Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-09 / 239. szám

Magyar Szocialista Párt alakul! Túl szóles a kompromisszum?—Heves vita a pártkongresszus harmadik napján — A személyi kérdésekről és az alapszabályról ma döntenek Az MSZMP kongresszusa, szombaton ki­mondta egy új baloldali párt: a Magyar Szo­cialista Párt megalakulását. A történelmi döntés a tanácskozás szombati munkájá­nak menetében mind jobban érlelődött. A párt céljairól, jellegéről, programjának alaptételeiről és működési elvéről folyi tott délelőtti vitában az eddigi politkával, a múlt hibáival való gyökeres szakítást hirdető, új pártot követelő vélemények fo­galmazódtak meg. Így foglalt állást a leg­több felszólaló, köztük Németh Miklós mi­niszterelnök is. Délután a Reformszövet­ség, s a vele együttműködő platformok közös munkájával készült fel az állásfog­lalástervezet, amelyet este terjesztettek a plénum elé. Nyers Rezső beszédében olyan haladó történelmi lépésnek nevezte a pártalapítást, amelyet „minden szocialis­tának tiszta szívvel támogatnia kell”. Szuggesztív, szenvedélyes hangú érvelé­se a küldöttek legtöbbjét magával ragad­ta; a deklaráció szövegét pontosító vita után elsöprő többséggel hívták életre az új pártot. Vasárnap a kongresszus, az új párt alapszabály-tervezetének és az MSZP programnyilatkozatának vitájával foly­tatta munkáját. A kongresszus állásfoglalása a Magyar Szocialista Pártról Hazánk történelmében lezárult a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt nevével fém­jelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, po­litikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődé­sével. Ezzel az MSZMP mint állampárt története véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai meg­újuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon. A kongresszuson létrejövő új párt kí­méletlen őszinteséggel szembenéz elődje múltjával. Elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. Szakít a bürokratikus párt­állam rendszerével, a demokratikus cent­ralizmus elvével. Az alakuló új párt ugyanakkor az MSZMP-n belüli reformtö­rekvések örökösének tekinti magát. Mara­déktalanul vállalja az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a sza­badságot, a demokráciát, valamint az ér­tékteremtő munka tiszteletét. Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak, ma­gáénak vallja a szolidaritás és a társadal­mi igazságosság elvét. Ugyanakkor vallja, hogy a társadalmi igazságosság és az em­beri szabadságjogok eszméi nem állítha­tók szemlbe egymással. Nem engedhető meg az sem, hogy a piac ellenőrizhetetlen erői felülkerekedjenek a szociális és kulturá­lis értékeken. A párt egyik örököse a magyar prog­resszió legjobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek, a Duna menti népek sorsközössége gondolatának. Szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő közép- és kelet­­európai baloldali pártokkal, mind pedig a világ refoimkommunista, szocialista és szociáldemokrata {jártjaival. Az új reformpárt a saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kis­vállalkozók, magyar és más nemzetiségű honfitársaink pártja. Működésének elvei közé tartozik a világnézeti és politikai tü­relem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége. Pártunk állampártból korszerű baloldali szocialista mozgalommá, a tagsága által el­lenőrzött politikai tömegpárttá válik, amely kezet nyújt minden demokratikus, haladó magyar erőnek, s egyúttal az euró­pai baloldal szerves részének tekinti ma­gát. Kész a demokratikus szocializmus cél­jait követve, a jogállam törvényeit min­denkor tiszteletben tartva, valamennyi együttműködésre vállalkozó erővel össze­fogni, hogy az ország kijusson a válságból. Hozzá kíván járulni a vegyes tulajdon, a szociális piacgazdaság és az önkormány­zatok rendszerére támaszkodó többpárt­rendszerű parlamenti demokrácia kiépíté­séhez. A gyökeres politikai megújulást a kor.-1 resszus a párt elnevezésével is kifejezésre kívánja juttatni. A jogfolytonosságot fenn tartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását. A Magyar Szocialista Párt meg kíván­ja tartani és hívja soraiba mindazokat, akik egyetértenek programjával, elfogad­ják alapszabályát. » * * A kongresszus után kerüljön sor a Ma­gyar Szocialista Párt bejegyeztetésére. Az MSZP megalakítása a tagsági viszonyt is érinti. Ezért 1989. október 31-ig össze kell hívni az alapszervezeteket. Aki a párt alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, s ezt aláírásával hi­telesíti, az megerősíti, hogy a Magyar Szo­cialista Párt tagjává válik. Az MSZP tagjai 1989. november 10-ig szabad választásuk alapján — szükség sze­rint — hozzák létre alapszervezeteiket, s kezdjenek hozzá a tagtoborzáshoz, az új párt szervezéséhez. A taggyűléseken ké­szítsék el a tagság nyilvántartását, adják ki az új tagkönyveket, válasszák meg ve­zetőiket és küldötteiket, vitassák meg a választásokra való felkészülés módját. Budapest, 1989. október 7. Szombaton 8.30 órakor folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A délelőtti tanácskozáson el­nöklő Horn Gyula bejelen­tette, hogy három platform, a Népi demokratikus plat­form, a Reformszövetség és az Ifjúsági platform húsz perc szünet elrendelését kéf­­te. A küldöttek egyhangú szavazással jóváhagyták a kérést. A szünet után éles fordu­latot vett a kongresszus me­nete, sarkítottaibbá, egyér­telműbbé váltak a felszólalá­sok. A párt jellegéről folyó vitában sokan még az érde­mi mondandójuk előtt dek­larálták valamelyik plat­formhoz való tartozásukat, illetve „függetlenségüket”. Igen eltérőek voltak a vé­lemények abban a kérdés­iben, hogy új pártra, esetleg pártokra vagy megújult MSZMP-re van-e szükség. A többség álláspontja Ká­­rászné Rácz Lídia Zala me­gyei küldött szavaival össze­gezhető. Eszerint olyan pár­tot kívánnak, „amely az, aminek nevezi imagát. Szoci­alista pártot, amely nemcsak deklaráltan szocialista Olyan új pártot, amely nem hord nevében látszatként egyetlen társadalmi csoportot sem, s amelynek minden becsüle­tes ember tagja lehet”. Akik­kel a stratégiai kérdésekben nem sikerült egyetértésre jutni, azoktól el kell válni. Űj pártra, új vezetésre van szükség, csak így szerezhető vissza a tagság elvesztett bi­zalma. A délelőtti vita egyik leg­gyakrabban visszatérő gon­dolata a felelősségvállalás kérdése volt. Csaknem vala­mennyi felszólaló szólt arról, a nyomasztó teherré', amely az elmúlt évtizedek hibái, bűnei miatt nehezedik a párt tagjaira. Ugyanakkor egyön­tetű véleményként fogalma­zódott meg, hogy a cselék­­vést bénító, önmarcangoló bűntudattól mielőbb meg kell szabadulnia. Ehhez azonban elengedhetetlen a múlt fényeinek őszinte fel­tárása, helyes értékelése. A tagság nem tehető fele­lőssé azokért a hibákért, amelyeket nevében követtek (Folytatás a 2. oldalon) ’ Mozgalmas hétvégét hagy­tak maguk mögött a megye­­székhely sportolói. A Vegyi­művek röplabdás lányai és a Honvéd Kilián FSE aszta­liteniszezői kikaptak, míg a TVM-es röplabdás férfiak, illetve az Olajbányász le­génysége és a MÁV MTE NB Il-es kosarasai babérral zár­ták a mérkőzéseiket. A Tu­domány és a Technika Há­zában lezajlott OB I-es sakk­csatáról, az NB II-cs és NB III -as labdarúgó összecsapá­sokról, a Szentes ellen vízbe szállt vízipólósainkról és az olajos kézilabdamcccsről ké­szült anyagainkat a 7. és 8. oldalon találják az olvasók. Felvételünk az Olajbányász —Dunaújváros kézilabda rangadón készült (Fotó: M. J.) Észt-magyar barátsági nagygyűlés Szolnokon Ma országjáró körútra indulnak a vendégek Az észt barátságvonat több mint háromszáz utasa a me­gyei népfront, a megyei és a városi pártbizottság szervezé­sében tegnap Szolnokon barátsági nagygyűlésen vett részt. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tartott rendez­vényen először Tóth Lajos, a HNF megyei bizottságának a titkára méltatta a népeink közötti barátság jelentőségét, majd Szoidla Ain, az Észt Minisztertanács elnökhelyettese mondott köszönetét a háromnapos, szívélyes vendéglátásért. Azért, hogy olyan történelmi időszakiban látogathattak hoz­zánk, amikor a magyar társadalomban nagy jelentőségű vál­tozások, folyamaitok játszódnak. A nagygyűlés a Szolnok me­gyei és észt művészeti csoportok műsorával fejeződött be. Ma az IBUSZ szervezte észt barátságvonat utasai elutaznak Szolnokról, és országjáró kőrútjuk során megismerkednek hazánk történelmi nevezetességeivel. Képünkön a szanda­­szőlősi Vadvirág táncegyüttes. Akcióban a Szabad Demokraták Szövetsége Döntsön a nép! Aláírásgyíljtö „autóstúra” Budapesttől Szolnokig Megyénkbe érkezik az SZDSZ-es konvoj. Fotó: Mészáros Szombaton nem sokkal 13 óra után kanyarodott be a Kun Béla körútra az a mint­egy hatvan személygépkocsi­ból álló konvoj, amely a Sza­bad Demokraták Szövetségé­nek szolnoki szabadtéri nagygyűlésére érkezett a fő­városból. Az SZDSZ célja — a tagtoborzáson túl — az volt ezzel az akcióval, hogy alá­írásokat gyűjtsön azoktól, akik egyetértenek azzal, hogy népszavazás döntsön arról, hogy: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munka­helyekről; elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról; csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására; és felosz­lassák-e a munkásőrséget?! A szervezők elmondása szerint a szombati autós de­monstráció alkalmával — Budapesten, útközben és Szolnokon — közel három­ezer aláírással gyarapodott a jelenleg már kb. 20 ezer ál­lampolgár igenlő kézjegyét tartalmazó lista, amelynek a fő jelszava: „Döntsön a nép!” Miközben folyt az aláírás­­gyűjtés, a gyűlés mintegy há­romszáz résztvevőjét Fodor Tamás, az SZDSZ szolnoki csoportjának képviselője kö­szöntötte, majd Gadó György, Mészáros István, Kőszegh Ferenc és Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ országos vezetőségének tagjai fejtet­ték ki nézeteiket pártjuk cél­jairól, az ország helyzetéről, a valódi demokrácia követel­ményeiről és azoknak az ideológiai veszélyeknek a ki­iktatásáról, amelyek az egy­­pártrendszer természetes ve­lejárói voltak. Esős. hűvös idő ELŐREJELZÉS AZ ORSZÁG TERÜLETÉRE hét­fő estig: Többnyire borult, párás idő várható, sokfelé ismétlődő esővel, záporesővel. Az északi, északkeleti szél főként a Dunántúlon sok helyütt megerősödik, né­hol viharossá fokozódhat. A legmagasabb nappali hő­mérséklet általában 8 és 13 fok között alakul,

Next

/
Thumbnails
Contents