Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-04 / 235. szám
1989. OKTÓBER 4. j^ÉPlAP 3 Munka-erŐ-feszttések Tiszafüreden S veled mi lesz Darugyár? Az Alumíniumgyámál nagyobb, hozzávetőlegesen 900 munkást foglalkoztat, a Ganz Danubius Daru- és Gépgyár Rt. mely eredeti telephelyén 1970-ben létesült. Sokaknak adott a városban és városkörnyéken eddig is munkát, de ez év januárjában ügy tűnt, csaknem 90 százalékos biztonsággal, hogy ezt a-gyárat szanálni fogják. Elgondolkozom. Apám nemzedéke jut eszembe, ők talán a megmondhatói annak, mennyien A szrtájktudósítás kapcsán tanúja lehettem annak, hogy az eddig hallgatag tömegből néhányan megszólaltak, s bár félve, bátortalanul, de elmondták, elegük van az „ígéretek földjéből”, tisztességes életet, biztos megélhetést akarnak. A forgácsolóüzem a szerelőtér és a gépműhely dolgozói nem is rejtették véka alá véleményüket, nem titkolták melyek azok a gondok, amelyek az itt dolgozók életét nyomasztják. ■— Mi a Néplapból értesültünk arról, hogy 13,6 milliós nyereséget állított elő a gyárunk az első félévben, — mondja Szőke János — családunkkal együtt csak annyit érzékeltünk, hogy az asztalunkon a hétvégi ebédeken a hétköznapi vacsorákban manapság több a fantázia mint a hús. A szerelőtérben dolgozó Tóth István, Kovács Jáhos, Szabó József szinte egymás szavába vágva folytatják. — Azt szeretnénk, ha éreznénk a zsebünkön azt is ha jól, de azt is ha rosszul dolgozunk, s ez vonatkozzon a vezetők különböző kifizetéseire is! Sárközi Imre mérnök 1986- tól igazgatója a -gyárnak. Az elhangzottakról, mint leghivatottaibbat őt kérdezem. — A részvénytársaság januárban olyan helyzetből indiult, hogy ennek tönkre kellett volna menni, s jó, hogy nem így történt. Eredmé— Sokan kifogásolták, hogy a gépek a technológiai sor elavult, ezekkel nem lehet a nyugatiak által elvárt pontos munkát végezni, de ígéretet kaptunk optikai lángvágó berendezés vásárlására, mellyel ilyen irányú problémáink megoldódnak. A gyári dolgozókkal beszélgetve sokan felvetették problémaként, ugyan Leiket, érintettek eddig a részvénytársasággá alakulás előnyei. Itt ezen az értekezleten is elhangzott, hogy ha állami tulajdonnal száll be egy cég, például a tanács a részvénytársaságba, miért a tanácselnök vesz fel ezért havi 7 ezer forintot? Miért a vezetőket delegálták a részvényesek, mért nem azokat, akik Az idén mintegy 78 ezerrel csökkent a-z MSZMP ‘taglétszáma, miközben csak 2600-an léptek ibe a szervezetbe — közölték az MTI munkatársának érdeklődésére az MSZMP KB pártpolitikai osztályán. Elmondták, hogy az idén január 1-jén 800 ezer tagja volt az MSZMP-mek, október 1-jén pedig mintegy 725 ezer. A taglétszám-csökkenés az egész országban nagyjából egyenletes, nincsenek kirívó területi egyenlőtlenségek, csak tizedszázalékos eltérések. Eszerint az iparosodott megyékben, amelyekben mostanában nagyobb a feszültség, — így például Borsodiban, Komáromban ás bíztak, reméltek húszon-, harmincévesen hajdanán. Előttük volt az élet, célokkal, főleg nagy ígéretekkel. Hittek abban, hogy mindent megkaphatnak cserébe két kezük munkájáért, s hogy gyermekeiket már jobb körülmények között indíthatják útjukra, mint ahogy ők indultak. Most ott tartunk, hogy a hitük is elveszett. Mit remélhetnek a mai húszon-, harmincévesek ezután? nyűnket nem akarom eltúlozni, én főleg annak örülök, hogy van munkánk, van mit csinálni. A Szovjetuniónak gyártott portáldaru mellett egyre több a megrendelésünk Kanadába, az NSZK- ba, sőt még Indiába is gyártunk acélszerkezeteket. Egyszerre nem kaptunk annyi megrendelést, hogy teljesen a nyugati, jobban kifizetődő termelésire álljunk át, így, hogy folyamatos legyen a munka, gyártanunk kell a darut akkor is, ha ráfizetéses. Azt azonban a dolgozóknak is meg kell érteni, hogy nekünk az életben maradáshoz csak egy tartalékunk van, az időben és megfelelő minőségben végzett munka. A dolgozókat meghallgatva arról is tudomást szerezhettem, hogy függetlenített szakszervezeti titkáruk van, s hogy gazdaságilag ő nem függ a vállalat vezetőjétől, munkájától, így igen sok eredményt várnak. Ottjártamkor éppen ülésezett a 60 tagú szakszervezeti tanács, s a fő napirendi pontjai éppen az első féléves munka értékelése, a szociálpolitikai terv elfogadása és a szervezett sztrájkról levonható tapasztalatok megfóga] ma zás a voltak. — Milyen kérdések vetődtek fel konkrétan ezen a tanácsülésen, mi foglalkoztatta leginkább az itt dolgozókat? — faggatom Fekete Györgyöt, a másfél hónapja megválasztott függetlenített szakszervezeti titkárt. a gazdasági ügyékben járatosak? A választ Szűcs István gazdasági igazgatóhelyettestől kapom: — Pénzt munkájukért csak a felügyelőbizottság és az igazgatótanács tagjai kapnak, de ők megdolgoznak ezért a fizetségért, s ha veszteséges lesz a részvénytársaság működése, lehetséges, hogy nem kapják meg, illetve volt már rá példa az országban, hogy vissza kellett fizetni az ilyen jövedelmeket. Ugyancsak sokan szóltak ezen a gyűlésen a vezetők premizálásának ügyében, de főleg az izgatta őket, hogy az ő bérezésükben lesz-e változás a jövőben? Fekete György jegyzetében Baranyában — valamivel nagyobb a pártból kikerülők száma, mint a keleti megyékben. A budapesti taglétszám-változás az országos átlagnak felel meg. A gazdálkodási osztálynak arról nincs pontos adata, hogy hányán tartják vissza tagdíjukat. Becslések szerint mintegy 8—10 ezren nem fizetnek tagdíjat, ők valószínűleg várakozási álláspontra helyezkednek a kongresszusiig. Ez a jelenség főképp Budapesten tapasztalható. Annyi azonban bizonyos, hogy imíg áprilisban 97 millió forint tagdíj folyt be a pártkasszába, addig augusztus végén már csak 79 millió. lapozgatva már mondja is a választ. A fizikai dolgozóknál célfeladatra van premizálás, de készülőben van egy új belső érdekeltségi .rendszer kidolgozása is. Az angol megrendelőnek gyártott munkára a túlórát háromszoros szorzóval fizetik. Egyébként a részvényesek munkáját mi nem tudjuk felülbírálni, hiszen nem értünk hozzá, de létrehoztunk egy közgazdasági bizottságot, mely szakértelemmel, figyelemmel kíséri működésüket, mi pedig érdemben tájékoztatjuk a gyár dolgozóit minden ilyen jellegű kérdésről. A mindennapok hite Míg a lelkes bizalmi a szociálpolitikában végrehajtandó terveiről beszél, arra gondolok, milyen jó, hogy ilyen emberek is vannak, akik a mindennapi megélhetésért küzdők zilált táborának képviseletében a gyári vezetőkkel összefogva csaknem ezer ember számára felcsillantják a soványka vigaszt, gondolkodnak azon, mit és hogyan kell tenni amíg lehet. Kell, hogy legyenek ilyen emberek! Hiszen ők adják vissza a mindennapok hitét, mely segít túlélni a gondokkal terhelt hétköznapokat, kitart ünnepnaptól ünnepnapiig, s mely biztonságot nyújt minden cselekedetünkhöz, erőt ad ahhoz, hogy megvalósítsuk mindazokat a dolgokat, amelyeket célul tűztünk magunk elé. ____________________J. J. A. Nem lehet cél a pártszakadás Sajtótájékoztató az MSZMP kongresszusa előtt A megyei kongresszusi csoport ;felkészüléséről, a fontosabb kérdésekben kialakított álláspontjáról tájékoztatták tegnap a sajtó képviselőit a megyei pártbizottságon. A tájékoztató szerint a kongresszusi küldöttek a bonyolult politikai viszonyok 'közepette is megfelelően felkészültek a pénteken kezdődő tanácskozásra. Álláspontjuk, hogy a dokumentumok alkalmasak a vitára, az újjászerveződő párt önmeghatározására. Többségük az MSZMP nevének megváltozásiát támogatja. Egyetértenek' azzal is, hogy a párt világnézeti különbségekre való tekintet nélkül hívja soraiba mindazokat, akik programját cselekvőén támogatják. A kongresszus célja nem lehet a pártszakadás., ebben egyhangú a küldöttek álláspontja — mondták az előadók. Az MSZMP-vel jogfolytonosságot vállaló szocialista párt újjáalakítása szerves folyamat eredményeként valósulhat meg. A megyei küldöttcsoport megerősítette a Bács-Kdskun, Békés, Csonigrád és Szolnok megye küldöttcsoport vezetőinek közösen kialakított 'álláspontját. A küldöttcsoport nagy jelentőséget tulajdonít a tisztújításnak. Szorgalmazza, hogy a vidék jelentőségét a vezető testületek személyi összetétele is tükrözze — hangzott el a sajtótájékoztatón. A küldöttek javasolni fogják, hogy az Országos Egyeztető Bizottságban 'kapjon helyet dr. Vermes Pál, a GATE Mezőtúri Főiskolájának főigazgató helyettese, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságban pedig Szőke András, a Törökszentmiklósi Városi Pártbizottság titkára. Az Ígéretek földje Változik-e a bérezés? 725 ezer tagja van az MSZMP-nek A szerkesztőség élete nyitott könyv az olvasó előtt Tájékoztattuk az esztendő elején szándékainkról, s nyomon követhette annak tartalmi, formai megvalósulását, tapasztalhatta mennyiben tudott megfelelni a szerkesztőség a változó politikai feltételeknek. Tapasztalhatta az utóbbi időben azt a feszült, néha zaklatott politikai atmoszférát is, amelyben a megyei lapok ügye a közvélemény elé került, melynek számunkra igen fontos következménye volt az, hogy a Szolnok Megyei Néplapot politikai napilapként, egy független alkotóműhely szellemi produktumaként adhatjuk közre. A napokban arról tanácskozott a szerkesztőségi kollektíva, miként is viszonyuljon a most megváltozott, nagyobb mozgásteret adó körülményekhez. E fórumon megszületett megállapításokat tudatja e levél az olvasóhoz Kezdjük azzal, hogy nem érte váratlanul az önállóságról szóló döntés a kollektívát, hiszen augusztus 25-én már a megyei pártbizottság ülése és a megyei politikai érdekegyeztető fórum tanácskozása előtt, amiként azt az Országos Sajtószolgálat tájékoztatási csatornáján hírül adtuk: síkra szállt közösségünk azért, hogy önállóságot kapjon. A szerkesztőség politikailag önálló alkotó szellemi műhelynek tartja önmagát, szuverén gyakorlattal, az itt dolgozó újságírók önálló véleményű emberek. Ez a kollektíva támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, segíti minden olyan folyamat kibontakozását, amely az ország felemelkedését a gazdasági-társadalmi válságból való kiút megtalálását jelenti. Arra törekszik, hogy felülkerekedjen mindenféle pártérdeken, s nem akar egyetlen párt, egyetlen társadalmi szervezet napi politikai érdekeinek kiszolgálója lenni. Hfve a békés átmenetnek, amelyben szervesen kapcsolódnak az új folyamatok a régiekhez, amelyben az állampolgár jogai biztosítottak, s biztonsága szavatolt. Nem híve annak a szélsőséges hangnemnek, amely mostanában oly gyakran elönti a hazai, közöttük megyei sajtóorgánumokat is, és hangvételében kiegyensúlyozottságra, mértéktartásra és szűkebb hazánkban mértékadásra törekszik. Szándéka szerkesztőségünknek, hogy megszünteti az MSZMP monopóliumát a lapban, e párt közérdekű megnyilvánulásaival kíván foglalkozni, hasonlóan más pártokéhoz, egyenlő megjelenési feltételekre törekedve igyekszik minden politikai szervezetnek azonos esélyt adni az újság hasábjain, támogatva a többpártrendszeres politikai viszonyokat. Bővíteni akarjuk kapcsolatainkat a lapban mindeddig nem szereplő vagy háttérbe szorult közéleti, társadalmi, politikai szerepet vállaló emberi értékeket hordozó társadalmi szervezetekkel, intézményekkel, egyházakkal. Hírt adunk szfwel-lélekkel mindazon gazdasági törekvésekről, megvalósulni készülő és megvalósított lépésekről, amelyek enyhítik a jelenlegi gazdasági válságot, legyenek azok összefüggésben a piac kialakításával, a reprivatizálás folyamatával kulturált, értékesíthetőbb, magas nemzetközi színvonalú termékek előállítására alakult gazdasági vállalati társulások létrehozásával vagy említésre érdemes magánvállalkozásokkal. Mindennek feltételeként a lap szerkesztőségének dolgozói is fontosnak tartják, hogy az alapvető kérdéseket tisztázó MSZMP kongresszus után, a Jászkun Lap- és Könyvkiadó Vállalat gazdasági függetlensége is megvalósuljon. Idézett tanácskozásunkat, melyen ezeket a javaslatokat megfogalmaztuk, korábban meghirdettük mint amikor szárnyra kelt a hír: bizonyos pártok el akarják foglalni szerkesztőségünket. Mindehhez csak megismételni tudjuk, nem kívánunk semmiféle párt napi érdekének kiszolgálói lenni. Ezért döntöttünk úgy, hogy megszüntetjük a szerkesztőségünkben tevékenykedő MSZMP-pártalapszervezetet, ezért tiltakozunk minden olyan, a szerkesztőség tevékenységét ellenőrző bizottság létrehozása ellen, amellyel ezt a műhelyt szellemileg kiskorúnak tekintik. Mindenki előtt nyilvánvaló, napról napra írásainkból megítélhető lesz pártatlanságunk, s ha valamely politikai szerv, párt, társadalmi szervezet vagy egyén sérelmére eltérünk kinyilvánított elveinktől, felettünk ítéletet mondhat - mert erre joga van -, a Magyar Újságírók Szövetsége Etikai Bizottsága. E bonyolult társadalmi helyzetben megfogalmazhatnánk zengzetes mondatokat, hivatkozhatnánk más, korábbi történelmi szituációkra, most mégis álljon itt annyi: vállaljuk a megmérettetést az olvasó előtt. A Szolnok Megyei Néplap Szerkesztőségének újságírói Miskolcon a Megiter Kft harckocsivontatókat alakit át polgári célra. A volt honvédségi járművet hidraulikus tolólappal szerelik fel, s a közeljövőben bemutatják a várható megrendelőknek. A polgári célra alkalmas részegységeket a Borsodi Vaskohászati Tröszt gyárainak adják el, ahol azokat beolvasztják. Képünkön: a kft hejőcsabai telepén békés célra alakítják át a harckocsikat és a vontatókat (MTI-fotó; Kozma István)
