Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-09 / 239. szám

Heves vita a pártkongresszus harmadik napján

(Folytatás az 1. oldalról)

ugyan el, de amelyekhez a valóságban vajmi kevés köze volt — e kérdést Horváth Csaba Baranya megyei küldött vetette fel a legélesebb formában; azt ajánlotta a kongresszusnak, hogy személyekre lebontva, dokumentumban határozza meg a politikai felelősség mértékét. Ezzel összefüggésben többek között Lázár György, Havasi Ferenc, Németh Károly, Czinege Lajos, Gáspár Sándor nevét említette.

A munkásság képviseletében felszólalok óvtak attól, hogy a megújuló vagy újjá alakuló párt egy szűk elit érdekeinek képviseletét tűzze zászlajára. Álláspontjuk azonban meglehetősen eltérő volt, az alapkérdéseket illetően is. Az is elhangzott; a munkások nem veszik tudomásul, hogy most már a pártjuktól is megfosztják őket. A jelenlegi forradalmi helyzetben nagy szükség van arra, hogy a munkástomegek ne váljanak a különböző ellenzéki pártok prédájává. Mások viszont azt hangsú— A most beterjesztett tervezetet a magam részéről olyan, elvileg elfogadható kompromisszumnak tekintem, amely alkalmas arra, hogy pártunk újjászületését, egy új típusú, baloldali szocialista párt megalakítását szolgálja; oly módon, hogy ez a párt elhatárolja magát az elődpártunkban még maglévő sztálinista maradványoktól, elhatárolja magát a múlt hibáitól, és egyúttal az MSZMP haladó reformtörekvéseinek az örököse. Ez véleményem szerint a politikai lényege a régi párt és az új párt viszonyának — mondotta bevezetőben a párt elnöke.

Az új párt létrehozása nagy jelentőségű a magyar demokrácia, az alkotmányosság és a szocializmus folytatólagossága szempontjából. A magyar demokráciának a fundamentuma a magyar társadalomban még nincs lerakva. Készülnek a törvények, még el kell fogadni azokat; s a törvények még nem jelentik az új demokratikus rendszer megvalósítását. Mögötte politikai erőnek kell állni, mert a demokrályozták: olyan pártra van szükség, amely vállalkozásbarát, de esélyegyenlőséget és tisztességes megélhetést biztosít a bérből és fizetésből élők számára.

Erőteljesen hallatták hangjukat a vitában a ,,vidéki Magyarország” küldöttei is. Többen közülük egy tisztességes, átfogó agrárprogram kidolgozását sürgették

A vidék fejlődését megalapozó sürgős tennivalók közé sorolták a helyi önkormányzatok szerepének erősítését.

A délelőtti vitában az MSZMP, illetve a benne kikristályosodott áramlatok több meghatározó személyisége is szót kért.

Az új, baloldali szocialista párt megteremtését sürgetők véleményét erősítette hozzászólásában Vitányi Iván, aki a Refonmszövetség szóvivőiéként körvonalazta a tömörülés határozott elképzeléseit e pártról s a létrehozásával kapcsolatos feladatokról.

Röviddel Vitányi Iván hozzászólása után lépett a szónoki emelvényre Németh

cia nemcsak választás, nemcsak szavazócédula, hanem egy, a nép politikai támogatását élvező rendszer.

Tapasztaltuk már az 50-es évek végén a negyedik Francia Köztársaság összeomlását, amely tökéletes többpártrendszerrel, tökéletes szavazó mechanizmussal rendelkezett, mégis: politikailag összeomlott! S az egyébként konzervatív De Gaulle mentette meg a demokráciát. Így vigyázzunk, így készüljünk a demokráciára! Ezt azért mondom, mert Magyarországon szocialista mozgalom, szocialista párt nélkül nem lehet megalapozott, fundamentális demokrácia. És akik azt szeretnék, vagy öntudatlanul azt szolgálják, hogy az MSZMP után darabjaira széttöredezzen a szocialista mozgalom, azok nem a demokrácia szolgálatában állnak! A szocialista munkásság, a szövetkezeti parasztság, a szocialista és baloldali értelmiség nélkül nem fogjuk tudni megoldani az alkotmányozás nagy és nehéz történelmi feladatát!

Megújuló párt vagy új típusú párt legyünk? — ez az

Miklós miniszterelnök, hogy kormánya nevében is leszögezze: ez a kormányzat

a radikális reformerők szövetségese, s abban érdekelt, hogy az állampártból kormánypárt váljék.

Soron kívül kért szót Berecz János, aki ezekkel és az új párt megalakítását szorgalmazó más felszólalásokkal szállt vitába; korainak tartotta néhányak döntését a párt jövőjéről, sorsáról, amikor a kongresszus még nem foglalt állást ebben.

A délelőtti vita utolsó szakaszában felszólaló Vas'tagh Pál viszont arra a megállapításra építette mondandóját, hogy a megkezdett úton már nem lehet visszafordulni, visszakanyarodni a régi intézményekhez, módszerekhez.

Az ebédszünet után ismertette Horn Gyula a megalakítandó új párt — a Magyar Szocialista Párt — jellegéről szóló állásfoglalástervezetet. A beterjesztett dokumentumhoz először Nyers

Rezső szólt hozzá.

elvi platform a vitát eldönti abban az értelemben, hogy új típusú, új párt mellett tesz hitet. Olyan progresszív, haladó történelmi lépés ez, amelyet minden szocialistának tiszta szívből támogatnia kell. Ez azt jelenti, hogy szakítunk — következetesen és végérvényesen — a hatalomgyakorlás proletárdiktatorikus módjával és ennek ideológiájával.

Jelenti azt is, hogy a pártdemokráciát, a véleményszabadságot emeljük párttörvénnyé, és szakítunk a demokratikus centralizmus még meglévő maradványaival, abban a felfogásban, hogy a demokrácia szabadság — s ez a párton belül is így kell érvényesüljön.

— Én nem szégyellem a Magyar Szocialista Munkáspárt nevet. Azt sem szégyellem, hogy tagja voltam eddig. Sokat töprengtem ezen. Szívemhez közel áll a szocialista párt név is; elvileg is helyeslem. Melyiket válaszszam? Végül arra jutottam, ha reformernek vallom magam, s választanom kell a régi és az új között, én az újat választom, és ezt ajánlom tisztelt elvtársak Önöknek is.

Mitől kell elhatárolódnunk? Először is a szűkén vett és merev osztálypolitikától. Nem a munkásságtól és nem a parasztságtól! El kell határolódnunk természetesen azoktól, akik polgári párttá akarnák átalakítani az új szocialista pártot. Kérdezte tőlem Berecz János, hogy beleértem-e az új pártba a reformkommunistákat és a reformkommunizmust. Beleértem, és oda is tartoznak. Azt szeretném, ha Berecz János tollal, de nem fegyverrel a reformpártért harcolna tovább mint reformkommunista! Nyers Rezső a párt és a kormány viszonyáról szólva hangoztatta: — Azt remélem, hogy ez a kormány nem alakul át független szakértői kormánynyá, hanem a pártunk kormánya lesz. S akkor nekünk, a Magyar Szocialista Pártnak — ha az leszünk — támogatnunk kell a kormányt! Támogatnunk nehéz feladatai elvégzésében, a gazdasági megújulásban, reformokban és a stabilizációban is. De nem szabad visszatérnünk ahhoz a korábbi hibához, hogy a párt megpróbálja irányítani a kormányt. Annak önállónak kell lennie, s csak így lehet felelős. A párt a parlamenti képviselőin keresztül ellenőrizze, s a kormány a parlamentnek feleljen. Ha pedig csekély lesz a parlamenti erőnk, akkor nem tudjuk majd a kormányt befolyásolni sem.

Tehát egyetértek azzal, hogy kormánypárt legyünk — egy kis pontosítással. Elvi kérdésről van szó; arról ugyanis, hogy a párt nem a kormánynak a pártja. A párt a tömegeknek a pártja! És a tömegek érdekeit kell a kormánynak közvetítenie, ha kell, számonkérnie.

hez vehették a platformegyeztetések után véglegesített tervezet szövegét, megkezdődött a dokumentum részletekbe menő vitája.

Volt, aki azt szorgalmazta: építsenek be garanciákat a párt jellegéről szóló dokumentumba, megakadályozandó, hogy azok is a párt tagjainak sorába léphessenek, akik — úgymond — elvesztették politikai, társadalmi hitelüket. Ezeket az indítványokat a küldöttek többsége nem támogatta. Parázs vita alakult ki a „vegyes tulajdonú szociális piacgazda-Nyers Rezső a párt és az ellenzék kapcsolatával foglalkozott ezután. Kijelentette: El kell ismernünk azoknak az akkor még szűk demokratikus mozgalmaknak az érdemeit, amelyek már évek óta a demokráciát kérték számon korábbi pártunktól. A korábbi hibás politikai struktúrát két oldalról érte támadás: a demokratikus szocializmus oldaláról, a párton belüli reformerek oldaláról, de a polgári demokrácia oldaláról is. Ez az igazság, és ezt tartozunk beismerni. Ütitársaknak kell lennünk a valóban demokratikus ellenzékkel, azzal, amely a demokráciának széles alapokat akar adni. Együtt kell haladni az alkotmányozásban még akkor is, ha a választásokon versengeni fogunk egymással. Tehát ápolni kell e demokratikus erőkkel az együttműködés lehetőségét, még akkor is, ha rövid távú, populáris érdekek folytán ők most elhatárolják magukat tőlünk. Mi nem fogunk, nem is akarunk beleszólni egyetlen más pártnak a belső ügyeibe sem. Mi nem akarunk vezetőségeket kreálni ott. De tisztelettel kérjük a többi pártokat és mozgalmakat, ők se akarják kinevezni kívülről a Magyar Szocialista Párt vezetését, meghatározni politikáját.

Nyers Rezső végezetül kijelentette: — Nehéz szülés után — ha a kongresszus elfogadja most megszületik egy új, a szocializmus, a demokrácia szempontjából biztató erő. Ha olyan vezetőséget is találunk az élére, amely kellően homogén ahhoz, hogy cselekvőképes legyen, de kellően plurális ahhoz, hogy vitaképes és alkotóképes legyen, akkor jó vezetésünk lesz.

ság” fogalom értelmezése körül. Sokan azt javasolták, hogy e megfogalmazásból! hagyják el a „szociális” jelzőt, mivel az ellentétben áll a piacgazdaság követelményével. A pro és kontra hozzászólások eredményeként a küldöttek többsége úgy határozott: változatlanul hagyja e megfogalmazást, mivel ez kifejezi a pártnak azt az igényét, hogy a piacgazdaságot hatékony szociális garanciák mellett kívánja kiépíteni.

A tanácskozás szavazati jogú résztvevői elsöprő többséggel, mindössze 159 ellenÚramlatok tagozatok

Azért tartjuk fontosnak, hogy közre adjuk: a megyei kongresszusi küldöttek iközül ki. milyen áramlat és tagozat tevékenységéhez csatlakozott, /mert az a tapasztalatunk, Jiogy a főbb kérdések nem a plenáris ülésen, hanem a platform-vitákon kristályosodtak ki, e kerültek döntésre.

Egy október 7-1, huszonkét órai lista szerint a következő megyei küldöttek voltak valamilyen áramlat, tagozat tagjai: az Agrár- és élelmiszergazdasági platformhoz Benedek Fülöp, az Ifjúsági platformhoz Iváncsik Imre, a Népi demokratikus platformhoz Hurubán Zoltánná, Juhász Dezső, Káplár József, Karakas László, Kovács Tibor. Nagy József, Nagy László, Németh László, Scitovszky György, Zachar Ferenc, Zelenyánszki András, a platform a vidék esélyegyenlőségéhez Baráth József, Debreczeni Péter, Fekécs Mátyás, Jánosi Menyhért, Kasuba János, Kuklics László, Müller Attila, Nagy Kálmán, Tóth Csaba, Túróczi János csatlakozott. A Keformszövetség platform munkájában Banczik Mihály, Bartha László dr., Bendó László, Csepeli Lajos, Dómján László, Hajdú László, Jauernik István, Kiss Péter, Kovács László dr., Kovács Sándor, Madaras László dr., Sas István, Szabó Zoltán és Zaja József vett részt. Az összefogás az MSZMP megújulásáért platformnak, amely mint tegnap bejelentették, megszűnt, egyik csatlakozója volt Nagy Jenő dr.

szavazattal, 30 tartózkodás mellett elfogadták a párt jellegéről szóló állásfoglalás tervezetét. A küldöttek ezzel kimondták a Magyar Szocialista Párt megalakulását, s e történelmi pillanatban felcsendültek a Himnusz hangjai, a küldöttek felállva énekelték.

* * *

— A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap ügyrendi kérdésekkel kezdte munkáját. A küldöttek elvetették azt az indítványt, hogy a kongresszus ne csak a párt elnökét válassza meg egyéni jelölés alapján, hanem a korábban elfogadott változattal szemben (ez az elnökség további tagjaira zárt listás jelölést rögzít) a tisztségviselőket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelölje és válassza meg.

Egy másik indítványról szavazva a küldöttek abszolút többséggel úgy foglaltak állást, hogy a programnyilatkozat tervezetéhez mindenki írásban tegye meg

(Folytatás a 3. oldalon)

Társadalmunkban hiányoznak a demokrácia alapjai

NYERS REZSŐ BESZÉDE

Vita a dokumentumról

Miután a küldöttek kéz„0 szavazás nem bizonyult a tagság közötti vízválasztónak”

Az MSZP bölcsőjénél

Beszélgetés megyei kongresszusi küldöttekkel

Szombat este kilenc óra. Alig órányival azután, hogy megalakult a Magyar Szocialista Párt, leülünk beszélgetni a pártkongresszus Szolnok -megyei küldöttei közül Szilágyi Gyulával, a TVM üzemi pártbizottságának titkárával; Müller Attilával, a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz elnökével; Csepeli Lajossal, a Szolnok és Vidéke Áfész főosztályvezetőjével; Karakas László rendőr századossal, a megyei rendőrfőkapitányság küldöttével és Vermes Pállal, a GATE mezőtúri főiskolai kara főigazgató helyettesével.

— Milyen gondolatokat, érzelmeket keltett Önökben ez a kongresszus?

Sz. Gy.:—Bennem kétféle válasz fogalmazódik meg. Az egyik az, hogy gyökeresen ellentétes politikai nézetek vitájára, amire számítottunk, nem került sor. A platformoknak volt vitája, melyek nem stratégiai kérdésekben tértek el egymástól, inkább taktikai, nüanszbeli ügyekben. Számomra tehát nem azt adta a kongresszus, amit vártam. A másik: úgy éreztem, mintha egy kicsit gazda nélkül maradt volna a kongresszus és a platform szövetségek ragadták volna kezükbe a gazda és a kezdeményező szerepkörét. Ezért többen úgy éreztük, mintha politikai áramlatok eszközei lennénk.

M, A.: — Ügy éreztem, nem fogunk sikert aratni, de azután sok minden tisztázódott. Volt, amikor a pártszakadás veszélyeztetett, de engem nagyon megnyugtatott, hogy végül egy új párt magvát vetettük el.

Cs. L.: — A tagságot ezután kell toborozni és akkor mondhatjuk, hogy új pártot alakítottunk.

K. L.: — Azzal a hittel és megbízatással jöttem a kongresszusra, hogy egy alapvetően új párt alapítása után térünk haza. A kongreszszuson nagyon tetszett a vidék kiállása és az, hogy a többség újat akar, egyértelműen elhatárolni magát az elmúlt évtizedektől. Nyers elvtárs ma reggel találkozott küldöttcsoportunkkal. Szavai megnyugtató közérzetet biztosítottak számunkra.

V. P.: — Nem csalódtam az első két nap munkájában. Alapvetően a reformkörök tevékenysége került előtérbe, ami véleményem szerint nem biztos, hogy a hétszázezres párttagság véleményével is találkozik. Sokan szóltak a párttagság nevében. elmondva, hogyan hagyták ki a tagságot a döntések előkészítéséből, egyáltalán az egész politikai munkából. Ügy érzem, megint ezt cselekedte ez a kongresszus. Nem volt valamennyi küldöttnek felhatalmazása arra. ami mellett az első két napon kiállt.

— Véleményük szerint milyen

hatást vált ki a kongresszus a megye pártmozgalmára?

Sz. Gy.: — A hatása előre nehezen ítélhető meg. Szerintem olyan sokrétű lesz, mint amilyen vélemények voltak a kongresszus előtt.

M. A.: — Szerintem is vegyes hatást fog kiváltani. Nagyon nagy utat kell megtenni minden párttagnak és pártonkívülinek is ahhoz, hogy az MSZMP eddigi programját és tevékenységét elhagyva, gondolatban eljusson a Magyar Szocialista Pártig.

Cs. L.: — Én is a megosztottságra számítok. Biztosan lesz egy olyan réteg, amelyik partner tud lenni a későbbi politikai munkában és biztosan lesznek csalódottak is. Remélem, a hatásoknak alakítói lehetünk mi is. Egészen biztos, hogy sok olyan párttag van, aki nem nagyon érti az egészet és elsősorban érzelmek hatására ítélkezik. Bízom abban, hogy ha meg tudjuk velük értetni az új párt lényegét, alakításának okát. akkor a vegyes képen belül azok lesznek túlsúlyban, akik elfogadják ezt az új pártot.

K. L.: — Véleményem szerint a régi értelemben vett tömegpárt megszűnt és ez a megyében is éreztetni fogja hatását, elsősorban azért, mert hosszabb idő kell egy pártnak arra, hogy gazdasági kérdésekre is meg tudjon válaszolni.

V. P.: — Szerintem erősen meg fogja osztani a tagságot. Sokan lesznek, akik ezzel a programmal, ezzel az alapszabállyal, ezzel a párttal nem tudnak azonosulni. Bízom benne, hogy sokan lesznek olyanok is, akik elfogadva az új párt koncepcióját, tagjai lesznek annak. Abban is bízom, hogy egy idő után a párt új munkamódszere, felépítése alapján újabbak csatlakoznak hozzá.

— Mivel kezdik hazatértük után a politikai munkát?

Sz. Gy.:— Alapvető feladatunk ezeknek a változásoknak magyarázata lesz, s majd csak azután kérdezhetjük párttagjainkat arról, hogyan viszonyulnak az új párthoz.

M. A.:— Segítséget kell nyújtani a párttagoknak ahhoz, hogy meg tudják tenni azt a gondolati utat, melyet mi megtettünk a kongreszszus alatt.

Cs. L.: — Az első feladatom az lesz, hogy munkahelyemen ellássam kötelességemet. Azt kell megértetni a párttagokkal, hogy más jellegű politizálásra kell áttérni.

K. L.:— Nagyon objektív képet akarok adni küldőimnek ennek a kongresszusnak munkájáról, mert csak így fogják megérteni, hogyan jutott el a kongresszus addig, hogy új pártot alapít.

V. P.:— Mezőtúr párttagságát hárman képviseljük a kongresszuson. Már konkrét tervünk van. Október 12-én hat órakor mindhárman találkozunk azokkal, akik a városi pártbizottság hívására kíváncsiak lesznek a kongresszussal kapcsolatos kérdésekre. Ezzel lényegében az új párt szervezése megkezdődik városunkban is.

— Hogyan viszonyulnak az új párthoz?

Sz. Gy.: — Annak ellenére, hogy egy platformhoz sem csatlakoztam, a reformok híve voltam. Szimpatikussá vált számomra az új párt, rá szavaztam.

M. A.: — Úgy látom, ez a jövő útja.

Cs. L.: — Viszonyomat az új párthoz az fogja alapvetően meghatározni, hogy milyen munkát végez majd. Az MSZMP munkájában azt kifogásoltam, hogy a szó és a tett elvált egymástól. Egyik jelszava

az volt például, hogy „Tovább a lenini úton”, ugyanakkor a sztálini úton haladt.

K. L.: — Én az új párt ellen szavaztam, viszonyomat ez is kifejezte. Nem azért szavaztam így. mert nem értek egyet a reformokkal, a most zajló folyamatokkal, hanem azért, mert szerintem ha egy pártnak új nevet adunk, azzal még nem tűnik el a múltja. Az MSZMP történetének vannak szép és dicső pillanatai és vannak olyanok is, amikre nem szívesen emlékezünk, amikkel el kell számolnunk. Az elszámolásnak nem ezt a formáját tartom a legmegfelelőbbnek, meg azt sem, hogy egy hétszázezres pártnak egyik pillanatról a másikra új nevet adunk. A másik viszont az, hogy úgy érzem, a többpártrendszer keretében ez az új párt megoldja a rendőrség depolitizálását, méghozzá olyan értelemben, ahogy az ellenzék követeli és amivel — ha a jogállam megteremtésére törekszünk — nekünk is egyet kell értenünk. Remélem, az új párt is azon lesz, hogy olyan törvényeket fogadtasson el, amik az ország rendjét a rendőrség munkája által is biztosítani fogják.

V. P. — Az új pártra szavaztam. Előzetes elgondolásaimnak alapvetően megfelel. Kicsit zavar, hogy ez a vízválasztónak tartott szavazás nem osztotta meg kellő mértékben a küldötteket. Szerintem ennek az az oka, hogy a küldöttek összetétele kevésbé felel meg a párttagság összetételének. Ügy gondolom, ez a döntés a párttagság körében nagyobb megosztottságot fog okozni. Ez egyébként a munkánkra lesz jelentős hatással.

S. B.