Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-10 / 240. szám
Az MSZP programnyilatkozatot fogadott el Beszélgetés a szünetben, (balról-jobbra) Szilágyi Gyula, Hurubán Zoltánné, Baráth József, Müller Attila, Rimóczi Sándorné (Folytatás az 1. oldalról) val összhangban tölthetnek be. A párt tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. Ugyancsak elfogadták a küldöttek a pánt tagdíjfizetései szabályzatát, amely előírja: a 'párttagdíj havi Összege a párttag és az alapszervezete közötti megállapodástól függően 50-rtől 150 forint lehet. Az 5000 forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők havi tagdíja 50 forint. A párttagok azonban ennél nagyobb öszszegű tagdíjfizetésre is vállalkozhatnak. A pártalkotmányt elfogadó döntés után Papp Gábor Baranya megyei küldött bejelentette, hogy — immár az alapszabály adta lehetőséggel élve — a vidéki munkástagozatok és a kongreszszus munkásküldöttei létrehozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát. Mint mondotta: céljuk, hogy az azonos élethelyzetű fizikai dolgozók, valamint a velük szimpatizáló párttagok számára — alapszervezeti hovatartozás nélkül — politizálási lehetőséget és fórumot teremteni. Ezek után Pozsgay Imre adott tájékoztatót a programnyilatkozattal kapcsolatos módosításokról, illetőleg a határozathozatal mikéntjéről. Pozsgay Imre emlékezte-I tett arra, hogy a küldötteknek két szakaszban volt alkalmuk megvitatni a programnyilatkozat tervezetét, s mind az elvi, mind a tételes vitában többségük már kinyilvánította egyetértését. A vitában elhangzott javaslatokat egy munkabizottság belefoglalta a programnyilatkozatba, s most a végső szövegtervezetről kell határoznia a kongresszusnak. Javasolta, hogy a történelmi utunkról szóló előterjesztést vegyék tudomásul a küldöttek. a programnyilatkozatot pedig — újabb tételes vita nélkül — határozatban erősítsék meg. A levezető elnök ennek megfelelően bocsátotta szavazásra a két okmányt. A küldöttek a történelmi utunkról szóló dokumentumot tudomásul vették, s mivel a programnyilatkozat alapkoncepciójától eltérő vélemény nem merült fel — így a kongresszus elfogadta a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát is. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget az apróbb szövegmódosítások elvégzésére. A dokumentumok elfogadását követően —a korábban elfogadott munkarendtől eltérően — nem személyi kérdésekkel folytatta munkáját a Magyar Szocialista Párt kongresszusa. Bejelentések következtek, amelyek arról tájékoztatták a küldötteket, hogy a Platform az MSZMP-ért csoport feloszlott, valamint az 54 önálló kisiparos és vállalkozói alapszervezetet tömörítő szerveződés az alapszabály elfogadásával hivatalosán vállalkozói tagozatként; a Vidék esélyegyenlőségéért, valamint az Agrár és élelmiszergazdasági platform pedig — egyesülve — Vidék agrár-élelmiszerágazati platformként működik a továbbiakban. Ezután a küldöttek többsége (741) úgy döntött, hogy az új párt vezető szerveinek tisztségviselőit zárt ülésen választják meg. A szavazás során a döntéssel 426-an nem értettek egyet, és huszonketten tartózkodtak. Ezt követően Vitányi Iván ügyrendi javaslatot tett. Mivel a küldöttek arról értesültek — mondotta —, hogy Gorbacsov távirata Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfő este táviratban üdvözölte Nyers Rezsőt: Tisztelt Nyers Elvtárs! Fogadja őszinte üdvözletemet és jókívánságaimat a Magyar Szocialista Párt elnökévé történt megválasztása alkalmából. Engedje meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet: a pártjaink közötti kapcsolatok az együttműködés tapasztalataira fognak támaszkodni, arra az együttműködésre, amely mindig fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyarország közötti kapcsolatokban, s kétségkívül a továbbiakban is szolgálja majd a béke és a szocializmus ügyét és népeink érdekeit. Mihail Gorbacsov A Magyar Szocialista Párt programnyilatkozata Az MSZP programnyilatkozata leszögezi, hogy a párt mindenekelőtt elhatárolja magát a sztálinizmus és a neosztálinizmus valamennyi változatától. Következetesen megőrzi azonban a szocialista és a kommunista mozgalom azon eszméit és értékeit, mint az emberi szabadság kiteljesedését, az aluliról szerveződő társadalmi közakarat érvéhyesítéséit és az önkormányzatot, az igazi kollektivitást, a társadalmi szolidaritást és aiz igazságosságot, az esélyegyenlőséget és a szociális biztonságot. A párt célja a demokratikus szocializmus, amelyet békés, !népi demokratikus úton a társadalom és a gazdaság működőképességét fenntartva kívánja elérni. A program célul tűzi ki a demokratikus szocializmus politikai intézményrendszerének megteremtését. Ennek jellemzői: a demokratikus jogállam, a közvetlen demokrácia intézményei, a kiegyensúlyozott hatalommegosztás a különféle 'szervezetek és a hatalmi központok között, a szabadon választott, a fő-haitalmat gyakorló és a népszuverenitást képviselő felelős parlament, a hatalmi ágak egyensúlyát megtartó^ köztársasági elnök és a" parlamentnek felelős kormány, önálló hatalmi ágként megjelenő igazságszolgáltatás, az állampolgári szabadság, a politikai szándékok kifejeződését szolgáló többpártrendszer, a különféle politikai szervezetek és irányzatok szabad versengése, önálló szociális érdekképviseletek és szakmai érdekszervezetek, alkotmányos biztosítékok az ország valamennyi kisebbsége védelmére. Az MSZP gazdaságpolitikai céljaként a piacgazdaság kiépítését tűzi ki. Ennek egyik fettétele, hogy az alkotmány is garantálja a különböző tulajdonformák '(köztük a 'külföldi tulajdon) gazdasági jogegyenlőségét és !a tulajdonlás biztonságát. A program leszögezi, hogy a törvény ádta lehetőségek közti vagyongyarapodás nem sérti mások állampolgári jogait, s nem jelént visszatérést a kapitalizmushoz. A piacgazdaság kiépítésének feltéttele a tulajdonreform. Ennek keretében sor kerül az állami tulajdon társadalmasítására. Az állam kezében összpontosuló vállalkozói vagyon törvényekkel szabályozott és társadalmilag ellenőrzött módon kerüljön fúj tulajdonosaihoz — szögezi le a program. Meg kell akadályozni a nemzeti vagyon elherdálását, a vagyon rövid távú, munkavállalói érdekek alapján történő felélését és a menedzseri hatalommal való visszaélést. A párt célja olyan jövedelemelosztás kialakítása, amely hatékonyan ösztönzi a teljesítményeket, ugyanakkor biztonságosabbá válik a megélhetés. A jövedelemformák között a munkabér mellett megjelenik a tőke haszna, a vállalkozói nyere'ség, az innováció jutalma, az ügynöki és a közvetítői díj is. E jövedelmek jogosságát is elismeri az MSZP. A szociálpolitika alapvető feladata a szélsőséges életszínvonal-különbségek mérséklése, Hatékony szociálpolitikával is el kell kerülni a tömeges munkanélküliséget. Munkahelyteremtő gazdasági stratégiával oktatási, átképzési programokkal, vállalkozásélénkítéssel, a külföldi munkavállalási lehetőségek kitágításával a lehető legkisebbre kell szorítani a munkanélküliek számát. A párt eltökélte, hogy aktívan fellép a szegénységet újratermelő gazdasági és társadalmi feltételek megváltoztatásáért. A program a párt jellegéről a következőket állapítja meg: az MSZP a többi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövetségeként működő, modern szocialista politikai mozgalomként kíván tevékenykedni. Baloldalt szocialista párt, amely a szocialista és kommunista alapértékek szintézisére törekszik. A nép pártja, mivel a társadalom túlnyomó többsége — mindenekelőtt a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit képviseli. A reformok pártja is, mivel a strukturális reformokra és a demokráciára való békés átmenetre összpontosítja erőfeszítéseit. Az MSZP a nemzet pártjának és demokratikus pártnak a tagság pártjának — deklarálja magát. A programnyilatkozat végül leszögezi: az MSZP független Magyarországot akar. Támogatni kívánja azokat a külpolitikai törekvéseket, amelyek már eddig is növelték Magyarország nemzetközi tekintélyét. Magyarország nemzeti érdeke volt és marad a Szovjetunióhoz fűződő zavartalan és kiegyensúlyozott viszony. A programnyilatkozat megfogalmazza : .,Törekvéseink hasonlósága táplálja azt a reményt, hogy kapcsolataink a társadalmi berendezkedésüket szabadon megválasztóországok önkéntes és egyenjogú együttműködésévé fejlődnek.” Az MSZP arra törekszik, hogy a ma még létező szövetségi rendszerek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként is önállóan, kezdeményezően kívánja előmozdítani a tömbök megegyezéseit, a bizalom elmélyítését? A párt támogatja azt a gondolatot, hogy minden külföldi haderő távozzék az európai államok területéről, s a leszerelési folyamat részeként vonják ki a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat is. A párt őszintén kívánja a Duna menti népek összefogását, a kapcsolatok javítását és elmélyítését. A Magyar Szocialista Párt világnézeti korlátok nélkül kész együttműködni minden demokratikus, Európa jövőjéért felelősséget érző politikai erővel, elsősorban a reformok mellett elkötelezett kommunista, szocialista, szociáldemokrata és más baloldali irányzatokkal, az új típusú környezetvédő, ifjúsági, béke- és nőmozgalmakkal. Az MSZP meg kívánja őrizni sokrétű kapcsolatait a nemzetközi kommunista mozgalom pártjaival, keresi az együttműködés lehetséges területeit a polgári politikai erőkkel is. Megkülönböztett érdeklődést tanúsít a szociáldemokrata tapasztalatok iránt, melyet a közös hagyományok táplálnak — állapítja meg egyebek között a dokumentum, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Németh Miklós között „színfalak mögötti tárgyalások folynak”, sőt egyesek szerint bizonyos ellentétek is felmerültek, ezért szükségesnek látta a híresztelések tisztázását. Azt kérte: a személyi döntések meghozatala előtt az érintettek a küldöttek előtt számoljanak be megbeszéléseik lényegéről. A kongresszus ezt a javaslatot elfogadta, erre a tájékoztatásra a zárt ülésen került sor. Balogh Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a testület írásos jelentéséhez. A felszólaló elöljáróban hangsúlyozta, hogy a fellebbviteli bizottság ilyen nehéz helyzetben még soha nem volt, hiszen a testületet még az MSZMP kongresszusa erősítette meg, s most a Magyar Szocialista Párt kongresszusa határoz beszámolójáról. Ez a dilemma a testület ülésén is felvetődött: jogosult-e a Magyar Szocialista Párt kongresszusa dönteni az MSZMP-bez fordult kérelmezők ügyeiben. Végül úgy foglaltak állást, hogy a legfelső fórumnak ez nemcsak Hol kezdik a mai munkanapot? Hétfőn reggel új élet kezdődött a Jászai Mari téri „Fehér Házban”. Az egykori Központi Bizottság apparátusának dolgozói a hét első napján ugyan még a Budapest Kongresszusi Központba kihelyezett irodákban végzik munkájukat, kedden azonban várhatóan visszaköltöznek eredeti munkahelyükre. Vajon mindannyian? — erről kérdezte a KB Iroda eddigi vezetőjét az MTI munkatársa. Major László röviden közölte: nincs döntés az apparátus dolgozóinak sorsáról. ehben a kongresszus illetékes határozni. A tanácskozást megelőzően egy titkár kollégáival folytatott megbeszélésen felvetette a kérdést, hogy hol kezdik a munkanapot október lft-én. A válasz lakonikusan tömör volt: mindenki a helyén. Az új választmánynak vagy az elnökségnek lesz a hatásköre a „fizetett pártmunkások” vezetőinek kinevezése. Az apparátus „’karcsúsításáról” jem döntöttek még. A párt új vezetősége tehát módosíthat, vagy megerősítheti a különböző beosztások betöltőit egyaránt. A dolgozók igv arra készülnek, hogy kedden felveszik a munkát a Jászai Mari téri székházban. Megbeszélés döntés előtt joga, hanem kötelessége is, mert az MSZP az MSZMP jogutódjának vallotta magát. Balogh Sándor kitért Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László sok tekintetben példa értékű ügyére. Hangoztatta, hogy kizáratásuk különösen nagy kárt okozott a pártnak, rombolta a tekintélyét. Az ügy tükörzi, hogy a politikai vitát miként tereltek adminisztratív útra a szervezeti szabályzat megsértésével. Példája annak: miként taszított el a régi vezetés a párttól olyan embereket, akiknek a jobbítás szándékával volt bátorsága 49-es tagrevízió során alaptalanul kizártak és az 1956 után jogtalanul elmarasztaltak ügyét. A fellebbviteli bizottság indítványozta továbbá, hogy az MSZMP határolja el magát a bűnösöktől, a tévesnek bizonyult elvektől, módszerektől, szar kítson a bürokratikus pártállam rendszerével. A beszámolót követő vitában számos javaslat hangzott "el. Így például a küldöttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben felelősök személyét. Szorgalmazták továbbá, hogy Szót kér Tóth Csaba megyei küldött bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az országot és a pártot. (Szavait nagy taps fogadta a teremben.) Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt új helyére, funkciójára való tekintettel javasolta a kongresszusnak, hogy ne csak kérelemre, hanem intézményesen is rendezzék az 1948— szülessen egy világos állásfoglalás, amely kimondja: egy korábbi pártstruktúrában a KEB, illetve az érintett testületek nem a névleg rájuk háruló feladatot" teljesítették, tehát a párt erkölcsi tisztasága felett őrködtek, hanem valamifajta (Folytatás a 3. oldalon) Kádár Jánosné nyilatkozata Kádár Jánosné, az MSZMP -egykori elnökének özvegye az alábbi nyilatkozatot juttatta el az MTI-hez: „Megdöbbenéssel értesültem a tömegtájékoztatási eszközökből arról, hogy néhai férjem, Kádár János nevét — megkérdezésem és beleegyezésem nélkül — egy olyan társaság vette fel, melynek céljai, megnyilatkozásának formái ellentétben állnak Kádár János szellemiségével, politikai meggyőződésével. Felhívom a társaságot, hogy férjem személyiségi jogait sértő magatartásukkal hagyjanak fel, s a társaság nevével a Kádár János nevére utalást mellőzzék. Tartózkodjanak továbbá attól is, hogy az általuk képviselt elképzeléseket olyanként tüntessék fel, mintha az Kádár János szellemiségéből táplálkoznék,” Rövid ismertetés
