Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-26 / 255. szám
2 ^ÍÉPLAP 1989. OKTÓBER 26. Szunnyad a vidék? Pártok a faluban túl az intrikákon Színesedik már vidéken is a politikai élet, bár a falvak többségében csak mostanában kezd gyökeret ereszteni a többpártrendszer. Az MSZMP hatalmi monopóliumát a falvak lakói fogadták el legtovább, a mozdulatlanságból csak mostanában ölt formát a „másként gondolkodás”. Legtöbb helyen azonban még megreked az is a baráti, kocsmai beszélgetésekben és 'kifullad a helyi sérelmek, sértődések felemlegetésében. Politikai éretlenség, félelem, vagy csak egyszerűen alkalmas személy hiánya az oka a szunnyadó ellenzékiségnek? Ennek jártunk utána néhány jászsági faluban. Községfejlesztéssel politikai tökét Jászjákóhalma közvetlen Jászberény szomszédságában fekszik, a lakosságot sok szál fűzi a városihoz. Ennek ellenére a faluban még nyoma sincs más pártnak, holott Jászberényben az MDF, a Kisgazdapárt és az SZDSZ után most szerveződnek a szociáldemokraták is. — Az aktívabb, politizálásra hajlamos emberek már korábban beléptek az MSZMP-be, és ezért talán nincsenek már olyanok, akik maguk mellé állíthatnának egy-egy csoportot — keresi a választ Tiborcz Zoltánná, az MSZP községi bizottságának titkára. — Valószínűleg a népfrontnak is érdeme, hogy a lakosság a meglévő keretekben megtalálta érdekeinek képviseletét. Feszültségek, problémák természetesen itt is vannak, de mégsem olyanok, hogy azok párttá szervezzenek___-A jászboldogházi példa némileg ellentmond a jákóhalmi helyzetnek, mert a Jászság első ellenzéki szervezete ott sem a helyi viszszásságok miatt jött létre. Annyi azonban bizonyos, hogy akadt olyan vállalkozó személy, aki megmozgatta a falut. Mégpedig nagyon ügyes ötlettel. Matők István tanácselnök szerint a telefonhálózat fejlesztésével, mint jó programmal, olyan — Talán segíthetnénk Jánoshidán is egy csoportot szervezni — mondja Eszes János, aki az űjszászi áruház vezetőjeként a hét nagyobbik részét nem a falujában tölti —, de engem és az elnökség másik tagját, dr. Kiss Imre körzeti orvost is leköt az itteni teendő. A nyáron megalakult Jászboldogházán a Kisgazdapárt is, a falu mégsem oszlik meg. Nem hatalmi erőfitogtatás, vagy széthúzás, hanem a község fejlődése érdekében való munka jellemzi a közhangulatot. A szomszédban. Jánoshidán mégcsak csírája se mutatkozik a többpártrendembereket is megnyertek, akiknél enélkül talán nem találtak volna támogatásra. Igaz, hogy a VII. ötéves terv előkészítésekor a tanács is próbálkozott a telefonhelyzet javításával, de 1 millió forintjukra nem tartott igényt a postaigazgatóság. Eszes János vezetésével az MDF politikai tőkét kovácsolt abból, hogy önkéntes társulást szervezett a hálózatfejlesztésre. Április 4-én a művelődési házban rendezett fórumnak két napirendje volt: a telefon, valamint az MDF megalakulása. Az MDF által beszervezett 70 személy azután kiegészült 185-re, és a munka végül a tanácson csapódik le, de az érdemet nem lehet elvitatni a szervezettől. Jövő év végére 22 ezer forintért a jelentkezők telefonhoz jutnak. A szervezet a helyi vezetők etikailag tisztázatlan ügyeibe nem kapaszkodhatott bele — nem lévén ilyen —, de azért talált, más. fontos tevékenységet Felkarolta a II. világháborús emlékmű állításának ügyét, akciót indított az általános iskolában nyugati (angol) nyelv oktatásáért, jelenleg azon fáradozik, hogy a fogyasztási szövetkezet kiváljon az Egyesült Jászsági Áfé6zből, de legalábbis a hasznot ne vigye el a faluból. szemek. Kérdésemre tanácstalanul tanakodnak a tanács vb tagjai, hogy miért nincs semmi mozgolódás a faluban. Igaz, azon voltak, hogy a lakosság igényeit a lehetőségeiktől függően kielégítsék, fejlesztették az intézményhálózatot, közművesítettek. munkahelyeket teremtettek ... Legnagyobb gond talán az a faluban (az országos nehézségeken túl), hogy a fiataloknak nem tudnak otthon megfelelő szórakozási lehetőséget találni. Nem szunnyad, hanem várakozik Jánoshida népe, mert nem tud eligazodni a körülötte zajló eseményeken. Nem érzi még, hogy saját kezébe kell vennie a kezdeményezést, pedig nem mondják már meg föntről, mi a teendő. A tanácsi vezetés szívesen látná a faluban az új pártokat, de Molnár Ferenc tanácselnök sajnálatára káderszegénységben szenvednek az alternatívok Jánoshidán. Jászladánynak viszonylag erős munkásmozgalmi múltja van, a háború előtt az országot járó kubikusok hazavitték a haladó eszméket. Az előérzet azonban, hogy ott ezért nehezen veti meg a lábát az ellenzék, csalóka, mert a Kisgazdapártnak jelentős hagyománya van. A májusi pártértekezlet után nem mozdult semmi és senki. csak tanácstalanabbá és gyanakvóvá váltak az emberek, mondja Sziráki Vilmosné tanácstitkár. Kalmár István, a művelődési ház igazgatója ezt kiegészíti még, hogy a nyíltság és a szabadabb politikai légkör először intrikák formájában, személyeskedésben. epés megjegyzésekben jelentkezett. Az országos problémák mellett a helyiek nem kerültek felszínre, mert még mindig van félnivaló. Oldódik a tartózkodás — A falusi ember félelme azonban sokkal összetettebb, mint gondolnánk — mondja a népművelő. — Padlássöprésen, hatalmi visszaéléseken iskolázott tájékozatlan nép bizalmatlan a jogszabályokkal, tart a várostól, fél a bürokráciától és mindenféle hivatalosságtól. A párttagságról pedig a mindent egybemosó gyűjtőfogalom ellenére kívülről is sejtették, hogy ki a hithű kommunista. az elvtelen karrierista, a haszonleső, a közömbös, vagy az országos és helyi politikával elégedetlenkedő ember. Október elején ötven taggal megalakult Jászladányon is a Kisgazdapárt, azóta már nyolcvanan vannak, a napokban pedig tagtoborzó ülést tart az MDF. A tartózkodás tehát úgy látszik megtört, és már az óvatos falusi emberek is nyíltan vállalják sokáig elhallgatott véleményüket. Mindez nem borítja fel a falu nyugalmát, sőt segíti a lakosság önbecsülését. Ezekután nem kell: megalkudva visszahúzódniuk. vagy megbélyegzett ellenségként hordozniuk a közösség javát is szolgáló gondolataikat. Lukácsi Pál Saját kezébe kell venni Távozóban az MSZP megyei apparátusa (Folytatás az 1. oldalról) múlva már az új munkahelyén dolgozik. Igaz, valamennyivel kevesebb fizetésért. Aztán van, akinek még csak „alakulgat” a dolga, még semmi sem biztos. És van olyan is, aki teljes bizonytalanságban éli napjait, még csak reménye sincs arra, hogy a maradék egy hét valamilyen kedvező fordulatot hoz számára. Mi történik azokkal, akik november elsejéig nem tudnak elhelyezkedni? Felmondólevelet kapnak, nincs más választás — mondja a megyei iroda vezetője. Az intézkedés mögött kettős ok húzódik meg. Az egyik: az MSZP mozgalmi párt kíván lenini, ilyen létszámú apparátusra nincs szükség. A másik: igazodni kell az anyagi lehetőségekhez. Csak a megmaradó apparátus bérére van fedezet ebben az évben. A létszámcsökkentés a technikai apparátust egyelőre nem érinti — persze semmi sem biztos még. Ök abban reménykedhetnek, bárhogy alakul a helyzet, fűteni, takarítani mindig kell. Es a „második lépcsősök”? Nyugodtaknak éppen nem nevezehetők ők sem. A kilenc munkatárs részvételével új struktúra alakult ki a megyei irodán. Ketten a választásokkal foglalkoznak, hatan a pártszervezési teendőkkel, egy pedig a gazdálkodási ügyekkel. Mindegyikük tisztában van azzal, hogy az állapot átmeneti és csak némi haladékot kaptak a váltáshoz. Tudják, hogy január 1. után jó esetben is csak 2—3 politikai státusz lesz a megyei irodában, de az is előfordulhat, hogy egy sem. A megyei apparátusban érthetően rossz a hangulat mindkét táborban. A helyzetet különbözőképpen élik meg az érintettek. Nem könnyű őket szóra bírni, rávenni arra, hogy beszéljenek terveikről, érzéseikről. Árthat a nyilvánosság, megnehezítheti az elhelyezkedést — mondják. Egyesek jószerével tudomásul sem veszik az egészet. Lépéseket sem tesznek sorsuk rendezésére, várnak, reménykednek valamiben. A „kilincselők” elkeseredetten beszélnek azokról a fenntartásokról és előítéletekről, amellyel az apparátusból távozókat fogadják a munkahelyeken. Különböző kifinomult módszereket emlegetnek, amellyel eltanácsolják őket. Milyen segítséget tud adni a vezetés az elhelyezkedéshez? Nagyon keveset. Aki kéri — de ilyenek kevesen vannak — azokon megpróbálnak segíteni úgy, hogy maguk is beállnak kilincselni, talpalni. Ennél többet nem tehetnek. Nyomasztja őket a korábbi káderpolitikái gyakorlat: aki az apparátusban dolgozott, az csak jól fizetett vezetői beosztásba kerülhetett. A helyzet megváltozott. Mindenkinek újra bizonyítania kell, megküzdeni a környezet elismeréséért, BI. Csak egyetlen jogfolytonos utód van Hz MSZP Országos Elnökségének állásfoglalása A Magyar Szocialista Párt Országos Elnökségé szerdán állásfoglalást tett közzé a párt jogfolytonosságával, nevével és testületéinek megbízatásával összefüggő kérdésekről. A dokumentum — amelyet eljuttattak az MTI- hez — rögzíti, hogy az MSZMP kongresszusa — amely létrehozta a Magyar Szocialista Pártot — mandátumának megfelelően járt el. Ezért a Magyar Szocialista Párt egyben jogfölytonos utódja az MSZMP-nek. Ezt a kongresszusi dokumentumok is rögzítik. A kongresszuson nem következett be pártszakadás, a kisebbségben maradt küldöttek is tudómásul vették a többségi döntést, és részt vettek a kongresszus további munkájában. Ezért semmiféle, utólagos hivatkozás sem teremtheti meg a Magyar Szocialista Párton kívül másnak az alapot a kongresszus előtti MSZMP- vel való jogfolytonos azonosság hirdetésére. Minden olyan kezdeményezés, amely az MSZMP — mint a Magyar Szocialista Párttól különböző szervezet — kongresszus előtti állapotában való továbbéltetésére irányul, jogszerűtlen és megtévesztő — emeli ki az MSZP állásfoglalása. Ugyancsak jogszerűtlennek ítéli az Elnökség azt a kísérletet is, amely MSZMP néven új szervezett párt létrehozását kezdeményezi. Ez nézetük szerint az egysülési jogról szóló törvénybe ütközik, amelynek egyiik paragrafusa kifejti: „A társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell.” Mindezek alapján az Elnökség ismételten deklarálja: a Magyar Szocialista Párt az egyetlen jogfolytonos utódja a volt MSZMP-nek. A dokumentum kitér egyebek között arra is, hogy mindazoknak, a volt MSZMP-ben megválasztott függetlenített tisztségviselőknek, akik 1989. október 20- áig nyilatkozatukkal megerősítették tagságukat az MSZP-ben, az új testületek létrejöttéig érvényes a megbízatásuk. Újságírók olios nélkül? Nehéz helyzetben van a magyar nyomtatott sajtó, és a vele szemben támasztott követelmények folyamatosan nőnek — ez volt a visz - sza-visszatérő megállapítása annak a kötetlen beszélgetésnek, amelyet szerdán a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában a pártok, a nyomtatott sajtó és a MUOSZ meghívott képviselői folytattak egymással. A magyar nyomtatott sajtó jelenlegi helyzetéről Róbert László, a MÜOSZ elnöke adott tájékoztatást. Kitért arra, hogy a piaci viszonyok érvényesülése a a sajtó területén is számos, eddig megválaszolatlan kérdést vet majd fel a közeli hónapokban. Hiszen, ha újra emelkedni fognak a lapok költségei — ebből tetemes részt tehet ki a posta terjesztési költségének újabb emelkedése, valamint a papír árának további drágulása —, akkor nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy lapok szűnnek majd meg, s mintegy 250—300 újságíró marad állás nélkül Ám ez csupán a dolgok egyik részét jelenti, mivel a sajtó gondjainak sokasodása végül is politikai tényezővé válhat, mindenekelőtt a közelgő választások idején — mutatott rá a MUOSZ elnöke. A pártok jelenlévő képviselői főként a már ismert elvárásaikat fogalmazták meg a sajtóval szemben, vagyis azt, hogy a tájékoztatásban kapjanak teret torzításmentesen, valósághűen az eltérő vélemények. Szóba került a megyei napilapok eddig tisztázatlan helyzete is, a legtöbben politikailag független megyei napilapokat látnának szívesen. Voltak pozitív vélemények is; így megemlítették: az MDF közelmúltban tartott országos gyűléséről a sajtó objektív tájékoztatást adott, s kiemelték a Nagy Imre és sorstársai temetéséről’ szóló egyes tudósítások objektív hangvételét. A megyei napilapok képviseletében jelenlévő vezető újságírók szerint a helyzet változóban van, ám nem szabad abba a hibába esni, hogy minden lapot egy mércével mérjenek, több megyében ugyanis már kialakult gyakorlata van az eltérő vélemények közlésének is, ez ténykérdés. A tanácskozás végén a jelenlévő újságírók Ritter Aladárnak, a MÜOSZ tiszteletbeli elnökének kezdeményezésére elhatározták, hogy javasolják a MUOSZ Elnökségének szolidaritási alap létrehozását, amelyből a munka nélkül maradt újságírók segélyezését oldanák meg. Cigányok o cigányokért Most épülnek a megyei szervezetek A cigányságot igazán csak a cigányság tudja képviselni, s ezt belátva az év elején létrejött a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége (MCDSZ), felváltva ezzel a nem megfelelően működő Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét. Az MCDSZ-nek azóta több helyen alakult az országban megyei szövetsége — jelenlegi taglétszáma eléri a 80—100 ezret —, míg a múlt héten Szolnok megyében is létrejött a megyei tagszövetség, amely a továbbiakban önálló jogi személyiként fogja képviselni a cigányság érdekeit. Farkas Flórián, aki az Országos Elnökségnek is tagja, s a megyei szervezet főszervezője, elmondta, lényeges céljuknak tekintik a megyében élő 22—23 ezres cigányságról alkotott előítéletek enyhítését, a cigányság jobb beilleszkedésének előmozdítását a társadalomba, Elismerve az Országgyűlés jelenlegi működő független képviselői csoport tevékenységének fontosságát, meg kívánjuk jegyezni: nyilvánvaló, hogy a jelen parlament független képviselői részéről a lakosság párton kívüli 80—90%-ra hivatkozni demagógia, hiszen az ország polgárainak egésze sohasem fog semmilyen párttagságot vállalni. Ellenkezőleg, a pártok szerepe az, hogy a választópolgárok nyílt vagy látens módon jelentkező akaratát megjelenítsék, s a parlamenti demokrácia és váltógazdaság keretében a népszuverenitást megtestesítsék. Ennek fényében a jövendőa foglalkoztatási gondok megoldásának segítését szakmák taníttatásával, képzéssel, valamint a fiatalok mozgalmasabb szerepeltetését a közéletben. A cigányság természetesen nemcsak jogait hangoztatja, hanem igyekszik a realitás talaján állva, értékeit felrnubeli parlamentbe „független” képviselőt megválasztani, akinek sem apparátusa. sem számonkérhető programja nincs — felelőtlenség. Különösen az, ha a választójogi törvény a képviselők visszahívhatóságát korlátozni fogja. A pártfegyelmet nélkülöző képviselők tömege a jövendő parlamentben súlyos bizonytalansági tényező. A „független” képviselő különböző korporációs befolyásolás és megvesztegetési kísérletek célpontjává válhat! A „független” képviselő a viharban bukdácsoló hajó gyomrában elszabadult rakomány szerepét fogja betölteni ! MDF mezőtúri szervezet tatva a társadalomnak hasznos része lenni. Minden szervezettel jó viszonyban kíván együttműködni, hiszen a beilleszkedés, a közös munka a nem cigányok nélkül elképzelhetetlen. A megyei tanács keretén belül működő Cigányügyi Koordinációs Bizottsággal és a Gigánysegítő Hálózattal szoros kapcsolatok kiépítésére törekszik az 5 tagú elnökség vezette megyei tagszövetség, amelynek helyi szervezetei most vannak alakulóban megyeszerte. A szövetség jelenlegi székhelye a HNF székhaza, a Szolnok, Ságvári krt. 19. szám alatt. Tószegen is MSZP szervező bizottság alakult Megszüntette működését és kimondta önfeloszla-. tását az MSZMP Tószeg Nagyközségi Bizottsága is. Az MSZP szervezésére bizottságot hoztak létre a településen, amelynek legfőbb feladata az új tagok szervezése az új alapszervezetek létrehozásának segítése. Az MSZP-be jelentkezőket, érdeklődőket szombaton délelőtt is fogadják a pártirodán. A községből eljáró dolgozók részére lakóterületi pártalapszervezet létrehozása céljából hétfőn, október 30-án délután 5 órakor tartanak tagtoborzó rendezvényt, a tanácsháza kistermében várják az érdeklődőket. szimpatizánsokat. Bz MDF mezőtúri szervezetének nyilatkozata
