Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-09 / 239. szám
Heves vita a pártkongresszus harmadik napján Szolnok megyei küldöttek a kongresszuson A párt folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak (Folytatás a 2. oldalról) javaslatát, de az ily módon átdolgozott szöveget terjeszszék a kongresszus elé. Ezután áttértek az alapszabály-tervezet vitájára. Elsőként a platformok képviselői kaptak szót. Gulyás András, a Refonmszövetség véleményét kifejtve kifogásolta, hogy a jelenlegi tervezetben a kongresszus nem foglalja el azt a helyet, amely valóban megilletné, mint a párttagság akaratának letéteményese. A végrehajtó, operatív feladatok, illetve funkciók még túlzottak, az ellenőrző tevékenység nem mindenütt elég markáns. A Reformszövetség képviselője egyetértett azzal, hogy a fegyveres testületekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos megszorításokat ne tartalmazzon az alapszabály, azt a párttörvény rendezze. Végezetül szorgalmazta, hogy a párt vezetői — az alapszabály részeként is megfogalmazva — jelölésükkor írásos nyilatkozatban vállalják: legjobb tudásuk szerint, politikai és emberi tisztességgel munkálkodnak; s tegyenek vagyonnyilatkozatot is a megválasztásukkor, amelyet a funkcióból való távozáskor meg kellene ismételni. A Népi demokratikus platform szóvivője hangoztatta: az alapszabály-tervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy az új párt önmaga demokratizálása révén, összefogva más demokratikus erőkkel, a siker reményében birkózzon meg a társadalmi válsággal. Örömmel vették tudomásul, hogy az alapszabály-tervezet egyértelműen rögzíti; a párt marxista szellemiségű, platformszövetség jelleggel működő, eleven mozgalomként, tömegpártként kíván működni. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője kiegészítésként javasolta: az alapszabály rögzítse a tagozatok létrehozásának lehetőségét; és jelezte, hogy a vidék tagozatot be kívánják jegyeztetni. Hoch Róbert kifejtette: az összefogás platform alapvetően egyetért az alapszabály-tervezettel. Figyelmeztetett: ne fordulhasson elő az, ami az elmúlt időszakot, sőt még az elmúlt napokat is jellemezte, hogy a megválasztott pártvezetés függetlenítette magát az őket megválasztok — a kongreszszus, a párttagság — határozataitól. Bejelentette, hogy az öszszefogás platform feloszlik, mivel elérték céljukat. Kőhalmi Ferenc a Reformszövetség képviseletében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben — jóllehet, az alapszabály ezt kimondta — mégsem a kongresszus volt a párt legfelső szerve, hiszen a két kongresszus között a Központi Bizottság helyettesítette e plénumot. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte, hogy a korábbiakban mindig az operatív hatalomnak volt döntő befolyása. A megyei küldöttcsoportok nevében szólók: az alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egymással ellenkező véleményt fogalmaztak meg. Így vita tárgya volt a munkahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus kialakítása és felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Az alapszabály vitájának felfüggesztése után a küldöttek áttértek a párt programnyilatkozatának általános politikai vitájára. Elsőként a kongresszuson szerveződött nemzet egészségéért elnevezésű platform képviselője 'kapott szót. összegezte azokat az elveket, amelyek mentén az új párt kialakíthatná egészségügyi politikáját. Első számú alapelvként jelölte meg, hogy az egészséghez való jogot alapvető emberi jogként kell kezelni. Mindehhez szükségesnek tartotta az egészségügy nemzeti jövedelemből való részesedésének európai színvonalra emelését egy biztosítási alapon működő ellátási rendszer kialakítását, a hálapénzek megszüntetését. Óvatosságra intett azonban az egészségügy privatizálása kérdésében. A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, a párt programnyilatkozata és alapszabályának meghatározása mellett sorsdöntő jelentősége van annak, hogy a küldöttek milyen vezetőséget választanak a párt élére. A párt ugyanis csak akkor lehet életképes, ha a vezetés személyiségei a társadalmi rendszerváltás elkötelezettségét, a kialakult diktatórikus szocialista viszonyok gyökeres átépítésére való hajlandóságot, illetve az erre való készséget reprezentálják. Gazsó Ferenc szerint az elhatárolódás még nem történt meg attól a politikától, amely „ezt az országot az MSZMP vezetése alatt a totális csőd állapotába juttatta”. Azoktól sem határolódott el az új párt, akik az MSZMP irányításával ezt a helyzetet előidézték. A kongresszusnak ez is feladata. Az Ifjúságért platform nevében Koncz Dezső azt kifogásolta: a dokumentumban még csak utalást sem talál arra, hogy az új párt mit kíván tenni az ifjúság érdekében, a fiatalok megnyeréséért. Naiv álomnak minősítette azt feltételezést hogy ha majd lesz jó programja a pártnak, követik a fiatalok. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviseletében ketten kértek szót. Lakos László az agrár- és a vidéki platform megerősítésének szükségességéről beszélt; ezeket a kongresszus után célszerű lenne tagozatként tovább működtetni. A vidék jelentősen előrehaladt a politizálás gyakorlatában, s közvetlen részvételt követel a politika alakításában. Az új párttól annak kimondását várják, hogy a föld, a közös vagyon sorsáról csak annak tulajdonosai, a szövetkezetek tagjai dönthetnek. Törvényes garanciákkal alátámasztott esélyegyenlőséget követelt az agrárágazatnak, a vidéknek. Mádlné Maár Ilona az önkormányzatok jelentőségét méltatta a jövő alakításában. Ezzel öszszefüggésben azt sürgette, hogy a mai értelemben vett, mesterséges közigazgatási határokra épülő megyék ne rendelkezzenek döntéshozatali és forráselosztási jogkörrel. Szabó Balázs az agrárplatform képviseletében elöljáróban rögtön eloszlatta azokat a szerinte téves feltételezéseket, miszerint az MSZMP utódpártja a soron következő választásokon egyértelműen maga mögött tudhatja a vidéki Magyarországot. Mint mondotta, a magyar paraszt csak hiteles vezetők által tett konkrét ígéretekben bízik, márpedig a párt jelenlegi agrárprogramja túl általános. Ezért szorgalmazta e program konkretizálását, úgymond lefordítását az egyszerű parasztemberek nyelvére. Távlati célként a földek feletti önrendelkezés és a mezőgazdasági tulajdon újragondolása nyomán egy több szektorú mezőgazdaság létrejöttét jelölte meg. A Népi demokratikus platform nevében kapott szót Sziklai László, aki arra kereste a választ, hogy a párt, illetve tágalbb értelemben a marxizmus jelenlegi válságát miként éli át a párt tagsága, a párthoz kötődő értelmiség. Ezzel kapcsolatosan rámutatott: míg az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államokban, az NSZK- ban vagy Olaszországban megújult a marxizmus, addig nálunk eluralkodott az a nézet, hogy a marxizmus valójában idegen a magyar szellemtől. Hangsúlyozta: a marxizmust nem bibliaként kell kezelni, de figyelembe kell venni, hogy elmélet nélkül csak gyülekezet képzelhető el és nem párt. A kongresszus hosszúra nyúlt délutáni szünetében indulatos felszólalásokkal tarkított tanácskozást tartott a legnagyobb létszámú platform, a Reformszövetség. A hozzászólók többsége nem tartotta kielégítőnek a szombaton született — az új párt létrehozását deklaráló — kompromisszumot, s azt sürgette: a Reformszövetség küldöttei a kongresszus menetében lépjenek fel azért, hogy a pártfórum eredményei a jelenleginél is radikálisabb szakítást tükrözzenek az eddig volt politikával. illetve annak képviselőivel, híveivel. A szünet után folytatódott a programnyilatkozat vitája. Az igazi konfrontációt hiányolta Huszár Tibor budapesti küldött, aki szerint azok az ellentétes nézetek, amelyek a korábbi vitákon tapasztalhatók voltak, a kongresszusi eszmecserén eddig még nem kerültek felszínre. A párttagságon belül nagyon 'markáns törésvonalak alakultak ki olyan kérdésekben, mint a többpártrendszer, a demokratikus centralizmus, az 1956-os események megítélése, a modellváltás vagy rendszerváltás ügye. Böjtbe András Komárom megyei küldött azt vetette fel, hogy a programból nem olvasható ki egyértelműen, mivel és miért kíván szakítani a párt. A programnyilatkozatnak is bizonyítania kell, hogy ez a párt más párt lett. nem egyszerűen névváltoztatásról van szó — mutatott rá több más küldött. A hozzászólásokban nagy hangsúlyt kapott: a pártnak vállalnia kell a vidék problémáit, mindent meg kell tenni a vidéki települések felzárkóztatásáért, fejlődésükhöz az esélyegyenlőség biztosításáért. Hámori Csaba szerint a tanácsi kezelésű vagyont kellene átadni a városok, községek tulajdonába, illetve az állami tulajdon egy része kerülhetne át az önkormányzatok tulajdonába vagyonkezelő részvénytársaságok közvetítésével. Az általános programvitát az esti órákban zárták le. Az esti órákra a szerkesztőbizottság elkészült a Magyar Szocialista Fart alapszabály-tervezetének módosító, kiegészítő munkálataival, így a kongresszus a programnyilatkozat általános vitáját megszakítva, hozzáfogott a pártélet e fontos dokumentumának részletes vitájához. Az érdemi munka megkezdését rövid intermezzo előzte meg. A tanácskozásnak a délutáni órákra már némileg feszültté váló légkörében ugyanis számos híresztelés, rémhír kapott szárnyra. Az egyik, nagy visszhangot kiváltott híradás szerint a Kádár János Társaság párttá alakult, s egyes hírek szerint ehhez az Oszszefogás platformnak is köze volt. A platformszerveződés nevében felszólaló Kemény László határozottan cáfolta ezt a feltételezést. Leszögezte: az Összefogás platform elérte célját — hiszen a kongresszus elkerülte a pártszakadást — ezért feloszlatta magát. A Kádár János Társaság akciójához nincs köze. Az egyik küldött a kongresszus nyilvánossága előtt azt kérdezte: mi a valóságalapja a kormányválságról szóló híreknek, több miniszter lemondásának. „A kormány a helyén van” — válaszolta Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A híresztelések hamisak, semmiféle kormányválság nem fenyeget, a testület egyetlen Ribánszki: Csapás a munkásmozgalomra A marxista egységplatfarnn felhívja a párttagságot: ne hagyja el az MSZMP-t, ne hagyja szétverni a pártot — jelentette ki Ribánszki Róbert. összegezte a platform véleményét az új párt megalakításáról. Eszerint a szombaton történteket nagy viszszalépésként értékelik a magyar forradalmi és munkásmozgalom történetében. Azok az erők, amelyek elérték céljukat, a Magyar Szocialista Párt megalakítását, csapást mértek ezzel a pártra. Véleménye szerint az új párt létrehozását megszavazó küldöttek nem vették figyelembe a 700 ezer párttag véleményét. tagja sem 'mondott le — hangzott a cáfolat. A kitérő után a kongreszszus már valóban hozzáfoghatott az alapszabály-tervezet kimunkálásához. A tervezethez Fejti György fűzött szóbeli kiegészítést. A dokumentum előkészítésével megbízott munkacsoport vezetője hangoztatta: az elmúlt napon a kongresszus már egy történelmi jelentőségű okmányt elfogadott, amikor kimondta a Magyar Szocialista Párt megalakulását, most az új párt „alkotmányának” kimunkálására kell vállalkozniuk a küldötteknek, az alapszabály-tervezet kidolgozását mind a kongresszust megelőzően, mind a legfelső pártfórumon élénk vita kísérte. A polémia legfontosabb tanulságait összefoglalva Fejti György hangsúlyozta: egyetértés alakult ki abban, hogy az alapszabálynak elveiben következetesnek és szilárdnak kell lennie, ugyanakkor az alkalmazott szervezeti megoldásaiban rugalmasságot kell tanúsítania. Az alapszabálynak következetességet kell mutatnia az önkéntesség elvének érvényre juttatásában, a lelkiismereti, véleménynyilvánítási, cselekvési szabadság, a pártdemokrácia, a tolerancia érvényesítésében. A szerveződési elvek rugalmassága pedig mindenekelőtt azt jelenti, hogy vissza kell szorítani azt az elidegenedést, amely a párt vezetése és a tagság között kialakult. A pártibürokrácia felszámolására nincsenek kész receptek, ezt a gyakorlati miunka során kell a pártmozgalomnak kikísérleteznie. Az alapszabály-tervezetről szóló vitának egyik visszatérő eleme volt a bizalmatlanság a korábbi struktúrákkal, irányítási formákkal szemben. A bizalomhiány azt az igényt vetette fel ^ pártalkotmányba építsenek be garanciákat annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a korábbi hibás, rossz gyakorlat. Ez az igény némileg „túlszabályozottá” tette a tervezetet, ezt azonban késeibb a bizalom erősödésének függvényében az új párt soron következő kongresszusain minden bizonnyal ki lehet majd küszöbölni. A küldöttek ezután nekiláttak a tervezet részletes vitájának: tételesen, pontról pontra górcső alá vették az egyes pontokat. A dokumen-A platformok megbeszélései után, tegnap délután fél ötkor kezdődő, késő estébe nyúló plenáris ülésen a megye küldöttei közül felszólalt Kasuba János, öt kérdéskörről beszélt. Elsőként arról szólt, hogy alapvető döntéseket hozott a tavalyi májusi pártértekezlet, amelyen szintén részt vett, s arra a következtetésre jutott: nem szabad, hogy a mostani döntések után belső harc alakuljon ki, az eredmény ugyanaz mint a jelenlegi. E kérdésben igen nagy felelősség hárul a megválasztásra kerülő pártelnökre. Másodikként arról szólt: támogatjuk a tulajdonreformot, de csak olyat szabad ígérni az embereknek aminek van értelme vagyis kötődjék a tulajdonhoz hozadék, alakuljon ki értékarányos árrendszer. Ki is az a reformer? — tette fel a kérdést. „Termelőszövetkezetben dolgozom, tűm jelentőségét tükröző hosszú, idegőrlő vita kezdődött. A küldöttek döntése alapján az alapszabály-tervezet kimondja: a párt az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a szabadságot, a demokráciát maradéktalanul valló marxista szellemű politikai szervezet. Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritást és a társadalmi igazságosság elvét, az értékteremtő munka tiszteletét. Épít a magyarság történelmi hagyományaira és értékeire, egyik örököse a magyar progreszszió legjobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek, a Duna-menti népek sorsiközössége gondolatának. Tevékenységével a nemzet, egészét kívánja szolgálni. A párt a saját munkájuk alapján jövedelemiben részesedők, a kisvállalkozók pártja. A Magyar Szocialista Párt szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő közép, és kelet-európai baloldali pártokkal, mind pedig a világ reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártjaival. Döntés született albban is, hogy a pártba a 17. életévüket betöltötték léphetnek be. A kongresszus úgy határozott, hogy a párttagok elsődleges közösségének, az alapszervezeteknek a legkisebb létszámát három főben szabják meg. Este 11 óra előtt néhány perccel a kongresszus felfüggesztette az alapszabálytervezet részletekbe menő, hosszantartó vitáját és berekesztette a vasárnapi munkát. Hétfőn a küldöttek az alapszabály-tervezet feletti vitával folytatják tevékenységüket. s azt tartom reformernek, aki tud élni ezekkel a lehetőségekkel az újat megvalósítja, de úgy, hogy a vállalkozás gyümölcsét nem csak a vezetők és az ügyes vállalkozók élvezik, hanem a szövetkezet tagsága is. Az újat szövetkezeti berkekben szeretnénk megvalósítani, a klasszikus szövetkezeti elvek érvényesítéséért harcolunk évek óta — mondotta. iNegyiedik kérdésként (arról beszélt, hogy a pártot nem verték szét, de törekedni kell a bürokrácia szétverésére. Mert eddig minden szocialista modell túlszabályozott volt. Mind megbukott. „Ha nem verjük szét, a századik is megbukik” — hangsúlyozta. Az ötödik kérdéskörben arról beszélt hogy a reformszándékok a vidékkel kapcsolatban ne csak akkor érvényesüljenek, amikor a „vidék szavazatára” szükség van, hanem az egész munka során, Megyei hozzászólás az alapszabályvitához A Szolnok megyei küldöttcsoport véleményét az alapszabállyal kapcsolatos vitahoz Szilágyi Gyula tolmácsolta. Elmondotta, hogy az előterjesztett anyaghoz egy kérdést kíván a küldött-társai figyelmébe ajánlani azzal kapcsolatban, hogy hol szerveződjék a párt. Elmondta: jogállamot akarunk a demokratikus szocializmusért, az emberi szabadságjogokért széliünk síkra, ugyanakkor adminisztratív úton, esetleg később még törvényibe iktatva is korlátozni akarjuk az emberek szabad szervezkedését. Ez a felfogás ellentmond a programnyilatkozat deklarációjának. Kifejtette, nem ért ezzel egyet már csak azért sem, mert ő maga is támogatja és gyakorlatban személyesen is szervezi a lakóterületi szervezet kialakítását, azonban látni kell, hogy a párttagság jelentős része kritizálja azt, hogy róluk, nélkülük, a fejük felett mások döntsenek. Végezetül arról szólt felszólalásában, hogy a platformok közötti viták nem akadályozhatják a kongresszus munkáját, nem fejezhetnek ki személyes törekvéseket, ambíciókat. Leszámolni a bürokráciával
