Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-25 / 254. szám

ÉPLAP 1989. OKTÓBER 25 Új korszakot nyit Kelet-Európábán (Folytatás az 1. oldalról) zetközi erők is hatást gyako­rolnak — írja a cikk. Az NSZK-toan a Frank­furter Allgemeine Zeitung kedden úgy értékelte a köz­társaság kikiáltását, hogy az felér a második világháború utáni államforma-változta­tással, nemkülönben a ma­gyar—osztrák kiegyezéssel. — Az állam új neve és az alkot­mány megújítása nem keve­sebbet jelez, mint az egypárti uralom és a belpolitikai szovjet befolyás végét — vélekedik. Spanyolországban az állami televízió budapesti tudósí­tást sugárzott. Ebben hang­súlyozta, hogy Gorbacsov reformpolitikája nélkül el­képzelhetetlen lenne mindaz, ami Magyarországon törté­nik. A Radio Popular éj­szakai műsorában azt ele­mezték, hogy valójában visz­­szafordíthatatlan-e a válto­zások folyamata Magyaror­szágon. A résztvevők nem zárták ki az erőszakos külső beavatkozás lehetőségét, mindazonáltal utaltak arra, hogy egy sztálinista típusú restauráció számára most nincsenek meg sem a belső, sem a nemzetközi feltételek. A Barcelonai La Vanguar­­daa kedden Kelet-Európa jö­vőjének egyelőre ismeretlen kimenetelű alakulásáról írt. Geostnatégiai okokból és a cseppfolyósságából kiindul­va feltételezi, hogy az új szocialista párt és az ellen­zék a 33 évvel ezelőtti nem­zeti összefogás kormányát hozza létre. Az El Pais sze­rint viszont az 1990. évi vá­lasztásokon látványos kisebb­ségben maradnak a szocialis­ta párt és az ortodox csopor­tok, sőt talán teljesen meg­szűnnek politikai erőként. Az El Independiente a változta­tások merészsége miatt von­ja kétségbe azok megvalósít­hatóságát, s egyúttal a ma­gyar néphez és vezetőihez méltó tettnek nevezi a tör­ténteket. Kedden valamennyi olasz lap első oldalon, főcímekkel számol be a budapesti ese­ményekről. „Üj Magyaror­szág született, 33 évvel az 56-os forradalom után” (Cor­­riere della Sera), „Budapest visszatért Európába” (La Re­­pubhlica), „Megszületett az a köztársaság, amelyet Nagy Imre is akart”. „Az egypárt­­rendszer korszakát lezárták Magyarországon” (L’Unitá). A keddi román lapokban nem található híradás arról, hogy hétfőn Budapesten ki­kiáltották a Magyar Köztár­saságot. Ennek megfelelően a rádió és a televízió sem is­mertette a történelmi akitust. A sajtó továbbra is rendkí­vül visszafogottan kezeli a magyarországi belpolitikai fejleményeket. A parlament eredeti döntéséről a Scinteia és a többi központi lap ok­tóber 20-ikán számolt be rö­viden. Az olasz értékelések jelké­pesnek tekintik, hogy az új alkotmány és államforma az évfordulós megemlékezések­kel esett — tudatos válasz­tásként — egybe, s így mintegy az ’56-os népfelkelés szabadság- és reformkövete­léseinek megvalósításaként fogható fel. Azzal, hogy Ma­gyarország nem népköztár­saság többé — írják —, nem is szocialista már (legalábbis nem az a szónak Nyugaton gyakran használatos értelmé­ben: nem sztálinista kom­munista ország). A Corriere szerint „az alapvető jogokat szavatolja az új demokra­tikus alkotmány és Magyar­­ország modern, többpárt­­rendszeres parlamenti de­mokrácia, jogállam, új kor­szakot nyitva egész Kelet- Európábán”. A keddi belgrádi újságok első oldalon, főcímek alatt, kommentár • nélkül számol­tak be az Országház előtt megtartott ünnepségről. Ki­emelték, hogy a módosított alkotmány értelmében Ma­gyarország független, demok­ratikus jogállam, amely a polgári demokrácia és a de­mokratikus szocializmus ér­tékeit valósítja meg. Idézték Szűrös Mátyásnak azokat a megállapításait, hogy az ország egyszerre fejleszti majd kapcsolatait a Kelettel és a Nyugattal, s nem feled­kezik meg a határain túl élő magyarokról. Londonban „Egy új és de­mokratikus Magyarország született” főcímmel közölte a keddi The Times budapesti riportját, 1956. és 1989. októ­berének Kossuth téri képei­vel illusztrálva a történelmi fordulatot. A brit Tv- és rádióállomá­sok riporterei és a napilapok tudósítói csaknem egybe­hangzóan az 1956. október 23-an kezdődött népi forra­dalom végső győzelmeként értékelték az évforduló első szaoad budapesti megemlé­kezéseinek egybeesését az al­kotmányosan egyen jogúnak elismert polgári demokrácia és demokratikus szocializmus alapjára helyezett köztársa­ság kikiáltásával. Valamennyi tudósítás utal az újszülött köztársaság előtt álló göröngyös út zökkenőire. Prágában a csehszlovák pártlap, a Rudé Brávo ezt fejtegette kedden: már a ma­gyar rádió hétfő reggeli kommentárjának éles szov­jetellenes kitételei sem arról tanúskodtak, hogy október 23. valóban a nemzeti meg­békélés napja lesz, ahogyan anna a magyar parlament, valamint az MSZP és a többi párt felszólított. A Rudé Právo szerint „az év­forduló értékelését teljes mértékben az ellenzék befo­lyásolta, amely nem hagyta a közvéleményt kétségekben afelől: hogyan is képzeli a nemzeti megbékélést”. Magyarországra érkezett a dán külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) ta a dán diplomácia vezető­jét. A dán vendéget üdvözölve Pozsgay Imre kiemelte, hogy olyan időpontban lá­togatott Magyarországra, amikor az ország jövője szempontjából fontos válto­zások történnek. Uffe El­­lemann-Jensen kormánya nevében gratulált a magyar demokratikus átalakulás legfrisebb fejleményéhez, a Magyar Köztársaság kikiál­tásához. Pozsgay Imre a magyar­­országi fejlemények egyik legfontosabb jellemzőjeként azt emelte ki: az események felgyorsultak ugyan ha­zánkban, de biztató, hogy az előzetesen eltervezett gondolatmenetet követik, vagyis az ország nem vált konmányozhatatlanná. Pozsgay Imre hangsúlyoz­ta, hogy a magyarországi változások jelentős hatással vannak az európai helyzet alakulására is. Véleménye szerint a kontinens második világháború utáni fejlődé­sében új szakasz van kibon­takozóban, aminek egyik fontos eleme a Magyar Köztársaság kikiáltása. Uffe Ellemann-Jensen bővebb felvilágosítást kért Pozsgay Imrétől a békés átmenet sorsdöntő elemei­ről. Pozsgay Imre államminiszter a Parlamentben fogadta, Offe Ellemann-Jensen-t, rnagóg erők meglovagolnák. Biztató viszont, hogy a há­romoldalú egyeztető tár­gyalások résztvevői egyön­tetűen elutasítják az ilyen fajta módszereket. A ki­bontakozó magyar demok-' rácia leselkedő másik ve­szély az időről időre felbuk­kanó kommunista-. illetve szovjetellenesség. Ez egy kicsi, de igen aktív mag retorikájában jelenik meg, tömegtámogatást azonban nem tudott kivívni magá­nak. Az államminiszter ál­láspontja szerint a szovjet­ellenesség magyar nemzeti törekvéseink szempontjá­ból. öngyilkos politika lenne. magyar piacgazdaság kiépí­tését. Pozsgay Imre két olyan problémát említett, amely veszélyeztethetné a zökke­nőmentes átalakulást. Rendkívül veszélyes lenne például, ha a nehéz gazda­sági helyzet nyomán szapo­rodó szociális gondokat de-Ami a nyugati támogatást illeti, Magyarország gazda­sági segítséget vár, nem pe­dig segélyeket. Azt szeret­nénk, ha a Nyugat piaci nyitást hajtana végre Ma­gyarország irányába, előse­gítené a tőkeáramlást, a Uffe Ellemann-Jensen e gondolatra válaszolva kije­lentette: Dánia megérti, mennyire szükséges az együttműködés fejlesztése. Közös Piac-i tagként eddig is aktívan közreműködött a kapcsolatok fejlesztése, a könnyítések bevezetése ér­dekében. Hasonló törekvé­sek vezérlik Dániát a kétol­dalú együttműködés erősíté­sében is. Ennek megfelelő­en egy sor konkrét javasla­tot terjesztenek a magyar partnerek elé. A dán kor­mánynak például szándéká­ban áll, hogy pénzügyileg is alátámassza az együtt­működést. A megbeszéléseket köve­tően Uffe Ellemann-Jensen. részt vett a Dán Királyság új budapesti nagykövetségi épületének ünnepélyes ava­tásán. II Magyar Szocialista Párt elnöke a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak Kedves Elvtársi A Magyar Szocialista Munkáspárt októberi kong­resszusán elhatározta, hogy új pártként kíván részt ven­ni Magyarország politikai életében. E döntéssel létre­jött a Magyar Szocialista Párt. Az új párt annyit őriz meg a régiből, amennyi ér­téket tagjai hordoznak: munkásmozgalmi gyökereit, szolidaritását a társadalom munkából élő tagjaival, von­zódását az igazsághoz, el­lenszenvét a születési és va­gyoni előjogokkal szemben. Mégis más párt. mint előd­je. Alapvető értéknek a munkát, a szabadságot, az igazságosságot és a demok­ráciát tartja. Tudatában van annak, hogy a társadalom különböző gondolkodású és szemléletű emberekből áll, akiknek joguk van saját né­zeteik nyilvános hirdetésé­hez: elutasítja a hatalom mindenfajta monopóliu­mát; elfogadhatatlannak tartja, hogy bármely cso­port politikai ellenfeleit ki akarja szorítani a közélet­ből ; semmilyen körülmé­nyek között nem tartja el­fogadhatónak erőszak alkal­mazását politikai célok ér­dekében. meggyőzéssel szerez híve­ket. A fizikai és szellemi munkások. a munkavál­lalók politikai érdekeit kép­viseli. Pártfogolja a vál­lalkozás szabadságát. De­mokratikus szocializmust akar amely nem lehet sem sztálinista szocializmus, sem restaurált kapitalizmus. Az esélyek egyenlőségéért, a szociális biztonságért száll síkra. Ez a párt soraiba hív mindenkit, aki felfogá­sával, a kongresszus által elfogadott programnyilatko­zattal és a párt alapszabá­lyával egyetért. Hívja a re­formokért tenni kész kom­munistákat, a szociáldemok­rata, baloldali humanista gondolkodású embereket. Ebben a szellemben soraiba várja a programját elfoga­dó, vallásos világnézetűeket is. Csak azokat kívánja tá­volt tartani magától, akik a szélsőséges megoldások, a társadalom életébe való erőszakos beavatkozás hí­vei. Az MSZP számára az egység a működőképesség, az akcióegység feltétele, s nem jelent kötelezően azo­nos gondolkodást. Ebben a pártban az alapszabály teszi lehetővé a különböző esz­meáramlatok létezését, s a belső vitákat senki sem re­­kesztheti be diktátumokkal. Felvilágosult, demokrati­kus, baloldali szocialista pártot akarunk, amely filo­zófiájának, politikájának Mindezeket azért tartom szükségesnek elmondani, mert szeretném, ha szándé­kainkat ismerve hozhatná meg döntését: nyilatkozatá­val fenntartja-e, megerősí­ti-e tagságát az átalakuló pártban. Tudom és átérzem, hogy az átalakulás nehéz órákat és napokat szerez a párt sok meggyőződéses tagjá­nak. Megértem kétségeiket is, hiszen az új párt jelle­gét még csak dokumentu­mai körvonalazzák. E kör­vonalakat senki más, mint a párt tagjai tölthetik ki va­lóságos szocialista tarta­lommal. Magam sem könnyű szív­vel vállaltam mindazt, ami érzelmileg együtt jár a párt eddigi korszakának lezárá­sával és új korszakának megnyitásával. Meg kell azonban tennünk, amit a nemzet érdeke, s a szocia­lista mozgalom megújulása tőlünk elvár. Bízom benne, hogy tagsá­gának fenntartása mellett dönt, s együtt dolgozhatunk a Magyar Szocialista Párt­ban az emberek jólétéért, értelmes és szép jövőjéért. Remélem, hogy ha másképp dönt is, pártoló tagjaink vagy párton kívüli támoga­tóink, szövetségeseink kö­zött tudhatjuk önt a jövő­ben is. Tudnia kell: pártunk később js, mindenkor nyit­va áll a tisztességes szándé­kú, szocialista gondolkodású emberek előtt. Üdvözlettel Nyers Rezső az MSZP elnöke Megalakult a Magyar Munkáspárt A Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresz­­szusa törölte nevéből a „munkás” fogalmát. Emiatt úgy gondoljuk, hogy érde­keink képviseletére, védel­mére új szövetségre kell lépnünk. Ezért 1989. októ­ber 20-án megalakítottuk a Magyar Munkáspártot. A Magyar Munkáspárt osztálypárt. Azé az osztályé, melynek érdekei abból fa­kadnak, hogy szellemi és fi­zikai tudását, erejét adja el, és annak béréből él. Prog­ramjában célul tűzi ki: a munkásszolidaritás ápolását, követeli a folyamatos mun­kát, elutasítja a munkanél­küliséget, nem munkanélkü­li-segélyt, munkát akar. Pártunk mozgalmi örököse az MSZMP-nek. Pártunkban van a helye azoknak a be­csületes, munkás voltukra büszke elvtársainknak, akik tisztességgel végzett munká­ból és nem más országok könyöradományaiból, segé­lyeiből kívánnak családjuk­nak és magúknak emberhez méltó megélhetést. A Magyar Munkáspárt ideiglenes szervező bizottságai Békéscsaba, Munkásotthon, Trefort u. 2/2. Vita a társadalombiztosításról Javaslat nyugdíikiegészítésre, juttatásra Országgyűlési bizottsági ülésen Pesta László elnökletével ülést tartott kedden az Or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottság, Bánfíy György (Budapest) javasla­ta nyomán hosszas vita kez­dődött arról, hogy a társa­dalombiztosítási alap fel­­használását milyen formá­ban kellene megoldani. A bizottság szükségesnek tar­totta, hogy felhívja a kor­mány figyelmét: úgy szer­vezze a társadalombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszerének kidolgozási munkálatait, hogy a társa­dalombiztosítás önkormány­zatáról szóló törvényjavasla­tot az Országgyűlés még 1990 januárjában megvitat­hassa. A bizottság úgy dön­tött: javasolja a parlament­nek, hogy — addig is, amíg nem jön létre a társadalom­­biztosítási önkormányzat — hozzon létre társadalombiz­tosítási bizottságot, amely őrködik a Társadalombizto­sítási Alap jogszerű, a biz­tosítottak érdekében álló felhasználás felett. Az ülésen ezt követően a vesebetegek kezelésének helyzetéről szóló miniszté­riumi előterjesztést vitatták meg. A következőkben az Or­szágos Társadalombiztosítá­si Főigazgatóság előterjesz­tésében a nyugdíjasok egy­szeri juttatásáról tanácskoz­tak a képviselők. Az előter­jesztés javaslatot tesz arra, miképpen lehetne egyszeri nyugdíjkiegészítést adni a Társadalombiztosítási Alap bevételi többletéből, (ez az idén várhatóan 26,2 milli­árd forint lesz), anélkül, hogy az intézkedés az alap egyéb kötelezettségeit hát­rányosan befolyásolná. A javaslat szerint a 6 ezer fo­rintnál kevesebb nyugdíjat élvezőknek (ilyen 2 millió 33 ezer ember van Magyar­­országon), 2 ezer forintnyi kiegészítést adnának. Kü­lönböző összegű egyszeri juttatást kapnának még a rokkantnyugdíjasok, a há­zastársi pótlékban részesü­lők, a GYES-en lévők, to­vábbá a családi pótlékra jogosultak. Ez összességében 4 milliárd 728 millió forint­nyi kiadást jelentene. A bi­zottság tagja végül kisebb módosításokkal elfogadták ezt a javaslatot, de a kér­désben — Csehák Judit szo­ciális és egészségügyi mi­niszter indítványára — végül is nem döntöttek. Népszavazásra is készül a Választási Iroda Ha meglesz a 100 ezer hi­telesített aláírás, akkor a választási szerveknek leg­alább egy hónapra van szük­sége, hogy megtarthassák a Szabad Demokraták Szövet­sége által kezdeményezett népszavazást. Ezt Csiba Ti­bor. a BM Választási Irodá­jának vezetője közölte az MTI munkatársának kérdé­sére. Elmondta, hogy a nép­szavazást az országgyűlési képviselői választásokhoz hasonló módon bonyolítanák le. Az ország 12 ezer szava­zókörében 5-5 tagú sza­vazatszámláló bizottság te­vékenykedne. Ezekben ter­mészetesen a pártok dele­gáltjai is helyet kapnak. A népszavazásra bocsátott va­lamennyi kérdésre külön­­külön kell a választópolgá­roknak igennel, vagy nem­mel válaszolniuk. Csiba Tibor azt is el­mondta, hogy készülnek a köztársasági elnök megvá­lasztására is. Ennek idő­pontjáról — mint ismeretes — legutóbb nem döntött a parlament. Mégis elkészült 800 ezer aláíróív, amelyen az elnökjelöltek számára lehet az ajánlásokat gyűjte­ni. Fontos tudnivaló, hogy egy választópolgár csak egy jelöltet támogathat. Nevét olvashatóan kell az ajánló­íven feltüntetni," emellett szükséges az állandó lak­cím, a személyi szám és az aláírás is. Ha az Országgyű­lés dönt az elnökválasztás időpontjáról, azt követően az- aláíróíveket a tanácsok­tól lehet majd igényelni. Ismeretes, hogy a nemzeti ünnepekről és a címerről is népszavazás dönt majd. El­képzelhető, hogy erre a Sza­bad Demokraták Szövetsége által szorgalmazott népsza­vazással egyszerre kerül sor. A végső szót erről várható­an az Országgyűlés jövő he­ti ülésszakán mondják ki.

Next

/
Thumbnails
Contents