Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-28 / 257. szám
1989. OKTÓBER 28. J^Mpsap Vélemények ex árintézkedésről Bizonytalan a jövő évi búzaáremelés ösztönző hatása Az ország nagy búzatermelő megyéjében, Szolnok negyében az utóbbi években tízezer hektárral csökkent a kenyérgabona vetésterülete. ez év őszén enynyivel vetnek kevesebbet a tsz-ek és állami gazdaságok, alig több mint 130 ezer hektárt. A csökkenés oka a nem negfelelő árpolitika, nem ártik a gazdaságok, hogy a 5 forint 60 filléres búzából aogyan kerül 14 forintos kenyér az üzletekbe, holott a ermelés jövedelmezősége agyre csökken. A nagyüzenek alaovetően megelégeié&sel fogadták, hogy a Minisztertanács megállapíntta az 1990. évi termelésre írvényes új hatósági búzaárakat. Az a tény. hogy az ilső osztályú étkezési búza áj ára 1990-ben — plusz, nínusz 5 százalék eltéréssel — 24,7, a másodosztályú kenyérgabona ára 16,9 százaikkal lesz több, nem ösz;önöz kellőképpen a terme:és növelésére. A búzával így időben nem állapították neg ugyanis a takarmánybúza új árát. Ha ez a növény januártól szabadáras kategóriába fog tartozni, akkor feltételezhető, hogy az ára magasabb lesz az étkezési búzáénál, és a jobb minőségű étkezési búzát is takarmánybúzaként adják el majd a termelők. A Tiszaföldvári Lenin Tsz-ben a közlemény megjelenését követően gyors előszámítást végeztek. A 2050 hektár búzát termelő gazdaság többletbevétele 1990-ben, — az új árral számolva és azonos minőséget feltételezve — 13 millió forinttal nő. Egy hektárra 6500 forint többletjövedelem jut, amely közel megegyezik a jelenlegi egy hektárra jutó jövedelemmel. Ez a számítás azonban relatív, mivel a tsz jelenleg nem ismeri, hogy a jövő évben milyen arányban nő meg az áremelkedésekből adódó termelési ráfordítás.. A mostani áremelés hatására a búza pozícióját nem változtatják meg ,a termőterületet nem növelik, véleményük szerint lesznek sokkal jövedelmezőbb szabadáras árunövények. A Mezőhéki Táncsics Tsz illetékeseinek, véleménye szerint a jövő évi búzaáremelés meghirdetése időben későn történt, az előre tervezett vetésterület csak kismértékben növelhető. Gondot jelent számukra hogy egyelőre nem ismeretesek a búza beltartalmi követelményei, továbbá a jövő évi importárakat is homály fedi. nem tudják megítélni, bogy a jövedelemnövekedésben ez az emelés mit jelent. A takarmánygabona január 1-től bevezetett szabadára az állattartó üzemeket hátrányosan érinti, ugyanis a gabonaipar az évi áron vásárolta fel és 1990- ben nyilván jelentős felárral adja tovább, így gyakorlatilag nyert egy fél évet. Az áremeléseknek — véleményük szerint — a betakarítással kellene egybeesni. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tájékoztatása szerint az 1990. évi felvásárlási centrumár-növekedés az 1989. évihez képest első osztályú malmi búzánál 24,7 a másodosztályúnál 16,9 százalékos növekedést jelent. Tonnánként az első osztályú étkezési búzáért 5700, a másodosztályúért 5100 forintot fizetnek majd az új árak szerint idegenforgalmi kapcsolatok jegyében Svájci ízek a Tisza Szállóban Finom falatok, tárháza 9 apón át a szolnoki Tisza zálló. No nem mintha edig nem főztek volna jól, e most igazán különleges semegéket kóstolhatnak véig az ínyencek: svájci gasztonómiai napokat tartanak gyanis a 60 éves szállodáin, ahol tipikus helvéciai teleket mutatnak be. A apcsolat a svájci Jan .üthy vezette Hotel Rössliel két éve kezdődött, s imrár másodízben járnak zolnokon. Ezt megelőzően .üthyék csak Budapesten lutatták be szakácstudomályukat, de 1987 óta már sak vidéken „főznek”: élőként Szolnokra jöttek, lajd Szeged és Eger követezett. A svájci—magyar asztronómiai barátság odaissza alapon érvényes, igyanis a Schwyz tartolányban levő Seewen városi otelben a magyarok produálnak hasonló bemutatót, melyről 200 kilométerről is nennek — immár —törzsendégek, s az sem meglelő, hogy zömmel magyarok. Csépe Mihály, a Tisza Szálló igazgatója tegnap délutáni megnyitójában kiemelte az idegenforgalom jelentőségét, s azon belül is a vendéglátás fontosságát, amelyben a gasztronómia meghatározó szerepet tölt be. Hangoztatta, hogy Magyarország jövője az idegenforgalomban biztató, % a felújított Tisza Szálló immár magasabb színvonalon tudja fogadni a vendégeket. A gyógyfürdő iránti igény látványosan növekszik, s ezt a szállónak mindenképpen ki kell használnia. Jan Lüthy válaszában hangsúlyozta, hogy nem vendégként, hanem barátként jár ide, mivel a városban már itthon érzi magát. A több napon át tartó hangulatos ételbemutatón a vendégek megízlelhetik a három szakács által előállított jellegzetes svájci étkeket. Az ízek élvezete mellett a" fülnek is jut csemege, mivel négytagú zenekar ad elő svájci népdalokat, két népviseletbe öltözött hölgy énekét kísérve. mta „Hullámzik” a tégla iránti kereslet (Folytatás az 1. oldalról) Szatmár megye déli, Pest megye keleti és déli részét, de Bács-Kiskun megyében is dolgoznak gyáraik. Az Alföldi Téglaipari Vállalatnál tizennyolc féle terméket állítanak élő, a tömör kisméretű téglától kezdve egészen a műemléki téglákig — burkolólapokig — terjed a skála- Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az 1300 dolgozót foglalkoztató cégnél nagy súlyt fektettek már korábban is a műszaki fejlesztésre, hisz az évek során 700 millió forintot fordítottak a termékszerkezet bővítésére, korszerűsítésére, a hatékonyabb termelés élőmozdítására, egyszóval a költségtakarékos gazdálkodás megvalósítására. Erre az esztendőre a vállalatnál 852 milliós árbevétel mellett 55—56 milliós nyereségre számolnak, aminek elérésére jelenleg minden esélyük megvan. Az idén egészen pontosan 270 millió téglát gyártanak. . Érdekességként megjegyezhető, hogy ez a mennyiség hatezer 100 —110 négyzetméter alapterületű ház, vagyis egy ki: sebb fajta város felépítésére ■ is elegendő lenne. (Folytatás az 1. oldalról) A kereskedelmi mérleg aktívuma — az előzetes számítások szerint — a részleges importliberalizálás mellet is meghaladja majd a tavalyi 500 millió dolláros szintet. E kedvező tendencia ellenére a folyó fizetési mérleg egyenlege — a szükséges kormányzati döntések elmaradása, valamint a lakosság felfokozott devizavásárlása miatt— deficites lesz, ennek mértéke meghaladja a tervezettet, annak mintegy kétszerese, 1,3—1,4 millió dollár lesz. A nem konvertibilis elszámolású forgalomra szintén az egyensúlyhiány jellemző, mivel a tervezett 130 millió rubeles passzívum helyett 5—600 millió rubeles fizetésimérleg-aktívummal kell számolni. A lakosság fogyasztásának növekedése jelentősen meghaladja az előirányzottat, miközben külföldi vásárlásai is dinamikusan emelkedtek. A bérek gyors, a tervezettnek kétszeresére való növekedése bér-ár spirál kialakulásához vezethet. Az infláció az év végéig 17 százalék körül alakul, összességében a pénzügyi rendszer helyzete egész évben kritikus volt. A koncepció ellentmondásai Ilyen háttérrel kellett a kormánynak előremutató gazdasági koncepciót kidolgoznia, mely megalapozhatja a jelenlegi krízisből való kilábalást. Ez úgy tűnik, nagyvonalakban; sikerült is, azonban az elképzelések nem mentesek, az ellentmondásoktól. Magyarország nemzetközi fizetési helyzete az elkövetkezendő években igen kiélezett lesz, mivel az adósságszolgálati kötelezettség 1990-ben még viszonylag mérsékelt, mintegy 1,8 milliárd dollárt tesz ki, ellenben 1991—92-ben a törlesztés már 2,3, illetve 2,9 milliárd dollára emelkedik, míg az évi kamatfizetések összege várhatóan 1,3—1,5 milliárd dollár lesz. Az export, az idegenforgalom és a tranzitszállítások bevételei legfeljebb a kamatfizetési kötelezettségek 70 százalékát fedezik, ezért a gazdaság finanszírozásához az elkövetkezendő éveikben is jelentős hitelfelvételre lesz szükség. Közben a tőkés piacokon a konjuktúra lanyhulására lehet számítani, s így a mainál kedvezőtlenebbek lesznek gazdaságunk exportpozíeiói. Várhatóan kedvezőtlen x viszonyok érvenyesüines majd a KGST-országokkal folytatott kereskedelemben is, miveti itt a partnerek fizetőképessógéneií hiánya, illetve a magyar aktívum csökkentése érdekében a kivitel erőteljes mérséklése várható. A magyar gazdaság belső szerkezeti adottságai sem kedveznek a kibontakozási programnak. A tőke és a munkaerő jelentős hányada az energetikai és az alapanyagtenmelő szektorban összpontosul. A gazdasági és a humán infrastruktúra fejlesztése pedig tőkeigényes, de a jelen helyzetben nem fejleszthető olyan mértékben, hogy az infrastruktúra hiánya ne gátolja a gazdasági összteljesítmény növekedését. A belső piac bővülése, a beruházások és a fogyasztás általános élénkítése sem válhat a következő évek gazdasági fejlődésének motorjává, mivel a jelentős mértékű adósságállomány mellett nem vállalható a már 1985—87 közötti, kudarcot vallott gazdasági kurzus visszaállítása. Vállalkozások ösztönzése A kormány ilyen helyzetben • elsődleges feladatának tekinti, hogy tevékenységével előmozdítsa a gadaság szerkezeti alkalmazkodóképességének erőteljes fokozását, a világgazdaság progresszív áramlataihoz való kapcsolódást. ' Ennek érdekében mindenekelőtt a vállalkozások feltételeinek javításával kívánják elérni, hogy a magyar gazdaság kimozduljon a mélypontról. Ennek szellemében már a jövő évben ki szeretnék alakítani a privatizálás alapvető szabályait, létrejöhet az állami vagyonalap és megkezdődhet az állami vagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás. Emellett létrejön a monopóliumellenes szabályozás, s ennek intézményi feltételei is megvalósulnak. Az elgondolások szerint folytatódik a piac fejlődését akadályozó korlátok lebontása — a liberalizálás és a dereguláció —, valamint a piac hiányzó vagy a már meglévő, de fejletlen intézményeinek létrehozása, és külön törvény szabályozza majd az értékpapír-forgalmat is. Az új, piacképes vállalkozások élénkítésére, esélyegyenlőségük megteremtésére vállalkozásélénkítő program indul: a gazdasági társaságoknál és a magánvállalkozóknál csökken maid az adóteher, javul a vállalkozások széles értelemben Tizenkétmillió forint tőkebefektetéssel, 51 százalékos, tehát többségi brit tulajdonba (Telfos Holdings P.L.C.) került a Ganz Vasúti Járműgyártó Rt. Az új vegyesvállalat Ganz—Hunsiet Vasúti Járműgyár Rt-ként. kerül bejegyzésre. A vállalkozás tervei között szerepel a korábban tetemes veszteséggel működő budapesti gyár működésének, szervezetének és pénzügyi gazdálkodásának teljes átszervezése. Gyártmányaik között lesznek hagyományos Ganz vasúti járművek, motorvonatok, továbbá a nyugateurópai igényeket is kielégítő városi villamosok. Az angolok kétmillió font készpénzt adtak, be, további tízmillióért pedig folyamatosan szállítanak termelő berendezéseket. A magyar— Jarit vállalkozás jelentős új piacra számít, máris 6 millió forintos üzletről tárgyalnak olyan mentőmozdony gyártásáról, amelyeket a tervezett La Manche csatorna alagút útvonalán közlekedtetnének. A szovjet vasutak további igényeket jeleztek motorvonatok, metrószerelvények közös előállítására, melyeket már konvertibilis valutában számolják el. (MTI fotó: Balaton József) vett infrastruktúrája, jelentősen kiszélesedhet a finanszírozás bázisa, a vállalkozókat segítendő, új alapokat teremtenek. Sor kerül továbbá az adó- és elvonási rendszer módosítására, mégpedig úgy, hogy szűkülnek a nyereségadó-kedvezmények. Elhatározás az is, hogy megvalósuljon a versenysemlegesség a társaságok, a magánvállalkozások és az állami vállalatok között. A jövő évtől az állami tulajdon után osztalékot kell fizetni a költségvetésnek. A gazdasági szerkezetváltást alapvetően a piaci nyomás kényszerítő erejével kívánja elérni a kormány. Mindenekelőtt segítik a szélesebb értelemben vett világgazdasági nyitást; az áruk, a tőke, a szakismeretek, valamint a munkaerőáramlás ösztönzésével. Ez a belső gazdálkodásban az importverseny szélesítését, az exportpályázati rendszer korszerűsitését, valamint a megfelelő árfolyamipolitika kialakítását és érvényesítését jelenti. Emellett az állami kiadások mérséklődésére is számítani lehet, ami enyhíti a költségvetés hiányát, s erőforrásokat szabadít fel más területek számára. Az állam visszavonul A támogatások leépítésével az állam visszavonul, nem támogatja a továbbiakban a gyenge versenyképességű vagy éppen veszteséges vállalatokat. A megszorító intézkedések mellett ösztönözni kívánják az oktatás, az egészségügy, valamint a tudomány fejlődését. Ezért a rendelkezésre álló szűk?« anyagi keretekből is kiemelkedő összegeket juttatnak e célokra. A szociálpolitikában, a foglalkoztatáspolitikában és az emberi környezet megóvásában is új felfogás érvényesül majd a jövőben — ígéri a kormány gazdasági programja. Olyan szociálpolitikai rendszer megteremtése a cél, amely igazságos és a jelenlegi gyakorlattal szemben — amely az ár- és a támogatási rendszeren keresztül nemcsak a legrászorultabbakat támogatja, hanem a tehetősebbeket is — a nagyobb jövedelemdifferenciálódásból adódó társadalmi feszültségek tompítását vállalja föl. Ugyanakkor hosszabb távon hozzájárul egy modern, jóléti állam intézményrendszerének kialakításához. A fóglalkoztatáspolitikában viszont az eddigieknél nagyságrendileg nagyobb munkanélküliséggel kell számolni. Az ebből adódó problémák megoldására úgy készül a kormány, hogy ösztönzi a szakmaváltással is járó vállalkozásokat, a szolgáltató-ágazatok munkaerőfelszívását, illetve mindezzel összefüggésben az átképzési szervezet kiépítését. A gazdaságpolitikai program természetesen veszélyeket is rejt magában, mivel a jelenlegi magyar gazdaság igen széttagolt, a világgazdaságtól valójában legalábbis minőségi értelemben — erősen elzárt s egy ilyen piac bővítésére világviszonylatban is alig létezik példa. Feltehetőlég a jövőben bármilyen összetételű kormány veszi is át a jelenlegi helyét alapvetően nem marad más útja, mint a jelenlegi program főbb elgondolásait, irányait követni. A programtervezetet a következő hetekben „széleskörűen megvitatják még a különböző szervezetek, intézmények szakemberei és testületéi, s ezek után kerül a véglegesített szövegű tervezet az Országgyűlés elé.
