztetés nem használ, nem kellene visszarettenni a pénzbírság alkalmazásától sem. A környezetvédők egyébként október 4-én átadták Mohácsi Ottónak, a megyei tanács elnökének a több száz aláírással nyomatékosított tiltakozásukat, melylyel a Kétpó térségében tervezett veszélyes hulladéklerakó ellen emelték fel szavukat. A petíció sorsáról kérdeztük a megyei tanács elnökét, aki elmondta, hogy az ügy jelenlegi állásában a megyei tanács nem kíván hatóságilag beavatkozni, hiszen jelenleg a szakemberek vizsgálódnak és egzakt mérési adatokkal fogják alátámasztani a hulladéklerakó tervezett helyének alkalmasságát. vagy pedig a hely kiválasztásának megalapozatlanságát. Ez után ad majd építési engedélyt az első fokú építésügyi hatóság és csak az esetleges fellebbezés után kerül az ügy a megyei tanács elé. Tehát a megyei tanács a szakmai vitákba nem kíván beavatkozni, véleményt majd akkor nyilvánít. ha a hatósági csatornán hozzájuk kerül az ügy. (pb) Paprikarajt Mezőhéken Előreveti árnyékát a piros arany fekete piaca Kevés termett a földeken, hiányzik a boltokból Az étolaj és a cukor mellé — remélhetőleg azokhoz hasonlóan csak időlegesen — az őröltpaprika is felzárkózott a közelmúltban a hiánycikk listára. A tradicionális magyar terméket az üzletekben hiába kereső háziasszonyok már most — pedig hol van még a disznóölések ideje — érzékelik, hogy valami nincs rendben az étrendünkből, nélkülözhetetlen ételízesítő-színesítő, pontosabban annak alapanyaga, a fűszerpaprika körül. Mi is a helyzet tulajdonképpen? — ezt tudakoltuk Mezőhéki Táncsics Tszfoen, amely a piros aranyáról világhírű tájegységhez, pontosabban a Kalocsa-kömyéki Agráripari Egyesülésihez csatlakozva immár jónéhány éve koordinálja a fűszerpaprika termesztést a Tiszazugban. A rendkívül kézimunkaigényes, tehát a háztájiban jól bevált növényt a saját, valamint a környékbeli négy téesz és egy állami gazdaság földjein tavaly több mint 400 hektáron termeltette a Mezőhéki Táncsics Tsz. A közös gazdaság szárítóüzemében 7440 tonna nyerspaprikából gyártottak a kalocsai paprikamalom részére félkész terméket, azaz szári tmányt. Amint az már lenni szokott, jó terméssel — megyénkben ez hektáronkénti 18 tonnás volt — együtt járt az alapanyag felvásárlási ár csökkenése. A fűszerpaprika minőségtől függő átvételi átlagára nem érte el tavaly a kilogrammonkénti 9 forintot, miközben ismételten, mondhatni folyamatosan növekedtek a termelési ráfordítások, az előfeldolgozás • energiaköltségei. A mezőhékiek így éppen csak, hogy rentábilis volt az 1080 tonna szárítmány értékesítése, és megfelelő jövedelmezőség híján a tagok egy része is lemondott a háztáji paprikatermelésről. (Folytatás a 3. oldalon) Folyamatosan érkezik a fűszerpaprika a me zőhéki szárítóüzembe, ahol két műszakban | naponta 100 tonna alapanyagot készítenek elő a kalocsai paprikamalom részére (Fotó: T, F.)
