Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-25 / 254. szám
ÉPLAP 1989. OKTÓBER 25 Új korszakot nyit Kelet-Európábán (Folytatás az 1. oldalról) zetközi erők is hatást gyakorolnak — írja a cikk. Az NSZK-toan a Frankfurter Allgemeine Zeitung kedden úgy értékelte a köztársaság kikiáltását, hogy az felér a második világháború utáni államforma-változtatással, nemkülönben a magyar—osztrák kiegyezéssel. — Az állam új neve és az alkotmány megújítása nem kevesebbet jelez, mint az egypárti uralom és a belpolitikai szovjet befolyás végét — vélekedik. Spanyolországban az állami televízió budapesti tudósítást sugárzott. Ebben hangsúlyozta, hogy Gorbacsov reformpolitikája nélkül elképzelhetetlen lenne mindaz, ami Magyarországon történik. A Radio Popular éjszakai műsorában azt elemezték, hogy valójában viszszafordíthatatlan-e a változások folyamata Magyarországon. A résztvevők nem zárták ki az erőszakos külső beavatkozás lehetőségét, mindazonáltal utaltak arra, hogy egy sztálinista típusú restauráció számára most nincsenek meg sem a belső, sem a nemzetközi feltételek. A Barcelonai La Vanguardaa kedden Kelet-Európa jövőjének egyelőre ismeretlen kimenetelű alakulásáról írt. Geostnatégiai okokból és a cseppfolyósságából kiindulva feltételezi, hogy az új szocialista párt és az ellenzék a 33 évvel ezelőtti nemzeti összefogás kormányát hozza létre. Az El Pais szerint viszont az 1990. évi választásokon látványos kisebbségben maradnak a szocialista párt és az ortodox csoportok, sőt talán teljesen megszűnnek politikai erőként. Az El Independiente a változtatások merészsége miatt vonja kétségbe azok megvalósíthatóságát, s egyúttal a magyar néphez és vezetőihez méltó tettnek nevezi a történteket. Kedden valamennyi olasz lap első oldalon, főcímekkel számol be a budapesti eseményekről. „Üj Magyarország született, 33 évvel az 56-os forradalom után” (Corriere della Sera), „Budapest visszatért Európába” (La Repubhlica), „Megszületett az a köztársaság, amelyet Nagy Imre is akart”. „Az egypártrendszer korszakát lezárták Magyarországon” (L’Unitá). A keddi román lapokban nem található híradás arról, hogy hétfőn Budapesten kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Ennek megfelelően a rádió és a televízió sem ismertette a történelmi akitust. A sajtó továbbra is rendkívül visszafogottan kezeli a magyarországi belpolitikai fejleményeket. A parlament eredeti döntéséről a Scinteia és a többi központi lap október 20-ikán számolt be röviden. Az olasz értékelések jelképesnek tekintik, hogy az új alkotmány és államforma az évfordulós megemlékezésekkel esett — tudatos választásként — egybe, s így mintegy az ’56-os népfelkelés szabadság- és reformköveteléseinek megvalósításaként fogható fel. Azzal, hogy Magyarország nem népköztársaság többé — írják —, nem is szocialista már (legalábbis nem az a szónak Nyugaton gyakran használatos értelmében: nem sztálinista kommunista ország). A Corriere szerint „az alapvető jogokat szavatolja az új demokratikus alkotmány és Magyarország modern, többpártrendszeres parlamenti demokrácia, jogállam, új korszakot nyitva egész Kelet- Európábán”. A keddi belgrádi újságok első oldalon, főcímek alatt, kommentár • nélkül számoltak be az Országház előtt megtartott ünnepségről. Kiemelték, hogy a módosított alkotmány értelmében Magyarország független, demokratikus jogállam, amely a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékeit valósítja meg. Idézték Szűrös Mátyásnak azokat a megállapításait, hogy az ország egyszerre fejleszti majd kapcsolatait a Kelettel és a Nyugattal, s nem feledkezik meg a határain túl élő magyarokról. Londonban „Egy új és demokratikus Magyarország született” főcímmel közölte a keddi The Times budapesti riportját, 1956. és 1989. októberének Kossuth téri képeivel illusztrálva a történelmi fordulatot. A brit Tv- és rádióállomások riporterei és a napilapok tudósítói csaknem egybehangzóan az 1956. október 23-an kezdődött népi forradalom végső győzelmeként értékelték az évforduló első szaoad budapesti megemlékezéseinek egybeesését az alkotmányosan egyen jogúnak elismert polgári demokrácia és demokratikus szocializmus alapjára helyezett köztársaság kikiáltásával. Valamennyi tudósítás utal az újszülött köztársaság előtt álló göröngyös út zökkenőire. Prágában a csehszlovák pártlap, a Rudé Brávo ezt fejtegette kedden: már a magyar rádió hétfő reggeli kommentárjának éles szovjetellenes kitételei sem arról tanúskodtak, hogy október 23. valóban a nemzeti megbékélés napja lesz, ahogyan anna a magyar parlament, valamint az MSZP és a többi párt felszólított. A Rudé Právo szerint „az évforduló értékelését teljes mértékben az ellenzék befolyásolta, amely nem hagyta a közvéleményt kétségekben afelől: hogyan is képzeli a nemzeti megbékélést”. Magyarországra érkezett a dán külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) ta a dán diplomácia vezetőjét. A dán vendéget üdvözölve Pozsgay Imre kiemelte, hogy olyan időpontban látogatott Magyarországra, amikor az ország jövője szempontjából fontos változások történnek. Uffe Ellemann-Jensen kormánya nevében gratulált a magyar demokratikus átalakulás legfrisebb fejleményéhez, a Magyar Köztársaság kikiáltásához. Pozsgay Imre a magyarországi fejlemények egyik legfontosabb jellemzőjeként azt emelte ki: az események felgyorsultak ugyan hazánkban, de biztató, hogy az előzetesen eltervezett gondolatmenetet követik, vagyis az ország nem vált konmányozhatatlanná. Pozsgay Imre hangsúlyozta, hogy a magyarországi változások jelentős hatással vannak az európai helyzet alakulására is. Véleménye szerint a kontinens második világháború utáni fejlődésében új szakasz van kibontakozóban, aminek egyik fontos eleme a Magyar Köztársaság kikiáltása. Uffe Ellemann-Jensen bővebb felvilágosítást kért Pozsgay Imrétől a békés átmenet sorsdöntő elemeiről. Pozsgay Imre államminiszter a Parlamentben fogadta, Offe Ellemann-Jensen-t, rnagóg erők meglovagolnák. Biztató viszont, hogy a háromoldalú egyeztető tárgyalások résztvevői egyöntetűen elutasítják az ilyen fajta módszereket. A kibontakozó magyar demok-' rácia leselkedő másik veszély az időről időre felbukkanó kommunista-. illetve szovjetellenesség. Ez egy kicsi, de igen aktív mag retorikájában jelenik meg, tömegtámogatást azonban nem tudott kivívni magának. Az államminiszter álláspontja szerint a szovjetellenesség magyar nemzeti törekvéseink szempontjából. öngyilkos politika lenne. magyar piacgazdaság kiépítését. Pozsgay Imre két olyan problémát említett, amely veszélyeztethetné a zökkenőmentes átalakulást. Rendkívül veszélyes lenne például, ha a nehéz gazdasági helyzet nyomán szaporodó szociális gondokat de-Ami a nyugati támogatást illeti, Magyarország gazdasági segítséget vár, nem pedig segélyeket. Azt szeretnénk, ha a Nyugat piaci nyitást hajtana végre Magyarország irányába, elősegítené a tőkeáramlást, a Uffe Ellemann-Jensen e gondolatra válaszolva kijelentette: Dánia megérti, mennyire szükséges az együttműködés fejlesztése. Közös Piac-i tagként eddig is aktívan közreműködött a kapcsolatok fejlesztése, a könnyítések bevezetése érdekében. Hasonló törekvések vezérlik Dániát a kétoldalú együttműködés erősítésében is. Ennek megfelelően egy sor konkrét javaslatot terjesztenek a magyar partnerek elé. A dán kormánynak például szándékában áll, hogy pénzügyileg is alátámassza az együttműködést. A megbeszéléseket követően Uffe Ellemann-Jensen. részt vett a Dán Királyság új budapesti nagykövetségi épületének ünnepélyes avatásán. II Magyar Szocialista Párt elnöke a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak Kedves Elvtársi A Magyar Szocialista Munkáspárt októberi kongresszusán elhatározta, hogy új pártként kíván részt venni Magyarország politikai életében. E döntéssel létrejött a Magyar Szocialista Párt. Az új párt annyit őriz meg a régiből, amennyi értéket tagjai hordoznak: munkásmozgalmi gyökereit, szolidaritását a társadalom munkából élő tagjaival, vonzódását az igazsághoz, ellenszenvét a születési és vagyoni előjogokkal szemben. Mégis más párt. mint elődje. Alapvető értéknek a munkát, a szabadságot, az igazságosságot és a demokráciát tartja. Tudatában van annak, hogy a társadalom különböző gondolkodású és szemléletű emberekből áll, akiknek joguk van saját nézeteik nyilvános hirdetéséhez: elutasítja a hatalom mindenfajta monopóliumát; elfogadhatatlannak tartja, hogy bármely csoport politikai ellenfeleit ki akarja szorítani a közéletből ; semmilyen körülmények között nem tartja elfogadhatónak erőszak alkalmazását politikai célok érdekében. meggyőzéssel szerez híveket. A fizikai és szellemi munkások. a munkavállalók politikai érdekeit képviseli. Pártfogolja a vállalkozás szabadságát. Demokratikus szocializmust akar amely nem lehet sem sztálinista szocializmus, sem restaurált kapitalizmus. Az esélyek egyenlőségéért, a szociális biztonságért száll síkra. Ez a párt soraiba hív mindenkit, aki felfogásával, a kongresszus által elfogadott programnyilatkozattal és a párt alapszabályával egyetért. Hívja a reformokért tenni kész kommunistákat, a szociáldemokrata, baloldali humanista gondolkodású embereket. Ebben a szellemben soraiba várja a programját elfogadó, vallásos világnézetűeket is. Csak azokat kívánja távolt tartani magától, akik a szélsőséges megoldások, a társadalom életébe való erőszakos beavatkozás hívei. Az MSZP számára az egység a működőképesség, az akcióegység feltétele, s nem jelent kötelezően azonos gondolkodást. Ebben a pártban az alapszabály teszi lehetővé a különböző eszmeáramlatok létezését, s a belső vitákat senki sem rekesztheti be diktátumokkal. Felvilágosult, demokratikus, baloldali szocialista pártot akarunk, amely filozófiájának, politikájának Mindezeket azért tartom szükségesnek elmondani, mert szeretném, ha szándékainkat ismerve hozhatná meg döntését: nyilatkozatával fenntartja-e, megerősíti-e tagságát az átalakuló pártban. Tudom és átérzem, hogy az átalakulás nehéz órákat és napokat szerez a párt sok meggyőződéses tagjának. Megértem kétségeiket is, hiszen az új párt jellegét még csak dokumentumai körvonalazzák. E körvonalakat senki más, mint a párt tagjai tölthetik ki valóságos szocialista tartalommal. Magam sem könnyű szívvel vállaltam mindazt, ami érzelmileg együtt jár a párt eddigi korszakának lezárásával és új korszakának megnyitásával. Meg kell azonban tennünk, amit a nemzet érdeke, s a szocialista mozgalom megújulása tőlünk elvár. Bízom benne, hogy tagságának fenntartása mellett dönt, s együtt dolgozhatunk a Magyar Szocialista Pártban az emberek jólétéért, értelmes és szép jövőjéért. Remélem, hogy ha másképp dönt is, pártoló tagjaink vagy párton kívüli támogatóink, szövetségeseink között tudhatjuk önt a jövőben is. Tudnia kell: pártunk később js, mindenkor nyitva áll a tisztességes szándékú, szocialista gondolkodású emberek előtt. Üdvözlettel Nyers Rezső az MSZP elnöke Megalakult a Magyar Munkáspárt A Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongreszszusa törölte nevéből a „munkás” fogalmát. Emiatt úgy gondoljuk, hogy érdekeink képviseletére, védelmére új szövetségre kell lépnünk. Ezért 1989. október 20-án megalakítottuk a Magyar Munkáspártot. A Magyar Munkáspárt osztálypárt. Azé az osztályé, melynek érdekei abból fakadnak, hogy szellemi és fizikai tudását, erejét adja el, és annak béréből él. Programjában célul tűzi ki: a munkásszolidaritás ápolását, követeli a folyamatos munkát, elutasítja a munkanélküliséget, nem munkanélküli-segélyt, munkát akar. Pártunk mozgalmi örököse az MSZMP-nek. Pártunkban van a helye azoknak a becsületes, munkás voltukra büszke elvtársainknak, akik tisztességgel végzett munkából és nem más országok könyöradományaiból, segélyeiből kívánnak családjuknak és magúknak emberhez méltó megélhetést. A Magyar Munkáspárt ideiglenes szervező bizottságai Békéscsaba, Munkásotthon, Trefort u. 2/2. Vita a társadalombiztosításról Javaslat nyugdíikiegészítésre, juttatásra Országgyűlési bizottsági ülésen Pesta László elnökletével ülést tartott kedden az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottság, Bánfíy György (Budapest) javaslata nyomán hosszas vita kezdődött arról, hogy a társadalombiztosítási alap felhasználását milyen formában kellene megoldani. A bizottság szükségesnek tartotta, hogy felhívja a kormány figyelmét: úgy szervezze a társadalombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszerének kidolgozási munkálatait, hogy a társadalombiztosítás önkormányzatáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés még 1990 januárjában megvitathassa. A bizottság úgy döntött: javasolja a parlamentnek, hogy — addig is, amíg nem jön létre a társadalombiztosítási önkormányzat — hozzon létre társadalombiztosítási bizottságot, amely őrködik a Társadalombiztosítási Alap jogszerű, a biztosítottak érdekében álló felhasználás felett. Az ülésen ezt követően a vesebetegek kezelésének helyzetéről szóló minisztériumi előterjesztést vitatták meg. A következőkben az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság előterjesztésében a nyugdíjasok egyszeri juttatásáról tanácskoztak a képviselők. Az előterjesztés javaslatot tesz arra, miképpen lehetne egyszeri nyugdíjkiegészítést adni a Társadalombiztosítási Alap bevételi többletéből, (ez az idén várhatóan 26,2 milliárd forint lesz), anélkül, hogy az intézkedés az alap egyéb kötelezettségeit hátrányosan befolyásolná. A javaslat szerint a 6 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat élvezőknek (ilyen 2 millió 33 ezer ember van Magyarországon), 2 ezer forintnyi kiegészítést adnának. Különböző összegű egyszeri juttatást kapnának még a rokkantnyugdíjasok, a házastársi pótlékban részesülők, a GYES-en lévők, továbbá a családi pótlékra jogosultak. Ez összességében 4 milliárd 728 millió forintnyi kiadást jelentene. A bizottság tagja végül kisebb módosításokkal elfogadták ezt a javaslatot, de a kérdésben — Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter indítványára — végül is nem döntöttek. Népszavazásra is készül a Választási Iroda Ha meglesz a 100 ezer hitelesített aláírás, akkor a választási szerveknek legalább egy hónapra van szüksége, hogy megtarthassák a Szabad Demokraták Szövetsége által kezdeményezett népszavazást. Ezt Csiba Tibor. a BM Választási Irodájának vezetője közölte az MTI munkatársának kérdésére. Elmondta, hogy a népszavazást az országgyűlési képviselői választásokhoz hasonló módon bonyolítanák le. Az ország 12 ezer szavazókörében 5-5 tagú szavazatszámláló bizottság tevékenykedne. Ezekben természetesen a pártok delegáltjai is helyet kapnak. A népszavazásra bocsátott valamennyi kérdésre különkülön kell a választópolgároknak igennel, vagy nemmel válaszolniuk. Csiba Tibor azt is elmondta, hogy készülnek a köztársasági elnök megválasztására is. Ennek időpontjáról — mint ismeretes — legutóbb nem döntött a parlament. Mégis elkészült 800 ezer aláíróív, amelyen az elnökjelöltek számára lehet az ajánlásokat gyűjteni. Fontos tudnivaló, hogy egy választópolgár csak egy jelöltet támogathat. Nevét olvashatóan kell az ajánlóíven feltüntetni," emellett szükséges az állandó lakcím, a személyi szám és az aláírás is. Ha az Országgyűlés dönt az elnökválasztás időpontjáról, azt követően az- aláíróíveket a tanácsoktól lehet majd igényelni. Ismeretes, hogy a nemzeti ünnepekről és a címerről is népszavazás dönt majd. Elképzelhető, hogy erre a Szabad Demokraták Szövetsége által szorgalmazott népszavazással egyszerre kerül sor. A végső szót erről várhatóan az Országgyűlés jövő heti ülésszakán mondják ki.
